Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)
2009-04-14 / 85. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. ÁPRILIS 14. www.ujszo.com RÖVIDEN Kettős mérce - süket fülek Pozsony. Jozef Kováčik szóvivő közölte, a Szlovák Püspökkari Konferencia nem reagál a Mécs László Társulás nyilatkozatára, amelyben a szervezet rámutat, hogy az új katolikus egyházmegyei felosztás a magyar nemzetiségű hívek igényeihez való érzéketlen hozzáállásról tanúskodik. „Ismételten fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az elmúlt évben egyetlen hathatós intézkedés foganatosítására sem került sor a Szlovákiában élő magyar ajkú katolikusok igényeinek kielégítése céljából” - olvasható a nyilatkozatban. A társulás kettős mércéről beszél. Hangsúlyozza, hogy Prágában megalakulhatott szlovák plébánia, ami teljes mértékben alátámasztja a Szlovákiában élő 400 ezer magyar ajkú hívó kérelmét, (ú) Döcögnek az autógyártóink Pozsony. A gazdasági válság geijesztette értékesítési problémák miatt a szlovákiai autógyárak idén kapacitásaik alig 55 százalékát használják fel, ami negatív hatással lesz az egész ország ipari termelésére és külkereskedelmére - állítja Ján Tóth, az UniCredit Bank vezető közgazdásza. A pozsonyi Volkswagen például épp egy kéthetes leállás közepén tart, amely Éva Sárazová, a Postabank elemzője szerint 200 millió eurós kiesést jelenthet, (s) Csökkent a bankok nyeresége Pozsony. A szlovákiai bankok az év első két hónapjában csaknem 40 százalékkal alacsonyabb nyereséget könyvelhettek el, mint tavaly ilyenkor. A múlt év januárjában és februáijában összességében 113,2 millió euró volt az ágazat profitja, viszont idén csak 69,4 millió euró. A pénzintézetek kamatokból származó bevételei ezzel szemben az említett időszakban 1,1 százalékkal nőttek. (SITA) Mikor lesznek szünetek az iskolákban? Pozsony. Az oktatási tárca már meghatározta az iskolai szüneteket a 2009/2010-es tanévre. Év közben 31 nap „szabadságot” kapnak a tanulók, a nyári két hónappal együtt így 93 napot töltenek az iskolapadon kívül. A 2009/2010-es tanév szeptember 2-án kezdődik. A gyerekeknek két hónapot kell koptatniuk az iskolapadot az első szünetig, amely október 29-én és 30-án lesz. A karácsonyi szünet december 21-étól január 6-áig tart, a félévi szünet pedigjanuár 29-ére esik. A tavaszi szünet a Kassai és Eperjesi kerületben február 15-én, a Besztercebányai, a Zsolnai és a Trencséni kerületben február 22-én kezdődik. A Pozsonyi, a Nagyszombati és Nyitrai kerületben élő diákok március 1-jén inthetnek búcsút egy hétre az iskolának. A húsvéti szünet 2010-ben április 1-jétől 6-áig tart. (SITA) Ellenzéki pártok válságtervei Pozsony. Az ellenzéki képviselők a holnap kezdődő 35. parlamenti ülésen próbálják meggyőzni a kormánypártokat a pénzügyi-gazdasági válság negatív hatásaival szemben kezdeményezett javaslataik helyességéről. Az SDKÚ az egyenadó kulcsát a jelenlegi 19-ról 16 százalékra szeretné csökkenteni, módosítatná azonban a munka törvénykönyvét és felszámoltatná a vagyonalapot is. Az MKP azt szeretné elérni, hogy ne kelljen illetéket fizetni azért, ha mezőgazdasági területet vonnak ki a nyilvántartásból. Ezzel a zöldmezős beruházásokat akaija segíteni a párt. (s) Újabb rablás a zsinagógában Dunaszerdahely. Rövid időn belül már harmadszor rabolták ki a dunaszerdahelyi zsinagógát. A rendőrség és a helyi zsidó közösség tájékoztatatása szerint az ismeretlen vandálok értékes kegytárgyakat és könyveket vittek magukkal az épületből. Több helyiségben is felforgattak mindent, amit lehetett - „csatateret” hagyva maguk után. A hatóságok nyomoznak az ügyben, (ú) OECD: 1,8 milliárdnyian dolgoznak szerződés nélkül „Divat” az illegális munka ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. A vüágon a munkavállalók több mint fele szerződés nélkül, vagyis feketén dolgozik - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb jelentéséből. A mintegy 3 müliárd munkavállaló közül 1,8 milliárdnyian dolgoznak illegálisan, 1,2 milliárdnyian szerződéssel. Ez azt jelenti, hogy az emberek jelentős része mindennemű szociális és egészségbiztosítás nélkül kénytelen munkát vállalni. A világgazdasági válság tovább rontja a helyzetet: ha a válság következtében további munkahelyek szűnnek meg, még inkább emelkedik a feketemunkások száma, 2020-ra elérheti a népesség kétharmadát is. Elsősorban a fejlődő országokra jellemző ez a tendencia, ahol nagyon gyenge a szociális háló, nincs „hagyománya” a munkanélkülisegélynek, így mintegy 1,4 milliárd embernek az alapvető megélhetés érdekében nem marad más lehetősége, mint illegálisan dolgozni - szögezi le az OECD-jelen- tés. Az alacsony, bármiféle szociális biztosítás nélküli bérek pedig nem segítik azt a nemzetközi vállalást, hogy 2015-ig a felére csökken a szegények száma a világon. Afrikában, elsősorban a Szaharától délre fekvő országokban a legrosszabb a helyzet: ott a munka- vállalók háromnegyede illegálisan dolgozik. Dél- és Délkelet-Ázsiában is virágzik a szürkegazdaság, Észak- Afrikában pedig a munkavállalók mintegy fele szerződés nélkül kénytelen munkát vállalni. Ezek az adatok ráadásul nem foglalják magukba a mezőgazdasági munkásokat; ha őket is figyelembe vesszük, akkor az említett térségekben a kilencven százalékot is eléri az illegálisan dolgozók aránya. Több mint 700 mülió ilyen személynek kevesebb, mint 1,25 dollár a napi bevétele - áll az OECD-jelentésben. (čtk, sán, pr) Eurobarométer: Szlovákiában 25, Csehországban 26, Magyarországon 27 százalékos részvétel várható Távolmaradási csúcsot jeleznek Megbillent a bizalom? Az Európai Parlament hatalmas ülésterme Strasbourgban. (Re ute rs-fel vétel) Párizs/Pozsony. Rekord- nagyságú, 66 százalékos távolmaradás várható az európai parlamenti választásokon az Európai Unió tagállamaiban. Szlovákiában 25, Csehországban 26, Magyarországon pedig 27 százalékos részvételi arányt jelez az Eurobarométer legfrissebb felmérése, amelyet tegnap ismertetett a Libération című francia napilap. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A 27 tagállamban januárban és februárban készült előrejelzés szerint Lengyelországban lesz a legjelentősebb a távolmaradás: a választók alig 17 százaléka biztos abban, hogy júniusban az urnákhoz járul. A legmagasabb részvételi arány Belgiumban és Luxemburgban várható, ahol kötelező szavazni. Az EP-képviselőket 1979 óta választják közvetlenül az európai állampolgárok, s azóta fokozatosan csökken a részvételi hajlandóság: harminc évvel ezelőtt még csak 37, legutóbb, 2004-ben már 54,3 százalék volt a távolmaradók aránya. A felmérés szerint az európaiak alig 44 százaléka érdeklődik az EP-választások kánt, s csak 16 százalékuk tudja, hogy a voksolásra júniusban kerül sor. Leginkább a görögök (62 százalék) és az írek (61 százalék) érzik magukat érintetteknek. Tudatlanság és érdektelenség Az érdektelenség elsődleges oka, hogy a válaszolók 64 százalékának fogalma sincs arról, hogy mi az EP-képviselők szerepe, és 59 százalékuk nem tudja megnevezni az „európai ügyeket”. A legtudatlanabbak az európai kérdésekben a svédek, az észtek, a finnek, a portugálok és a britek. A várható távolmaradás másik okaként a tanulmány azt emeli ki, hogy a megkérdezettek 62 százaléka úgy véli: a szavazás semmin nem változtat, 55 százalék pedig úgy ítéli meg, hogy az Európai Parlament nem foglalkozik eléggé az emberek mindennapi gondjaival. Az európaiak 57 százaléka azt szeretné, ha a legfőbb kampánytéma a munkanélküliség lenne, 52 százalékuk pedig a gazdasági növekedést helyezné középpontba. Az infláció problémája iránt csak 40 százalék érdeklődik, de ez még mindig messze megelőzi a nyugdíjak, a bűnözés, az energiabiztonság, a klímaváltozás, a bevándorlás és a terrorizmus kérdéskörét. A közvélemény érdektelenségéért a felmérés szerint jelentős részben a sajtó a felelős: a megkérdezettek alig 36 százaléka olvasott vagy hallott a médiában az Európai Parlamentet érintő témákról. A gazdasági válság és az európai együttműködés nem kellő ismerete az elmúlt fél évben 51-ről 46 százalékpontra csökkentette az európai intézményrendszer iránti bizalmatlanságot. Az Európai Bizottságban a megkérdezetteknek csak 42 százaléka bízik a korábbi 47 helyett, az Európai Központi Bankban pedig alig 39 százaléka (korábban: 48 százalék) - írta a Libération. Mennyi pártnak mennyi hely jut? Öt helyet szerezne a Smer, kettőt az SDKÚ és kettőt az MKP is a júniusi európai parlamenti választásokon, derül ki egy napokban nyilvánosságra hozott felmérésből. A magyar pártnak az utóbbi hónapokban már ritkán mutatnak ki 9 százaléknál jobb eredményt, viszont a 8 százalék alatti értékek jóval gyakoribbak. Az SDKÚ is hasonló helyzetben van: népszerűsége 11-13 százalék között ingadozik, a Simon Hix, a London School of Economic and Political Science professzora által jelzett 16 százalékot meg sem közelíti. A Magyar Koalíció Pártjának 10,7 százalékot jósolnak a brit szigeteken. Az EP-ben újoncnak számító Szlovák Nemzeti Párt viszont 2 képviselői helyet szerezhet az MKP-éhoz hasonló eredménnyel. A júniusi választásokon csak kissé módosul az Európai Parlament összetétele. A legerősebb frakciója továbbra is a jobbközép Európai Néppártnak marad, a 736 hely közül várhatóan 249 mandátumot szerez meg. Ez 33 százalékos arányt jelent a jelenlegi 37 százalékossal szemben. Erősít viszont a második legerősebb frakció: a szocialisták a jelenlegi 27 százalék helyett a képviselői helyek 29 százalékát ellenőrizhetik. A szélsőséges jobboldali és unióellenes pártok várhatóan 45 helyet kaparintanak meg. A júniusi választások után felálló Európai Parlament 49 hellyel „zsugorodik össze”. Szlovákia egy képviselővel juttathat kevesebbet a testületbe: a jelenlegi 14 helyett csak 13 mandátuma lesz az országnak. Paška már most „nagyon fél” Az Európai Parlament szlovákiai képviselői remélik, hogy a választópolgárok felelősen állnak hozzá a június 6-án sorra kerülő európai parlamenti választásokhoz, és a részvétel nagyobb lesz a 2004-es- nél. Akkor a voksolásra jogosultak 16,96 százalékajárult az urnákhoz. Ezzel Szlovákia utolsó lett az akkori 25 tagállam között. Összehasonlításképpen Máltán 80%-os volt a részvétel. „Erre valóban nem lehetünk büszkék” - vallja Peter Šťastný (SDKÚ), aki szerint az EP-képvise- lők megválasztása nem csak jogunk, hanem bizonyos mértékig a demokráciával szembeni kötelességünk is. Irena Belohorská (HZDS) is bízik a magasabb részvételben. „Mi voltunk az utolsók, remélem, ez nem ismétlődik meg” - mondta. A júniusi választással kapcsolatban Pavol Paška is attól tart, kevesen járulnak majd az urnákhoz. „Nagyon félek” - vallotta be a parlament elnöke. A felmérések szerint erre meg is van minden oka. Az Eurobarométer szerint ugyan a szlovák lakosság 70 százaléka bízik az Európai Parlamentben, az ISSP Slovensko 2008 című felmérés alapján azonban alig 33,5 százalékunk tartja fontosnak az EP-választásokat. Vladimír Krivý, a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének munkatársa rámutat: az, hogy az EU országai közül nálunk a legnagyobb a bizalom az EP iránt, még nem jelenti azt, hogy sokan mennek el szavazni. Az EP a többség számára egy kevésbé ismert, távoli intézményt jelent, amelynek azonban lehet hinni, mert a közvélemény szerint kevésbé korrupt, mint a hazai intézmé- nyek-állítja Krivý, (lpj, m, s) Mézes Rudolf: ha az ország vezetői nem teljesítik a kéréseket, a szervezők tovább folytatják az akciót Már tizenötezren írták alá a kisebbségi petíciót ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Mintegy tizenötezren írták alá a szlovákiai magyar kisebbség jogainak korlátozása elleni petíciót - közölte Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke. A szlovákiai magyar szervezetek a Pátria rádióért és jogainkért című közös petícióval kívánnak tiltakozni a magyar kisebbség jogainak korlátozása ellen. A tiltakozó akcióban február végén egyeztek meg a Magyar Koalíció Pártja (MKP), a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség és a Via Nova Ifjúsági Csoport képviselői. A petíció első aláírói az MKP parlamenti képviselői voltak, közöttük volt a párt elnöke, Csáky Pál is. A petíció aláírói számára elfogadhatatlan, hogy a közszolgálati Pátria rádió műsora - a február 2-án végrehajtott frekvenciaváltás után - a szlovákiai magyarok lakta vidékek jelentős részén nem fogható. Ezért azt kérik rádió vezetésétől, illetve a Szlovák Köztársaság kormányától, hogy azonnal biztosítsák az adás vételének lehetőségét mind a 18, magyarok által is lakott délszlovákiai járásban. A hét szervezet a petícióban követeli továbbá, hogy a törvény engedélyezzen magyar nyelvű regionális rádió- és televízióadókat, s ne legyen kötelező a kétnyelvű sugárzás. Ezenkívül ne korlátozzák tovább a kisebbségek nyelvi jogait a szlovák államnyelvről szóló törvény tervezett változásával, mert igény van a magyar nyelv regionális nyelvként való elismerésére Szlovákiában és használatának kiszélesítésére a magyarok lakta régiókban. Az akció támogatói kérik, hogy a szlovák oktatási minisztérium tartsa be a szabad tankönyvhasználat jogát és a tankönyvek nyelvhasználatának 2006 előtti gyakorlatát. Mézes Rudolf közölte: a Csemadok képviselői átadják a petíciót Ivan Gašparovič köztársasági elnöknek, Róbert Fico kormányfőnek és Pavol Paška házelnöknek. Ha a kéréseket nem teljesítik, tovább folytatódik az akció, (m, ú) Tankönyvtörvény: a jövő hónapban támad az SNS és a HZDS Pozsony. Májusban támadja meg az SNS és a HZDS az alkotmánybíróságon az oktatási törvény módosítását, amellyel a földrajzi nevek írását szabályozták a magyar nyelvű tankönyvekben. „A Vladimír Meüarral, a HZDS elnökével folytatott tárgyalásainkat követően úgy döntöttünk, hogy mindkét párt önállóan dolgozza ki beadványát, és csak májusban tárgyalunk arról, hogy ezek összeegyeztethetők-e” - nyilatkozta Anna Belousovová, az SNS alelnöke, aki szerint pártja számára nem okozna problémát a HZDS indítványának az elfogadása sem. „Már korábban megegyeztünk abban, hogy ezzel a témával nem befolyásoljuk az elnökválasztási kampányt” - indokolta a döntést Belousovová. Az SNS kezdettől fogva élesen tiltakozott az oktatási törvény olyan módosítása ellen, amely lehetővé teszi a magyar földrajzi nevek használatát a szlovákiai magyar tannyelvű iskolák által használt tankönyvekben, és továbbra is meg van győződve arról, hogy a Pavol Paška házelnök által javasolt módosítás ellentétben van az alkotmánnyal és egyéb törvényekkel. (SITA)