Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)

2009-04-18 / 89. szám, szombat

1 4 Régió ÚJ SZÓ 2009. ÁPRILIS 18. www.ujszo.com Hétmillió eurót nyertek uniós forrásból Kezdődhet a hídépítés MTl-HIR Szécsény. Idén elkezdődhet a Szécsényt és Pető-Pösténypusztát, valamint Rárós és Ráróspusztát összekötő Ipoly-építése. A beruhá­zó magyar-szlovák konzorcium ugyanis hétmillió eurót nyert az építésre uniós forrásból - jelentet­ték be tegnap Szécsényben. Molnár Katalin és Serfőző And­rás, az Ipoly-hidak Szakbizottsá­gának társelnöke közölte: az el­nyert pénz a beruházási költség 85 százalékát fedezi, a fennmara­dó 15 százalékot közösen finan­szírozza Magyarország és Szlová­kia. Jámbor László, a Beszterce­bánya megyei önkormányzat képviselője elmondta: a hídhoz vezető bekötő utak helyzete jogi­lag tisztázódott, az érintett szaka­szok megyei hatáskörbe tartoz­nak. A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Programra konzorcium­ban pályázott a Nemzeti Infra­struktúra Fejlesztő Zrt. és Besz­tercebánya megye önkormányza­ta, a nyertes pályázatról szóló döntést csütörtökön hozta nyilvá­nosságra a magyar-szlovák moni­toring bizottság. Borenszki Ervin, a térség ma­gyarországi országgyűlési képvi­selője közölte: a közbeszerzési el­járás kiírása és a kivitelező kivá­lasztása után az építkezés még ebben az évben elkezdődhet. A kétszer egysávos, acélszer­kezetű hidak 150 méter hosszúak, teherautóforgalomra is alkalma­sak lesznek. Az Ipoly 120 kilomé­teres határszakaszán valaha 47 híd kötötte össze a két ország te­lepüléseit, ma csupán négy hídon lehet közlekedni. A hidak újjáépí­tése 350 ezer lakost érint a tér­ségben - mondta Molnár Katalin, segítheti az elmaradott régiók fel­zárkózását, élénkítheti az idegen- forgalmat és a gazdasági kapcso­latokat. Az Ipoly-hidak megépítése hosszú évek óta húzódik, a beru­házásról Pavol Prokopovic közle­kedési miniszter és Kóka János magyar gazdasági és közlekedési miniszter már 2005 őszén szán­déknyilatkozatot írt alá. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Kábítószer volt a csallóközi férfinél Pozsony. Kábítószerbirtoklás és -kereskedelem miatt egy duna- szerdahelyi járásbeli férfi ellen tett vádemelési javaslatot a rend­őrség, mert kiderült, hogy a tavaly nála talált 400 milligrammnyi fehér por szárított vadkender. A 24 éves Pavol V.-nél a pozsonyi Főrévi úton 1-4 adaghoz elegendő kábítószert találtak - tájékoz­tatta az Új Szót Tatiana Kurucová, a Pozsonyi Kerületi Rendőr-fő­kapitányság szóvivője. (ú) Drogfogás a Galántai járásban Sempte (Šintava). Kábítószert találtak egy közúti ellenőrzés során a galántai járásbeli Sempte község mellet. Az ellenőrzés során az egyik utas két, barna port tartalmazó tasakot adott át a rendőröknek. A jármű átvizsgálása során a hátsó ülés támlájában fehér port tartalmazó tasakot, és két, ismeretlen folyadékot tar­talmazó ampullát találtak. Ezeket szakértői vizsgálatnak vetik alá. A Mercedes típusú gépjárművet egy 31 éves férfi vezette - tá­jékoztatott Martina Kredatusová, a Nagyszombati Kerületi Rendőr-főkapitányság szóvivője. Három évig terjedő börtönbün­tetéssel sújthatok azok a személyek, akik drogot tartanak ma­guknál. (SITA) Megrongálta az automatákat Kassa. Ismeretien tettes tört be mára virradóra Kassán egy Bán­fai utcai vendéglőbe. A betörő a rács felfeszítésével jutott be. Meg­rongált három nyerőautomatát, és megközelítőleg ezer eurót vitt el belőlük. A tulajdonosnak a lopás és a rongálás miatt 1400 euró kára keletkezett. (SITA) A szemtanúk panaszt tesznek a nagyszombati segélyhívásokat fogadó telefonközpont ellen Kettős időszámítás a hármas motorbalesetnél A diszpécserközpont igazgatója szerint a szemtanúk hazudnak (Somogyi Tibor felvétele) Az egyik motoros állapota súlyos A nyárasdi motoros, aki szerdán kora este a Dunaszerdahelytől három kilométene található község határában belehajtott két előtte közlekedő motorkerékpárba, súlyos gerincsérüléseket szenvedett. A rendőrség jelentése szerint a Suzuki vezetője a légi úton Dunaszerdahely irányából Pozsony felé tartott, minden bi­zonnyal figyelmetlenség folytán nem vette észre, hogy az előtte haladó két motoros lassított, hogy letérjen a főúttól. A Suzukis ké­sőn fékezett és mindkettőjüket elsodorta, (jóm) Dunaszerdahely. Többször előfordul a régióban, hogy egy-egy riasztáshoz nem a legközelebbi mentőállo­másról küldenek egységet. B. JÓZAN MÓNIKA Legutóbb a szerdai nagyabonyi hármas motorbalesethez Somor- járól érkezett a mentőautó, holott a szerencsétlenség Dunaszerda­helytől három kilométernyire tör­tént. Sok olvasónk fordult lapunk­hoz azzal a panasszal, hogy ami­óta Nagyszombatból vezénylik a régió összes mentőegységét, töb­bet kell várni a mentőkre. Hor­váth Zoltán, a dunaszerdahelyi regionális kórház igazgatójának tapasztalata szerint is volt már egy-két kérdéses eset. Állítólag előfordult olyan is, hogy Duna- szerdahelyen a mentőállomástól kb. 800 méternyire a lábát törte egy idős hölgy, a nagyszombati diszpécser pedig Nádszegről kül­dött hozzá mentőt, miközben a dunaszerdahelyi állomáson ép­pen bent parkolt a mentőautó. Az ehhez hasonló tapasztalatok alapján és az egykori regionális te­lefonközpontosok szerint hiba le­het a riasztásos rendszerben, vagy gond lehet az alkalmazottak hely­ismeretével. Ezzel kapcsolatban érdeklődtünk a nagyszombati diszpécserközpontban, ahol Ing­rid Takáčová igazgatóhelyettes cáfolta ezt a feltételezést. „Nincs semmilyen hiba a rendszerben. Az operátorok felsőfokú végzettség­gel rendelkező professzionális szakemberek tökéletes regionális helyismerettel. Inkább a polgárok informáltsága és az adott problé­ma elégséges ismerete hiányzik” - válaszolta Takáčová. Tudniillik a gyorsmentőszolgálatok működési területe nem egy adott járás, ha­nem Szlovákia egészére vonatko­zik - mondta az igazgatóhelyettes -, ami azt jelenti, hogyha egy egy­ség foglalt, akkor a riasztás hely­színéhez a következő legközeleb­bi állomásról indítanak mentőau­tót, nem várnak, amíg a legköze­lebbi állomás kocsija felszabadul. A hibátlan rendszer ellenére szerdán mégis megtörtént, hogy - a szemtanúk állítása szerint - 34 perc múlva érkezett ki a mentő a Nagyabony határában történt hármas motoros balesethez, a te­lefonközpont rögzítése szerint vi­szont 18 perc és 49 másodperc telt el a segélyhívás és a mentők meg­érkezése között. „Feleségemmel elsőként érkeztünk a helyszínre, ahol a baleset elszenvedői közül ketten sokkos állapotban voltak, a harmadik pedig mozdulatlanul feküdt az úttesten. Feleségem azonnal hívta a gyorsmentőket és próbált kommunikálni a fiatal­emberrel, jómagam pedig egy időközben odaérkező nagyabonyi férfival jeleztünk az autósoknak- mondta el Bödők Zsigmond hely­beli lakos. - Feleségem vagy tíz­szer sürgette a nagyszombati központot, ahol folyamatosan azt mondták, hogy nincs bent mentő... Mintegy 8 perc után sor­ra érkeztek a járőrkocsik, de a rendőrök is tehetetlenek voltak. Majd érkezett egy orvos, civüben, aki véletlenül járt arra. Már 25 perc is eltelt, a feleségem egyre ingerültebben beszélt a mentő­központtal, a bámészkodók egyre nagyobb csoportja vett körül ben­nünket. Mindenki tehetetlen volt. Harminc perc múlva a mentő még mindig nem volt sehol, végül 34 perc elteltével megérkezett So­mozáról, falukon keresztül a »gyorsmentő«, holott a dunaszer­dahelyi kórház alig két kilométer­re van innen.” A nagyszombati diszpécser- központban cáfolták, és félreveze­tésnek minősítették azt az infor­mációt, hogy több mint fél óra el­teltével érkezett a helyszínre a mentő. Leszögezték, hogy min­den adatot rögzítettek. Ezek sze­rint a balesetet 17.51-kor jelentet­ték, a telefonbeszélgetés 2 percig tartott. „Asomorjaiakat 17.53-kor küldték ki a helyszínre, és az or­vosi segítség 18.13-kor, azaz 18 perc 49 másodperc múlva a hely­színen volt. A szemtanúk állításai hamisak és zavarosak” - mondta Ingrid Takáčová. Ennek ellenére Bödők Zsig­mond és Bödők Mária, Nagya­bony polgármestere petíciót szer­vez, hogy a nagyszombat megyei képviselők tegyenek valamitan­nak érdekében, hogy senki se ke­rüljön hasonló Idszolgáltatott helyzetbe. Azt is tervezik, hogy panaszt emelnek az egészségfel­ügyeleti hivatalnál. (jóm) Támogatáspolitikáról, pályázati lehetőségekről, közösségi feladatokról tanácskoztak Elfogadták a SZAKC idei költségvetését ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Dunaszerdahely. Szakmai konferenciát és közgyűlést tartott a státusztörvényből adódó fel­adatokat ellátó Szövetség a Kö­zös Célokért szervezet. A határon túli magyarokra vo­natkozó státusztörvényben bizto­sított kedvezmények és támoga­tások népszerűsítésével, vala­mint a magyarigazolvány kiadá­sával foglakozó SZAKC-irodák alkalmazottai, aktivistái, és a szövetséget alapító társadalmi szervezetek - Csemadok, MKP, Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség - képviselői voltak jelen az egész napos talál­kozón. Pogány Erzsébet, a SZAKC igazgatója a 11 irodából álló hálózat munkájáról, feladataik teljesítéséről számolt be, egye­bek között a jogsegélyszolgálat működtetéséről, az internetes hozzáférések biztosításáról, a honlap működtetéséről, a pá­lyázatfigyelésről és a mediális népszerűsítésről. Jelen volt Bauer Edit, az MKP európai parlamenti képviselője, aki a határokon átnyúló együttmű­ködési lehetőségeket taglalta. A meghívott előadók ismertették Magyarország támogatáspoliti­káját, és konkrét, kis- és közép- vállalkozóknak, határon túli magyar közösségeknek és in­tézményeknek szóló pályázati lehetőségekről is szó volt. A közgyűlésen a SZAKC ala­pító tagjai kaptak beszámolót a 2008-as tevékenységről és a gazdálkodási mutatókról, va­lamint elfogadták az éves költ­ségvetést. Az irodahálózat működtetése évi 414 ezer eu­róba (12,5 millió korona) kerül, amit a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztá­lyától és más pályázati forrás­ból teremtenek elő. (jóm) Több mint százezer magyarigazolvány 2002, a státusztörvény elfogadása óta 118 ezer magyarigazol­ványt igényeltek Szlovákiában. 2008-ban 2900-an kérvényezték az utazási kedvezményekre, kulturális rendezvények látogatására és egyéb szolgáltatásokra feljogosító, nemzeti összetartozást jel­képezni hivatott igazolványt. Legtöbb igénylő Komáromban volt (725). (jóm) Határ menti vállalkozások támogatásáról szólt az Omnibusz konferenciasorozat első rendezvénye, a gazdasági válság okozta helyzetet elemezték a szakemberek Ami a gazdaságot illeti, teljes az egyetértés a két ország között (A szerző felvétele) Az erős kisvállalkozások jelenthetik a kiutat MARSOVSZKY MIKLÓS Kassa. Csütörtökön kezdődött meg Kassán az Omnibusz konfe­renciasorozat, melyet a határ men­ti kis- és középvállalkozások nem­zetközivé válásának érdekében indított útjára az Europrosperitas 2010 alapítvány. A rendezvényen előadást tartott többek között Ga- ramhegyi Ábel, a magyar Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Miniszté­rium szakállamtitkára, aki egyben a külgazdaságért felelős kor­mánybiztos, valamint Peter Žiga, a Szlovák Köztársaság Gazdasági Minisztériumának államtitkára. Mindkét államtitkár a kis- és kö­zépvállalkozások nemzetközivé válásában látja a gazdasági vál­ságból való kitörés lehetőségét. Szerintük az ilyen vállalkozások képesek a legrugalmasabban rea­gálni a kialakult helyzetre. Az Omnibusz konferenciasorozat leg­főbb célja, hogy a nyolc régióbeli ország határ menti vállalkozásai együttműködjenek. „A gazdasági visszaesés kiküszöbölésére na­gyon jó eszköz a vállalkozások élénkítése. Támogatjuk a kereske­delmi forgalmat generáló lépé­seket” - mondta el Garamhegyi Ábel. ,A két ország gazdasági minisz­tériumának együttműködése kor­rekt és konstruktív. Lehet, hogy vannak megoldatlan politikai kér­dések a két ország között, ám ez nincs és nem is lehet hatással az üz- leti szférára” - hangsúlyozta Peter Žiga, aki hozzátette, hogy Szlová­kia örömmel fogadja a magyar be­fektetőket, illetve támogat minden határokon átívelő vállalkozást. Az Europrosperitas 2010 alapít­vány nonprofit civil szervezet 2005-ben alakult Budapesten ab­ból a célból, hogy a párbeszéd esz­közével gyorsítsa fel Magyaror­szág tizennyolc Eurorégiójában a lisszaboni célok megvalósítását. Az alapítvány által szervezett kon­ferenciasorozat Lendván, Szabad­kán, Nyíregyházán, Eisenstadtban és Nagyváradon folytatódik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom