Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)

2009-05-12 / 107. szám, kedd

18 Riport ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 12. www.ujszo.com Gondolkodó iskola: a program a poroszos magyarázás-magolás-feleltetés helyett a diákok önálló véleményalkotására összpontosít - látszólag játékos módon Ahol nem a tanító tanít, hanem a diák tanul (TASR illusztrációs felvételek) Az oktatásügy megrefor­málása kezd annyira elcsé­pelt fogalommá válni, hogy lassan már senki sem fogja tudni, mit is jelent valójá­ban. Pedig nagyon egyszerű: a mondvacsinált, politikai indíttatású, és a gyakorlatban semmilyen változást nem jelentő pót­megoldások helyett oda kellene végre eljutnunk, hogy a diákok ne csak tan­anyagot sajátítsanak el, hanem gondolkodni tanul­janak meg az iskolákban. VRABEC AAÁRIA Ezt a célt tűzte ki a Közép-eu­rópai Alapítvány, amely a Slov- naft támogatásával idén harma­dik alkalommal hirdeti meg a „Gondolkodó iskola” („Škola, ktorej to myslí”) elnevezésű programot. Nem a tartalom, a módszer változik A program lényege az, hogy a poroszos magyarázás-magolás- feleltetés helyett a diákok önálló véleményalkotására összponto­sít. Teszi mindezt látszólag játé­kos módon, úgy, hogy a tanár nem mondja meg, miről mit kell gondolniuk, és mit megjegyezni­ük, hanem szinte észrevétlenül vezeti el őket a lényeghez és csi- gázza fel az érdeklődésüket. Az eredmény aztán az, hogy a diák a saját addigi ismeretanyagából építkezve értelmezi és elemzi a hallottakat, maga jut el a megfe­lelő következtetésekig, és néz utána további tudnivalóknak. A folyamat, természetesen, nem egyszerű, elsősorban a pedagó­gusoktól kíván teljes szemlélet- váltást és komoly energiabefekte­tést az átképzés során, majd ké­sőbb az órákon is. De akik kipró­bálták, mind azt mondják, hogy megéri, mert maguk sem gondol­ták volna, mennyivel aktívabbak, lelkesebbek a diákok az ilyen módszertan szerint megtartott órákon. A tanfolyamokat, amelyeken a pedagógusok a Gondolkodó isko­la módszertanát elsajátítják, az Orava - a Demokráciáért az Ok­tatásban Társulás szervezi, a program költségeit pedig a Kö­zép-európai Alapítvány állja. Fontos hangsúlyozni, hogy itt az oktatás új módszereiről, nem pe­dig tartalmi változásról van szó, vagyis továbbra is azt tanítják mint eddig, csak máshogy. Alap- feltétel, hogy az adott iskolában a tantárgyak nyolcvan százalékát szakképzett pedagógusok oktas­sák, és hetvenöt százalékuk részt vegyen a programban - ezen kí­vül már csak azt kell vállalni, hogy a tanítók elvégzik a hatvan­órás továbbképzést. A lektorok „házhoz jönnek”, az órák megtar­tásának időpontját a program he­lyi koordinátorával egyeztetik és ők adják a résztvevőknek a szük­séges munkafüzeteket, tanulmá­nyi anyagokat is.. A legjobb diák a motivált diák „Elsősorban arra szeretnénk rávezetni a pedagógusokat, hogy a legjobb diák a motivált diák, áld nem azért tanul, mert számon kérik tőle, hanem mert a tudás­vágy és kíváncsiság hajtja” - mondja az Orava Társulás igaz­gatója, Pavol Pánik. „Az ötlet Amerikából ered, és Közép Euró­pában mi vagyunk az elsők, akik bevezették, méghozzá úgy, hogy akkreditált, vagyis az oktatásügyi minisztérium által is támogatott módszertanról van szó. A prog­ram ugyanis jól illeszkedik abba a törekvésbe, hogy nagyobb legyen a diákjaink használható tudása, kritikusan szemléljék a körülöt­tük lévő világot és minden hely­zetben feltalálják magukat.” Erre nagy szükség van, hiszen a diá­kok tudásszintjét felmérő nem­zetközi PISA-tesztek alapján a szlovákiai iskolákban ugyan átla­gon felüli elméleti ismereteket szereznek a tanulók, csakhogy ezeket alig tudják használni. Vi­szonylag jól olvasnak, de nem ér­tik, miről szól a szöveg, fejből fúj­ják a részinformációkat, de nem látják közöttük az összefüggése­ket stb. „Mindezen csak akkor tudunk változtatni, ha maguk az iskolák válnak olyan intéz­ménnyé, ahol a diák interaktív módon maga fedezi fel a vifágot és tanul meg eligazodni benne. A mi módszertanunk és stratégiánk ehhez nyújt segítséget, ezért is a rövidítése EUR, (Evokácia - Uve­domenie si obsahu - Reflexia, az­az Evokáció - A lényeg tudatosí­tása - Reflexió). Vagyis a diáknak a hallottakról valami eszébe jut, tudatosítja a lényeget és levonja a megfelelő következtetéseket. Azok a pedagógusok/ akik ezt megértik, elfogadják és megta­nulják, egészen biztosan kritiku­san és szabadon gondolkodó, jó problémamegoldó képességű di­ákokat bocsátanak útjukra.” Két magyar gondolkodó iskola A Közép-európai Alapítvány, a Slovnaft támogatásával először 2007 áprilisában hirdette meg a Gondolkodó iskola programot. Addig az Orava társulás 1994-től csak egyéni pedagógusképzése­ket tartott. A program beindulá­sától számított két év alatt har­minckét alapiskola és három kö­zépiskola csatlakozott hozzá. Sajnos, közülük csak kettő ma­gyar alapiskola: a bátkai és a tor­naijai. A bátkai alapiskola igazga­tónője Sebők Csilla azt mondja, érzékelhető a változás, a diákok sokkal jobban szeretik az új mód­szer szerint megtartott órákat, amelyeknek ők is aktív szereplői. „Úgy foglalhatnám össze a lénye­get, hogy nálunk nem a tanító ta­nít, hanem a diák tanul” - mond­ja Sebők Csilla, aki lelkes híve a programnak és szinte vala­mennyi kollégáját sikerült meg­győznie. „Eleinte kicsit tartottak attól, hogy a továbbképzés szlo­vákul folyik, de aztán rájöttek, hogy a lektorok nem feleltetik őket. Pontosan úgy a gondolata­ikra, a véleményükre kíváncsiak, mint ahogy majd nekik is arra kell ösztönözniük a diákokat, hogy gondolkozzanak. Mi már szinte minden órán ezt a mód­szert alkalmazzuk és a diákjaink nagyon élvezik, gondolom azért is, mert arra vagyunk kíváncsiak, mit tudnak és nem arra, mit nem tudnak.” És hogy hogyan is néz ki egy gondolkodó tanítási óra? A bát­kai harmadikosok nemrég a há­zimacskáról tanultak természet- ismeret órán és ötletbörzével kezdték, vagyis ki-ki elmondta, mit tud a macskáról. Ezeket a gondolatokat felírták a táblára, majd elolvasták az állatról szóló tananyagot a könyvben. A szöveg egyes részeit minden diák megje­lölte - aszerint, hogy már tudta és értette, amit olvasott, soha nem hallott róla, esetleg nem is értette, vagy éppenséggel más­ként gondolja. Ezt követően már csak azzal foglalkoznak, ami nem volt egyértelmű vagy világos, és a diákok maguk néznek utána a hi­ányos ismereteknek - könyvek­ben, interneten keresgélnek, rá­kérdeznek, megfigyelik otthon a macskát. A megoldás a feladattól függ, de egy biztos: mindenki könnyebben megjegyzi azt, ami­vel konkrét tapasztalata van. A macska, és ami eszünkbejut róla A megszerzett ismeretek alap­ján ún. gondolattérkép készül, a téma köré kulcsszavakat gyűj­tenek, és ezek összefüggéseiből nemcsak az az adathalmaz áll össze, amit egy harmadikosnak a macskáról tudni kell és érdemes, hanem a téma tovább is gondolha­tó - a képzettársítások lehetősége végtelen. Még inkább érvényes ez az ide­gen nyelvek oktatására, ahol az alap a szókincs. A kulcsszó köré gyűjtött, egymásra asszociáló fo­galmak kiváló anyagként szolgál­hatnak egy fogalmazáshoz, hiszen a szavak által alakul maga a mon­danivaló is, úgy, mint jófajta alap­anyagokból a kalács - csak össze kell gyúrni. „Mindannyiunk szá­mára nagyon inspirálók ezek az órák, a diákok a játékot, a Szabad­ságot kedvelik, mi pedig annak örülünk, hogy a saját erejükből is eljutnak oda, ahova mi noszogat­tuk volna őket, és még sikerélmé­nyük is van. Ez biztosan megéri a fáradságot, arról nem is beszélve, hogy a pedagógusnak sem árt a megújulás” - állítja Sebők Csilla. A tornaijai magyar alapiskola igazgatónője, Nagy Katalin szin­tén úgy látja, lényegre törőbb, gyakorlatiasabb a gondolkodó ok­tatás, de ugyanakkor nagyobb ter­heket is ró a pedagógusra. „Na­gyon oda kell figyelni, hogy me­derben tartsuk az órát, az adott témánál maradjunk, mert a képze­let csapong és olykor messzire szárnyal a tananyagtól. De ezzel együtt is csak jót tudok mondani a módszerről, mert meggyőzött ar­ról, hogy a mai fiatalok is motivál­hatók, nem igaz, hogy semmi nem érdekli őket” - osztotta meg ve­lünk tapasztalatait Nagy Katalin. Tiszta szívvel - szabadon „Nemrég például József Attila Tiszta szívvel című versét ele­meztük a nyolcadikosokkal és ahelyett, hogy én mondtam volna meg nekik, mire gondolt a költő, ők beszéltek arról, ami eszükbe jutott a vers kapcsán. Egészen bi­zarr, néha elgondolkodtatóan ak­tuális dolgokat is mondtak pél­dául az emberölésről, de a végén magam is meglepődtem, mennyi­re pontosan és tisztán rátapintot­tak a lényegre. Értették, érezték a vers mondanivalóját anélkül, hogy tudták volna mit írtak róla az irodalomtudósok. Az sem mel­lékes, hogy az ilyen órákon a diák úgy ad számot a tudásáról, hogy elmarad a számonkéréssel járó stressz, hiszen tulajdonképpen „csak” beszélgetünk. Ha ugyan­azt a gyereket kihívnám a táblá­hoz, és hagyományos módon fe­leltetném, egyáltalán nem biztos, hogy ugyanilyen jókat mondana” - véli Nagy Katalin. A hétszáz diákot számláló tornaijai magyar alapiskola pe­dagógusai május végén végzik el a Gondolkodó iskola tanfolya­mot és fokozatosan egyre több órán fogják alkalmazni. Akik csatlakozni szeretnének hozzá­juk, azoknak nincs más dolguk, mint jelentkezni a www.zdruzenieorava.sk, vagy a www.cef.sk honlapokon meg­hirdetett programra. Az Orava Társulás és a Közép-európai Alapítvány június 20-ig az iskola nagysága és a feltételek teljesíté­se alapján választja ki a jelent­kezők közül azokat, aldk el­kezdhetik a tanfolyamot. A 2009/2010-es tanévre meghir­detett programba minden kerü­letből egy iskola kerülhet be, az­az összesen nyolc, ezek pedagó­gusai bemutató órán vesznek részt, amelyen megismerkednek a program tartalmával. Csupán ezt követően kell végérvényesen dönteniük a részvételről, és ha belevágnak, szeptemberben számukra is egy új, felfedezé­sekkel teli tanév veszi kezdetét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom