Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)
2009-04-16 / 87. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2009. ÁPRILIS 16. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Jóval kevesebb az adóbevétel Pozsony. Az ország adó- és vámhivatalai az első negyedévben 2,021 milliárd euró adó- és vámbevételre tettek szert, vagyis az államkasszába a tervezettnél 508,5 millió euróval kevesebb folyt be. A legnagyobb kiesés az áfa kategóriájában mutatkozik: a forgalmi adó 574,85 millió euróval gazdagította az államkasszát, ami 670 milliós elmaradás a tervhez viszonyítva. Viszont a jogi személyek eddigi adóbefizetése 2,4%-kal haladta meg a tervet. Az eredeti koncepció szerint 2009-ben éves szinten 9,88 milliárd euró adóbevétellel számoltak, miközben tavaly ez az összeg 9,025 milliárd euró volt. (SITA) IMF: visszaesik a cseh gazdaság Washington/Prága. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint Csehország gazdasága az idén 1,3%-kal zsugorodik, és nem pedig 1,5 százalékkal nő majd, miként korábbi előrejelzésében jósolta a nemzetközi pénzintézet. Növekedésre az IMF szerint jövőre van kilátás, akkor 1,4% lehet a gyarapodás. Az IMF eszerint szerényebb romlást vár a gazdaságban, mint a cseh pénzügyi tárca, amely 2%-os visszaesést is elképzelhetőnek tart a hazai össztermékben (GDP). Az IMF szerint a cseh államháztartás deficitje a fentiek miatt elérheti a 3,3%-ot. (M) 20 milliárd dollár kell Varsónak Varsó. Lengyelország is ki akarja használni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) rugalmas hitelkínálatát, ezért rövidesen 20 milliárd dollárt kér e keret terhére a nemzetközi pénzintézettől - mondta Jacek Rostowski lengyel pénzügyminiszter. A hitelkeret egyharmaddal meg fogja növelni a központi bank tartalékát, immunizálva Lengyelországot a válság hatásai és a spekulánsok támadásaival szemben. Ez nem segély, hanem kiegészítő tartalék, amely a Lengyel Nemzeti Bank rendelkezésére áll. Az IMF március 24-én jelentette be, hogy megújítja, rugalmasabbá és feltételrendszerében áramvonalasabbá teszi hitelezési gyakorlatát, és ennek keretében alkották meg az IMF rugalmas hitelvonalát. A nemzetközi pénzintézet a rugalmas hitelkeretből olyan országoknak kölcsönöz, amelyeknek gazdasági alapja és gazdaságpolitikája erős. Ezt a hitelvonalat nem válságkezelésre, hanem válságmegelőzésre szánja az IMF. A hitel kiutalásához előzetesen megállapított feltételeknek kell megfelelni, további egyeztetések nélkül. (MTI) Svájci UBS bank: óriási kirúgások Zürich. A svájci UBS nagybank az idén elbocsátja 8700 alkalmazottját, miután tavaly minden idők legnagyobb svájci vállalati veszteségét szenvedte el, és a visszaesés egyelőre folytatódik. Az idei első negyedév a várakozások szerint kétmilliárd frankos mínusszal zárul - közölte Christoph Meier, a zürichi bank szóvivője. A világszerte 76 200 embert foglalkoztató bank tavaly 20,517 milliárd svájci frank veszteséget termelt a folytatódó tevékenységekből. Már 2007-ben is, amikor még csak bontakozott az Egyesült Államokból induló „nem elsőrendű válság”, 5,111 milliárd frankos vesztesége volt. Igaz, a megelőző öt évben összesen 42,423 milliárd frank adózott eredményt ért el a UBS. A banktitok körüli viták miatt a kivételesen jómódú ügyfelek az év első három hónapjában 23 milliárd frankot vettek ki Svájc legnagyobb bankjából. (MTI) A válság nyertese a feketegazdaság Linz. Miközben a hivatalos európai uniós bruttó hazai össztermék (GDP) a legfrissebb becslések szerint az idén mintegy 2%-kal maradhat el a tavalyitól, a feketegazdaság 15 évi folyamatos csökkenés után ismét erősödésnek indulhat. Friedrich Schneider linzi professzor 14 gazdag uniós országra kiterjedő felmérése 0,3-0,9%-os növekedést jósol ezen a területen, a magasabb értékeket Írországban, Spanyolországban és Nagy-Bri- tanniában valószínűsítve. Az árnyékgazdaság aránya Észak-Eu- rópában a hivatalos GDP 10-18%-át teheti ki, ám a mediterrán térségben és a volt kommunista országok többségében a 20-25%-ot is elérheti. A becslések Észtország, Lettország, Románia és Bulgária esetében 36-39%-ról szólnak. Az átlagemberek életszínvonalát a 25%-os szint fölött javítja érezhetően a hivatalos statisztikákhoz képest. (VG) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Anqol font 0,8821 Lenqvel zloty 4,3005 Cseh korona 26,883 Maqyar forint 290,79 Horvát kuna 7,3767 Román lei 4,1935 Japán jen 130,70 Sváici frank 1,5100 Kanadai dollár 1,6004 USA-dollár 1,3173 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,36-1,28 27,64-26,03 303,89-277,71 OTP Bank 1,36-1,28 27,68-26,12 299,37-282,13 Postabank 1,37-1,27 27,71-25,83Szí. Takarékpénztár 1,37-1,27 27,60-26,07 302,63-276,57 Tatra banka 1,35-1,28 27,55-26,16 301,77-278,83 Dexia banka 1,35-1,28 27,58-26,18 298,35-283,23 Általános Hitelbank 1,35-1,29 27,53-26,01 303,89-277,71 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Napjainkban a legnagyobb keresletet a kisebb, 40-80 négyzetméter alapterületű lakásoknál regisztrálják Nem veszünk, inkább bériünk lakást Beköltözés a bérlakásba. A meglepően nagy kínálat és a világválság most leszorítja az árakat. (ČTK-felvétel) Pozsony. A gazdasági válság miatt kevesebben engedhetik meg maguknak a lakás- vásárlást, ráadásul a bankok is egyre jobban meggondolják, kinek nyújtanak hitelt. Az elmúlt időszakban ezért jelentős mértékben megugrott az érdeklődés a lakások bérlése iránt. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ausztriában és Németországban már régen nagy divatnak számít lakást bérelni, mert olcsóbb, mint a saját lakás, és sokan félnek is a hitelfelvételtől, ráadásul nyugaton sokkal mobilisabbak is az emberek, ami a munkavállalásnál nem mellékes. A válságnak „köszönhetően” úgy tűnik, legalább e téren hamarabb behozzuk a nyugati országokat. Mivel egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a lakásvásárlást és a hitelfelvételt, az elmúlt időszakban megnőtt a bérlakások iránti kereslet. Kétszobás lakások átlagos bérleti díja Város 2008 2009 Pozsony 1 728 782 Besztercebánya 435 407 Kassa 1 599 557 Nyitra 414 430 Eperjes 398 329 Trencsén 492 368 Nagyszombat 446 432 Zsolna 471 442 Az adatok euróbán értendők, az idei árak 2009 márciusából valók Forrás: NARKS) Az ingatlanpiaci szakértők a jelenlegi helyzetben ráadásul nem látnak esélyt a bérleti díjak emelésére, sőt, nem egy esetben a tulajdonosok - a válságra hivatkozva - valamivel olcsóbban kínálják a kiadó ingatlanokat. Alkudni főleg a kevésbé előnyös helyen fekvő lakások esetében, illetve a magas bérleti díjért kínált otthonoknál lehet. A válságban a tulajdonosok - a nagy kínálat közepette - mindenképp szeretnék kiadni ingatlanjukat, csökkenteni az üresen állás időszakát, csak hogy bevételhez jussanak. Emellett az eddig a lakásukat kizárólag barátnak, ismerősnek kiadók is jobban hajlanak a kevésbé leinformálható bérlőknek igent mondani. Az átlagos lakásoknál - helytől, műszaki állapottól függően - akár 20-25%-os csökkenés is történt. A kis lakások iránt várhatóan tovább nő majd az igény, elsősorban a hitelek drágulásával, a hitelfeltételek szigorodásával összefüggésben, ám ahhoz, hogy ez számottevően emelje a bérleti díjakat, tömeges keresletnövekedés kellene. Az elmúlt hónapokban, amikor jelentős mértékben visszaesett az ingatlanok értékesítése, a bérlakások iránti kereslet csaknem 30 százalékkal nőtt - nyilatkozta Andrej Churý, a RE/MAX társaság ügyvezetője. A bérlakások iránti érdeklődés növekedéséhez szerinte az is hozzájárult, hogy a bankok egyre óvatosabbak a hitelnyújtásnál, így sokan nem jutnak kölcsönhöz. Andrej Lehocký, a Colliers International tanácsadó osztályának a vezetője szerint a jelenlegi válságos időszakot sokan a lakás bérlésével próbálják meg áthidalni, hiszen félnek attól, hogy egy esetleges hitelfelvételt követően elvesztik a munkájukat, és képtelenek lesznek fizetni a törlesztő részleteket. Nem minden lakás iránt mutatkozik azonban azonos érdeklődés. A legnagyobb keresletet a kisebb, 40-80 négyzetméteres lakások esetében regisztráljuk - állítja Churý, aki szerint a bérlők körében a kicsi és olcsó lakások a menők. Pozsonyban ilyen lakásnak számítanak az olyanok, amelyekért havonta nem kell 300 eurónál többet fizetni. Jelentős különbség van azonban az egyes célcsoportok igényei között. Míg az újabb bérlemények vagy a Pozsony belvárosában épült lakások iránt elsősorban a külföldiek vagy a jól kereső cégvezetők érdeklődnek, addig a külvárosi lakótelepek lakásait a vidéki városokból felköltözött munkások és diákok bérlik. A vidéki városok bérleti díjait jelentős mértékben befolyásolja egy-egy külföldi beruházó letelepedése is. Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? Sokan azt gondolhatnák, hogy a bérlakások iránti növekvő kereslet a bérleti díjakat is megemeli. Erre azonban várhatóan nem kerül sor, hiszen a kínálat továbbra is óriási. Az új lakásokat épír tó cégek ugyanis gyakran képtelenek ezeken túladni, így kénytelenek bérbe adni őket egy időre. Andrej Lehocký szerint a lakások bérlése iránti igény növekedése csak átmeneti jelenségnek számít, hiszen a válság enyhülésével az új lakások vásárlása iránti érdeklődés ismételten megnő, (s, hn, mi) A széndioxid-kibocsátási kvóták értékesítéséből származó teljes bevételt a lakásfejlesztési alapnak adnák Több juthat a hőszigetelésre ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A lakóházak hőszigetelési programjára idén jóval nagyobb pénzösszeg juthat, mint azt a kormány korábban feltételezte. Robert Fico kormányfő elképzelései szerint erre a célra használnák fel az állam széndioxid-kibocsátási kvótáinak az értékesítéséből származó teljes tavalyi bevételt. Hasonló intézkedést korábban már az ellenzék is javasolt. Az e héten bejelentett tervek szerint a pénz egy részét kedvező kamatozású hitelek folyósítására, egy részét vissza nem térítendő támogatásokra fordítják. Fico két hete jelentette be, hogy az Állami Lakásfejlesztési Alapban a lakóházak hőszigetelésére elkülönített pénzösszeget 2 milliárd koronával (66,38 millió euró) szeretnék növelni, ami elég lenne ahhoz, hogy az alaphoz eddig beérkezett összes kérvényt kielégíthessék. E héten ehhez annyit tett hozzá, hogy