Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)

2009-04-07 / 81. szám, kedd

i i i______________: , i i . i i h i;i i i-iiuaAiiiiiiiii i.i i, mi M Ji 20 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2009. ÁPRILIS 7. www.ujszo.com Csökkent az uniós cukor- és izoglükóz kvóta Sikeres a cukorreform A vidékfejlesztési terv keretében, állami segítségnyújtás révén és konkrét tervezetekre is kérhető támogatás Új támogatások az állattartóknak (Illusztrációs felvétel) EU-1NFORMÁC1Ó Az európai cukoripar szerkezet- átalakítási programja keretében a 2006 és 2009 közötti időszakban 5,8 millió tonna cukorkvótáról mondtak le a termelők, ami meg­közelíti a 6 millió tonnás eredeti célkitűzést. A négy évig tartó folya­mat végén a cukorágazat 2006-os reformjának alapvető elemét je­lentő uniós cukor- és izoglükózkvó- ta 14 millió tonnára csökkent (ebből 13,3 millió tonna a cukor­kvóta). Az EU cukortermelése ma 18, kedvező agronómiái feltételek­kel rendelkező tagállamban össz­pontosul (a reform előtti 23-hoz képest) és a termelés csaknem 70%-a a 7 legnagyobb cukorhoza­mú tagállamra esik. A fenntartható és versenyképes uniós cukoripar megteremtésére irányuló reform­célnak megfelelően a belföldi árak csökkennek. Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos sikeresnek ítélte a lezajlott reformot. Az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei 2006 februáijában döntöttek az EU cukorágazatának radikális reformja mellett. A reform sarokkövét a garantált minimális cukorár 36 százalékos csökkentése sitese térén eddig elért es a ké­sőbbiekben elfogadásra kerülő in­tézkedéseknek köszönhetően vél­hetően 2012-re huszonöt százalék­kal csökkennek a KAP-ból eredő adminisztratív terhek. Legalábbis ezt állítja egy nemrégiben napvilá­got látott jelentés, amely szerint az elmúlt három és fél év során hozott intézkedések csökkentik a mező- gazdasági termelőket, az élelmi­szeriparban működő cégeket és a nemzeti közigazgatásokat terhelő bürokráciát, egyúttal várhatóan több millió euróval mérsékelik az éves költségeket, ami versenyképe­sebbé teszi az európai mezőgazda- sági termelést. Az Európai Bizottság 2005 óta több száz elavult jogszabályt he­lyezett hatályon kívül, a KAP-ot ésszerűsítő reformokat vezetett be, valamint javította a jogalkotási gyakorlatokat és az informatikai rendszereket. Kulcsfontosságú változást jelentett az állapotfelmé­résről szóló új megállapodás, amely nagy mértékben leegy­szerűsíti majd a KAP-ot. A bizott­ság ezen kívül lehetőséget kíván teremteni a kölcsönös megfelelte­tési szabályok ésszerűsítésére, ja­vasolja a jogszabályok rendszere­sebb felülvizsgálatát és tervei kö­zött szerepel az EU minőségpoliti­káját érintő módosítások beveze­tése, ideértve a forgalmazási előírások és a földrajzi jelzések rendszerét is. A folyamatot 2006 végén indí­tották el, azóta a kezdeti 20-ról 50-re bővült a projektek száma; 43 projekt pedig már megvalósult. Az exportvisszatérítés nélküli marhahúsexportra vonatkozó en­gedélykötelezettség eltörlése ton­nánként körülbelül 16 euróval csökkentette a piaci szereplők költségeit. Azon kötelezettség el­törlése, amelynek alapján a ter­melőnek legalább 10 hónapja ren­delkeznie kellett egy földterülettel ahhoz, hogy közvetlen kifizetés iránti kérelmet nyújthasson be, körülbelül 19 millió euróval csök­kenti a gazdaságok adminisztratív (a 2006-2007-es tonnánkénti 631,9 euróról 2009-2010-re ton­nánként 404,4 euróra), a ter­melőknek nyújtott kompenzáció és a cukortermelők által finanszíro­zott szerkezetátalakítási alap jelen­tette, amelynek célja az volt, hogy a versenyben lemaradó cukorter­melőket az ágazat elhagyására ösz­tönözze. A jelenlegi pénzügyi és gazdasá­gi válság hatására az Európai Bi­zottság februárban úgy döntött, le­hetővé teszi a tagállamok számára, hogy a 2008-2009-es szerkezetáta­lakítási támogatás 100%-ának kifi­zetését előrehozzák 2009 júniusá­ra. Több tagállam már bejelentette, hogy a cukoripari cégek pénzügyi nehézségeinek enyhítése céljából élni fog ezzel a lehetőséggel. A bizottság még tavaly meg­állapította, hogy az EU cukorpia­cának alapjai kellően szilárdak, így a 2008-2009-es gazdasági év­ben nem volt szükség a cukor kö­telező kivonásának elrendelésé­re. A következő, 2009-2010-es gazdasági év előzetes vizsgálata alapján Marian Fischer Boel biz­tos azt a következtetést vonta le, hogy megelőző kivonás sem indo­kolt. (eu-info) terheit. Az engedélyköteles tételek számát az import terén 500-ról 65-re csökkentették, míg az ex­port terén csak 43 esetben maradt fenn az engedélykötelezettség. Ez várhatóan körülbelül 7,4 millió euróval csökkenti a költségeket. A bizottság 26 gyümölcs- és zöldségfajta tekintetében hatályon kívül helyezte a forgalmazási előírásokat, ami azt jelenti, hogy a piaci szereplőknél már nem merül­nek fel a megfeleléssel összefüggő kiadások, a nemzeti hatóságoknak nem kell ellenőrzéseket végezniük, és kevesebb termék vész kárba. A kölcsönös megfeleltetési sza­bályok módosítása a gazdaságok adminisztratív terheinek körülbe­lül 5,7 millió euróval történő csök­kentéséhez vezethet. Az állapotfelmérés - számos kü­lön támogatási rendszer eltörlésé­nek eredményeként - várhatóan a gazdaságok adminisztratív terhei­nek körülbelül 135 millió euróval történő csökkentését hozhatják. A területpihentetés eltörlése a becslé­sek szerint 146 millió euróval csök­kenti a gazdaságok költségeit. Közel 300 elavult jogszabályt helyeztek hatályon kívül. Az egysé­ges közös piacszervezés elfogadá­sával 21 egyedi piac közös szerve­zését egyetlen piacszervezés váltja fel, amelynek következtében a vo­natkozó cikkek száma a korábbi megközelítőleg 920-ról nagyjából 230-ra csökken, és 78 tanácsi jogi aktus kerül hatályon kívül helye­zésre. Az állami támogatásokra vonatkozó jogi eszközök száma hatról háromra csökkent. Az infor­matikai eszközök jobb kihasználá­sával a tagállamok további több mint 400 millió euróval csökkent­hetnék a gazdaságok adminisztra­tív terheit. Tervezett intézkedések új képzések tisztviselők számára, ideértve gazdaságok meglátogatá­sát is; a kölcsönös megfelelési sza­bályok lehetséges harmonizálása; a minőségpolitika javítása; a jog­szabályok rendszeresebb felülvizs­gálata; a fogalmazási készségek fejlesztését célzó képzések annak érdekében, hogy a jogszabályok könnyebben olvashatóak legye­nek. (eu-info) Avízibaromfi-tenyésztés és -tartás tervezett fejlesztése keretében az év közepétől meghirdetésre kerülő támo­gatási programok révén a kacsa- és libatenyésztésre vállalkozók a baromfite­nyésztéshez nagy számosál­lat-egységnyi állományon­ként (NSZE = 250 baromfi) 33,4 euró külön támogatást is igényelhetnek. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Az agrárvállalkozók a közvet­len kifizetések és a kiegészítő tá­mogatások mellett a 2007-2013- as vidékfejlesztési program 2. ten­gelye, valamint az állami segít­ségnyújtás keretében is folyamod­hatnak támogatásért. A tervek szerint a költségvetés a projektek támogatásához és az állategész­ségügyi megelőző és védekezési eljárások költségeinek fedezésé­hez is hozzájárul. Március közepén Udvardon több mint háromszáz érdeklődő jelenlétében ezekről a támogatási formákról is tájékoztatták a hazai baromfitenyésztés fejlesztésében, nevezetesen a kacsa- és libate­nyésztésben érdekelteket, ame­lyekhez az agrártárca vezetése ki­emelt külön támogatást is biztosít. A tanácskozáson Stanislav Be- cík földművelésügyi miniszter be­vezetőjében utalt az új támogatási szerkezetben rejlő lehetőségekre, amelyek célja a háztáji állattartás­ban rejlő lehetőségek jobb kihasz­nálása. A rendezvényen részt vett Viera Tomanová szociális minisz­ter is, aki a munkahelyteremtésre, a meglévő munkahelyek megtar­tására irányuló szociális lépé­sekről tartott tájékoztatót. A mezőgazdasági termelésre, valamint a kacsa- és libatenyész­tésre vonatkozó új támogatási le­hetőségekről Marek Kodada, a minisztérium vidékfejlesztési és közvetlen kifizetési szekciójának vezetője tartott tájékoztatót. Nem kívánja újratárgyalni az Európai Bizottság a tejpiac reform­járól tavaly hozott európai uniós döntéseket, köztük a fokozatos kvótanövelést - adta értésre Mari­ann Fischer Boel biztos hétfőn Brüsszelben, az EU-tagországok mezőgazdasági minisztereinek ta­lálkozóján, annak kapcsán, hogy Amint elmondta, a közvetlen kifi­zetések és a kiegészítő támogatá­sok mellett az állattartók a vidék- fejlesztési terv keretében, állami segítségnyújtás formájában és konkrét projektek támogatásában is igénybe vehetik az idevonatko­zó forrásokat. A termőföldre vo­natkozó közvetlen kifizetések (SAPS - 121euró/ha) és a kiegé­szítő támogatások (31 euró/ha) mellett az új támogatási rendszer­ben többek között lehetőség nyílik a legelőkre nyújtott támogatások igénybevételére is, ha betartják az említett mezőgazdasági termőte­rület nagy számos állat-egységnyi leterhelésére vonatkozó kötele­zettséget, nevezetesen hektáron­ként a 0,1 nagy számosállat-egy­ségű (NSZE) leterheltséget. Az új rendszerben ugyanis az állatte­nyésztés támogatása keretében a szarvasmarhák és sertések mellett kecskék és juhok, a baromfi, a víz­iszárnyasok és a lovak tartása is támogatásra lesz jogosult. Az egyéb támogatási formák kereté­ben a nagy számos állat-egységek­re a baromfinál 33,4 euró támoga­tást folyósítanak az állatok köz­ponti nyilvántartása és a Pleme­nárske služby á.v. révén. A vidékfejlesztési terv kereté­ben nyújtott maximális támogatá­sokkal a kacsák és libák tartóinak az állatjóléti intézkedésekre (75,4 euró/NSZE), a veszélyeztetett ál­latfajok fenntartására (200 eu­ró/NSZE), munkahelyteremtésre (6637 euró/munkahely), eladó­helyek létesítésére (max. 100 ezer euróig) és az állatállomány fenn­tartását és bővítését szolgáló be­ruházásokra lesz lehetőségük dotációt igényelni. Ennek mérté­ke nagy számosállat-egységre vo­natkoztatva 1000 euró lesz. (1 nagy számosállat-egységnek hoz­závetőlegesen 1 szarvasmarha, két sertés, 6 kecske vagy juh és 250 baromfi felel meg.) A támo­gatások folyósítása azonban kor­látozott lesz, az említett ezer eu- rós támogatást lovak esetében legfeljebb 25 nagy számosállat­egységnyi állományra, juhok és március elején Prágában lezajlott tiltakozó akció, valamint egyes ta­gországok kifejezett kérésére napi­rendre tűzték a tejpiacon uralkodó feszültség megvitatását. Fischer Boel leszögezte, hogy a bizottság hajlandó támogatási intézkedé­sekről tárgyaim, de elutasítja a kvótákra vonatkozó korábbi dön­tések felülvizsgálatát. Ez szerinte nem oldja meg a problémát, és a kecskék, valamint baromfi eseté­ben 50 számosállat-egységre, ser­tések és anyatehenek esetében maximálisan 100 számosállat­egységre folyósítják majd. Az ál­latjóléti intézkedések és a veszé­lyeztetett állatfajok fenntartására nyújtott támogatással az igénylő 5 éves kötelezettséget is vállal a feltételek betartására. A támoga­tásokat a beruházások költségei­nek 40%-ára, 40 évnél fiatalabb gazdák számára 50%-ra folyósít­ják. Állami segítségnyújtás formájá­ban az állományokat ért termé­szeti csapás vagy állatorvosi kény­szerintézkedés következtében okozott károkért kárpótolják. A rendezvényen a kacsa- és liba­tartás piaci és technológiai le­hetőségeiről is hangzottak el előadások és hozzászólások. Tóth Imre magyarországi libatenyésztő az ottani viszonyokat és az együttműködés lehetőségeit ele­mezte. Kérdésünkre elmondta, hogy a minőségi libamáj kiterme­léséhez kiváló genetikai alapokkal rendelkező állomány, megfelelő termelőkben csak bizonytalansá­got keltene, ha Brüsszel ellent­mondásos üzeneteket küld. Az ülésen Magyarország, Auszt­ria, valamint a hozzájuk csatlako­zó Németország, Szlovénia és Szlovákia emlékeztetőt nyújtott be a miniszteri tanácshoz, olyan - fo­galmazásuk szerint nem hagyomá­nyos - intézkedéseket kérve, ame­lyek ellensúlyozhatják az árcsök­kenés folyamatát. Többek között az intervenciós ár felülvizsgálatát, valamint az exportvisszatérítés összegének felülvizsgálatát kérték. Az Európai Bizottság szerint azon­ban jogilag nincs lehetőség az ár emelésére, az exportvisszatérítés módosítása pedig a nemzetközi partnerek, illetve a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) érzékenysé­ge miatt nem kívánatos. Nem rea­gált pozitívan Brüsszel arra a felve­tésre sem, hogy vizsgálják felül az iskolatejprogramba bevonandó termékek körét, valamint az inter­venciós időszak előrehozását célzó kezdeményezést is. Az uniós tejpiacon jelentősen visszaestek az árak a nemzetközi keresleti-kínálati helyzet, illetve a 2006-os és a tavalyi reformok nyo­tartástechnológia és annak pontos betartása, de elsősorban az állatok szeretete az alapvető követel­mény. A hazai víziszárnyas-állo- mány fejlesztésének lehetőségeit elsősorban a megfelelő vágóhíd, vagy -hidak hiánya határolja be. Erre hívta fel a figyelmet Szikura Ferenc, a királyrévi Agrostaar ve­zetője is, ahol évente 50-70 ezer naposkacsát keltetnek és nevel­nek, miközben a kapacitásuknak csak az egy tizedét használják ki, elsősorban a vágóállatok feldolgo­zásának megoldatlansága miatt. Ugyanígy vélekedett Pásztor Ár­pád peredi libatenyésztő is, aki családi vállalkozásban évente át­lagosan 500 libát gondoz. Vélemé­nye szerint lenne igény ilyen vágó­hídra, csak meg kell hozzá találni a forrásokat. Nagy Zoltán békéi agrárvállalkozó szintén lát le­hetőséget a libák és a kacsák te­nyésztésében, maga is négy éve foglalkozik velük, de véleménye szerint a jelenlegi támogatás szintje nem biztos, hogy motiválni fogja azokat, akik számára erede­tileg készült, (sz) mán, ez utóbbiak a termelés bőví­tésének irányába hatottak. Tavaly kvótanövelésről, illetve a kvóták fokozatos eltörléséről döntött a mi­niszteri tanács. A biztos úgy vélte, hogy a termelés idén és jövőre is 4 5 százalékkal a kvótaplafon alatt marad uniós szinten. Hozzátette, hogy az unió már szinte minden támogatási lehetőséget kihasznált az ágazatban, és ami még maradt, „nem lenne hatékony a jelenlegi körülmények között”. A fent említett országok emlé­keztetője mindazonáltal nem mennyiségi korlátozásokat kér, hanem egyebek között az inter­venciós mennyiségek növelését, az exporttámogatás fokozott biz­tosítását, valamint a tejpor fel- használásának engedélyezését ál­lati takarmányként. Azt is sürge­tik, hogy a bizottság már idén vé­gezze el azt a piacelemzést, ame­lyet az eredeti tervek szerint jövőre kellett volna elkészítenie. A tejpiaci reform érdekében hozott tavalyi döntés értelmében a tagországok tejtermelési kvótái a jövőben évi egy százalékkal emelkednek, majd 2015-re meg­szűnnek. (Forrás: fvm) (Illusztrációs felvétel) Negyedével csökkentik az adminisztratív terheket A KAP egyszerűsítése EU-1SMERTETŐ A Közös Agrárpolitika egyszerű­Az intervenciós ár felülvizsgálatát, valamint az exportvisszatérítés összegének felülvizsgálatát is kérték A tejpiaci reform egyelőre változatlan marad EU-ÖSSZEFOGLALÓ AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom