Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)

2009-04-03 / 78. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. ÁPRILIS 3. Kultúra 9 Katona György festőművész alkotásaiból látható tárlat a Kelet-szlovákiai Múzeum Bástya galériájában Futó találkozások gomolygása A mintegy ötven festmény között régebbi és egészen új munkák is megtalálhatók (Képarchívum időből anélkül, hogy a szemek­RÖVIDEN Film lesz a Spanyol menyasszonyból? Nyilvánosságra hozták, hogy kik kapnak támogatást a magyar Nemzeti Kulturális Alap Mozgókép Szakmai Kollégiumától. A kuratórium ezúttal filmes rendezvényekre, játékfilm filmforga­tókönyvekre, animáció képes forgatókönyvére és „egyéb” téma­körben ítélt oda támogatást. Gothár Péter egymillió forintos tá­mogatást kapott Lovas Ildikó Spanyol menyasszony című, 2007-ben a Kalligram Kiadónál megjelent nagy sikerű regényé­ből készülő forgatókönyvének megírására. A készülő filmről egyelőre nem tudni semmit. (1, ú) Szira Henrietta „képei a házban” Pozsony. Szira Henrietta fiatal magyar médiaművész alkotá­sai láthatók április folyamán a Magyar Köztársaság Kulturális In­tézetének székházában, a Kép a házban című kiállítás-sorozat keretében, (ú) Vikár Bélára emlékeztek Hetes. Vikár Béla, a Kalevala fordítója születésének 150. évfor­dulóján ünnepi megemlékezést tartottak szerdán szülőfalujában, a Somogy megyei Hetesen. Ádám László, a mintegy ezer lakosú te­lepülés polgármestere azt mondta: Hetes nagyon büszke szülötté­re, akinek élete, nemzetközi ismertsége és elismertsége azt üzeni az utókor számára, hogy egy kis faluból is el lehet jutni a világhí­rig. Vikár Béla munkássága néprajzkutatóként és műfordítóként is kiemelkedő - hangsúlyozta a polgármester, aki utóbbi tevékeny­ségére példaként említette a finn eposz, a Kalevala 1909-ben meg­jelent fordítását, amelyet e területen a legjelentősebb alkotások között tartanak számon. A Kalevala fordítója, Somogy megye népköltésének feljegyzője tagja volt a magyar és a finn tudomá­nyos akadémiának, Európában elsőként gyűjtött fonográffal nép­zenei anyagot, alkalmazottja, majd vezetője volt az országgyűlés gyorsírói irodájának. Gazdag szellemi tőkét hagyott örökül So­mogy megyének. (mti) Országos rendezvénysorozat a költészet napjára Futó találkozások címmel látható kiállítás Katona György erdélyi születésű, Pápán élő festőművész mun­káiból Kassán, a Kelet-szlo­vákiai Múzeum Bástya galé­riájában. Katona György képzőművészetet Kolozsvá­ron tanult, munkáit számos csoportos és egyéni kiállítá­son mutatta be Erdélyben, Magyarországon és a Felvi­déken egyaránt. FECSÓ YVETT A jelenleg Kassán látható mint­egy ötven festmény között régeb­bi és egészen új munkák is megta­lálhatók, műfajukat tekintve pe­dig a válogatásban jól megfér egymás mellett a realisztikus és az absztrakt ábrázolás. A kiállított munkák bonyolult személyiséget tükröznek. A fest­mények címei (Madárasszony, Pártapántlika s a tulipánt lika, Fényörvénylények stb.) is furá­nak, távolinak tűnhetnek a mai értékvesztett világban, a vásznon megjelenített témák pedig egy- egy képen belül is túl sok gondola­tot és érzelmet hordoznak ahhoz, hogy napjaink rohanásában könnyen befogadható és felfogha­tó legyen. A festőművész a mára sokak ál­tal elfeledett ősi értékek felé nyúl. A valóságot szimbolikus elemek használatával jeleníti meg, ame­lyek a személyes életben átélt je­lentéssel bírnak. A keresztény és más vallási szimbólumok, vala­mint az ősi stilizált népművészeti elemek és jelképek használata te­szi bonyolulttá Katona György képi világát. Még az egysze­rűbbnek tűnő, figuratív ábrázolás mellett sem mehet el az ember anélkül, hogy ne váltana ki belőle emóciókat és értelmezési kény­szert. Mindez - a művel való ta­lálkozás, a befogadás, az átélés - azonban idő- és energiafüggő, hisz szükséges mélyen belenézni a megjelenített arcokba, érzelmeik tükröződésébe. S ahogy a hétköz­napokban megtörténik, hogy az ember rohanva elfut - mert csak egy „hogy vagy?” kérdésre futja az ben megjelenő gondolatokat akárcsak észrevennénk, úgy tör­ténhet meg ezekkel a festmé­nyekkel és figurákkal is, hogy a magukat modem felfogású gon­dolkodóknak, művészeknek tar­tók, és az egyszerű műélvezők is, kutyafuttában és türelmetlenül keresik azt, hogy az üresség, ami ma divatként is megvetette lábát, milyen technikai megoldás mögé van elbújtatva. Itt ilyen igényte­lenséget nem találni. Bár semmi nincs, amiben ne lehetne kifogást találni, ám ha okot találunk, an­nak megalapozottnak kell lennie. Vitázott-e valaki ilyen módon önmagában a festményeket szem­lélve, nem tudom. Sok-sok szem azonban érdeklődve függött a ké­peken, s jó volt megélni, hogy senki nem siet. Igen, az embernek néha jó együtt lenni, elmerülni az értelem és az érzelmek összefo­nódó gomolygásában, ha a meg­fejtésük lehetetlen vállalkozásnak tűnik is. S mégis, próbáljuk meg mégis két festmény által: Fényörvénylények - A fény sok­féleképpen értelmezhető. Van, akinek csak tiszta, átlátszó vizuális élmény. Van, akinek melegség. A festő számára gomolygó mese­szerű figurák sokasága. „Gyer­mekkoromban a fényben valósá­gosan láttam ezeket a lényeket” - árulta el. S bár mindig nehéz elfo­gadni, ha valaki másoktól eltérően lát, mégis sokan szembesülhetnek saját vizuális élményeikkel a kép láttán. Vannak, akiknek szerencsé­Katona György: Öregasszony jük van, kapnak eszközt, tehetsé­get, lehetőséget arra, hogy örvény­lő lények látomásait megmutatva biztosítsanak arról másokat, hogy nincsenek egyedül a világban, amikor néha őrültnek képzelik magukat, ha elrugaszkodnak a va­lóságtól. Futó találkozások - A kiállítás címadó festményét többen is a számukra legjobban tetszőnek ér­tékelték. A siker sokszor rejlik az egyszerűségben, amely valóságra utaló jelentést hordoz. A „graffiti technika egyszerűségével” alko­tott kép számomra ősi barlangraj­zokat idéz. Mint akkor ott, a bar­lang falain is az élet fontos jelene­teit ábrázolták, mintegy mágikus módon, hogy például a vadászat sikeres legyen, itt is a valóság áb­rázolása jelenik meg. A mai talál­kozások sokszor valóban csak futó találkozások. S talán azért kell „a barlang falára” festeni, hogy a fu­tó pillanatokban is legyen siker, vagy némi tartalom, amitől az ember új erőre kaphat. A kiállítás április végéig tekint­hető meg. Versbetörés ELŐZETES A Szlovákiai Magyar írók Tár­sasága ebben az évben is folytatja országos rendezvénysorozatát a költészet napja alkalmából. A rendezvények a költészet mai helyzetét szemléletesen reflektáló versbemutatókból állnak. Dráfi Mátyás, a Komáromi Jókai Szín­ház Jászai-díjas színművésze és a Kelemen Trió énekmondó együt­tes tolmácsolásában hallhatóak lesznek a költők versei, akik szin­tén megtisztelik a rendezvényt, hogy a felolvasás után kötetlen beszélgetést folytathassanak a di­ákokkal. Az előadók és költők az alábbi iskolákba látogatnak el: 2009. április 3. (10.00) Dunaszerdahely - Ma­gyar Tanítási Nyelvű Magángim­názium - Dráfi Mátyás Barak László és Tóth László verseit adja elő. 2009. április 6. (9.50) Komárom - Selye János Magyar Tannyelvű Gimnázium - Dráfi Mátyás Z. Németh István és Hizsnyai Zoltán verseit olvassa fel. 2009. április 7. (9.15) Somoija - Magyar Tannyelvű Gimnázium - Dráfi Mátyás Tóth Elemér és Kövesdi Károly verseit adja elő. 2009. április 8. (8.40) Pozsony - Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimná­zium - Dráfi Mátyás Tőzsér Árpád és Juhász Katalin verseiből ad íze­lítőt. 2009. április 17. (8.45) Királyhelmec - Magyar Tannyelvű Gimnázium - a Kele­men Trió énekmondó együttes Ardamica Zorán és Bettes István verseit adja elő. (11.30) Szepsi - Magyar Tannyelvű Gimnázium - a Kele­men Trió énekmondó együttes Ardamica Zorán és Bettes István verseit adja elő. (sz) A nemzetközi könyves seregszemle vendége Ljudmila Ulickaja lesz, a díszvendég ország pedig Románia Három hét múlva: budapesti könyvfesztivál MTl-TUDÓSÍTÁS Budapest. Három hét múlva kezdődik a XVI. Budapesti Nem­zetközi Könyvfesztivál, amely meghosszabbított nyitva tartással és nagyobb területen várhatóan ötvenezer kiadvánnyal várja a lá­togatókat a Millenáris parkban április 23. és 26. között - közölte Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgató­ja az esemény tegnapi budapesti tájékoztatóján. Mint elmondta, a rendezvény a tavaly tapasztalt nagy érdeklő­désre való tekintettel csütörtö­kön, pénteken és szombaton 18 helyett 19 óráig, vasárnap pedig 20 óráig tart nyitva, és a Millená­ris park szinte minden épületét „elfoglalja”. A tematikus kiállításokon kívül a tavalyihoz képest kettővel több, összesen kilenc különböző lép­tékű és befogadóképességű elő­adóteremben, illetve a színpado­kon négy nap alatt csaknem 300 kulturális és szakmai rendez­vényt látogathat a közönség. Mint Zentai Péter László kiemel­te: kilencedik alkalommal rende­zik meg az Európai Unió fiatal prózaíróinak seregszemléjét, az Európai Elsőkönyvesek Fesztivál­ját, amelynek magyar résztvevője Vincze Ferenc lesz. A fesztivál idei díszvendég or­szágaként Romániát köszöntik: kortárs irodalma több mint 100 négyzetméteres standon mutat­kozik be Budapesten, de további húsz nemzet is jelen lesz kiállító­ként, többek között Spanyolor­Ljudmila Ulickaja (Képarchívum) szág, Olaszország, Franciaország, Németország, Oroszország és Kí­na is. A könyves seregszemle dísz­vendége Ljudmila Ulickaja lesz, akinek Dániel Stein, tolmács című legújabb regényét a fesztiválon már magyar fordításban is kézbe vehetik az olvasók. Az orosz író­nőn kívül számos külföldi vendég és mintegy félezer határon túli és hazai magyar irodalmár látogat el a rendezvényre. Brindusa Armanca elmondása szerint az általa vezetett budapes­ti Román Kulturális Intézet a ro­mán kulturális minisztériummal együttműködve számos román író személyes bemutatkozását is le­hetővé teszi a könyvfesztiválon. „Most is rengeteg román irodal­mat fordítanak le magyarra, csak tavaly hat-hét regény jelent meg” - utalt a szoros kulturális kapcso­latokra. Ljudmila Ulickajáról szólva Morcsányi Géza, a Magvető Kiadó vezetője elmondta: az orosz író­nőt nem kell bemutatni Magyar- országon, hiszen a magyar közön­ség összes jelentős kötetét jól is­meri. Legújabb regényét, a Daniel Stein, tolmács című kötetet a ki­adó éppen Morcsányi Géza fordí­tásában jelenteti meg. Az igazgató elmondása szerint a „furcsa, akár posztmodemnek is tekinthető alkotás” félfiktív és fiktív dokumentumok kollázsa­ként valós történetet dolgoz fel: egy lengyel zsidó fiatalember, Dániel Rufeisen a németek elől egy kolostorban bujkálva katoli­kus hitre tér, majd életét kockáz­tatva, a Gestapo tolmácsaként számos zsidót ment ki a koncent­rációs táborokból. A II. világhá­ború után a szerzetesnek álló Dániel testvér a Szentföldre uta­zik, de idealizmusáért ott is meg kell küzdenie. Ljudmüa Ulickaja a könyvfesz­tivál alatt legalább három alka­lommal dedikálja műveit, s a ki­adó április 23-án pódiumbeszél­getést is szervez az írónővel, aki ezt követően veszi át a Budapest Nagydíjat. Ljudmila Ulickaja az Eötvös Loránd Tudományegye­temen előadást is tart, és részt vesz egy, a Pécsi Tudományegye­tem és a Ráday Könyvesház ke- rekasztal-beszélgetésén is. A mélybe zuhant a Bárka Színház előadásán Alföldi Róbert balesete MTl-HÍR Budapest. Mélybe zuhant Al­földi Róbert a Bárka Színház kedd esti előadásán, a művész súlyos sérüléseket szenvedett - írta teg­napi számában egy néző beszá­molója alapján a Blikk. Alföldi Róbert a cikk szerint két méter magasból zuhant arccal a színpadra. A Nemzeti Színház fő­igazgatója a Koldusoperában ala­kítja Bicska Maxit. A baleset az akasztási jelenetben történt. Az a heveder csúszott szét, amellyel Alföldi testét a zsinórpadláson ló­gó kötélhez rögzítik egy karabi­nerrel. A színész-rendező egy percig mozdulatlanul feküdt, majd a sa­ját lábán hagyta el a színpadot, de a tapsra már nem tudott vissza­jönni, mentő vitte kórházba. Tö­rése nincs, zúzódott a mellkasa, bordái és a lába is, de már haza­mehetett. A Bárka Színház kivizsgálja az ügyet - mondta a lapnak Seress Zoltán, a teátrum igazgatója. Mint minden munkahelyi baleset ese­tében, a színháznak is készítenie kell jegyzőkönyvet a történtekről. Beszélni fogunk azokkal az embe­rekkel, akik részt vettek a díszlet építésében - nyilatkozta a direk­tor, aki maga is játszik a Kolduso­perában. Alföldi Róbert (Képarchívum)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom