Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)

2009-05-12 / 107. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 12. Vélemény és háttér 5 FIGYELŐ ——IWUľíJfJ Szeretik Barack Obamát Barack Obama amerikai elnök népszerűsége messze meghaladja az USA-ét az arab országokban - derült ki egy közvélemény-kutatás­ból. Az Ipsos amerikai közvé­lemény-kutató Szaúd-Arábi- ában, az Egyesült Arab Emír­ségekben, Kuvaitban, Liba­nonban, Jordániában és Egyiptomban végzett felmé­rést. A megkérdezettek 33%-ának kedvező, 43-nak negatív véleménye volt az USA-ról. Obama népszerű­sége átlagosan 48%-os volt, sőt Jordániában elérte az 58%-százalékot. A legkevés­bé Egyiptomban szimpatizál­tak az új amerikai elnökkel. Obama népszerűsége itt csak 35% volt. (mti)- Azt hiszem, beadom a válókeresetet. A feleségemnek annyi szeretője van, ahány botránya a kormánynak. (PeterGossónyi rajza) MMMMH A második világháború kitörésével kapcsolatos fő ünnepségek szeptember 1-jén, Gdanskban lesznek Lengyelország két nagy történelmi évfordulóra készül Lengyelország nagyszabá­sú rendezvénysorozattal készül a kommunista tömbben rendezett első szabad (lengyelországi) választások idei 20. évfor­dulójának megünneplésé­re és az első vüágháború kitörésének 70. évforduló­jával kapcsolatos megem­lékezésekre - tájékoztatta az MTI-t Varsóban Andrzej Przewoznik államtitkár. MT1-HÁTTÉR A 46 éves, nagy magyarbarát történész 1992 óta vezeti a Harci és Vértanúsági Emlékhelyeket Gondozó Tanácsot, és hivatala anyagilag is rendszeresen támo­gatja a lengyel-magyar emlékhe­lyek megjelölésére irányuló kez­deményezéseket, emléktáblák, emlékművek állítását, az első vi­lágháborús galíciai katonateme­tők restaurálását. Legutóbb ő ter­jesztette fel magas lengyel kitün­tetésre Esterházy Jánost, a felvi­déki magyarság két vüágháború közötti vezetőjét, az ő támogatá­sával nyüt meg a katyni emlékki­állítás a budapesti Terror Házá­ban, és létesült Óbudán a Katyni Emlékpark, illetve állítanak fel hamarosan egy emlékművet ugyanott. Przewoznik a két évforduló megünneplésére felállított szer­vezőbizottság fő koordinátora. Mint elmondta, készítettek egy akcióprogramot, mely Lengyelor­szág mellett több más európai or­szágra és az Egyesült Államokra is kiterjed. A szervezésbe nem kor­mányzati szerveket is bevontak. Lesznek állami ünnepségek leg­magasabb szinten, melyek június 4-re, a szabad választások évfor­dulójára, illetve szeptember 1-jé- re, a világháború kitörésének nap­jára összpontosulnak. Tudomá­nyos konferenciák, koncertek, ki­állítások, találkozók, happenin- gek rendezésével igyekeznek az ünnepségeket minél változato­sabbá tenni. A politikai és állami dimenzió mellett nevelési célzatot is szándékoznak adni az ünnep­ségeknek. „Ez a legfontosabb, mert ez bizonyosan megmarad” - hangsúlyozta az államtitkár. Sok fiatal vesz részt a szervezésben, filmbemutatókat, filmszemléket, kiállításokat, lapmellékleteket, képregényeket is terveznek az egykori eseményekről. A második világháború kitöré­sével kapcsolatos fő ünnepségek szeptember 1-jén, Gdanskban, a Westerplattén lesznek, ahol a német támadás megindult. Meg­hívták az európai államok vezető­it, és ez alkalommal írják alá a gdanski II. világháborús emlék­múzeum alapító okmányát is. „Ki akarjuk emelni, hogy Lengyelor­szág volt az az ország, amelyet el­sőként ért nyílt hitleri katonai ag­resszió, egyúttal azt is, hogy ez az ország szállt szembe elsőként a német, majd a szovjet ag­resszióval” - mondta Przewoznik. Emlékeztetett arra, hogy a világ­háború kitörésével Európa két to- talitarista rendszer harapófogójá­ban találta magát, annak minden rettenetes következményével. A megemlékezéseknek - húzta alá - fontos eleme lesz a lengyel menekültek magyarországi befo­gadása. „Ki kell fejeznünk hálán­kat a magyarok iránt azért, hogy a barátok mellé álltak a bajban, és nekik köszönhetően több tízezer lengyel menekült megfelelő kö­rülmények között átvészelhette a háborút.” Przewoznik hivatala a magyar Hadtörténeti Intézettel és Múzeummal közösen tudomá­nyos konferenciát szervez Buda­pesten, de terveznek ünnepsége­ket a lengyel menekültek sírjainál, a fővárosban és vidéken is. A közös ünneplés a magyarokkal azért is fontos - folytatta -, mert a lengye­lek közül sokan Magyarország második vüágháborús szerepét még mindig egyoldalúan negatí­van ítélik meg, az országot Hitler szövetségesének tekintik, és mit sem tudnak a lengyeleknek nyúj­tott magyar segítségről. A közös konferencia fő célja éppen ennek tudatosítása, ezt a segítséget sze­remé feleleveníteni kiállítások, publikációk, magyar újságokban is publikálandó mellékletek formá­jában. „Nem használjuk ki eléggé- ezt a hatalmas tőkét a kétoldalú kapcsolatokban” - hangsúlyozta Przewoznik az MTI-nek. JEGYZET Sokba kerül nekünk PÉTERFl SZONYA A vüágot fenyegető influenza- járvány veszélye miatt eltörpült az idei asztma ellenes vüágnap fontossága, holott a népesség több mint 50 százaléka allergiás tünetekkel küszködik. Szlováki­ában a szénanáthában szenve­dők száma meghaladja a 970 ez­ret, ám a szakorvosok szerint ez csak a jéghegy csúcsa, ugyanis a tünetekkel szembesülök zöme nem fordul orvoshoz. Sokan úgy vélik, hogy míg csupán tüsszög- nek, folyik az orruk és könnyezik a szemük, nincsenek kitéve na­gyobb veszélynek. Tévednek. Az allergia, ha nem kezelik megfele­lően, asztmává súlyosbodik, ko­moly nehézségeket okoz, sőt, ha­lálos is lehet. A vüágon jelenleg 300 millió lakos asztmás, a szak­értők szerint tizenöt éven belül létszámuk 100 mülióval emel­kedik. Kis hazánkban sem jobb a helyzet, a nem kezelt allergiások 30 százalékából asztmás beteg lesz, a hazai szakorvosok nyil­vántartásában jelenleg 170 ezer felnőtt és 50 ezer asztmás gyerek szerepel. Akik kezelése nemcsak jelentős anyagi kiadásokat igé­nyel, hanem az ellátórendszer megerősítését is. (Európában évente 17 milliárd euróba kerül az asztmások kórházi ellátása és gyógyszerezése, a gazdasági vo­natkozásokkal együtt.) Sajnos, Szlovákiában az egész­ségpolitikáért felelős emberek nem a betegek szükségleteit tart­ják szem előtt. Az első érvágás Rudolf Zajac miniszterkedése alatt történt, a szakma megkér­dezése és beleegyezése nélkül 30 százalékkal csökkentették a minimális ellátórendszerbe tar­tozó szakrendelők számát, ho­lott az orvosok naponta 30-40 beteget láttak el. Ä jelenlegi (legújabb) miniszter ahelyett, hogy korrigálta volna elődje bak­lövését, további rendelőket (15 százalékot) vont ki a rendszer­ből, miközben az új betegnek három hónapig kell várnia, hogy a szakorvos diagnosztizálja. Na­pi 40-50 beteg mellett nem is csoda. A betegek szerencséjére az egészségbiztosítók egyelőre figyelmen kívül hagyják a tárca ajánlását, jelenleg tehát nem 158, hanem 300 rendelő áll ren­delkezésükre. Ennek fejében sakkban tartják az allergológu- sokat: azzal, hogy rendelőként megszabják a havi költségeket, rákényszerítik az orvosokat arra, hogy havonta egy héten át in­gyen dolgozzanak. A gyermek- allergológusok tudatosítják, ha havonta csak 15-20 beteggel kellene foglalkozniuk (a svéd szakorvos délelőtti normája négy beteg), jobb eredményeket érnének el: testi-lelki vonatko­zásban. Kár, hogy az illetékesek nem a betegek, hanem az ál­lamkassza szükségleteit veszik figyelembe, s nem gondolnak arra, sokba kerül majd a jelenle­gi takarékosság. KOMMENTÁR Szlovákiai banánfa GÁL ZSOLT Robert Fico kormányfő pártja, a Smer programkonferenciáján a gazdasági válságért újra az ellenzék egykori kormányzását tette felelőssé, egyebek között azt is felróva nekik, hogy túl nagy Szlo­vákia agrárbehozatala. Ez tavaly 28 milliárd korona volt, ami számára elfogadhatatlan. Szerinte ennek a háromnegyedét itthon is megtermelhetnénk. Valóban, miért is hozunk be külföldről élelmiszert? Először is azért, mert itthon nem tudjuk megtermelni. Bár Fico ösztönzésére nekiállhatnánk banánt, narancsot, ananászt, rizst, gyapotot, kaucsukot, kakaót, kókuszt meg egyéb, nálunk kedvelt portékát termeszteni, az eredmény kétséges lenne, az importhoz képest mért ár-érték arányról nem is beszélve. Ilyen ötletekkel amúgy is csak hibbant diktátorok (Rákosi pajtás elvtárs) szoktak előállni, de azt nem róhatjuk fel Ficónak, hogy nem ismeri a ma­gyar narancs sztoriját a Tanú című filmből. Persze agrárbehozata­lunkban jelentős szerepe van a mérsékelt égövre jellemző termé­keknek is, de Szlovákia ezek jó részéből sem tud versenyképes áron önellátó lenni. Azért, mert Liptó, Árva meg a Szepesség fi­noman fogalmazva nem egy búza- vagy kukoricatermelő vidék, hasonlóan a hegyeinkhez. Á jobb adottságú déli sík területek meg többnyire nem fedezik a teljes gabönaszükségletet. De még akkor sem tilthatnánk meg a behozatalt, ha csak a nálunk előállított élelmiszerekre vonatkozna, és a fogyasztók többsége vál­lalná a magasabb árakat. Azért, mert az Európai Unió tagállama va­gyunk, amelynek egyik alappillére az áruk, így a mezőgazdasági termékek szabad áramlása. Az igaz, hogy az unióból ki is léphetünk, ha nem tetszenek a játékszabályok, de ez őrületes baromság lenne. Aköltői kérdés így tehető fel: vajon kijárna rosszabbul. Az unió, ha kitiltanánk termékeit a piacunkról, vagy Szlovákia, ha az unió tilta­ná ki a mi termékeinket a közös piacról? Ha még miniszterelnökünknek mindig nem lenne világos a dolog, íme egy számára ismerősebb példa. Vajon a kormánya által beveze­tett roncsprémium miért vonatkozott a külföldi autókra is, mért nem csak a hazai gyártmányú új autók eladását támogatták? A vá­lasz ugye az, hogy az uniós szabályok miatt. Csakhogy ugyanez vo­natkozik az élelmiszerekre is. Emlékeztetőül: a Fico-féle roncspré­mium során eladott új autók kevesebb mint egyötöde volt hazai gyártmány az első kimutatások szerint. Ez jóval rosszabb arány, mint agrárkereskedelmünk szaldója. A Smer konferenciáján el­hangzottak ezért újra csak a populista demagóg frázispuffogtatás és hőzöngő nagyotmondás kategóriájába tartoznak, a valósághoz csekély közük van, a hatalmas feliratokkal hirdetett válságellenes harchoz meg semmi. A protekcionista gazdaságpolitika (a hazai termelés védelme, a kül­földi behozatal megtiltása vagy korlátozása) a történelem folyamán mindigjó szándékkal kikövezett pokolba vezető útnak bizonyult. A legjobb példa talán Kína esete, amelya 15. századbanaviláglegerő- sebb, legnépesebb, technikailag legfejlettebb és legnagyobb gazda­sággal rendelkező birodalma volt, de mivel a bezárkózás politikáját választotta, végzetesen lemaradt a Nyugat mögött a fejlődésben, és a XIX. században csaknem teljes anarchiába és félgyarmati sorba süllyedt. 1978után azonban az új kínai vezetés meghirdette a piaci reformok és a világgazdasági nyitás politikáját és Kína három évtized alatt Földünk egyik gazdasági hatalmává vált. TALLÓZÓ THENEWYORKT1MES Megerősödött az al-Kaida nemzetközi terrorista hálózat Pakisztánban - írta a The New York Times internetes kiadása amerikai és pakisztáni hírszer­zési forrásokra hivatkozva. En­nek bizonyítéka, hogy abban a dél-vazirisztáni táborban április 19-én felrobbantott kamion­ban, amelyet az amerikai köz­ponti hírszerző ügynökség (CIA) rakétája talált el nagy erejű pokolgépek és olyan rob­banószerek voltak, amelyek ké­pesek lettek voltak nagyobb pusztítást végezni, mint az isz- lámábádi Marriott szálloda el­leni tavaly szeptemberi táma­dás. E terrorakcióban több mint 50-en vesztették életüket. Az idézett illetékesek szerint a táli- bok előretörése Szvat és Buner tartományokban, amelyek kö­zelebb vannak a fővároshoz, mint a törzsi területekhez, ked­vezett annak, hogy az al-Kaida fiatal harcosokat toborozzon. Aszif Ali Zardari pakisztáni el­nök vasárnap az NBC amerikai tv-csatornának adott nyilatko­zatában határozottan elutasítot­ta azt a feltevést, hogy a pakisz­táni állam összeomlik a tálib lá­zadással szemben. (mti) Népszabadság Kríziskezelő válságalapot hoz létre a kormány a szegényeknek, akiket hátrányosan érint a gyes rendszerének megváltoztatása. A kabinet dolgozik egy olyan konst­rukción is, amelyben a lakásukat elvesztők feje fölött mégis ma­radna tető - írta a Népszabadság. A Herczog László szociális és munkaügyi miniszterrel készített inteijúban a tárcavezető úgy fo­galmaz: a kormány szándéka az, hogy létrejöjjön egy válságalap azoknak a családoknak, amelyek felhalmozott közüzemi és egyéb tartozásaik miatt utcára kerülné­nek. ,A kollégák olyan konstruk­ción dolgoznak, hogy ilyen eset­ben ne kerüljenek utcára a csalá­dok. Inkább veszítsék el a tulajdo­nukat, de bent maradhassanak a lakásban, bérlőként. A minisz­terelnök már kiadta a feladatot ennekrészletes kidolgozás ára”- nyilatkozta a miniszter, (mti)

Next

/
Oldalképek
Tartalom