Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)

2009-04-23 / 93. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. ÁPRILIS 23. Hirdetés 5 Csáky Pált kérdeztük a jelenlegi helyzetről Felelősség és tisztesség • Elnök úr, a Magyar Ko­alíció Pártjában megjelent egy új jelenség: néhányan kiléptek a pártból. Mi törté­nik az MKP-ban?- Eddig is voltak ilyen moz­gások az MKP háza táján, de azok nem kaptak ekkora saj­tónyilvánosságot, mint a mos­tani esetek. Az elnökségben beszéltünk ezekről a történé­sekről, s egyhangúan megálla­pítottuk, sajnálatos, hogy né­hány volt kollégánk ilyen döntést hozott. Az a vélemé­nyünk, hogy sem én, sem a párt vezetése nem adott okot arra, hogy bárki ilyen lépést megtegyen. Örömteli jelenség viszont, hogy ezt a folyamatot látva több helyről jelezték, többen épp be akarnak lépni az MKP-ba, hogy erősítsék a pártot. Megköszönöm nekik ezt a kiállást, mint ahogy azoknak is, akik úgy döntöt­tek, hogy elhagyják a pártot, megköszönök mindent, amit az MKP-ért és közösségün­kért tettek. • Mi az oka ön szerint ezeknek a döntéseknek? — Minden párton belül lé­teznek különböző nézetek, ilyenek az MKP-ban és az elődpártokban is voltak-van- nak. A politika viszont nem arról szól, hogy feltétel nélkül szeressük egymást, nem arról, hogy mindenki szeressen mindenkit. A politika arról szól, hogy különbözőségün­ket tudomásul véve tudunk-e együttdolgozni közös céljain­kért, közös programunk meg­valósításáért. Mondjuk ki nyíltan: az MKP-ban komoly nézetkülönbségek léteztek 2007 előtt is. Emlékezzünk csak vissza 1999-re, a kisebb­ségi nyelvtörvény elfogadása körüli vitákra, 2001-re, a te­rületi átszervezés körüli bo­nyodalmakra vagy számos későbbi problémás helyzetre. Idézzük fel akár a tavaly év végi vagy az idén februári döntést a földrajzi nevek használatáról. Mind-mind ér­zékeny helyzet volt, s ezek­ben az esetekben nem szemé­lyi vagy csoportérdekről, ha­nem a szlovákiai magyar kö­zösséget létében érintő kérdé­sekről volt szó. Nem is tud­tunk minden esetben azonos véleményt kialakítani, de a párton belüli kisebbség elfo­gadta a többség demokratikus döntését, s aszerint cseleke­dett. 2007-től két dolog válto­zott meg. Azok közül néhá­nyan, akik nem kaptak kellő támogatást a kongresszuson, a médiát próbálják felhasz­nálni különvéleményük han­goztatására. A média egy ré­sze partner egy ilyen játék­ban, ráadásul a média egy ré­sze eleve elfogult az MKP- val szemben. Ez a fajta maga­mutogatás tehát nagyon ká­ros, s azért is érthetetlen, mert a párton belül minden szemé­lyiségnek, minden parlamenti képviselőnek joga van elmon­dani a véleményét és hozzájá­rulni a közös döntések kiala­kításához a párt fórumain. Én 2007-ben állandó jelleggel meghívtam minden parla­menti képviselőt az összes el­nökségi ülésre. Annak ellené­re tehát, hogy a parlamenti képviselők nem az elnökség tagjai, joguk van részt venni minden elnökségi és országos tanácsi ülésen, ott elmondani a véleményüket, és hozzájá­rulni a közös döntések kiala­kításához. Nem helyes, hogy néhányan nem ezt teszik, ha­nem a sajtóban próbálják meg prezentálni álláspontjukat. Napjainkban megjelent to­vábbá egy másik jelenség is: akinek a nézetét a többség de­mokratikus módon leszavaz­za, az megsértődik, lemond a tisztségéről vagy kilép a párt­ból. Nekem gyanús az az em­ber, aki mindig mindenhol csak a saját sérelmeiről be­szél. A demokrácia azonban nem így működik. Az MKP nem a párt elnökéé, s nem is a párt vezető szerveié: mind­annyiunké. Ebben a pártban nincs ember, akinek minden javaslata mindig többséget szerzett volna. Mégis be kell tartanunk mindannyiunknak a játékszabályokat, s ha első al­kalommal nem ment, máso­dik, ötödik vagy tizedik alka­lommal kell megpróbálnunk meggyőzni a többieket. S az a döntés válik hatályossá, amely demokratikus módon többséget nyer. Újból és újból szeretném hangsúlyozni: a demokrácia gyakorlásához intelligencia és alázat is szük­ségeltetik. • Úgy gondolja, hogy e té­ren problémák vannak?- Én nem akarok senkit megítélni, és csupán minden­ki felelősségére szeretnék apellálni. Megvallom nyíltan, nem tartom szerencsésnek, hogy többen az úgymond bel­ső kritikusok közül rendre ar­ról beszélnek, milyen esetle­ges sérelmek érték őket sze­mély szerint, ők mikor mit akartak, s nem tudtak megva­lósítani, ők mennyire másként csinálnának sok mindent. Ez a párt nem azért van, hogy bár­ki személyes ambíciói érvé­nyesítésének rendeljük alá lé­tét és tevékenységét, s nem is azért, hogy bárkinek az összes javaslatát behunyt szemmel elfogadjuk. Félreértés ne es­sék: minden embernek van­nak személyes érdekei és am­bíciói, vannak csoportérdekek is - ezt látni kell és tisztelet­ben kell tartani. Ám egy dol­got világossá kell tenni: meg­valósításukért korrekt módon kell tenni, megvalósításuk nem lehet ellentétes a közös­ségi érdekkel és az erkölccsel. Természetes, hogy a polgár- mestereknek, vállalkozóknak, a gazdasági és társadalmi élet számos szereplőjének is van­nak céljai és érdekei, s az is természetes, hogy ez a párt azért is van, hogy segítse ezek megvalósítását. Itt is érvényes azonban a fenti megállapítás: összhangban a közösségi ér­dekkel és az erkölccsel. • Vannak azonban néhá­nyan, akik állandóan elő­húznak valamit a médiában, hogy zavart keltsenek a pártban. Olyan témákat le­begtetnek, amelyek nem tesznek jót a pártnak.- Nézze, egy demokráciá­ban senkinek nem lehet meg­tiltani semmit - a törvényte­len dolgokat leszámítva, ter­mészetesen. Sajnos, azt is lát­juk mindannyian, hogy 2007- től kéthavi rendszerességgel néhányan előhúznak olyan té­mákat, amelyek aztán jó gu- micsonttá válnak a média és a közbeszéd számára. Vannak, akik pl. a rendkívüli tisztújí­tás témájával operálnak. Megkérdezem: az a legfonto­sabb most a szlovákiai ma­gyar közösség számára, hogy a pártban ki milyen funkciót kapjon - vagy kapjon vissza? Akik erről beszélnek, valóban azt gondolják, hogy akár ők, akár maga a párt kivívja a polgárok szimpátiáját az ilyen témákkal? Szeretném újra és újra leszögezni: ez a párt nem cél, hanem eszköz. A szlová­kiai magyar közösség érdekei képviseletének leghatéko­nyabb eszköze, amely ezen a téren együtt kíván működni a civil szférával, az önkor­mányzatokkal, a gazdasági szférával — és mindenkivel, aki demokratikus partneri módon e célok érdekében együtt akar működni velünk. Mi azt látjuk, hogy itt áll ve­lünk szemben a népességfo­gyás réme: ez ellen szeret­nénk tenni, s nem kicsinyes vitákba süllyedni. Itt van az asztalon a nyelvtörvény: a szlovák kormány korlátozni akarja nyelvi jogainkat. Ez el­len kell küzdenünk kül- és belföldön csakúgy, mint a Pátria Rádió megfelelő véte­lének felújításáért. Nő a mun­kanélküliség, a gazdasági és szociális témákra való foko­zott odafigyelés korparancs - csakúgy, mint a határon át­ívelő együttműködés formái­nak támogatása. Mindenki­nek látnia kell: ha az MKP meggyöngül, a szlovákiai magyar közösség érdekérvé­nyesítő képessége gyöngül meg általa. Erősíteni kell te­hát a pártot, s azt láttatni a polgárok előtt, hogy ez a párt valóban értük van. • Merre tehát a tovább?- Előttünk az európai parla­menti választások. Június 6- án arról szavazuk, milyen erő­vel, milyen politikai súllyal leszünk jelen az elkövetke­zendő öt évben az Európai Parlamentben. Látjuk, nemze­ti szempontból milyen a hely­zet Szlovákiában. A magyar- ellenesség újra feléledt, s lát­hatjuk, egyre több téma kerül európai szintre. Minél na­gyobb számban el kell tehát mennünk szavazni, hogy az európai védemyő erejét nö­veljük. Sokan azt mondják ne­kem, nagyon impozáns volt, ahogy az MKP egységesen és erőteljesen tudott kiállni Iveta Radičová mellett, s ugyanak­kor félnek tőle, hogy azok, akik most akarnak kilépni az MKP-ból, mintha MKP- ellenes kampányt kezdemé­nyeznének az európai parla­menti választások előtt. Radičová fontosabb lenne né­hány volt MKP-tagnak, mint a saját európai képviseletünk? A sajátjainkra kevesebb sza­vazatot adunk le, mint Radičovára? 13 jelöltünk van, fiatalok, idősebbek, férfiak, nők, tapasztaltak és energiá­val teli kezdők. Tessék vá­lasztani közülük, alacsony or­szágos választói részvétel mellett a karikázásnak nagyon nagy súlya van. Valóban a vá­lasztók fogják megmondani, kik válnak európai képviselő­vé. Ez a fontos most szá­munkra, erre kell koncentrál­nunk. Bízom benne, hogy vá­lasztóink megértik: a saját jól felfogott érdekük, hogy részt vegyenek a választáson, s az MKP-t erősítsék. Előre is megköszönöm min­denki támogatását, találkoz­zunk június 6-án a választóhe­lyiségekben.-fm­Bauer Edit Mészáros Alajos Lancz Attila Képviselő- jelöltjeink az Európai Parlamentbe Albert Sándor Hodosy Szabolcs Bara Zoltán Klenovics Gábor Andrássy Zsuzsanna Banai Tóth Pál Keszegh Béla Agócs Gergely Mi mindnyájan ott leszünk 2009. június 6-án is, és magyar közösségünk érdekeinek megfelelően fogunk szavazni. Jöjjenek el Önök is! MP910050

Next

/
Oldalképek
Tartalom