az állam még ennél is gazdagabb támogatást szán a hószigetelési programra, igénybe véve a tavalyi széndioxid-kibocsátási kvóták értékesítéséből származó pénzösszeget. Tavaly ilyen módon 2,2 milliárd korona (73 millió euró) bevételre tettünk szert, amit teljes egészében a hőszigetelési programra szeretnénk fordítani - állítja a kormányfő. A részletekben a gazdasági válságtanács legközelebbi ülésén kellene megegyezniük. Miroslav Kašuba, az Állami Lakásfejlesztési Alap igazgatója jobbnak tartaná, ha az említett összeget a lakóházak komplex felújítására, vagyis nem csupán a hószigetelésre fordítanák. A gazdasági válságtanács ellenzéki képviNem számít elszigetelt esetnek a lakóház szigetelése. Az állam eredetileg 2009-re 26,5 millió eurót szánt lakásfelújításokra. (M. Cibulkovó felv.| selője, Vladimír Tvaroška a lakó- hosszú futamidejű hitelek helyett házak hőszigetelési programját a az állam inkább vissza nem téri- válság elleni harc hatékony eszkö- tendó támogatásokat nyújthatna a zének tartja, szerinte azonban lakóközösségeknek, (sr, s, mi) Becslések szerint a hazai építőipar idei teljesítménye mintegy 10 százalékkal maradhat el a tavalyi szinttől Lassan befejeződik az áresés az ingatlanpiacon ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az év első hónapjaiban gyakorlatilag befagyott a lakások adásvételének piaca. „2008 hasonló időszakához viszonyítva napjainkban az üzletkötések volumene az egyötödére esett vissza” - mondta Ľubomír Kardos, az ingatlanközvetítő irodák szövetségének (NARKS) elnöke. Mindenki kivár: a potenciális vevők a még alacsonyabb árakban bíznak, az eladók pedig éppen az alacsony árszint miatt tettek le ingatlan-eladási tervükről. Az ingatlanpiacon jártasak szerint az igazi áresést már letudtuk, az elkövetkező hónapokban már csak mintegy 5 százalékos csökkenéssel számolhatunk. Viszont ha a 2008 eleji árszintből indulunk ki, akkor komolyabb számot kapunk: a jelzett időponthoz képest napjainkban átlagosan az ingatlanok mintegy 20%-kal kerülnek kevesebbe. „Az öregebb lakások esetében 30%-os zuhanást mértünk, az új lakások kategóriájában kisebbet, 5 és 10% közöttit” - magyarázta Beata Hudzovičová, egy nyitrai ingatlanközvetítő tulajdonosa. Az utóbbi esetben sokszor csak arról van szó, hogy például egy újonnan átadott lakóház első 10 vagy 15 lakását olcsóbban kínálják, vagy pedig az árkedvezmény időhatárhoz van kötve. Az öregebb lakások jóval kisebb árszintje pedig arra vezethető vissza, hogy az elmúlt években irreális mértékben megdrágultak, azaz a piac most korrigált. A hazai építőipar szintén korrigál, az elmúlt évek száguldását követően 2009-tól lejtőre került. Januárban 25,6 százalékkal, februárban pedig további 11 százalékkal csökkent a teljesítménye, vagyis 2009 első két hónapjában az elmúlt évhez képest az egyhatodával zsugorodott a produkciója. A vissza esés valamennyi területet, az új la kások építését, a felújításokat, a; átépítéseket érinti. Ján Majerský az építőipari társaságok szövetsé gének elnöke szerint idén összes ségében 10%-kal mérséklődhet a: ágazat teljesítménye, ami jelentői változás a tavalyi 12%-os gyarapo dáshoz viszonyítva. A kormány ál tál támogatott hőszigetelési prog ram, továbbá a sztrádaépítés vala melyest mérsékli a hanyatlást, am 2009 második felében lesz erőtelje sebb, mivel addigra elfogynak < még tavaly megkötött szerződések megbízások. (P, só)
