Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)

2009-04-21 / 91. szám, kedd

12 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. ÁPRILIS 21. www.ujszo.com Iglódi István: Kassa életében is meghatározó Márai Színvonalas programok, csekély érdeklődés AAARSOVSZKY MIKLÓS Kassa. Szombaton ért véget a 41. Kazinczy Anyanyelvi Napok rendezvénysorozat, mely Kazin­czy Ferenc születésének 250. és Márai Sándor halálának 20. év­fordulója jegyében zajlott. Április 16-án, csütörtökön a délutáni órákban kezdődött a rendezvénysorozat a „Határok nélkül” című irodalmi esttel: a Mészáros utcai Nemzetiségek Kklubjában tehetséges fiatal ma­gyar költők mutatkoztak be, majd este A padlás című darabot néz­hette meg a nagyérdemű a Thália Színház előadásában. Pénteken délelőtt a Márai Sándor Gimnázi­umban zajlott a Szép Magyar Be­széd országos döntője, míg a Má­rai Stúdióban előadásokat lehe­tett meghallgatni Kazinczy életé­ről, munkáiról és kapcsolatairól. Az előadók közt szerepelt többek között Kónya Péter egyetemi ta­nár Eperjesről, Szabó Zsolt, az er­délyi Művelődés című folyóirat főszerkesztője Kolozsvárról, va­lamint Gyapay László és Porkoláb Tibor egyetemi docensek Mis­kolcról. „Számomra Kazinczynak má­hoz szóló üzenete az, hogy a nyolcfelé esett magyarság ne mondjon le nyelvéről és kultúrájáról” - mondta lapunknak Szabó Zsolt, aki hozzátette, hogy lényegesnek tartja az idegen sza­vak elkerülését a nyelvhasználat során, valamint a nyelv tisztasá­gának megőrzését. Pénteken a délutáni órákban kezdődtek a Márai Sándor halá­lának huszadik évfordulója al­kalmából rendezett programok, így megtekinthető volt A gyertyák csonkig égnek című játékfilm, va­lamint egy dokumentumfilm az író életéről. Este hét órától a Thá­lia Színházban a Kassai emlék című gálaműsorban neves ma­gyarországi és hazai művészek léptek színpadra. Iglódi István, a gálaműsor rendezője elmondta, hogy nemcsak Márai életében meghatározó Kassa, hanem Kassa életében is meghatározó Márai. Szombaton Kazinczy Ferenc sújának megkoszorúzásával zá­rultak a 41. Kazinczy Anyanyelvi Napok, melyek sikeresen zajlot­tak, ám kevés érdeklődő szemei előtt. Elhunyt Lászlóffy Aladár Életének 72. évében, hosszas betegség után hétfőre virradóra el­hunyt Lászlóffy Aladár Kossuth-díjas erdélyi költő, író, műfordító és szerkesztő. A tordai születésű alkotó a kolozsvári Református Kollégiumban érettségizett, majd a kolozsvári egyetemen végezte a magyar irodalom szakot. 1961-től az Irodalmi Könyvkiadó szer­kesztőségében dolgozott, 1962 és 1969 között a Napsugár című gyermeklap, 1982-től az Utunk (a rendszerváltás után Helikon) című irodalmi hetilap szerkesztője volt. 1994 óta meghívott elő­adóként a kolozsvári egyetemen kultúrtörténetet oktatott. A Kos- suth-díjat 1998-ban kapta meg, de - mint a Transindex erdélyi hírportál emlékeztet - kitüntették többek között a Magyar Köztár­sasági Érdemrend tisztikeresztjével és a Románia Csillaga tiszti fokozatával is. Életében több mint 30 kötete jelent meg, köztük a Héphaisztosz és a Papírrepülő című regények, számos vers- és esszékötet, illetve a Kántor László fényképeivel illusztrált Házson- gárd monográfia. Magyarra fordította többek között Mircea Di- nescu verseit is. (mti) Leghíresebb művéből Spielberg forgatott filmet Meghalt J. G. MTl-JELENTÉS London. Elhunyt J. G. Ballard brit író, akinek leghíresebb mű­véből, A nap birodalma című ön­életrajzi ihletésű regényéből Ste­ven Spielberg forgatott filmet. A 78 esztendős Ballardot, aki évek óta prosztatarákban szenve­dett, vasárnap érte a halál London- kömyéki otthonában, ahol a hat­vanas évek óta élt - jelentette be ügynöke, Margaret Hanbury. „Korának átható és fantáziadús megfigyelése számos briliáns, erős, a világ minden táján publi­kált regényben összegződött” - méltatta munkásságát Hanbury, aki a „világ irodalmi színpadának óriásaként” festette le Ballardot. A nap birodalma című regényé­ben gyermekkori élményeit dol­gozta fel az 1930-ban Sanghajban született író: 1941-ben több mint két évre fogolytáborba került, amikor a japánok megszállták a térséget. Áz 1984-ben megjelent könyvből 1987-ben készült holly­woodi produkció Steven Spielberg rendezésében, melynek fő szere­peit Christian Bale és John Malko- vich alakította. A film hat Oscar-je- lölést és több BAFTA-díjat kapott. Ballard jó szívvel fogadta a fel­dolgozást, „intelligens és figyel­mes emberként” jellemezte a Cápa és az E.T. rendezőjét, akinek még arra is volt gondja, hogy a szerző is feltűnjön a filmvásznon. Ballard „Sok szempontból egész iro­dalmi munkásságom annak a mélyreható boncolgatása, aminek Sanghajban és később, a háború utáni világban szemtanúja voltam” - vallotta. Ahogy mondta: miközben nap mint nap kijutott a brutalitásból, mint műiden gyer­mek, rengeteget játszott a többi­ekkel. Ballard kiszabadulása után szü­leivel visszatért Angliába, s ott fe­jezte be tanulmányait. Félévszá­zados irodalmi munkássága során világszerte kultstátust vívott ki magának olyan anti-utópiáival, mint a Vízbe fúlt világ. David Cro­nenberg 1973-ban kiadott Crash című, nagy vitákat kavaró regé­nyéből forgatott filmet 1996-ban. A Karambol című dráma, melynek hősei az autók ütközésétől jönnek szexuális izgalomba, a zsűri nagy­díját kapta a cannes-i filmfesztivá­lon. Kritikusainak, akik gyakorta korholták sivár világszemlélete miatt, egy inteijúban így válaszolt: „Semmi embertelen sincs a műveimben. Csupán arról van szó, hogy egy másik nyulat üldözök a csapáson.” „Az emberiség felvilá­gosodása merő mítosz. Arra vezet minket, hogy azt gondoljuk, több­nyire józan és racionális teremt­mények vagyunk, pedig dehogy” - osztotta meg meggyőződését 2003-ban a The Age című ausztrál újságolvasóival. Összművészeti fesztivál kezdődik Győrben a filmre fókuszálva, gazdag kísérőporgrammal A bőség kosarából Győr. Immár 19. alkalommal rendezik meg Győrben ápri­lis 25. és május 2. között a Mediawave Nemzetközi Film és Zenei Fesztivált, amelynek szervezői - dacolva a gazda­sági válsággal - igyekeznek a már megszokott magas szín­vonalú zenei, filmes, színhá­zi, tánc, képzőművészeti, irodalmi programokat nyúj­tani az érdeklődőknek. JUHÁSZ KATALIN A fő hangsúlyt idén is a filmes versenyprogramra helyezték, amelyre 78 országból érkeztek animációs, kisjáték-, kísérleti és dokumentumfilmek, illetve egész estés játékfilmek. Az előzsűri 1334 filmből választotta ki a verseny­programba kerülő 67 alkotást, amelyeket a közönség is láthat. A Mediawave egyébként idén elő­ször hirdetett versenyt játékfilm kategóriában, amelyben számos olyan, a Sundance Filmfesztiválon és a Cannes-i Filmfesztiválon díj­nyertes alkotás is van, amelyeket Magyarországon még nem mutat­tak be. A nagyjátékfilmeket külön nemzetközi zsűri értékeli majd, amelynek tagjai a vüághírű, ame­rikai Oscar-díjas vágó Alan Heim, Vivi Drágán Vasile román operatőr és Nyakó Júlia színésznő lesznek. A nemzetközi filmverseny prog­ramjait a közönség egész héten a Rómer Házban láthatja, emellett a Győri Filmarchívum a fesztivál ide­jére megnyíló mozijában, az Euró­pa Teremben is zajlanak majd vetí­tések. A versenyprogram mellett láthat a közönség zenei dokumen­tumfilmeket, válogatást a Balázs Béla Stúdió megalakításának 50. évfordulója alkalmából, valamint Szomjas György rendező teljes életművét. Ä fesztivál idei kiemelt vendége Románia, a szervezők igyekeznek a kísérleti filmektől az animáción át a dokumentumfil­mekig, illetve játékfilmekig bemu­tatni az ország izgalmas filmművészetét. Ahogy a Mediawave előző évei­ben, idén is speciális tematikák kö­ré szervezik a programsorozat egy részét. Ennek keretében az 1969-es év kerül fókuszba, azon belül is a szexuális forradalom, amelynek a mozgóképen, illetve a vásznon is Omar Sosa, a kiváló zongorista külföldön a neves dzsesszfesztiválok sztárjának számít (Képarchívum) volt hatása. Olyan művészi, eroti­kus filmek vetítésével igyekeznek körbejárni a témát, amelyek a Me­diawave 19 éves történetének leg­jobb alkotásai voltak. A győri fesztivál szervezői ere­detileg kísérőrendezvényként, a vetítések között kínáltak zenei programokat, később azonban ki­derült, hogy az igényes könnyű­zenére, dzsesszre és világzenére nagy a kereslet a városban, és a fesztivál résztvevői is zömmel vájt fülűek. A Mediawave nyitónapjára két híres dél- és közép-amerikai zene­kart sikerült Győrbe csábítani. Ar­gentínából, Buenos Aires gettóiból nőtte ki magát az Astillero, akik a „tango nuevo”, azaz a vérbő új tangó és Piazzola hagyományát egy roppant energikus produkció­ban értelmezik újra, tartalmas vi­zualizációval kísérve, igazi kurió­zumnak számító produkciót hozva létre. Az est másik fellépője Kubá­ból érkezik és a latin dzsessz képvi­selője. A kiváló zongorista, Omar Sosa először jár Magyarországon, de külföldön már első vonalas elő­adóként a neves dzsesszfesztivá­lok sztárjának számít. A fesztivál talán legismertebb vendége az amerikai dzsesszlegenda: Lee Kö­nitz. A Chicagóban született alt­szaxofonos már 1949-ben, 22 éve­sen csatlakozott Miles Davis zene­karához, hogy a következő évben együtt rögzítsék a korszakalkotó „Birth of the Cool” című albumot. Zenei karrieijének főbb állomásai olyan nevekhez köthető, mint Charlie Parker, Dave Brubeck, Or­nette Coleman, Charles Mingus, Gerry Muligan, Elvin Jones vagy Gil Evans. A 82 éves mesterrel egy beszélgetést is terveznek a kon­certnap délutánján. Szintén április 30-án lép szín­padra Jamaaladeen Tacuma „Coltrane Configurations” nevű formációjával. A basszusgitárost a győri közönség 2005-ben ismer­hette meg, mikor a blues nagy újí­tójának számító James Blood Ul­mer klasszikus triójának tagjaként adták a fesztivál zárókoncertjét. Mostani formációjával John Colt­rane, a modem jazz stílusösszegző legendájának állít emléket. Győrbe várják még a free dzsesszt experimentális rockba fojtó olasz Zu-t, Marokkóból Ab- deljalil Kodssi és gnawa törzsi ze­nészek érkeznek transzállapotot előidéző zenéjükkel. A torokének­lést mesterfokon művelő Artem Oroszországból, az Altaj hegység­ből érkezik, tiszteletüket teszik Győrben a fesztivál nélkülözhetet­len hangadói, a kurd Sarikamis zenekar is, és fellép a Kínából ér­kező, ujgur nemzetiségű Kahri- man zenekar, akik népük hangsze­reivel színesített flamencót játsza­nak. . A fesztivált kezdetektől egyedi hangulatú közösségteremtő erő jellemzi mind zenei, műid filmes, mind a többi társművészetet be­mutató programjainak kialakítá­sában, éppen ezért nagy hangsúlyt fektetnek az ingyenes, mindenki számára hozzáférhető, szabadtéri rendezvényekre, ahol egyebek mellett folytatásos teleregénnyel is szórakoztatják a közönséget, az Import Impró Színház csoportjá­nak jóvoltából. A győri diákokra épülő csapat estéről estére rögtön­zött, szórakoztató formában szá­mol be a fesztivál programjairól, és előzetest mutatnak a másnapi eseményekből. A koncertek előtt, a kora dél­utáni órákban óriáskivetítőn olyan népszerű cseh, lengyel és magyar animációs gyerekfilmek láthatóak, mint a Bob és Böbék, a Kisvakond, Lolka és Bolka, Magyar népmesék, Leo és Fred. Továbbá ingyenesen megtekinthető lesz a legnagyobb magyar futballistáról készült Pus­kás-film, illetve a Papírkutyák is, Mucsi Zoltán és Scherer Péter fő­szereplésével. A győriek legkedveltebb szabad­idős kikapcsolódási helyén, az Aranyparton a hétvégén három színpadon folynak majd zenei programok és kísérő rendezvé­nyek. A szervezők idén is számos fiatal civil csoportnak biztosítanak frekventált bemutatkozási lehető­séget. A Civilek pikniken termé­szetvédő egyesületek ismertetik tevékenységüket az érdeklődők­kel. Az irodalomról sem feledkez­tek el a szervezők, lesznek felolva­sások, könyvbemutatók, valamint zenés író-olvasó találkozók neves kortárs írókkal és költőkkel. A fesz­tiválról további információk a www.mediawavefestival.hu in­ternetes címen találhatók. Póka Angéla: „A szöveg tükrözi a gondolataimat, érzéseimet, és a dal a közvetítő a közönség felé Egy megasztáros lány a Deja vu klubban INTERJÚ 1974-ben született Budapesten. Nyolcéves volt, amikor édesanyjá­val és testvérével Németországba mentek, majd az USA-ban teleped­tek le. Kisgyermekkorától énekelt, ám az első igazán meghatározó zenei élményét 1987-ben szerez­te: az Alhambra High Schoolban a Grease című musical szereplővá­logatásán a több műit 200 jelent­kező közül őt választották ki a négy női szerep egyikére. Tizen­négy éves volt, amikor a Los Ange­les County School for the Perfor­ming Arts középiskolában felvet­ték az intézmény főiskolai karának gospelszakára. Póka Angéla holnap este a po­zsonyi Deja vu klub vendége lesz. A nagyközönség a Megasztár óta tart számon énekesnőként. Mennyiben változtatta meg éle­tedet ez a tehetségkutató ver­seny? Az élet folyamatos változások­kal jár. Ez a verseny jellegű reality show természetesen nagyon megváltoztatta az életem. Úgy gondolom, a zenében nincs ver­seny. Nem versenyezni mentem a Megasztárba, hanem énekelni. Akkor már egy éve nem volt lehe­tőségem fellépni. Nem a verse­nyeken dől el, hogy kiből lesz énekes, én már képzett énekes­ként mentem a versenyre, de az ismertséget a Megasztár hozta meg. Tíz év tanulás, gyakorlás után jelentkeztem, főleg azért, hogy megvalósuljon régi álmom: saját zenekarom lehessen. Emlékezetesen adtad elő a Szomorú vasárnap című Seres Rezső-szerzeményt egy szál fu­volakísérettel. Milyen szempon­tok szerint választod ki mű­sorszámaidat? A dal nem dal szöveg nélkül, ne­kem a szöveg a legfontosabb. A szöveg tükrözi a gondolataimat, érzéseimet, és a dal a közvetítő a közönség felé. így volt ez a Szomo­rú vasárnap című számmal is. Mik a terveid, hogy éled nap­jaidat? Most egy színházi előadást pró­bálok Szabó Győző színésszel, aki­vel együtt énekelünk. A darabot Rohonyi Gábor rendezi, június 4-én lesz a premier a budapesti Merlin Színházban, Tiszta kosz címen. Továbbá a Chieffoundation nevű zenekarommal most vesszük fel a lemezünk anyagát. És a kö­zelmúltban Csontos Róbert is megkeresett a pozsonyi Meteorit Nemzetközi Színháztói egy esetle­ges szereppel. A Chicago című mu­sical börtönőr szerepét bízná rám. Ez még nem fix, de bízom benne, hogy megvalósul, (sa) Póka Angéla (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom