Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)
2009-04-29 / 98. szám, szerda
r 8 Külföld ÚJ SZÓ 2009. ÁPRILIS 29. www.ujszo.com RÖVIDEN Hivatalos albán kérelem Prága. Albánia hivatalosan kérte felvételét az Európai Unióba. A csatlakozási kérvényt Sali Berisha albán kormányfő tegnap Prágában adta át Mirek Topolánek ügyvezető cseh kormányfőnek, az EU soros elnökének. Albánia Horvátországgal együtt április elsejétől már tagja a NATO-nak. (MTI) Közösen az ETA ellen Madrid. Franciaország és Spanyolország közös belbiztonsági vezérkart hoz létre, hogy „harcoljon a terrorizmus ellen, bárhonnan érkezzen is” - jelentette be Nicolas Sarkozy francia elnök tegnap a madridi törvényhozásban. A francia elnök, aki hétfőn érkezett állami látogatásra Spanyolországba, megerősítette, hogy Párizs támogatja Madri- dot a terrorizmus, konkrétan az ETA baszk szakadár szervezet elleni harcban. (MTI) Zavargásoktól tartanak Berlin. Az utóbbi évek leghevesebb tüntetéseitől és szélsőjobboldali megmozdulásoktól tartanak a berlini hatóságok május elsején. A bel- ügy szerint a munka ünnepére egyedül a fővárosban legkevesebb 5000 rendőrt mozgósítanak. Ehhez fogható készültségre már régóta nem volt példa. A berlini rendőrség több tartományból is kért erősítést. Az aggodalmak hátterében a gazdasági válság okozta nehézségek, főleg a munka- nélküliség növekedése miatti elégedetlenség áll. (MTI) Kevesebb tiszt, több bűnöző? Moszkva. Közel 40 ezer tisztet menesztenek az idén az orosz hadseregből a karcsúbb és ütőképesebb katonaság megteremtését célzó reform keretében. Nyikolaj Pankov miniszterhelyettes közölte, a menesztettek között lesz 50, a felső tisztikarhoz tartozó tábornok és tábornoki beosztásban lévő ezredes is, akik kihullottak a minősítő bizottság rostáján. Moszkva 2012- ig egymilliósra kívánja lefaragni 1,13 millió fős hadseregét, a tisztek számát a felére csökkentik. A bírálók attól tartanak, hogy a kirúgott katonatisztek a bűnözők táborát fogják gyarapítani. (MTI) Diplomáciai háború Caracas. Venezuela visszahívta perui nagykövetét, tiltakozva amiatt, hogy Lima politikai menedékjogot adott Manuel Guerrerónak, a venezuelai ellenzék egyik nemzetközileg körözött vezetőjének. Guerrero a vetélytársa volt Hugo Chávez államfőnek a 2006-os választáson. (MTI) Egyetlen térség sincs biztonságban a sertésinfluenza-vírustól - Mexikóban valószínűleg lassul a járvány terjedésének üteme El lehet Mexikóváros/Genf/Washing- ton. Százötvenkettőre emelkedett a gyaníthatóan a sertésinfluenza következtében elhunytak száma Mexikóban, és legalább kétezren fertőződhettek meg. A nagy gyógyszergyárak megtették az első lépéseket az oltóanyag kifejlesztésére, de a fejlődő világban, a szegényebb országokban gyógyszerhiány alakulhat ki. ÖSSZEFOGLALÓ Jósé Angel Córdoba mexikói egészségügyi miniszter szerint a járvány terjedésének üteme valószínűleg lassul. A múlt szombaton a betegségben elhunytak száma hat volt, vasárnap öt, míg hétfőn már csak három. „Ezek az adatok csak a társadalombiztosítással rendelkezőkre vonatkoznak ugyan, de iránymutatóak lehetnek” - magyarázta. Az nem derült ki, hogy mennyi a ténylegesen sertésinfluenzában meghaltak száma. Eddig csupán 20 olyan halálesetet erősítettek meg, amelynek bizonyosan az új vírus volt az okozója. Miután hármasról négyesre emelte a sertésinfluenza veszélyének súlyosságátjelző riasztási szintet az Egészségügyi Világszervezet (WHO), Fukuda Keidzsi főigazgató-helyettes arra figyelmeztetett, kerülni a világjárványt Amerikából hazatért utasokat helyeztek karanténba a szöuli reptéren (SITA/AP-feIvéteI) hogy a világ egyetlen térsége sincs biztonságban a sertésinfluenza-vírustól. Hozzátette azonban, hogy a határok lezárása és utazási korlátozások bevezetése jelen pillanatban nem lenne helyes döntés. Hangsúlyozta azt is, hogy nem tekintik elkerülhetetlennek a világjárványkitörését. Az USA-ban már 40 beteg esetében bizonyosodott be, hogy a madár-, a sertés- és az emberi influenza genetikai állományát társító A/H1N1 jelzésű új vírustörzs fertőzte meg őket. Hillary Clinton külügyminiszter óvatosságra intette Mexikóba utazó honfitársait. Eltanácsolta a brit állampolgárokat Mexikó felkeresésétől a londoni külügy, miuán két sertésinflu- enza-megbetegedést azonosítottak Nagy-Britanniában. Nicola Sturgeon, a skót kormány egészségügyi minisztere hangsúlyozta, hogy mindkét páciens jól reagál a kezelésre és már gyógyulófélben vannak. Nagy-Britanniában eddig 25 sertésinfluenza-gyanús beteg fordult orvoshoz, 8 esetben a lelet negatívnak bizonyult, a többieket még vizsgálják. A szigetországban 33 millió fő részére van elegendő vírusellenes gyógyszer. Tegnap Új-Zélandon megerősítették, hogy oda is átterjedt a sertésinfluenza: az egészségi miniszter 11 megbetegedésről adott hírt. Ez az első megerősítés az ázsiai— csendes-óceáni térségben. Új-Zélandon eddig 56 gyanús esetet vizsgáltak. Izraelben szintén bejelentették, hogy legalább egy ember elkapta abetegséget. Sangeeta Shashikant, a szegények jobb gyógyszerellátásért kampányoló Harmadik Világ Hálózat (TWN) munkatársa szerint az előzetes értékesítésre szóló szerződések és más üzleti eljárások, amelyekkel a gazdag kormányok biztosíthatják maguk számára a gyógyszereket, elvonhatják a sze: gényebbek elől a hatékony szereket. (MTI, ú) Felrobbant a vírustartály Genf. Megállítottak és kiürítettek egy személyvonatot Svájcban hétfőn este, miután az egyik vagonban, az utasok között felrobbant egy sertés- influenza-vírusokat tartalmazó különleges konténer. De nem történt nagy tragédia, mivel a kiszabadult vírusok ártalmatlanok az emberre nézve - közölte Jean-Christo- phe Sauterel rendőrségi szóvivő. Sem az utasok, sem a helyi lakosok nem voltak veszélyben. A svájci egészség- ügyi hivatal megbízásából egy szakértő szállította laboratóriumba a vírusmintákat tartalmazó, műanyagból és papírból készült tripla falú borítékot, azonban rosszul helyezték el a vírusok konzerválását szolgáló szárazjeget. Jutott belőle a hermetikus zárást biztosító válaszfalak közé is, gáz képződött és szétfeszítette a csomagolást. A robbanásban a labortechnikus és egy utas is megsérült. Illetékesek elmondták: naponta szállítanak hasonló módon fertőző vírusokat, sőt olykor postán küldik a mintákat egyik helyről a másikra. (MTI) Nem érzi magát bűnösnek a magyar újságíró, az ő filmje szinte az egyetlen bizonyíték Bolívia hamarosan panaszt emel Kepes ellen ÖSSZEFOGLALÓ La Paz. A bolíviai kormány két napon belül panaszt emel Kepes András magyar újságíró ellen, mert elhallgatta a Rózsa Flores Eduar- dóval tavaly ősszel készített interjú részleteit. Ezt Juan Ramón Quintana, a kormányzati ügyek minisztere helyi idő szerint hétfőn este közölte. Bolívia bűnrészességgel és bűnpártolással vádolja Kepest. „Hivatkozni fogunk a terrorizmus elleni küzdelem nemzetközi konvencióira is, hogy bíróság elé tudjuk állítatni Kepest” - mondta a miniszter. Kepes András úgy véli, nem hibázott, „egy újságírónak nem az a feladata, hogy alakítsa az eseményeket, hanem az, hogy dokumentálja és a hátteret megvilágítsa”. Szerinte az április 16-i rajtaütés is azt bizonyítja, hogy a bolíviai hatóságoknak a titkosszolgálatokon keresztül voltak információi, ezeket nem az általa készített interjúból tudtákmeg. Legkorábban ma délután négy órakor tudja útnak indítani Magyarosi Árpád holttestét Bolíviából a szállítás lebonyolításával megbízott ügyvéd, ám ehhez időben meg kell kapnia a magyar kormány pénzügyi garanciáját. Ezt Józsa Mátyás, az ügyben eljáró argentínai magyar nagykövet közölte. A diplomata találkozott a bolíviai képviselőház Santa Cruzban Kepes András (Képarchívum) vizsgálódó különleges bizottságának kormánypárti elnökével és ellenzéki alelnökével, César Na- varróval és Bernardo Montenegróval. Ismertette Budapest álláspontját, illetve felajánlotta az együttműködést, ha ezt igénylik. Világosan leszögezte, Magyarország nem támogatja a terrorizmust. Budapest állampolgárok egyéni cselekedeteinek tekinti a történteket, s azokért nem tud felelősséget vállalni. Ugyanakkor kötelességének tekinti, hogy konzuli védelmet biztosítson a bajba jutott magyar állampolgároknak. Józsa Mátyás elmondta, az állítólagos terrorista csoportról szóló hírek az utóbbi napokban lekerültek a bolíviai sajtó címlapjáról, de a televíziókban naponta bejátsszák Kepes András dokumentumfilmjét, amely „majdhogynem az egyetlen bizonyíték”. (MTI, ú) Ukrajnai viszonyok Veszélyben a magyarság Budapest. A két éve bevezetett új ukrán oktatási rendszer ellehetetleníti a magyar nyelvű iskoláztatást Kárpátalján, ez pedig az ukrajnai magyarság fennmaradását veszélyezteti. Ezt tegnap jelentette ki Sólyom László magyar köz- társasági elnök, miután Viktor Juscsenko ukrán elnökkel tárgyalt. Sólyom László az ukrán államfő személyes segítségét kérte a kárpátaljai magyar emlékművek megrongálóinak kézre kerítésében. Juscsenko azt mondta, mindent megtesznek, hogy elfogják az elkövetőket, és Kijev a továbbiakban is készen áll az ukrajnai magyar közösség helyzetének javítására. (MTI) Öten versengenek a NAÜ főigazgatói posztjáért Nehéz lesz a választás Hosszú távra elakadtak az uniós tárgyalások a munkaidő maximálásáról Annyit dolgozhatunk, mint eddig ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Nem sikerült megállapodniuk az EU-ban a heti munkaidő kötelező korlátozásáról, és a megállapodás reménye a közelgő európai parlamenti választások miatt hosszabb időre szertefoszlott. Hétfőn tartották az utolsó tárgyalási fordulót az EP és a tagországok kormányait képviselő tanács között, ahol még lett volna esély a megállapodásra. De mivel nem így történt, az egyeztetések már csak az új parlament felállása után folytatódnak. Jelenleg az uniós tagországok felében lehetőség van az elvben 48 órában maximált heti munkaidő túllépésére. A munkaidő korlátozásáról régóta folynak az egyeztetések. Miután a tagországok nehéz viták után megállapodtak, az EP tavaly elvetette azt a javaslatot, hogy a munkaidő bizonyos feltételek mellett engedélyezetten meghaladhassa a 48 órát. Ezért kezdték az intézményközi egyeztetéseket, amelyeken azonban a képviselők ragaszkodtak a merev korlátozáshoz, a tagországok viszont kitartottak a rugalmasabb szabályozás mellett. Tegnap a felek egymást vádolták a kudarcért. Az uniós elnökség a képviselők szemére vetette, hogy olyan időben akadályozták meg a megállapodást, amikor a szociális partnereknek a válság miatt szükségük lenne a helyzetüket javító szabályozásra. A képviselők ezzel szemben a tanácsot okolták, amiért nem fogadta el például azt a j avaslatot, hogy ab ovo nem, de eseti és ideiglenes alapon lehessen kivételt kapni a kötelező korlátozás alól. Vladimír Špidla uniós biztos jelezte: az EB-nek időre van szüksége ahhoz, hogy átgondolja az eddigieket és új javaslatot készítsen. Szerinte a mostani kudarc azt jelenti, hogy még a jelenleginél is több tagállam fog élni a korlátozás kikerülésének lehetőségével. Aheti munkaidő 48 óra fölé emelésének élharcosa Nagy-Britannia. A britek a kormányok közti egyeztetésen elérték, hogy a munkaidő a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján elérhesse a heti 60 órát, sőt, abban az esetben, ha azt kollektív szerződés nem tiltja, akár a 65 órát is. Ezt az EP elfogadhatatlannak tartja. (MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Öten indulnak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatói tisztségéér. Ismét az aspiránsok között van az a két diplomata - egy japán és egy dél-afrikai jelölt -, akikről az előző körben nem tudott megállapodni a NAÜ kormányzótanácsa. Rajtuk kívül Spanyolország, Belgium és Szlovénia jelölt egy-egy diplomatát - írta a Der Standard. Korábban az ügynökséghez közel álló források úgy nyilatkoztak, hogy az új j elöltek között lehet Tóth Tibor magyar diplomata, a nukleáris fegyverkísérletek teljes tilalmáról rendelkező Átfogó Átomcsend- szerződés Szervezete (CTBTO) előkészítő bizottságának elnöke is. Belgium az Areva francia energiaipari vállalat alelnökét, Jean-Pol Poncelet-t jelölte. A másik két pályázó Ernest Petrie, Szlovénia volt bécsi nagykövete és a spanyol Luis Echavárri, az OECD nukleáris ügynökségének (NEA) vezetője. Márciusban sem a gazdag országok által támogatott, esélyesebbnek tartott japán Amano Jukija, sem a fejlődő országokat maga mögött tudó dél-afrikai Abdul Samad Minty nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást a 35 tagú kormányzótanácsban. Diplomáciai források szerint az új nevezési körben részt vevők közül még nehezebb lesz jelöltet választani, mint az előző alkalommal volt. A jelenlegi főigazgató, az egyiptomi Mohammed el-Baradei harmadik négyéves mandátuma november- benjárle. (MTI, ú)
