Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)
2009-03-06 / 54. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. AAÁRC1US 6. www.ujszo.com RÖVIDEN Már 316,10 forint volt egy euró Budapest. Tegnap újabb negatív rekordot ért el a forint, este 316,10-ig gyengült az euróval szemben. Történelmi mélypontra süllyedt a forint a svájci frankkal szemben is, 211,5 forintot is kértek az alpesi devizáért, miközben a magyar svájcifrank-hitelesek átlagosan 159 forintos árfolyamon adósodtak el, ami azt jelenti, hogy a törlesztőrészletük és a jelenleg fennálló tartozásuk átlagosan 33 százalékkal emelkedett. A Budapesti Értéktőzsde vezető mutatója, a BUX zárás előtt 4,39%-ot zuhant, éspedig 9593 pontra - utoljára 2004januárjában állt ilyen alacsony értéken az index. A vezető papírok közül az OTP Bank részvényeinek árfolyama 10 százalékot esett, emiatt a kereskedést fel kellett függeszteni. (Pc, Pf, m) Eladják a komáromi hajógyárat Pozsony. A Nemzeti Vagyonalap elnöksége a hónap végén dönt a komáromi hajógyár eladásáról - állítja Tatjana Lesajová. A vagyonalap szóvivője szerint a gyár még fennmaradó, 30 százalékos állami részesedésének az értékesítéséről már döntött az alap végrehajtó bizottsága, ám ezt még az elnökségnek is jóvá kell hagynia. A részvényeket - amelyekért csaknem 1,6 millió eurót (48,2 millió korona) kémek - az E. I. C. társaság szerezhetné meg, amely az Euram Bankkal áll kapcsolatban. Ez utóbbinak Lesajová szerint elővásárlási joga van a tulajdonrészre. Hírlapi értesülések , szerint az 1200 embert foglalkoztató gyárat idén 12 hajó hagyhatja el. Hogy ténylegesen mennyit sikerül összeszerelni, az a hajóépítést finanszírozó bankoktól is függ. (s) Mikolaj megszakíthatja az oktatást Pozsony. Rendkívüli esetekben joga lesz az oktatási miniszternek megszakítania a tanítást az iskolákban, éspedig váratlan esemény bekövetkeztekor. Ilyen volt januárban a gázválság. Ezzel a jogkörével akkor is élhet a tárcavezető, ha a gyermekek egészsége, testi épsége vagy élete kerülne veszélybe. A rendelet - ha érvénybe lép - az alap- és középiskolákra, szaktanintézetekre, művészeti alapiskolákra és gyakorló iskolákra vonatkozna, (s) Amfetamint vitt a hokimecénás Pozsony. Akár 300 000 euró is lehet az értéke annak az amfe- taminszállítmánynak, amelyet a cseh Josef Ch. táskájában találtak tegnap a ligetfalui pályaudvaron. A lefoglalt mennyiség valamivel több mint egy kilogramm, s 15 ezer adag állítható elő belőle. A gyanúsított állítólag a kolíni jégkorongcsapat mecénása, jelenleg 15-től 20 évig terjedő szabadságvesztésre számíthat. Ettől nagyobb mennyiséget csak egyszer, 2006-ban sikerült lefoglalniuk a hatóságoknak a szlovák-magyar határon. Egy gépjárműben akkor hét küó amfetamint találtak, (s) Pavel Haulík szociológus az államfőválasztásról: az igazi versengés a második forduló előtt várható Jó kampánnyal sem lehet nyerni Pavel Haulík: „Kevés idő van a kampányolásra, s a jelölteknek ehhez kell igazítaniuk taktikájukat" (Miroslava Cibulková felvétele) Az államfőjelöltek Szlovákiában elsősorban a választókkal való találkozókra és az óriásplakátokra összpontosítanak, igyekezetük viszont egy vitaműsorban való rossz fellépés után romokba dőlhet - véli az MVK közvélemény-kutató ügynökség igazgatója, Pavel Haulík. DEMECS PÉTER Azt állítja, hogy az elnökjelöltek kampánya unalmas. Ennek ellenére befolyásolhatja a szavazókat? Van egy általánosan elfogadott elképzelés, mely szerint az államfőválasztást a kampány dönti el. Ez viszont Szlovákiában még véletlenül sem igaz. A kampányok elsősorban a választók mozgósításáról szólnak. Kampány nélkül ugyanis a feltételezettnél sokkal kisebb lenne a részvétel. Ezért a jelöltek megpróbálják a lehető legtöbb embert az urnákhoz csábítani, s ezzel is figyelmeztetik a közvéleményt, hogy olyan esemény készül, amire oda kell figyelni. Kampány nélkül a polgárok többsége nem is venné észre, hogy választások lesznek. Mekkora azoknak az aránya, akik a kampány alapján döntik el, hogy elmennek szavazni? Ez a százalék elhanyagolható. Elég megnézni a 2007 nyarától készített közvélemény-kutatásainkat, amikor még nem is volt biztos, kik indulnak. A népszerűségi listák alapján kiválasztott jelöltjeink viszont máig az élvonalban maradtak, s a különbség köztük érdemben nem változott. Ez is jelzi, hogy a kampánynak nincs különösen jelentős szerepe. Természetesen ki kell várni az eredményeket. A második forduló már sokkal érdekesebb lesz - ott szó szerint minden szavazat számít. A továbbjutó jelölteknek nagy erőfeszítéseket kell tenniük, hogy választóik másodszor is az urnákhoz járuljanak. A polgárok megszóh'tása szempontjából a személyes találkozók, vagy a médiában folytatott kampány a fontosabb? Különösebben semmi sem befolyásolja őket. Kevés idő van a kampányolásra, s a jelölteknek ehhez kell igazítaniuk taktikájukat. Alig két hét alatt nem lehet sok mindent véghez vinni, s ezzel a lehetőségek is korlátozva vannak. A személyes találkozók során ugyan sok szimpatizánst szerezhet egy jelölt, a nagy erőfeszítést viszont pillanatok alatt tönkreteheti egy rossz fellépés valamilyen vitaműsorban. Az internet adta lehetőségeket is felhasználják már, viszont csak a választások után lehet értékelni ennek a módszernek az eredményességét. Egy biztos, a világháló idén senkinek sem nyeri meg a választásokat. A vitaműsorban bukott meg Magda Vášáryová is, aki 1999-ben indult a választásokon. Igen, a műsor során számtalan fölösleges, kezdőkre jellemző hibát követett el, amelyek után már gyakorlatilag feladhatta a harcot. Véleményem szerint a jelenlegi jelöltek nem kövemének el ilyen félrelépéseket, mivel tapasztaltabb politikusok. Vásáryovánál is sokkal gyakrabban szerepeltek vitaműsorokban. Talán tapasztaltabb emberek is állnak mögöttük, akik felkészítik őket arra, mit lehet mondani és mit nem. Meggyőződésem, hogy a választások első fordulója még nem okoz meglepetést, az igazi harc a második forduló előtt éleződik ki. Az államfő a Fico-kormányt dicsérte, védelmébe vette a drága autópálya-építést és Fico „ószlovákjait" Gašparovičot kötelezően meg kellett hallgatni Csökkent a reáljövedelem; 730 euró lesz az átlagbér Állástalanok: újra 10% fölött ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiában tavaly 21 782 korona (723,03 euró) volt az országos átlagbér. Ez az előző évihez képest 8,1 százalékos növekedést jelent, a reálbérek 3,3 százalékkal voltak magasabbak, mint 2007-ben. Viszont elgondolkodtató adat, hogy 2008 utolsó negyedévében 0,2 százalékkal estek vissza a reáljövedelmek. A legtöbbet a pénzügyi szférában dolgozók kerestek, 42 342 koronát (1405,50 