Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)
2009-04-01 / 76. szám, szerda
8 Külföld ÚJ SZÓ 2009. ÁPRILIS 1. www.ujszo.com RÖVIDEN Brit kivonulás Irakból London. Nagy-Britannia tegnap megkezdte utolsó, még Irakban állomásozó katonáinak kivonását. A britek átadják az ellenőrzést az amerikai csapatoknak a dél-iraki Bászra térségében. A brit misszió hivatalosan május 31-én ér véget, és a 4100 fős kontingens tagjainak többsége július végéig hagyja el az országot. Négyszáz brit katona azonban ezután is a térségben marad. Az elmúlt hat évben 179 brit katona halt meg az iraki harcokban. (MTI) Nem lesz csúcs Izraellel Prága. A cseh külügyminiszter szerint várhatóan elmarad az EU-Izrael-csúcsta- lálkozó, amelyet idei első félévi uniós elnöksége idején szeretett volna Prága megrendezni. Karel Schwarzenberg a Lidové Novinynek azt mondta, hogy a közel-keleti helyzet Izrael gázai katonai akciója következtében nagyon bonyolulttá vált, s az EU-nak kifogásai vannak az izraeli kormány néhány lépésével szemben. (MTI) Zaklatás és diszkrimináció Brüsszel. Zaklatásnak és hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve Európa- szerte a leszbikusok, a homoszexuálisok, a biszexuálisok és a transzszexuálisok. Ez olvasható az EU bécsi székhelyű Alapjogi Ügynöksége által kedden Brüsszelben közzétett jelentésben. „A zaklatás és a diszkrimináció a társadalmi élet minden területén megmutatkozik, az iskolákban, a munkahelyeken és az egészségügyi intézményekben egyaránt” - állapítja meg a jelentés. (MTI) Százmilliárdok a háborúra Washington. Közel 685,7 müliárd dollárt költött mostanáig az amerikai védelmi minisztérium 2001 óta a globális terrorellenes háborúra - közölte a washingtoni törvényhozás kormányzati elszámoltatási hivatala (GAO). A csaknem 700 milliárd dolláros összeg túlnyomó részét, 533,5 milliárd dollárt az iraki háborúra fordította a Pentagon. (MTI) Vállalták a tálibok Iszlámábád. A pakisztáni tálibok követték el a hétfői lahori merényletet, amelynek célpontja a város rendőriskolája volt. Ezt vezetőjük, Baitulla Mehszud jelentette be tegnap. „Ilyen akciókat a jövőben is végre fogunk hajtani, bosszúból a Pakisztán elleni amerikai rakéta- támadásokért” - mondta a Reutersnek Mehszud, a Tehrik-e-Taliban pakisztáni iszlamista mozgalom vezetője. A12 halálos áldozattal járó terrorakcióval kapcsolatban eddig 65 embert vettek őrizetbe. (MTI) Obama első tengerentúli útja komoly próba lesz - 200 amerikai újságírót hozott, hogy minden szava eljusson a közvéleményhez Egy hét múlva is sztár lesz Európában? London „minden négyzetcentiméterét" árgus szemekkel figyelik a biztonsági emberek. A fotón az egyik rendőrkapitányság monitorrendszerre látható. (SITA/AP-felvétel) London/Prága. Barack Obama amerikai elnököt tegnap estére - a pontos időpontot biztonsági okokból nem jelentették be előre - várták a brit fővárosba, amely lassan egy szigorúan védett erődhöz hasonlatos. Itt kerül sor holnap a G20-csúcsra, amelyen a vezető hatalmak és a feltörekvők megpróbálnak orvoslást találni a világgazdaság bajaira. ÖSSZEFOGLALÓ Obamát ma fogadja a királynő, tárgyalásokat folytat a házigazda kormányfővel, Gordon Brownnal, s állítólag Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel is tervbe vettek egy külön- találkozót. Európai körútja keretében a holnapi G20 után pénteken és szombaton az évfordulós NATO- csúcson vesz részt, vasárnap pedig Csehországban EU-Amerika csúcs- találkozót tartanak. Prágából Törökországba utazik tovább, és április 7-én, kedden zárul a körút. Prágában tegnap az amerikai nagykövetség bejelentette, hogy Obama vasárnap délelőtt 10-kor tarja meg a vár előtti téren nagy érdeklődéssel várt beszédét. Voice of America rádió arra hívta fel a figyelmet, hogy Obama továbbra is szupersztár Európában, de első tengerentúli útját beárnyékolhatják a több nemzetközi ügyben is fennálló nézeteltérések. Sok ádageurópai számára öröm volt a Bush-kormány távozása, ezért Obamát ünnepük, de a látogatás kemény próba lesz a londoni, a strasbourgi és a prágai csúcstalálkozón. Európa és az USA másként képzeli a pénzügyi válság leküzdését. Az európai kormányok az ez irányú washingtoni felhívások ellenére nem hajlandók többet költeni a gazdasági ösztönzőcsomagokra. Ezért pl. Robin Shepherd, a Henry Jackson Society brit kutató- intézet igazgatója a G20-találkozó- tól nem is vár érdemi változást. Az európaiak nyüván többet szeretnének hallani az Afganisztánnal kapcsolatos amerikai tervekről. Nyugat-Európa bizalmatlanul szemléli azt az amerikai törekvést is, hogy Ukrajna és Grúzia gyorsított ütemben válhasson a NATO tagjává. A lengyelek és a csehek pedig vüágosan akarnak látni: meg- változtatja-e elődjének ígéretét Obama az országukba telepítendő rakétaelhárító rendszer ügyében. Üdvözli viszont Európa az új washingtoni klímavédelmi megközelítést, az Irán felé történő nyitást, és méltatta a guantánamói fogolytábor egy éven belüli bezárásáról hozott döntést, még ha nem is olyan szívesen fogadna be rabokat. Hall Gardner, a párizsi Amerikai Egyetem professzora szerint Európa összességében kedvezően fogadja Obama külpolitikáját. Azt reméli, hogy az amerikai elnök az általa hirdetett multilaterális stratégiát fogja követni, véget ér az egyoldalú washingtoni külpoütika, az USA meghallgatja szövetségeseit és együttműködik velük. (MTI, SITA, ú) Topolánek és Paroubek: közelebb a megegyezéshez Együtt a kommunistákkal KOKES JÁNOS Prága. Legkésőbb október 20-ig előrehozott választásokat tartanak Csehországban. Ebben állapodott meg Mirek Topolánek és Jifí Paroubek, a két legnagyobb párt, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) és a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) elnöke. Paroubek tegnap délután azt mondta, a parlamenti ciklus lerövidítéséhez szükséges törvényjavaslatot még a nap folyamán átadja Topoláneknek. És megállapodtak abban is, hogy a választások előtt szakértői kormány fogj a irányítani az országot. „Keressük a közös nevezőt, hogyan jöhetne létre ez a kormány. Megvan az akarat egy szélesebb nyári átmeneti kormány felállítására” - ezt már Topolánek jelentette ki. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy a parlamenti bizalomvesztés után a múlt héten lemondott Topolánek-kabinet ügyvezetőként meddig marad hivatalban. Topolánek öt változatot sorolt fel. Szerinte meglehet, hogy az általa irányított kabinet már egy héten belül távozik, de az is lehet, hogy akár az őszi választásig hivatalban marad. Erről most szakértői szinten fognak tárgyalni. Megfigyelők úgy látják, az a legvalószínűbb, hogy Topolánekék április végén távoznak a hatalomból. A két nagy párt megállapodása alapján ugyanis addigra a parlamentben egy csomagban összevonják a koalíció, illetve az ellenzéki szociáldemokraták válságkezelő javaslatait. Paroubek szerint az átmeneti kormány legfontosabb feladatai közé a gazdasági válság kezelése, a cseh uniós elnökség befejezése és az idei költségvetés módosítása, illetve a jövő évi költségvetés előkészítése tartozna. Leszögezte: „Gyakorlatilag kizárt, hogy a Topolánek-kabinet néhány hétnél hosz- szabb ideig hatalmon maradjon.” Megjegyezte, hogy az új kormányról való tárgyalásokba szeretnék bevonni a kommunistákat, valamint a nemrég megalakult Zöldek Demokratikus Pártját is. Topolánek ezzel kapcsolatban csak annyit mondott: olyan megoldást keresnek, amely a kommunisták számára is elfogadható lenne. A konferencia szenzációja: Washington és Teherán képviselője egy asztalnál Az USA is megbékélne a tálibokkal ÖSSZEFOGLALÓ Hága. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter üdvözölte, hogy Irán képviselője megjelent az Afganisztánnak szentelt tegnapi hágai nemzetközi konferencián, Mohammad Mehdi Akonzadeh iráni külügyminiszter-helyettes pedig üdvözölte az államok közös rendezési erőfeszítését, ami a tanácskozás megszervezésében is megnyilvánult. Clinton megerősítette: Washington abban érdekelt, hogy az afganisztáni konfliktust *a térség összes országának együttműködése révén oldják meg. Az USA szerint nem elég csupán a katonai fellépés: tartós eredményeket csak a polgári építkezéssel és a diplomáciával együttesen lehet elérni. Akonzadeh arról biztosította a résztvevőket, hogy Irán kész támogatni Afganisztán újjáépítését, valamint az afganisztáni eredetű kábítószerrel való kereskedés eüeni küzdelmet. Hangsúlyozta: Teherán szerint külföldi csapatok nem képesek stabilizálni az afganisztáni helyzetet, és a katonák létszámának betervezett növelése sem lesz hatékony. Egy NATO-forrás erről azt mondta, az Afganisztánban előállított kábítószer 30 százaléka Iránon átjut el a nemzetközi piacra. Hillary Clinton tegnap megbékélést is hirdetett azokkal a tálib lázadókkal, akik hajlandóak letenni az erőszakról. Ügy fogalmazott, támogatni keü a kabuli kormányt abban az erőfeszítésében, hogy a szélsőségesekről leválassza azokat, akik csak elkeseredettségükben csatlakoztak a táli- bokhoz. Az utóbbiaknak meg keü adni a méltóságteljes kiengesztelődés lehetőségét, és fel kell kínálni nekik a lehetőséget a békés társadalomba történő beilleszkedésre. A megbékélés feltétele az erőszakról való lemondás mellett az al-Kai- dával való szakítás és az afgán alkotmányos előírások elfogadása. Egyébként az ENSZ égisze alatt megrendezett konferencián 72 ország és számos nemzetközi szervezet vett részt. A rendezvény nem az adománygyűjtés vagy újabb csapatfelajánlás célját szolgálta - ez inkább a pénteken- szombaton tartandó NÁTO-csúcs témája lehet -, hanem azt, hogy demonstrálják a térség biztonsága melletti nemzetközi elkötelezettséget, és megvitassák az USA új Afganisztán-stratégiáját. Barack Obama amerikai elnök - a nyugati típusú demokráciaépítés ambiciózus, de irreálisnak bizonyult korábbi célkitűzése helyett - arra törekszik, hogy főleg amerikai csapaterősítéssel visszaszorítsák a tálibokat. Továbbá arra, hogy ezzel párhuzamosan a párbeszédre hajlandó lázadó csoportokkal megállapodásra jussanak, az afgán biztonsági erőket képessé tegyék a stabüitás fenntartására és nemzetközi összefogással segítsenek megteremteni a normális életviszonyok alapvető feltételeit. Pakisztánnak pedig nyújtsanak hathatós támogatást ahhoz, hogy képes legyen felszámolni a szélsőséges iszlamista csoportok nyugat-pakisztáni tűzfészkeit. (MTI, ú) A Moody's is leminősített - még semmi sem dőlt el, az alkudozás folytatódik Medvegyev cikke a The Washington Postban Bajnai után újabb pofon Magyarországnak Elmozdulás a holtpontról ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A kormányfőjelölttel kapcsolatos bizonytalanság mellett újabb negatív hírek jelennek meg Magyarországgal kapcsolatban. Tegnapra is jutott egy leminősítés: a Standard & Poor's hétfői lépése után egy nappal a Moody's hitelminősítő rontotta le Magyarországra vonatkozó osztályzatát: konkrétan A3 kategóriáról Baal-re csökkentette a magyar államkötvények osztályzatát, negatív kilátással. A Moody's lépése nyomán már nincs olyan jelentős hitelminősítő intézet, amelynél a hosszú lejáratú magyar adósság besorolása az A kategóriába tartozna (a Fitch Ratings még 2005 decemberében rontotta le Magyarország osztályzatát). A hitelminősítők elemzői pesszimisták, amit az is jelez, hogy valamennyi osztályzatra vonatkozik a további osztályzatrontást feltételező negatív kilátás. Viszont most nem gyengült a forint erre a hírre, az eurót 308 forint körül jegyezték a bankközi kereskedelemben a déli órákban. Bajnai Gordon kormányfójelölt tegnap újságíróknak azt mondta, csak parlamenti megválasztása után fog beszélni leendő kormányának tagjairól. Médiahírek szerint ugyanis megállapodott az MSZP-frakcióval arról, hogy öt kulcsminisztérium élére ő választja ki a vezetőket, és nem pártpolitikusokat jelöl. Erről csak annyit mondott, hogy szigorú feltételei voltak. A Népszabadság úgy tudja, Bajnai a gazdasági, a pénzügyi, az igazságügyi és a szociális tárca vezetőjének, illetve a kancelláriaminiszter kinevezését tartaná fenn magának. Egyébként Bajnai miniszterelnök-jelöltségét a hét végén az SZDSZ országos tanácsának és az MSZP-kongresszusnak is jóvá keü hagynia, és csak ezt követően kerülhet sor a konstruktív bizalmatlansági indítványra, majd -az új kormány feláüására. Vagyis még semmi sem biztos. Ezt mondta tegnap Gulyás József, az SZDSZ ügyvivője is, aki szerint „nem látni, hogy Bajnai csomagja mögött ott van egy erős MSZP”. Állítólag egy SZDSZ-es honatyajelezte, biztosan nem fogja támogatni Bajnait, mások még gondolkodnak rajta. Fodor Gábor pártelnök pedig sajtótájékoztatóján kijelentette: az előrehozott választások mellett ugyanúgy hitelesen és tisztességgel lehet érvelni, mint a szakértői válságkezelői kormány létrejötte mellett, s ők az utóbbi lehetőséget javasolják az országos tanácsnak. Kiss Péter, a szocialisták alelnö- ke tegnap közölte, Lendvai Ildikó frakcióvezető neve is szóba jöhet az MSZP elnökeként a hét végi kongresszuson, (oo, m, ú) AATI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Washington. Oroszországnak és az USA-nak újjá kell építenie kapcsolatait, együtt kell munkálkodnia a világot érintő fő kérdésekben. Ezt hangsúlyozta Dmitrij Medvegyev orosz elnök a tegnapi The Washington Postban megjelent cikkében. Sem Oroszország, sem Amerika nem engedheti meg kapcsolataiban a tétlenséget és a közönyt. Medvegyev hangoztatta, hogy már az első találkozón kész nekilátni a kapcsolatok helyreállításának. Az Obamától kapott levelekből azt szűrte ki, hogy megvan a kölcsönös készség a viszony gyakorlatias jeüegű építésére. Felsorolta a lehetséges együttműködés területeit, köztük Afganisztánt is, ahol Washington a tálib felkelőkkel harcol. Medvegyev egyetért Oba- mával abban, hogy a leszerelésnek elsőszámú feladatnak kell lennie. Az 1991-ben kötött, a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló START-I. szerződés hatálya az évvégén lejár. Az erről folyó tárgyalásokon azonban eddig nem sikerült megállapodni arról, hogy müyen szabályozás lépjen helyébe. Az orosz politikus szerint Oroszország és az USA élére állhatna azoknak az erőfeszítéseknek, amelyek eredményeképpen átfogó pénzügyi szabályokat dolgoznának ki. Medvegyev ma Londonban találkozik amerikai kollégájával, Barack Obamával a húsz legnagyobb fejlett és fejlődő gazdaság (G20) vezetőinek tanácskozása alkalmából. Az orosz-amerikai kapcsolatok tavaly jutottak holtpontra a Kö- zép-Európába tervezett amerikai rakétavédelmi rendszerről folytatott vita, valamint az orosz-grúz háború miatt.
