Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)
2009-03-05 / 53. szám, csütörtök
I, jj. i; uni1 ľ mul i mi iri«iMBn in mu n luiiii.i mih i mimiiniiiiiiiiiMUi 6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2009. AAÁRC1US 5. www.ujszo.com • A kormány 235,87 millió eurós gyorshitelt folyósít Pénzinjekció a vasútnak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. 235,876 euró (több mint 7 milliárd korona) visszatérítendő állami kölcsönt nyújt a Cargo Slovakia vasúti teherfuvarozási vállalatnak és a Szlovák Vasutak- nak (ŽSR) a kormány. A kabinet tegnap döntött arról, hogy a Cargo 165,970 millió euró (5 milliárd korona), a Szlovák Vasutak pedig 69,906 millió euró (több mint 2 milliárd korona) állami hitelt kap. A Cargónak juttatott támogatás egyébként 33 millió euróval (több mint 1 milliárd korona) magasabb, mint amennyi a kormány eredeti javaslata volt. A kabinet a gazdasági válsággal indokolja a támogatást (a teherfuvarozó megrendelései 2008 utolsó két hónapjában 70%-kal estek), Robert Fico miniszterelnök szerint az állam nem hagyhatja, hogy az ország legnagyobb munkaadója, a Cargo több ezer embert legyen kénytelen elbocsátani. A múlt héten, mikor a kormány a támogatási szándékról döntött, még csak a Cargo megsegítéséről volt szó, a Szlovák Vasutak- ról nem a - cég veszteséges, tavaly 36,5 millió euró hiánnyal zárt. Az ellenzék úgy véli, igazságtalan a több céggel és munkáltatóval szemben az érintett vállalatoknak nyújtott állami segítség. (sán,s) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Mégis fékez a Volkswagen Pozsony. A Volkswagen fővárosi autógyárában néhány gyártósor a hét 5 napjából csak három alkalommal üzemel, például a luxus kategóriájába tartozó Touareg és Cayenne terepjárókat csak hétfőtől szerdáig gyártják -jelentette tegnap a TA3 hírtévé. A többi típust naponta gyártják, napi egy műszakban. A cég emellett jelezte, áprilisban, úgy mint februárban, további 8 napra leáll, mégpedig április 6. és 17. között - ez a lépés nem érinti a turócszentmártoni alkatrészgyárat. (TA3, TASR) Felügyelni kell a hitelminősítőket Brüsszel. Az EU-ban közvetlen felügyelet alá vonják a hitelminősítőket, köztük a Moody'st, a Standard & Poor'st, a Fitch Ratingset, ebben egyeztek meg tegnap az EU-tagorszá- gok képviselői. A megállapodást még jóvá kell hagyniuk a tagállamok pénzügyminisztereinek, majd az Európai Parlament is szavaz róla. Az Európai Unióban már a gazdasági válsághoz vezető hitelválság, kirobbanásakor teret nyert az a meggyőződés, hogy a hitelminősítő intézetek fölött - tekintettel a hitelpiac működésében betöltött fontos szerepükre, az általuk kiadott hitelminősítéssel járó felelősségre - szigorú felügyeletet kell gyakorolni. Ezzel Brüsszel a hitelminősítések színvonalának javítását szeretné elérni. A válsághoz az is hozzájárult, hogy az intézetek jónak minősítettek később behajthatatlannak bizonyult adósságokat. (MTI) Leépítés a Delphi Slovenskóban Senica. A Senicai járás legnagyobb munkaadója, a Delphi Slovensko bejelentette: 1900 alkalmazottjából 419-et elbocsát. Az autóalkatrész-gyártó megrendelőitől, a Volkswagentől, a Porschétől, az Auditől, a Daim- ler-Chryslertől, a Skodától kevesebb megbízást kap. A járásban január végén 7,19%-ra rúgott a munkanélküliek aránya. (S) Asseco: cégfúziót terveznek Pozsony. Térségünk egyik legnagyobb információtechnológiai társasága, az Asseco összevonja cseh és szlovákiai szervezetét. Az IT-cég napjainkban több mint 8500 főt alkalmaz, ebből Csehországban és nálunk 1965 főt. Jozef Klein, az Asseco vezérigazgatója közölte, egyelőre nem folyamodtak megszorító intézkedésekhez, sőt tovább terjeszkedtek Spanyolországban és a magyar piacon is szeretnék megvetni a lábukat. A vállalat tavaly Szlovákiában 148 millió euró forgalmat könyvelt el. (ú) Bezárja gyárát a Levi Strauss? Kiskunhalas. Az amerikai Levi Strauss bejelentette, hogy tárgyalást kezdeményez a magyarországi Kiskunhalason termelő egységének esetleges bezárásáról. Ha a tulajdonos javaslata megvalósul, a gyárbezárás a Levi Strauss 549 alkalmazottját érinti. A világgazdasági válság hatásai a Levi's farmermárkát sem kerülték el. (Hsz) Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Anqol font 0,8902 Lenqyel zloty 4,7140 Cseh korona 27,736 Maqyar forint 310,05 Bolqár leva 1,9558 Román lei 4,2895 Japán jen 124,67 Svájci frank 1,4782 Kanadai dollár 1,6156 USA-dollár 1,2555 * VÉTEL ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,30-1,22 28,74-27,06 321,29-293,61 OTP Bank 1,30-1,23 28,74-27,10 315,88-297,67 Postabank 1,30-1,21 28,87-26,92Szí. Takarékpénztár 1,30-1,22 28,64-27,05 321,39-293,71 Tatra banka 1,29-1,23 28,63-27,18 319,94-295,62 Dexia banka 1,29-1,23 28,69-27,23 314,82-298,86 Általános Hitelbank 1,29-1,23 28,71-27,12 321,29-293,61 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Déli szomszédunk nettó adóssága 2002-ben 16 milliárd euró volt, 2008 első felében viszont már 52 milliárd Egyre lejjebb csúszik Magyarország Lassan padlót fogaz ország. A pénzpiac szorításában vergődő Magyarország újra szembenézhet a zavargások veszélyével. (Somogyi Tiborfelv.) Budapest. Tegnap 312-ig ugrottak az euróval szembeni forintjegyzések. Apénzpiac délutánra ugyan megnyugodott, 309-re süllyedt vissza a kurzus, azonban a helyzet nagyon súlyos, mivel Magyarország fokozatosan az összeomló hitelek, végül pedig a fizetésképtelenség irányába halad. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Sikerült elérni, hogy a befektetők és a nemzetközi közvélemény elhiggye, hogy Magyarország van a legnagyobb bajban - mondta Móró Tamás, a Concorde Zrt. vezető elemzője, hozzátéve: a tények is erősítik a nemzetközi közvélemény negatív ítéletét. „Magyarországon alapvetően két komoly probléma van. Sok a duma, kevés a teljesítmény, illetve állandóan azt hajtogatják, hogy mivel ez az ország más, ezért itt másként kell megoldani a problémákat. Mindez egészen addig tart, amíg égni nem kezd a ház” - ezt a kritikát egy brit menedzser mondta a magyar vezetőkről. Hiányzott az aláírás A kelet-európai pénzügyi felügyeletek közösen hívták fel a figyelmet a régió országainak különbözőségére, amire zuhanással reagált a magyar deviza, mert - tévedésből - a dokumentum első kiadott verziójában nem szerepelt a magyar aláíró. A nemzetközi hírügynökségek a magyar aláírás hiányából azt a következtetést vonták le, hogy a többi régiós állam elhatárolódik Magyarországtól. A cseh, szlovák, lengyel, román és bolgár bankfelügyeletek aggodalmukat fejezték ki a szerintük „félrevezető és leegyszerűsítő kommentárok” miatt, amelyekkel országaik pénzügyi szektorának kockázatait illetik. Tegnapi állás- foglalásuk szerint ezek amegnyil- vánulások árthatnak a térség gazdaságának és bankjainak egyaránt. A közlemény szerint az EU keleti tagországai eltérő gazdasági és pénzügyi helyzetben vannak, ezek az országok nem alkotnak homogén térséget. A közlemény szerint aláássák a stabilitás megteremtését célzó törekvéseiket azok a „nagy nyilvánosság előtt ismertetett kezdeményezések”, amelyek azt taglalják, milyen mértékű kockázatnak vannak kitéve a nyugat-európai bankok erőteljes kelet-európai elkötelezettségük miatt. Az ilyen kezdeményezések komoly kockázatokkal járnak nemcsak országaik egész bankszektorának hírnevére nézve. A dokumentumhoz később csatlakozott a magyar Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is, ám a késlekedés hatására nagyot gyengült a forint. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője úgy látja, Ukrajna után a második legkockázatosabb állam Magyarország, „sőt vannak olyan mutatók, amiben elsők is vagyunk.” Török szerint a háztartások szempontjából nehéz megmondani, hogy mi lehet a kritikus árfolyamszint. A devizahiteleseknek minden egyes forintgyengülés fáj, van aki azonban már a 180 forintos svájci frankot sem bírta el. A gyengülés a korábbi sáv szélénél 324 forintnál már kiverheti a biztosítékot a j egybanknál - véli Török. Milyen az államcsőd? Mit érezne az ádagember egy magyar államcsődből? Csak az európai uniós tagság, és az ezzel járó tudat, hogy „úgysem hagynak bedőlni minket” óvja meg az országot az államcsődtől - ebben elég széles a konszenzus a szakemberek között. A Magyarországgal szembeni bizalmatlanságot jól jelzi az a kamatfelár, amit fizetni kell a magyar állampapírok után. Bartha Attila, a Kopint-Tárki kutatási igazgatója szerint ennek oka a magas állami eladósodottság mellett a szintén aggasztó mértékű vállalati, és lakossági hitelállomány is - utóbbi túlnyomó része (több mint 70%-a) ráadásul deviza hitel. Mérhetetlen elszegényedés, hatalmas infláció, az állami szolgáltatások jelentős romlása - a megkérdezett szakértők szerint ilyen következményei lennének az államcsődnek. „Ha Magyarországon bekövetkezik az államcsőd, az a tapasztalatok szerint a valuta összeomlásával és további mértéktelen elszegényedéssel, hatalmas inflációval fog együtt járni” - jelentette ki Lóránt Károly, az Európai Parlament szakértője. Magyarország olyannyira eladósodott, hogy egy keresőre, akinek 120 ezer forint a nettó jövedelme, körülbelül ugyanennyi adósságszolgálat (kamat plusz törlesztés) jut - szögezte le a szakértő. Az államcsőd állapotában az ország fizetésképtelenné válik, a külföldi kölcsönadók követelik a hiteltörlesztést, szükség lesz adósság-átütemezésre. Magyarország adósságállománya 2006-ban elérte a bruttó hazai össztermék (GDP) 95%-át. Alig van olyan ország, amelyik jobban el lenne adósodva, mint Magyarország - véli Lóránt. Míg 2002-ben Magyarország nettó adóssága 16 milliárd euró volt, addig 2008 első felében már 52 milliárd. A szakértő szerint ez folyamatosan halmozódik, ami mértéktelen elszegényedéshez fog vezetni. Bőd Péter Ákos volt jegybankelnök kifejtette: a csőd egyik jele az, hogy a közalkalmazottak nem kapnak fizetést, illetve romlanak az állami szolgáltatások. „Ez azt jelentené, hogy például a mentő- vagy tűzoltóautóban nem lesz elég benzin, hogy kevesebb rendőr lesz az utcákon, vagy az egyetemi hallgatók nem kapnak ösztöndíjat” - magyarázta. A közgazdász elmondta: a rendszerváltáskor Magyarország már közeljutott az államcsődhöz. Argentína a Dunán Argentína a Dunán? - ezzel a címmel jelent meg a The Economist írása a napokban, emlékeztetve a történelem eddigi legnagyobb államcsődjére. „2002 első napjaiban Buenos Áiresben ebédeltünk, és tőlünk néhány utcányira törtek-zúz- tak a tüntetők. Másnap betört banki kirakatok jelezték a felháborodott tömeg útját” - írta a brit pénzügyi lap. Ott és akkor nehezen lehetett volna bárkit is meggyőzni a piacgazdaság és a verseny előnyeiről. Latin-Amerika második legnagyobb gazdasága akkor már negyedik éve küszködött recesszió- val, miközben az állam folyamatosan a fizetésképtelenség határán táncolt. Az államadósság 1992 vége és 2001 vége között megduplázódott, és a GDP 62%-ára nőtt. Eközben az összeomlástól tartó argentinok már több mint 100 milliárd dollárt menekítettek külföldre. 2001-ben a lakosság egyre erőteljesebben kezdte átváltani pesomeg- takarításait dollárra: egyedül novemberben 19 milliárd dollárnyi összeget vontak ki a bankrendszerből. A népharag december 20-án lemondásra kényszerítette Fernando de la Rúa elnököt. 2001 utolsó napjaiban Argentína csődöt jelentett 95 milliárd dollárnyi külső tartozásának visszafizetésére, az argentin valuta értékének 70%-át elvesztette. (Hszer, MNO, Pf, shz) Régiónk irodapiacán továbbra is Pozsony a legolcsóbb, a friss világranglistán a 44. helyre esett vissza A legdrágább bérlet havi 145 euró/négyzetméter A10 legdrágább irodai helyszín 1. Hongkong, Kína 145,29 euró 2. Tokió, Japán 137,46 euró 3. London, Nagy-Britannia 116,94 euró 4. Moszkva, Oroszország 106,31 euró 5. Dubai, Egyesült Arab Emirátusok 97,39 euró 6. Mumbai, India 85,58 euró 7. Párizs, Franciaország 82,84 euró 8. Damaszkusz, Szíria 81,29 euró 9. Szingapúr 72,19 euró 10. New York, USA 69,31 euró Az adatok négyzetméter/hónapban értendők (Forrás: Cushman & Wakefield nemzetközi ingatlan-tanácsadó) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/London. Hongkong és Tokió vezeti a világ legdrágább irodai helyszíneinek ranglistáját, míg London, kilenc év óta először, a harmadik helyre szorult vissza a világ 57 országának 202 városára kiterjedő listán. A Cushman & Wakefield nemzetközi ingatlantanácsadó „Office Space Across the World 2009“ kutatása alapján régiónk irodapiacán továbbra is Pozsony a legolcsóbb. Az előző évhez képest öt hellyel szorult vissza, az idei listán így a 44. legdrágább helynek számít. A szlovák fővárosban egy négyzetméter éves bérlete átlagosan 304 euróba kerül, ami csaknem 7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. „Szlovákia továbbra is a legolcsóbb országnak számít régiónk irodapiacán, hiszen Budapesten, Prágában és Varsóban összehasonlíthatatlanul nagyobb összeget kénytelenek fizetni a bérlésért“ - nyilatkozta Andrew Thompson, a Cushman & Wakefield pozsonyi irodájának ügyvezető igazgatója. Szerinte ebből Szlovákia a jövőben akkor profitálhatna jelentősebb mértékben, ha az alacsonyabb bérleti díjak mellett szakképzett munkaerővel és a befektetőknek nyújtott állami támogatásokkal vonzanák ide a külföldi cégeket. Csehország a lista 27. helyén van, az egy évvel korábbi 38. helyett. Nyugati szomszédunknál is a főváros a legdrágább. Prágában egy négyzetméter éves bérlete 439 euró körül mozog. Budapest a 35., Pest belvárosában a prémium kategóriás irodaterület éves bérleti összköltsége az elmúlt évben több mint 10 százalékkal, összesen 379 euró/m2-re emelkedett. Az ezredfordulótól Budapest csak 2005-ben és 2006-ban került a 30. hely fölé, előtte és utána is a 32-38. helyek között ingázott. Hongkongban a prémium kategóriás irodaterület bérleti összköltsége jelenleg 145,29 euró/hó/m2. A rangsor második helyén Tokió áll, ahol az irodabérleti összköltség 137,46 euró/m2/hó, ez 19%-kal alacsonyabb a 2007. éves adatokhoz viszonyítva. A bérleti összköltség London West End negyedében jelentős mértékben, összesen 23 százalékkal csökkent, így a havi bérleti összköltség 116,94 euró/m2-re esett vissza. A bérleti költség a vizsgált városok 58%-ánál emelkedett, 26% esetében nem változott és 16% esetében csökkent. Világszerte az iroda bérleti összköltség átlagosan 3%-kal emelkedett, amely jelentősen elmarad a 2007-ben regisztrált 14%-tól. A régiók tekintetében a bérleti összköltség Dél-Ameriká- ban növekedett a legnagyobb mértékben, átlagosan 12%-kal, míg Nyugat-Európában 1% volt az emelkedés, (mi, s, m)
