Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)

2009-04-04 / 79. szám, szombat

4 Régió ÚJ SZÓ 2009. ÁPRILIS 4. www.ujszo.com Sok sofőr nem figyel a táblákra a körforgalomban Megszokásból közlekednek ÚJ SZÓ-HÍR szálon múlt, hogy nem történt baleset. A város hivatalos honlap- Rozsnyó. Az első rozsnyói kör- ján ezért megjelent egy felhívás, forgalom építése még javában fo- amelyben részletesen leírják, mi- lyik ugyan, de már az építkezés lyen közlekedési szabályok vo- során a körforgalom szabályainak natkoznak a körforgalomra. A megfelelően kell közlekedniük az rendőrség nyomatékosan figyel- autósoknak. Sok vezető nem az mezteti a vezetőket, hogy a közíe- újonnan kihelyezett táblákat fi- kedési táblákat figyeljék és ne az gyeli, hanem megszokásból vezet, eddigi szabályok szerint vezesse- Emiatt több esetben is csak haj- nek. (kov) Nemegyszer hajszalon múlt, hogy nem történt baleset (Fotó: www.inforoznava.sk) RENDŐRSÉGI NAPLÓ Horogkereszt a kazánház falán Felsővízköz (Svidník)/Eperjes. Horogkeresztet és más fasiszta jelképeket festett ismeretlen tetes a napokban a felsővízközi ka­zánház falára. A rendőrség szélsőséges mozgalmak népszerűsítése miatt indított eljárást az ügyben - tájékoztatott Magdaléna Fečová, az eperjesi kerületi főkapitányság szóvivője. Ha a tettest elfogják, akár két évre is rács mögé kerülhet. (TASR) Borral kínálták, majd kifosztották Savnik (Spišský Štiavnik). Előbb borral kínált, majd megvert és kifosztott egy 36 éves férfit a poprádi járásbeli Savnikon két ti­zenéves fiatal. A földre teperték, átkutatták a zsebeit, majd - há­rom eurót zsákmányolva - elrohantak. A rendőrség rövid időn be­lül kézre kerítette őket; az idősebb viszgálati fogságban van, társa szabadlábon védekezhet. (SITA) Rablótámadás a nyílt utcán Nagymihály (Michalovce). Két nőt támadott meg Nagymi- hályban egy késsel felfegyverkezett ismeretlen férfi csütörtök haj­nalban. Az egyik, 20 éves sértett dulakodás közben a földre esett, s a tettes elvette a válltáskáját, benne készpénzzel és különféle sze­mélyes tárgyakkal. A nő kisebb sérüléseket szenvedett, anyagi ká­ra 90 euró. A másik, 39 éves nő is megsérült, de tőle semmit sem tudott elvenni a rabló - közölte Jana Mésarová kassai kerületi rendőrségi szóvivő. (TASR) 14 métert zuhant, a kórházban meghalt Vágbeszterce (Považská Bystrica). A kórházban halt bele sérü­léseibe az a fiatal férfi, aki a Dl-es autópálya Sverepec és Vrtižer szakaszán, egy sztrádahíd építése közben 14 méter magasból zu­hant le. Leszakadt ugyanis az - a saluzáshoz használatos - elem, amelyen állt. A 26 éves munkást helikopterrel a zsolnai kórházba szállították, azonnal műteni kezdték, de sérülései annyira súlyo­sak voltak, hogy életét vesztette. (TASR) Nyolc zsák cigivel fogták el Szinna (Snina)/Dúbrava. Nyolc zsákban 1100 karton, ukrán védjeggyel elátott cigaretta volt annál az ukrán férfinál, akit teg­nap hajnalban fogtak el a határőrök a szinnai járásbeli Dúbrava község határában. Az elmúlt napokban több ilyen fogás is volt a szlovák-ukrán határ mentén. A tiszacsemyői határőrök egy Uk­rajnából érkező vonaton különféle helyekre elrejtett 149 karton cigerattát találtak. A csempészek roppant találékonyak. Szerdán az Ung folyón fatörzshöz hasonlatos hengerekben akartak 2585 karton cigarettát Szlovákia területére juttatni. ( SITA) A helyi vállalkozók szorgalmazzák a beruházást - számukra is előnyös, ha csökken a munkanélküliség Ipari park lesz az egykori rimaszombati gépgyár területén? Mi lesz a volt gépgyár épületeivel? (Szekeres Éva felvétele) A tornaijai példa Rimaszombattal ellentétben Tornaija tavaly sikeres pályázatot nyújtott be, és 9 940 396 eurót (299 464 370 korona) nyert a bar­na mezős ipari park megépítésére. Tornaija a Penta Grouptól veszi meg az egykori Ozeta Neo ruhagyár épületeit. A képviselő-testület 3 551 749 euróért (107 millió korona) kapja meg az ingatlanokat, emellett az uniós támogatásból 6 388 647 euró (194 464 370 ko­rona) marad az épületek átalakítására. Cifŕuš István polgánfiester szerint az ilyen arányú támogatás elfogadható lenne Rimaszom­bat számára is. (szász) Rimaszombat. Ismét kulcs­szerepe lehet az üresen álló egykori gépgyárnak a vá­rosfejlesztési tervekben, az önkormányzat vállalkozói kezdeményezésekre valószínűleg újragondolja egy ipari beruházás lehető­ségeit ezen a területen. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Cifruš István, Rimaszombat polgármestere a helyi vállalko­zókkal a közelmúltban tárgyalt a volt ZŤS, a nehézgépipari gyár üzemcsarnokainak felhasználásá­ról - lehetőséget látnak egy bar­namezős ipari park kialakítására. Tavaly az önkormányzat már fog­lalkozott ezzel a kérdéssel, 11 mil­lió euró (334 millió korona) értékű pályázat beadását fontol­gatta az Európai Unió strukturális alapjához, de a városatyák végül nem támogatták a pályázat elké­szítését. Ilyen jellegű pályázat be­adására idén májustól ismételten lehetősége nyílik a városnak. A polgármestert a ZŤS jelenlegi tu­lajdonosa, az Ardbeg Consulting vezetése is megszólította. A cég hajlandó lenne eladni ingatlaná­nak egy részét, ha a város abban ipari parkot létesítene. Tavaly szeptemberben az Ardbeg Con­sulting még 7,1 millió eurót (215 millió korona) kért az ingatlano­kért, miután ezt az árajánlatát túl magasnak találta az önkormány­zat, 5,1 millió euróért (173 millió korona) is hajlandó lett volna át­adni. Az önkormányzat számára ez az ár is túl magasnak bizonyult. A képviselők közül többen azt rót­ták fel, hogy a nehézgépgyár ob­jektumait a mečiari privatizáció idején alig húszmillió koronáért adták el, éppen ezért méltányta­lannak tartják, hogy most a ko­rábbi ár tízszeresét várnák érte. A gyárterület tulajdonosa viszont nem pályázhat olyan feltételekkel ipari park kialakítására, mint az önkormányzat. Számára feltéte­lezhetően a legmegfelelőbb meg­oldás az lenne, ha az uniós forrás­ból megpályázott pénzből kifizet­nék az ingatlant, a felújítási és át­alakítási munkákat pedig már az új tulajdonos, a város végeztetné el, szintén uniós támogatásból. Cifruš István, Rimaszombat polgármestere szerint azonban csak akkor van értelme belevágni az üzletbe, ha az ipari park kiala­kítására megpályázható uniós forrásból még legalább kétszer annyi marad felújításra, mint amennyi a kifizetett vételár. Ipari parkot is csak akkor érdemes tele­píteni, ha már kilátásban van, hogy valamilyen beruházó mun­kahelyeket teremt. A pályázatok egyik feltétele egyebek közt az is, hogy ha egy bizonyos időn belül nem sikerül beruházót hozni az uniós pénzből kiépített ipari parkba, akkor akár vissza is igé­nyelheti a strukturális alap a ko­rábban már megítélt támogatást. Ilyen eset Szlovákiában még nem fordult elő. A rimaszombati vállalkozók szorgalmaznák az egykori gép­gyár területén az ipari park ki­építését, ez számukra is előnyös lenne. A jelenleg már több mint harmincszázalékos munkanél­küliség ugyanis annyira meg­gyengítette a helyi vásárlóerőt, hogy a vállalkozások az első negyedévben pangtak. A kiske­reskedők és a szolgáltatók for­galma az eddigi becslések sze­rint körülbelül harminc-negy­ven százalékkal esett vissza a tavalyi év hasonló időszakához képest, (szász) „Nagyon fontos, hogy az értelmiséget itt tartsuk a régióban" - véli a tanintézmény vezetője Új szakkal bővül a logisztikai főiskola GULYÁS ZSUZSANNA Párkány. Huszonnégy hallgató sikeres záróvizsgát tett a Pár­kányban 2006 óta működő logisz­tikai főiskolán. Az intézmény a he­lyi magánakadémia és egy cseh­országi iskola szerződésével jött létre. „Eredetileg közgazdasági ma­gánfőiskolát szerettem volna lét­rehozni Párkányban, de az akkre- ditációs bizottság elutasította a kérelmemet. Ezért terveimet kissé módosítva egy prerovi magánfő­iskolával vettem fel a kapcsolatot, és egy edukációs központ létreho­zásán kezdtünk dolgozni. 2006. februárjában a nyári szemeszter­rel kezdtük meg az oktatást. A le­velező tagozatra akkor 36 hallga­tó jelentkezett, mára 32-en ma­radtak, közülük most 24-en tettek sikeres záróvizsgát és szereztek baccalaureátusi titulust. A hallga­tóknak természetesen lehetősé­gük van a magiszteri fokozat megszerzésére is, de mivel az is­kola technikai irányzatú, nem magiszteri, hanem mérnöki titu­lust kapnak” - mondta Mokos András, a párkányi központ veze­tője. 2006 őszén kezdődött az ok­tatás a nappali tagozaton. A pár­kányi központnak 162 hallgatója van, akik két szakon - közlekedés­logisztika illetve logisztikai szol­gáltatások - tanulnak. „A prerovi alma materben négy szakon folyik az oktatás, szeretnénk a párkányi edukációs központ kínálatát is bővíteni. A következő tanévtől az idegenforgalmi logisztika szak megnyitását tervezzük” - tájékoz­tatta lapunkat Mokos András, a helyi Magán Kereskedelmi Aka­démia megalapítója és igazgatója. „A szakközépiskola létrehozása mellett fontosnak tartottam a fő­iskolai képzést is régiónkban. A középiskolai tanulmányok befeje­zése után fiataljaink általában Po­zsonyban, Nyitrán vagy Magyar- országon tanultak tovább, és a fő­iskola vagy egyetem befejezése után nagyon ritkán jöttek haza. Ezen szerettem volna változtatni, hiszen nagyon fontos, hogy az ér­telmiséget itt tartsuk a régióban. Kezdetben csak a szűk régióból voltak hallgatóink, de most már Zólyom, Nagykürtös vagy Duna- szerdahely környékéről is jönnek. Az oktatás szlovák és cseh nyelven folyik, de ez nem okoz problémát a magyar hallgatóknak. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy a ma­gánakadémia végzősei közül többnyire a magyar osztályokban érettségizett tanulók tanulnak to­vább főiskolánkon” - nyilatkozta Mokos. Márai Sándor Gimnáziunban a tehetség kibontatkoztatásása mellett a tantárgyakat is komolyan veszik Hét diákot vettek fel a művészeti osztályba A tagozatra idén tízen jelentkeztek (A szerző felvétele) MARSOVSZKY MIKLÓS Kassa. Heten nyertek felvételt a Márai Sándor gimnázium művészeti tagozatára a március 27-én megtartott felvételi vizs­gák során. A tagozatra tíz diák jelentkezett, kilencen vettek részt a felvételin. A tanulók négy feladatot kaptak, kreativitásukra és gondolkodásmódjukra voltak kíváncsiak a tanárok. A középiskolában három éve indult a művészeti tagozat, amely a maga nemében egye­dülálló, mivel a diákok - ellen­tétben más iskolák művészeti osztályaiba járó társaikkal - in­tenzívebben foglalkoznak a töb­bi tantárggyal is. „A cél a minő­ségi oktatás” - mondta el la­punknak Tóth József, aki festé­szetet tarnt az ifjú tehetségek­nek. „Sajnos egyre kevesebb di­ák jelentkezik középiskolába, számunkra azonban az a lényeg, hogy kibontakoztassuk az igazi tehetségeket és lehetőséget ad­junk számukra” - tette hozzá a tanár. „A többi művészeti képzés és a nálunk folyó oktatás közötti kü­lönbség abban áll, hogy fokozot­tabban foglalkozunk a humán tantárgyakkal, nálunk több iro­dalom-, rajz- és esztétikaóra van. Ezekhez jönnek még a dél­utáni szakkörök, így a tempó meglehetősen feszes” - mondta Dudás Bálint, aki két éve jár a művészeti osztályba. A középiskola többi osztályá­ba a felvételi vizsga április végén lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom