Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)

2009-04-24 / 94. szám, péntek

8 Vélemény-hirdetés ÚJ SZÓ 2009. ÁPRILIS 24. www.ujszo.com Netanjahu feltételezhetően kevésbé rámenős diplomáciai stílust üt meg a Közel-Kelet-politikáját tekintve kivárásra játszó Obama-kormányzattal szemben Bibi sosem lesz az arabok számára habibi A habibi arabul azt jelenti: kedves. A Bibi pedig az új izraeli kormányfő, Benja­min Netanjahu beceneve. MAL1NÁK ZSOLT Netanjahu másodszor lett Izrael miniszterelnöke. Első, 1996 és 1999 közötti kormányfői tevé­kenysége válságba sodorta a béke- folyamatot, visszalépést hozott az U SA-val és az arab világgal fenntar­tott kapcsolatok, s a gazdaság terén is. Az addig üstökösként felfelé íve­lő karriervetettnéhánybukfencet. Bibi Izrael megalapítása után, 1949-ben született Tel Avivban. Ap­jától, a történész Ben-Zion Netanja- hutól keményvonalas ideológiai örökséget kapott. Gyerekkorában hosszabb ideig élt szüleivel az USA- ban. A hatnapos háború után, 18 évesen belépett az izraeli hadsereg­be (IDF), a Sayeret Mátkái elitegy­ség katonája, ületve tisztje volt. Az 1967-es háború után, a Sínai-félszi- get elvesztésébe beletörődni képte­len Egyiptommal folytatott korláto­zott háborúban az elitkommandó tagjaként felderítési és terroristael­lenes műveletekben vett részt. A légi terror kezdetei A palesztin terrorcsoportok a 60-as évek végétől hajtottak végre géprablásokat. ígéretes megoldás­nak bizonyult a gépeket a terroris­tákkal együttműködő arab rezsi- mek felé kényszeríteni. Váltságdíj­ként fogva tartott társaik szabadon bocsátását, illetve pénzt követel­tek. Az El A1 Tel-Avivból Rómába tartó járatát 1968. július 22-én a Népi Front Palesztina Felszabadí­tásáért (NFPF) csoport tagjai Algír­ba irányították. Ez volt az első pa­lesztin gépeltérítés. A másodikra négy hónappal később került sor. Izraelt meglepték ezek az akciók; elsőként biztonsági intézkedések­kel, illetve megtorló csapásokkal próbálta féken tartani az újfajta ter­rorhullámot. A válasz a Bejrút repü­lőterén végrehajtott művelet volt. 1968. december 28-án az IDF elit­osztagai a libanoni és a líbiai légi- társaság 14 gépét semmisítették meg, megkímélve a nem arab légi- társaságok gépeit és elkerülve az emberi áldozatokat. Az akcióban részt vett Bibi Netanjahu is. 1972. május 5-én a Fekete Szep­tember csoport négy tagja elrabolta a Sabena légitársaság Bécsből Tel- Avivba közlekedő gépét. (Négy hó­nappal később ez a csoport hajtotta végre a müncheni olimpiai mészár­lást.) A néhány percig tartó túsz­mentő műveletet a Sayeret Mátkái hajtotta végre. Az akcióban egy utas életét vesztette. A túszmentők közül Benjamin Netanjahu megsé­rült. 1972-ben leszerelt, 1972 és 1976 között a Massachusetts Insti­tute of Technology és a Harvard hallgatója volt. 1973-ban, a Jóm Kippur-i háború idején tanulmá­nyait megszakítva ismét az IDF-ben teljesített szolgálatot. Az entebbei kaland 1976. június 27-én a NFPF-hez kötődő Wadi Haddad csoportjának tagj ai eltérítették az Air France Tel- Avivból Párizsba tartó járatát az athéni köztes megállás után. A gép másnap Ugandában landolt. Idi Amin ugandai elnök támogatta a bebörtönzött terroristák szabadon bocsátását követelő túszejtőket. De meggyőzte őket, hogy a nem izraeli állampolgár, illetve nem zsidó fog­lyokat engedjék el. Míg Simon Peresz védelmi mi­niszter a katonai megoldás híve volt, Jichak Rabin miniszterelnök és kormányának többsége, s a ve­zérkar egy része is a túszejtők köve­telésének teljesítését szorgalmaz­ta, tekintettel az ellenséges terüle­ten végrehajtandó túszmentő akció rendkívüli kockázatára. A terroris­ták a hírre, hogy Rabin kormánya hajlandó eleget tenni a követelé­süknek, a lejárta előtt néhány órá­val július 1-ről július 4-re módosí­tották az ultimátum - a kivégzések megkezdésének - határidejét. Ez elég idő volt ahhoz, hogy a Moszad megszerezze a szükséges informá­ciókat a célterületről, az ellenállás mértékéről, a fogva tartás helyszí­néről, a túszok egészségi állapotá­ról, és hogy a vezérkar előkészítse a mentőakciót. Peresz és Mordehaj Gur vezérkari főnök meggyőzte Rabint a terv megvalósíthatóságá­ról. Július 3-án délután a komman­dó már úton volt Entebbe felé, ami­kor a kétségekkel gyötrődő Rabin megszerezte kormánya támogatá­sát az akcióhoz. A gépeket nem pa­rancsolta vissza. Felesége, Lea Ra­bin visszaemlékezése szerint félje ezt mondta neki: „Holnapra vagy az égig szökik Izrael tekintélye, vagy a városháza előtti lámpavason fogok lógni.” (Forrás: Dán Kurz- man: A béke katonája. Jichák Rabin élete. Aquila Könyvkiadó, 1999) A fivér: nemzeti hős Éjszaka négy Hercules szállító­gépből álló kötelék osont a Viktória- tó felé. Az egyik Entebbe repülőtere fölött jelzőfények nélkül „besur­rant” egy éppen a leszállópályára érkező utasszállító mögé. A bekötő­pályán a gépből két dzsip társaságá­ban kigördült Idi Amin elnöki limu­zinjának a Moszad információi alap­ján megszerkesztett mása. A külö­nítmény megrohamozta a használa­ton kívüli terminált, ahol az Air France utasait tartották fogva. A túszejtőkkel és az őrökkel percek alatt végeztek. A többi Herculesből páncélozott járművek gördültek ki, ezek elhallgattatták a toronyból tü­zelő ugandai katonákat, és meg­semmisítették a földön veszteglő MIG-eket. Fél órával az első Hercu­les leszállása után az összes túsz a gép fedélzetén volt. Az evakuálás mérlege: 104 túsz életben maradt, hárman halálos sé­rülést szenvedtek. A különítmény vesztesége egy fő, életét vesztette a kommandó parancsnoka: Jonathan Netanjahu. Bibi bátyja. A Mennykőcsapás műveletet (Operádon Thunderbolt) utólag Jonathan műveletre keresztelték át. Izraelben a mai napig nemzeti hős­nek kijáró tisztelet övezi Joni Netan­jahu emlékét. Az entebbei mentőak­cióból világhírű fiimis készült. Politikusi pályán Benjamin többször kifejezte, hogy fivére halála alapvetően be­folyásolta az arab terrorizmussal kapcsolatos nézeteit. A családi tragédia meghatározó mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Bibi köz­ismert lett, amit később politikai tőkére váltott. A bátyja halála után alapított, a terrorizmus tanulmányozásával foglalkozó Jonathan Intézet igazga­tójaként a 70-es és 80-as évek fordu­lóján a terrorizmusról nemzetközi konferenciákat szervezett, ezeken részt vett a későbbi amerikai elnök, idősebb George Bush és a későbbi amerikai külügyminiszter, George Schultzis. 1982-ben diplomáciai pá­lyára lépve először Izrael akkori wa­shingtoni nagykövetének, Móse Árensznek a helyetteseként hatéko­nyan képviselte a Menahem Begin, majd utóda, Jichak Samir vezette jobboldali kormányok érdekeit. Te­levíziós szereplései nem hagytak kétséget hatásos kommunikációs készsége felől. 1984 és 1988 között Izrael ENSZ-nagyköveteként szin­tén jó kapcsolatokat ápolt a wa­shingtoni republikánus kormányzat tagjaival. Az 1988. novemberi választások nyomán Netanjahu a Likud tagja­ként parlamenti képviselő, a de­cemberben megalakult, Samir ve­zette egységkormányban külügy­miniszter-helyettes lett. Az öbölhá­ború idején az izraeli kormány szó- vivőjeként a hírcsatornák rendsze­res szereplője volt. 1993-ban meg­szerezte a Likud elnöki tisztét. Vele az államalapítás után Izraelben szü­letett generáció lépett színre a párt legmagasabb vezetésében. A Jichak Rabin ellen elkövetett merényletet követő, 1996. májusi választásokon - általános meglepetésre - nagyon kis különbséggel győzni tudott a Munkapárt jelöltjével, Simon Pe­resszel szemben, így ő lett Izrael első közvetlenül megválasztott minisz­terelnöke. Amerikai stílusban foly­tatott kampányának a biztonságos béke volt a jelszava. Az eredményt alapvetően befolyásolta a palesztin öngyilkos merénylők újabb terror­hulláma a választásokat megelőző hónapokban. És bár pártja kevesebb helyet szerzett, mint a Munkapárt, Bibinek nem okozott gondot össze­állítani egy Likud-vezette koalíciót az ultraortodox pártokkal. Elszalasztott lehetőségek A miniszterelnök Netanjahu leg­főbb gyengéje tömören úgy fogal­mazható meg, hogy képtelen volt nagy formátumú államférfivá válni. Elődjével, a munkapárti Rabinnal el­lentétben - de az Anvar Szadat egyiptomi elnökkel békét kötő, szin­tén Nobel-békedíjas Menahem Begint is említhetnénk - nem tudott pragmatikusan egyensúlyozni a pa­lesztin államiság kérdésben érintett felek között. Saját keményvonalas ideológiájának a foglya, és mint ilyen, hajlamos elszalasztani a „tör­ténelmi esély pillanatait”. Az oslói megállapodásokat meg­rögzötten elutasító Netanjahu hajt­hatatlan településépítési politikát folytatott a Nyugati Parton (Ciszjor- dánia) és Kelet-Jeruzsálemben. 1996 szeptemberében három napig tartó, sok halálos áldozatot követelő zavargások törtek ki a miniszterel­nök és Jeruzsálem polgármestere, Ehud Óimért döntése miatt: buldó­zerek földet vájtak az al-Aksza me­cset közelében, egy ókori alagutat feltárandó. Az Arafat pozícióit gyengítő jobboldali kurzus, vala­mint Bibi kihívó diplomáciai stílusa miatt kiéleződött Izrael kapcsolata a Fehér Házzal. Clinton elnök közel- keleti megbízottja, a sokat idézett Dennis Ross The Missing Peace című művében érzékelteti, hogy az izraeli miniszterelnök magatartása módfe­lett ingerelte a washingtoni admi­nisztrációt. Clinton egyszer megje­gyezte: Netanjahu szuperhatalom­ként tetszeleg, és azt képzeli, hogy az USA-t is kioktathatj a. Hamász a palackból Netanjahu washingtoni nyomás­ra 1997 elején megállapodott Ara- fattal arról, hogy átadja a paleszti­noknak Hebron nagy részét, de el- utasítottaatovábbiterületekrőlvaló kivonulást. A terjeszkedő és provo­katív politika a Hamász öngyilkos merénylőit szabadította Izraelre. A zsidó kormány a palesztin lakossá­got érintő korlátozásokat vezetett be, lezárta az autonóm területek ha­tárait. A palesztinok számára en­gedményeket sürgető Madeleine Albright külügyminisztert is kiok­tatta, mondván, amíg Arafat nem tartóztatja le a terrorizmussal gya­núsított palesztinokat és nem működik együtt az izraeli biztonsági erőkkel, addignemlesz előrelépés. Bibi rövid idő alatt két ízben hozta magát rendkívül kínos diplomáciai helyzetbe: az 1997 szeptemberi ammani rosszul előkészített, siker­telen Moszad-akcióval aHamász he­lyi vezetője, Haled Mesaal ellen, majd egy másikkal 1998 februárjá­ban Svájcban egy Hezbollah-aktivis­ta ellen. Hároméves miniszterel­nöksége idején további botrányok, bizalmi szavazások tépázták kor­mánya tekintélyét. 1998 októberében Netanjahu és Arafat aláírta a Wye memorandu­mot: megállapodtak egy háromsza­kaszos, részleges nyugati parti kivo­nulásról. Ez újabb koalíciós válságot idézett elő. A kormány működés- képtelensége miatt 1999 elején a kneszet elfogadta az önmaga felosz­latásáról szóló határozatot. Netan­jahu 1999 májusában vesztett Ehud Barakkal szemben, ekkor lemondott a Likud vezetői tisztjéről is. Haláltánc a rasszistával Az izraeli vezető politikusok kö­zött Bibi az, aki kivándorolt szülők gyerekeként amerikai indíttatás­sal, illetve háttérrel rendelkezik. Közép- és felsőfokú tanulmányait az USA-ban végezte, majd politiku­si pályájának felszálló ágán Móse Árensz helyetteseként Washing­tonban, illetve ENSZ-nagykövet- ként New Yorkban működött. Az amerikai miliő szocializációs hatá­sa megtermékenyítette karrierjét, üstökösként tűnt fel a Likudban, egy új generációt és kommunikáci­ós stílust képviselve. Tekintettel Iz­rael USA-tól való függőségére, mégsem nevezhető magától érte­tődőnek, hogy a „leginkább ame­rikai” izraeli vezető, legyen bár­mennyire jobboldali, diplomata­ként hatékony együttműködést alakít ki a republikánus kormány­zatok képviselőivel, ellenben kor­mányfőként elidegeníti magától a Clinton-adminisztrációt. Netanjahu feltételezhetően ke­vésbé rámenős diplomáciai stílust üt meg a Közel-Kelet-politikáját te­kintve egyelőre visszafogott, kivá­rásra játszó Obama-kormányzat­tal szemben. Ugyanakkor szélső­séges külügyminiszterétől nem a palesztin ügy árnyalt megközelíté­sére számít a nemzetközi közvé­lemény. Valószínűsíthető, hogy Lieberman személye Bibi kormá- nyánakegyikszakítópróbája lesz. DRAŽBA Aukčný dom s. r. o. vyhlasuje dobrovoľné dražby na nehnuteľnosti nachádzajúce sa v k. ú. Bližšie informácie na čísle: 0905/469 050, alebo na www.aukcnydom.com Ki ■ MAD, okr. D. Streda-predmet dražby: Rodinný dom + pozemok /508 m2/- vyvolávacia cena: 27 400 € /825 452,40 Sk/- dražobná zábezpeka: 5 000 €- otvorenie dražby: 11.05.2009 o 13,00 hod BALOŇ, okr. D. Streda-predmet dražby: Rodinná dom + pozemok /3471 m2/- vyvolávacia cena: 16 920 € /509 731,92 Sk/- dražobná zábezpeka: 5 000 €- otvorenie dražby: 11.05.2009 o 10,00 hod VEĽKÝ MEDER, okr. D. Streda-predmet dražby: Rodinná dom + pozemok 1797 m2/- vyvolávacia cena: 35 000 € /I 054 410,00 Sk/- dražobná zábezpeka: 5 000 €- otvorenie dražby: 11.05.2009 o 11,30 hod Miesto dražieb: priestory notárskeho úradu JUDr. Dalmy Nurnbergerovej, Gazdovský rad 1998, Šamorín GABČÍKOVO- predmet dražby: 3 - izbový byt /85 m2/- vyvolávacia cena: 22100 € /665 784,60 Sk/- dražobná zábezpeka: 5 000 €- otvorenie dražby: 11.05.2009 o 12,00 hod DOLNÝ STÁL, okr. D. Streda- predmet dražby: Rodinný dom + pozemok /1100 m2/- vyvolávacia cena: 37 500 € /1129 725,00 Sk/- dražobná zábezpeka: 5 000 €- otvorenie dražby: 11.05.2009 o 11,00 hod TVRDOŠOVCE, okr. N. Zámky-predmet dražby: Rodinná dom + pozemok /1326 m2/- vyvolávacia cena: 17 700 € /533 230,20 Sk/- dražobná zábezpeka: 5 000 €- otvorenie dražby: 11.05.2009 o 10,30 hod DUNAJSKÁ STREDA- predmet dražby: 4 izbový byt- vyvolávacia cena: 44 900 € /I 350 006,30 Sk/- dražobná zábezpeka: 5 000 €- otvorenie dražby: 11.05.2009 o 12,30 hod

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom