Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)
2009-03-31 / 75. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. AAÁRC1US 31. Közélet 3 Öt évvel ezelőtt pontosan azokon a vidékeken volt Gašparovič a legeredményesebb, ahol most Radičová a magyar voks VOLBA PREZIDENTA Elnökválasztás akkor és most Körzet 2004, 2. forduló 2009,1. forduló Gašparovič (%) részvétel Radičová (%) részvétel Pozsony 75,11 45,56 54,92 48,49 Kassa 76,0 39,38 51,96 40,86 Komárom 74,05 16,01 78,65 37,48 Rimaszombat 67,08 35,83 46,05 38,78 Rozsnyó 67,87 36,79 51,54 40,53 Forrás: statisztikai hivatal 0 HONNAN TÁJÉKOZÓDIK A POLITIKAI TÖRTÉNÉSEKRŐL? I~# Forrás: Szlovák Tudományos Akadémia, 2008 _______A válaszadók több hírforrást is megjelölhettek 78 százalék érzi fontosnak a választásokat Közéleti kérdésekben aktívabb a magyar kisebbség Dönthet Pozsony. Az elmúlt napokban az elnökválasztási kampányban támadásba lendülő Szlovák Nemzeti Párt (SNS) azzal érvel, hogy a magyarok és a gazdag Pozsony nem döntheti el, ki legyen az ország államfője. Öt évvel ezelőtt viszont sem Ivan Gašparovičot, sem támogatóit nem zavarta, hogy a második fordulóban a magyarok és a pozsonyiak nagyrészt őt támogatták Vladimír Mečiar ellenében - mint a kisebbik rosszat. ÚJ SZÓ-HÍR Ján Slota szerint egyenesen beteges, hogy a kisebbség válasszon elnököt a többségnek. Márpedig ez is lehetséges. Ha a magyar szavazók nagy arányban járulnak az urnákhoz, eldönthetik a választások végeredményét. Volt már rá példa. A magyarkártyát először a Smer vette elő a kampányban, nem sokkal később az SNS is csatlakozott. A smeres politikusok szerint figyelemre méltó, hogy az ellenzéki elnökjelölt, Iveta Radičová főként a déli, magyarlakta járásokban kapott „feltűnően sok szavazatod’. A nemzeti párti politikusok ennél is tovább mentek, szerintük a magyarok nem dönthetik el, ki legyen Szlovákia államfője, s a magyar választók mellett a „gazdag Pozsonyt” ellen is támadást intéztek. A 2004-es elnökválasztás eredményei és a nemzeti politikusok akkori reakciói viszont azt mutatják, hogy hamis a magyar választókkal történő riogatásuk. A kisebbik rossz - nehogy már Mečiar legyen az elnök Az öt évvel ezelőtti államfőválasztáson az akkori kormánypárti és polgári jelöltek már az első fordulóban elbuktak, a második körbe két akkori ellenzéki politikus jutott be. Az első körben győztes Vladimír Mečiar (HZDS) mellett az Eduard Kukaní (SD- KÚ) pár tizedszázalékkal megelőző Ivan Gašparovič jutott tovább. Gašparovičot a választásokon a Ján Slota vezette Nemzeti Erők Konföderációja indította, pár nappal az első forduló előtt csadakozott a támogatókhoz az akkor ellenzéki Smer. A választás komoly dilemma elé állította a koalíció szimpatizánsait, a kormánypártok egyik jelöltet sem ajánlották, ám azok, akik elmentek szavazni, a későbbi győztes Gašparovičra voksoltak. A jelenlegi államfő azokban a választókörzetekben szerezte a legtöbb szavazatot, ahol másfél héttel ezelőtt a Radičovára szavazók aránya volt a legmagasabb. Az egyetlen különbség a részvételben volt - akkor a második körben még a mostaninál is kevesebben vettek részt a választáson a déli régiókban. Gašparovič 2004-ben a szlovákiai magyarok és az akkori koalíciós szimpatizánsok számára csupán a kisebbik rossz volt, ezért is volt olyan alacsony a részvétel. Magasabb részvételre van szükség Tény ugyanakkor, hogy a jelenlegi államfő 2004-ben a magyar szavazatok nélkül is megverte volna ellenfelét, de sem a választások második fordulója előtt, sem utána nem nehezményezte a győztes - sem az őt támogató Robert Fico vagy Ján Slota -, hogy a déli járásokban és Pozsonyban népszerűbb volt ellenfelénél. Radičová az idei elnökválasztás első fordulójában a két nagyvárosban (Pozsony és Kassa), valamint a magyarlakta déli járásokban 366 248 szavazatot kapott, ami csak 18 761 vokssal több, mint amit az északabbi, túlnyomórészt csak szlovákok által lakott járásokban. Az ellenzéki jelölt nyert például az addig baloldali bástyaként elkönyvelt Besztercebányai járásban is. Amikor a magyarok döntenek A magyar szavazók nem először szólnának bele komolyan egy országos szavazás végeredményébe, ha a második fordulóban elég nagy arányban járulnak az urnákhoz. 1999-ben Rudolf Schuster a magyarok szavazatainak is köszönhette, hogy államfő lett. Schuster és Mečiar között a második fordulóban 434 ezer voks volt a különbség, míg a választójoggal rendelkező magyar nemzetiségű polgárok száma 420 ezer körül van. A részvételi arány a déli járásokban akkor 80 százalék feletti volt. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló, 2003-ban rendezett népszavazást is a magyarok és a két nagyvárosban élők „nyerték” meg az országnak - sikertelen referendum nélkül nem csatlakozhattunk volna 2004-ben az unióhoz. Akkor a részvételi arány országos szinten csak 2,15 százalékkal volt magasabb a népszavazás eredményességéhez szükséges 50 százaléknál. Az uniós csatlakozást a magyarlakta járások, valamint Pozsony és Kassa választópolgárainak átlagnál jóval magasabb választási részvétele mentette meg. (MSz) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A szlovákiai magyarok nagyobb arányban kapcsolódnak be a politikai és társadalmi tevékenységekbe, mint a szlovákok - ez derül ki a Szlovák Tudományos Akadémia tavaly novemberben készített felmérésből. A kutatás azt vizsgálta, mennyire követik figyelemmel az állampolgárok a politikát, mennyire kapcsolódnak be a történésekbe. A felmérés alapján leginkább a magyar nemzetiségűek, a 45 éven felüli férfiak, valamint a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők tartják fontosnak, hogy részt vegyenek a közéletben. A kutatásból kiderül, hogy a magyarok inkább bekapcsolódnak a helyi problémák megoldásába, nyilvános vitákba, a civil szervezetek munkájába, mint a szlovákok. Ezzel szemben a szlovákok nagyobb arányban vesznek részt jótékonysági akciókban, közadakozásban. Lapunk kérdésére, mi a magyarázata a magyar kisebbség aktívabb közéleti tevékenységének, Zora Bútorová, az IVÓ társadalomkutató intézet munkatársa elmondta, ennek egyrészt tradicionális okai vannak. A magyarok túlnyomó többsége falun él, s főleg itt érzik úgy az emberek, hogy fontos részt venniük a helyi történésekben. Úgy véli, további ok, hogy a magyar nemzetiségű politikusok közelebb vannak a választópolgárhoz. A legfontosabb tényező azonban a szociológus szerint az, hogy a magyar kisebbséget gyakrabban szorítják olyan helyzetbe, amikor vélemény-nyilvánításra, állásfoglalásra kényszerül - ezáltal erősebb is az összetartozás érzése. Bútorová utalt például a tankönyvek földrajzinév-használata körüli botrányra és a tiltakozásokra. Ugyanakkor általános társadalmi jelenség, hogy egyre csökken az érdeklődés a politika és közélet történései iránt, azaz egyre több a kiábrándult állampolgár. 1994-ben még a lakosság 84 százaléka érezte úgy, hogy fontos a választásokon való részvétel, tavaly már csak 78 százalék. Bútorová rámutatott, a valós részvételi arány még ennél is jóval alacsonyabb - tehát még azok sem mennek el valamennyien szavazni, akik a felmérés során azt mondják, hogy fontosak a választások. Ugyanez a folyamat figyelhető meg a helyi politikában. 1994-ben még több mint 40 százaléknyian tartották fontosnak, hogy részt vegyenek egy-egy politikai nagygyűlésen, tüntetésen, tavaly már alig 20 százaléknyian. Ez is annak a jele, hogy az emberek megcsömörlöttek a politikától. E felmérés során a megkérdezettek 13 százaléka válaszolta, hogy egyáltalán nem érdekli a politika, soha nem figyeli a híreket. 33 százalék hetente legfeljebb egyszer, 28 százalék hetente két- háromszor. Csupán a lakosság 26 százaléka követi figyelemmel napi rendszerességgel a politikát. Arra a kérdésre, értik-e a politikai történéseket, 1994-ben a megkérdezettek 36 százaléka felet igennel, 2008-ban 44 százalék - tehát még mindig nagy azoknak az aránya, akik úri huncutságnak tartják a nagypolitikát és nem világos számukra, mi történik. 70 százalék vallja, hogy az egyszerű embereknek nincs módjuk befolyásolni a kormány tevékenységét, 42 százalék pedig egyetért azzal, hogy az a legjobb kormány, amely mindenről maga dönt. (sán) A magyar választók képesek arra, hogy eldöntsék az elnökválasztás kimenetelét. Az első térképen sötétpirossal láthatók azok a járások, amelyekben 2005-ben Ivan Gašparovič a legtöbb szavazatot szerezte, közéjük tartoznak a magyarlakta járások. A második térképen Iveta Radičová eredményei az elnökválasztás első fordulójában. Minél sötétebb a kék, annál több szavazatot kapott, a délnyugati járásokban 73 százalék feletti eredményeket ért el. (Forrós: statisztikai hivatal) Kedd 7714” Változóan felhős idő, a reggeli órákban helyenként köd. A hegyekben elszórtan zápor, zivatar. ^ Szél: változó irányú, 5Az orvosmeteorológia a Panoráma oldalon olvasható A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük fel VAROSOK HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony jobbára felhős ég 3“ 13° derüli ég 6' 18' főként felhős ég 7' Nyílra általában felhős ég 4° 13' derűs ég 5' 18“ jobbára talbős ég 6' Dunaszerdahely felhős ág 3” 13' tiszta ég 6' 18' általában felhős ég V Komárom felhős ég 3° 14' felhőtlen ég 5° 19' tőként felhős ég 7“ Ipolyság jobbára felhős ég 4' 14” derüli ég 5' 18' áltálában felhős ég 7' Rimaszombat jobbára leibős ég ľ 14' általában felhős ég 3' 19' főként leibős ég 4“ Kassa kissé felhős ég 3" 11“ általában felhős ég 4’ 17' főként felhős ég 4' Kirátyhelmec enyhén leibős ég 5° 14' általában felhős ég 5' 18' jobbára felhős ég 6' Besztercebánya többnyire felhős ég 3“ 12' általában felhős ég 2' 16' főként leibős ég 4' Poprid talbős ég 0° 7' jobbára felhős ég 1' 12' többnyire felhős ég 2' IDŐJÁRÁS A HEGYEKBEN ■■ Hójelentés a szlovákiai sípályákról Chopok Juh - Kosodrevina 310 cm Chopok sever - Záhradky 150 cm Štrbské Pleso 180 cm Chopok sever - Otupné 150 cm Roháče -Spálená dolina 180 cm Chopok sever-Biela puf 150 cm winter park MARTINKY 160 cm Skl Zábava-Hruštín 150 cm Chopok juh - Srdiečko 150 cm Čertovica - STIV 120 cm 12719° 2008. március 31., 12:00 C'""—' \ ( c Szerda Általában felhős idő, reggel helyenként köd lehetséges. Szél: DK, 10-25 km/h / Csütörtök 9717 Túlnyomóan felhős égbolt Mwaa m Szél: E-ÉK, 10-30 km/h 16= Péntek 11719 Jobbára derüli eg. reggel néhol köd. 10Szél: DK. 5-20 km/h I.'*w Pozsony Besztercebánya Kassa 06.31 Pozsony 19 06.23 Besztercebánya 19 06.15 Kassa 19 Pozsony 345 Komárom 308 Párkány 240 apad apad A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva f” szél melegfront n ciklon hidegfront ^ - okkluziós front v anticiklon Készíti az SHMÚ