euró), a legkevesebbet pedig a vendéglátóiparban, 15 481 koronát (518,33 euró). Az építőiparban 16 753 korona (556,10 euró), a mezőgazdaságban 16 538 korona (548,96 euró), az oktatásban 18 043 korona (598,92 euró), az egészségügyben pedig (19 627 korona (651,50 euró) volt az átlagjövedelem. A legmagasabb bérük a pozsonyi régióban dolgozóknak volt, jócskán az országos átlag felett, konkrétan 28 424 korona (943,50 euró), a legkisebb jövedelemből, 16 440 koronából (545,71 euró) az Epeijes megyében élőknek kellett kijönniük. A statisztikai hivatal az év első felére 730,27 eurós (22 000 korona) országos átlagkeresetet prognosztizál. A reálbérek az előrejelzések szerint jóval kisebb arányban emelkednek, mint 2008-ban: a tavalyi 3,3 helyett csak 1,5-1,6% százalékkal. Tavaly 9,6 százalékos volt a munkanélküliség, 1,4 százalékponttal kisebb, mint az előző évben. 257 500 személy volt állás nélkül, mintegy 34 ezerrel kevesebb, mint 2007-ben. A foglalkoztatottak száma csaknem elérte a két és fél milliót; ez 3,2 százalék- ponttal volt magasabb, mint 2007-ben. A múlt év utolsó negyedében 24 800 betöltetlen munkahely volt az országban, ez éves mértékben 1,5%-os csökkenést jelent. 163 ezer szlovák állampolgár dolgozott külföldön, vagyis 22 600-zal kevesebb, mint 2007 végén. A legtöbben Csehországban, Nagy-Britanniában és Magyarországon vállaltak munkát. Idén azonban egyre többen térnek haza a pénzügyi válság miatt. 2009-ben a statisztikai hivatal előrejelzése szerint 0,4%-kal emelkedik a munkanélküliek aránya, 10,4 százalékra, az Infostat 10,5%-ot jelez. Az éves szintű infláció 3,4% lesz az idén, ami némi mérséklődést jelent a 2008-as 3,9%-hoz képest, (sán) A szlovák gazdaság mutatói Mutató 2008 Növekedés 2007-tiez képest 2009 első félév GDP, milliárd koronában 2 028,4 6,4% 984,6 Foglalkoztatottság/ezer személy 2 433,8 3,2% 2 408 Munkanélküliségi arány, százalékban 9,610,4 Munkanélküliek száma 257 500 88 200 280 000 Országos átlagbér, koronában 21 782 8,1% 22 000 Infláció, százalékban 3,93,4 Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ivan Gašparovič államfő, aki egyben elnökjelölt is, tegnap a Szlovák Műszaki Egyetem Műépítészeti Karán tartott előadást A Lisszaboni Szerződés és a műszaki értelmiség címmel. A téma ellenére felszólalásában Gašparovič főként a gazdasági válságról és a kormány tevékenységéről beszélt. Az előadást nagyrészt oktatók és más egyetemi alkalmazottak hallgatták - a részvétel kötelező volt számukra. Gašparovič megdicsérte a kabinetet, és megértőén nyilatkozott arról, hogy Robert Fico kormánya figyelmen kívül hagyja az ellenzék javaslatait. „A kabinetre nehezedik a felelősség terhe” - mondta. Az államfő úgy véli, minél hamarabb el kell kezdeni a sztrádák építését, bármi áron. „Ha kétszer drágább lesz is az építése, pénzt mindig lehet rá találni, s a munka ki is lesz fizetve” - mondta Gašparovič. Az államfő a beszélgetésben szót ejtett a Robert Fico kormányfő által tavaly „bevezetett” ószlovák kifejezésről is. Gašparovič szerint a szlovákok 1200 évvel ezelőtt is itt éltek, de nem beszélhettek szlovákul. ,A nehéz 1200 év alatt megőriztük területünket, nyelvünket, kultúránkat, hitünket, és ma elismert, nyitott és felelős állam vagyunk” - tette hozzá. Az államfő úgy véli, Szlovákia „nem ül a sarokban”, az egész világ nagyra értékeli külpolitikáját. „Ha nincs Szlovákia, Koszovót már régen elismerte volna az összes állam” - fejtette ki Gašparovič, utalva arra, hogy a volt szerb tartomány létjogosultságát nem mindenütt fogadják el. (MSz, sita) A szlovákiai hatóságok kizártnak tartják, hogy a mátyóci röntgenberendezés káros lenne az egészségre Sugárfertőzést kaptak az ukrán mozdonyvezetők? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Ungvár. Sugárfertőzésre utaló tünetekkel került kórházba Kárpátalján négy mozdonyvezető, akinek szerelvényét ipari röntgenkészülékkel világították át Szlovákiában. A szlovák hatóságok kizártnak tartják, hogy a készülék káros lenne az egészségre, üzembe helyezése előtt állítólag szigorú biztonsági ellenőrzéseken esett át. A szlovákiai Mátyóc vasútállomásán 2007-ben helyezték üzembe azt az ipari röntgenberendezést, amellyel az Ukrajnából érkező tehervonatokat világítják át. Akkor az ukrán fél ahhoz a feltételhez kötötte a készülék alkalmazását, hogy a szerelvények személyzetét nem teszik ki az emberi szervezet számára engedélyezett dózis többszörösét kitevő sugárzásnak. A február közepén történt esetről most megjelent számában a beregszászi Kárpátalja című hetilap számolt be. A magazin úgy értesült, hogy ez év elején többször is átvilágították az ukrán mozdonyokat a személyzettel együtt. Két mozdonyvezető február 14-én lett rosszul a határátlépést követően: megnőtt a vérnyomásuk, szédülésre, fejfájásra, hányingerre és általános gyengeségre panaszkodtak. Mentővel vitték őket a szlovákiai Nagykapos kórházába, onnan a tüneti kezelés után a vasutasokat az Ungvári Vasúti Kórházba szállították, ahol jelenleg is folyik a gyógyításuk. Két további mozdonyvezető ugyanarról a határállomásról néhány nappal később került hasonló tünetekkel az ungvári kórházba. A folyamatos orvosi vizsgálatok ellenére eddig nem sikerült diad- nózist felállítani. Elmondásuk szerint nem javul az állapotuk, s attól tartanak, hogy az illetékesek megpróbálják eltussolni a velük történteket. A szlovák vámhivatal ugyan beismerte, hogy az esettel foglalkoztak, de a vizsgálat állítólag nem igazolta, hogy az egészségi állapot romlását a röntgenkészülék okozta volna. A történtek miatt a vámhatóság, valamint a Szlovák Vasutak, a Cargo és a Közegészségügyi Hivatal munkatársai indítottak vizsgálatot az ukrán vasúti társaság képviselőivel együttműködve, s állítólag nem észleletek mulasztást. A tájékoztatás szerint az sem igazolódott be, hogy a berendezés káros lenne az egészségre. Legalábbis ezt a választ kapta a vámhatóságtól két héttel ezelőtt egy szlovákiai napilap. A vámosok viszont már nem reagáltak arra, hogy az érintett mozdonyvezetők még most is kórházban vannak, s panaszaik állítólag nem múltak el. (dem, mti) Biztonságos röntgensugarak? Mátyóc. Az érintett berendezést a belügyminisztérium példaértékűnek nevezte nem sokkal Szlovákia schengeni övezethez való csatlakozása előtt. Hasonló berendezéssel világítják át a felsőnémeti határátkelőn áthaladó kamionokat is. A röntgensugarak 26 centiméteres acélfalon is „átlátnak” - szakértők szerint nem lehetnek ártalmasak a gépjárműveken vagy vonatokon csempészett menekültekre. A berendezést 40 méter hosszú és 6 méter magas betonfal védi. (ú) Itt a szerelvények 5 km/h-s sebességgel haladnak át (CTK-felvétel)
