Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)
2009-03-04 / 52. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. MÁRCIUS 4. Kultúra 9 Beszélgetés az egyik legkülönlegesebb szlovák alternatív zenekar két tagjával, Shina és Dano Salontayval Longital, a megvalósult álom A zenénkben szívesen dolgozunk fel elektronikus formában különféle organikus, olykor „piszkos" hangokat - talán ebben rejlik az együttes (Képarchívum) Shina és Dano Salontay az egyik legkülönlegesebb szlovák alternatív zenekar, a Longital tagjai. Élettársak ők; lételemük a zene, az utazás, a természet. Árad belőlük a nyugalom és a harmónia. A március 7-ei zseh'zi koncertjük előtt, ahol a Žagar előtt zenélnek, elmesélték, hogyan alkotnak, miért nincs polgári állásuk, de azt is, mely Oscar-díjas zenészekkel barátkoznak. MÉSZÁROS VERON1 Zenekaruk alapja a szerelmük, amely történetét tőmondatokban feltüntetik a Longital Myspace oldalán. Hisznek a végzetben? Shina: Nem egészen, bár létezhet egy bizonyos vázlata annak, amit az élet tartogat az ember számára. Semmiképp se gondolom, hogy minden előre pontosan ki lenne számítva. Az, hogy az egyén mit kezd a tehetségével és képességeivel, csak rajta múlik. Dano Salontay: Előfordult már, hogy kellemetlenség ért bennünket, például lekéstük a vonatunk, de később rájöttünk, hogy nem véletlenül történt így, sót, még valami pozitív is kerekedett belőle. Szóval, az akadályokból és véletlenekből is sokat lehet tanulni. Erről szól az „Ani náhodou” (Még véletlenül se) című dalunk. Kezdetben Dlhé Diely név alatt alkottak. Melyik volt a legelső közös daluk? Shina: Eleinte külön-külön írtuk a számokat, viszont az első dal, amelyhez mindketten hozzátettünk valamit a Z tieňa (Árnyékból) című volt a Šinadisk lemezünkön, aztán pedig a Vlasy (Haj) az In Virgo albumon. Ezek úgy születtek, hogy Dano mutatott pár akkordot, és rögtön tudtam, melyik szövegem illene hozzá, és azt is, milyen dal lesz belőle. Ez a módszer később többször is bevált. Dano: Mostanában már az alkotói folyamat korai szakaszában együtt dolgozunk. Van, hogy egy dal egy szenvedélyes vitából születik, mint a Zrkadlo (Tükör), amely írása közben tényleg görbe tükröt mutattunk egymásnak. Megérte veszekedni, sokat megtudtunk egymásról belőle. Mikor és miért döntöttek úgy, hogy feladják mindennapi munkájukat, és a továbbiakban kizárólag zenével foglalkoznak? Shina: A munkám egész embert kívánt, ami mellett nem tudtam kellően a zenére összpontosítani. Ez idővel megváltozott, rájöttem, azt akarom, hogy a zene töltse ki a napjaimat, ezért hivatást váltottam. A zenélésen kívül az általunk alapított Slnko Records kiadóval foglalkozunk, amely működtetése során az előző munkahelyemen szerzett tapasztalatokat is fel tudom használni. Dano: Shina egyszer azt mondta: csak egy vized van. Ez abban az időben volt, amikor volt ún. „rendes állásom”, ugyanakkor több zenei projektben is érdekelt voltam, végül saját magamra sem jutott időm. Ekkor megírtam a Jedna voda (Egy víz) című dalt és rádöbbentem: egy vizem, vagyis egy életem van és a polgári munvarazsa... kába fektetett energiát a zenében is hasznosítani tudnám. Azóta jó irányba haladunk. A színpadon teljes önök közt a harmónia. Az életben is meg tudnak mindenben egyezni? Shina: Persze, egyelőre közösek a céljaink. Természetesen, vannak dolgok, amikben különbözünk, de a párkapcsolat épp arról szól, hogy ezeket az eltéréseket elfogadjuk és támogassuk a másikat, és ne akarjuk minden áron a saját képünkre formálni. Dano: Shina bátor, van víziója, igazi költő, nagyszerűen énekel, basszusgitáron játszik, kiadja a lemezeinket és főz. Én türelmes és kitartó vagyok, némileg a zenéhez és - végzett informatikusként - az általunk használt elektronikus gépekhez is konyítok. Összeszokott páros vagyunk. Zenéjükre jellemző a melankólia, a játékosság és a kísérletezés is. Melyik jobb szórakozás, dallamokat kitalálni, vagy szokatlan hangokat keresgélni? Shina: A dallamok és hangok összefüggnek, és sokszor mintha tudatosan találnának egymásra. Ha megvan egy szám témája, szövege és dallama, a különleges és új hangszerelés szinte adja magát. Egy dalra akkor tekintünk befejezettként, ha már mindketten úgy érezzük, minden hang a helyére került. Dano: Szerintem nem kifejezetten melankolikus a zenénk. Dalszerzéskor számunkra a mondanivaló a legfontosabb, vagyis, hogy milyen gondolatot akarunk átadni a hallgatónak. A dal formája (dallam, hangok, hangszerelés) fontos ugyan, de valójában a tartalmat szolgálja. A zenénkben szívesen dolgozunk fel elektronikus formában különféle organikus, olykor „piszkos” hangokat - talán ebben rejlik az együttes varázsa... A Longital-dalszövegek tele vannak metaforával. Melyik a kedvencük? Shina: Már említettem a Tükör című dalt, a legutóbbi, Gloria albumról. Ezenkívül gyakran alkalmazom a tengert mint metaforát; illetve a vizet mint olyat. A víz az érzések metaforája, amelyekből összetevődik az életünk, akárcsak mi magunk, hiszen testünk 70 százaléka víz, ahogy Földünk jelentős része is. Sokat koncerteznek Szlovákián kívül. Hogyan reagálnak külföldön a szlovák dalokra? Dano: A szlovák nyelvnek sajátos a ritmikája és dallamossága, külföldön egzotikusán hat. Ha nem szlovák közönség előtt játszunk, a fellépés közben mindig elmondjuk, miről szólnak a dalok. Több ízben is turnéztak az ír The Frames zenekarral. Hol és hogyan ismerkedtek meg Glen Hansarddal, az együttes frontemberével? Shina: Glent egy pozsonyi The Frames-koncerten ismertük meg 2002-ben, ahol a fiatal Markéta Irglová is énekelt vele. Dano a gitárerősítőjét kölcsönözte Glen- nek, majd elmentünk megnézni, mit kezd vele. Akkor még nem sejtettük, milyen közeli barátunkká válik, ahogy azt sem, hogy Markétával 2008-ban Os- cart-díjat nyernek, Falling Slowly című filmbetétdalukért. Az első közös turnénkat 2005-ben bonyolítottuk le. Az említett dal Glen és Markéta közös filmjében, a Once-ban is felcsendül. Szerepelnének önök is egy zenés játékfilmben? Shina: Mi elsősorban zenészek vagyunk, de ha valaki megkeresne minket a filmjéhez zeneszerzés céljából, állnánk elébe. Dano: Én hatéves koromban már szerepeltem Mihail Solohov Emberi sors című regényének filmadaptációjában - egy Ványa nevű árvát játszottam, aki azonban váradanul rábukkant az édesapjára; ezt a szerepet Vlado Müllerre osztották. Amire jelenleg kapható lennék, az egy Heima típusú dokumentumfilm, amely a Sigur Rós együttesről és hazájukról, Izlandról szól. Olvastam, hogy nincs autójuk. A fellépésekre vonattal és repülővel járnak. Nagyobb így a tér az alkotásra? Inspirálóak az útjaik? Shina: Határozottan - önmagában az is inspiráló, sőt egészséges, ha időről időre elszakadunk a megszokott szlovákiai közegünktől. Régebben az volt a vágyam, hogy sokat utazzam, és dolgozzam is egyben - ez teljesült. A Rádio_FM díjkiosztóján, a Radio_Head Awardson egy fiatal producerrel, Isobutane-nal léptek nemrég színpadra, amely produkció az est egyik fénypontja volt. Nem veszik be a zenekarba? Shina: Isobutane számunkra is érdekes közreműködő volt, de nem tudom, hosszú távon együtt tudnánk-e vele dolgozni. Dano: A közös fellépést a rádió ajánlotta, és nekem nagyon tetszett, amit Iso hozzátett a zenéhez; igazán laza és tehetséges srác. A fiatalabb nemzedékhez tartozik, és csak tőle függ, mit kezd a tehetségével, müyen értékrendet állít fel magának. Ami pedig a duó bővítését illeti, egyelőre jól megvagyunk ketten a pódiumon. Zselízen a népszerű magyarországi Žagar előzeneka- ra lesznek. Ismerik valamelyik dalukat? Dano: Az utóbbi tíz évben az egyes formációk zenéjét a koncerteken és a zenészekkel való személyes találkozásokkal érzékeljük. A magyar szcénából így nagyon sok emberrel megismerkedtünk: Erik Sumóval, Kiss Erzsivel, a Pozvakowski együttes tagjaival vagy Grencsó Istvánnal. A Žagarról eddig csupa jót hallottunk, és miután a honlapjukon hallottuk pár dalukat, nem csalódtunk, és nagyon váijuk a zselízi akciót. * Március 13-án jön ki a Longi- ,tal új remixalbuma, Revoyaged címmel. Tartanak lemezbemutatót? Shina: Igen, a megjelenés napján a pozsonyi micro.Wilsonic fesztiválon, a Művelődési és Pihenőparkban mutatjuk be a lemezt, amelyen ismert és kevésbé ismert producerek (Karaoke Tundra, Miou Miou, Floex, Nové Mapy, Foolk) keverték újra néhány régebbi dalunkat. A fellépésen Andrej Bakó londoni producerrel egészülünk ki, aki a Loop Ellington zenekar tagja, és a közelmúltban Nicolette-tel (Massive Attack) és Natalie Imbrugliával is együttműködött. Az önök Myspace oldalán található egy rejtélyes üzenet „egy fehér tigrisről, amely elárulta a nagybetűs titkot”. Megtudhatják az olvasók is, mi volt az? Dano: Ezt én álmodtam, de hogy pontosan mit is, szavakkal lehetetlen kifejezni. A titokzatos álomra egy, a gitáromra ragasztott fehér tigris fényképe emlékeztet. Egy-egy jól sikerült koncert alatt érezzük, hogy közelebb kerülünk a titok nyitjához, és biztosra veszem, hogy a közönség is érzékeli. Óriási boldogság számunkra, akárhányszor így van. Az ÉletREklám: Nyílt társadalom vagyunk? díjai Szlovák és izlandi győzelem ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Hétfőn este tartották az Astorka színházban a pozsonyi Azyl és a budapesti Busho rövidfilmfesztivál versenyének eredményhirdetését és díjkiosztóját. A szlovák és a magyar rövidfilmes seregszemle első ízben hirdetett közös pályázatot, a lényegében azonos profilú két fesztivál együttműködését a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete hozta tető alá. Az ÉletREklám - Nyitott társadalom vagyunk? elnevezésű versenyfelhívás - amelyet napilapunkban is többször közzétettünk - arra buzdította a filmeseket, hogy olyan egyperces filmeket készítsenek és küldjenek be, amelyben bármilyen társadalmi problémára, jelenségre reagálnak. A témaválasztásban tehát szabad kezet kaptak a filmesek, volt persze néhány kiemelten ajánlott témakör is, mint például Magyar-szlovák (v)iszony?, Pár-' beszéd, 135 év, Változás, Tisztelet, (Nincsenek) határok. A szervezők ugyanis ily módon is szerették volna enyhíteni a két nemzet között az utóbbi időben feszültté vált viszonyt. A zsűriben szlovák, magyar és cseh szakemberek foglaltak helyet. Magyar részről az Oscar-díjra jelölt M. Tóth Géza animációs rendező, valamint Bol- lók Csaba, a számos fesztiváldíjjal jutalmazott Iszka utazása rendezője pontozta a versenybe beküldött filmeket. Összesen 124 egyperces érkezett, a legtöbb Szlovákiából és Magyarországról, de képviseltette magát Csehország, Portugália, sőt Izland(!) is. A zsűri tagjainak véleménye szerint a munkák színvonala változó volt, a legjobb 30 egyperces alkotást hétfőn este helyezési sorrendben (a 25. helytől az elsőig) vetítették le az Astorká- ban. A filmek száma és a helyezések közötti eltérés oka csupán annyi, hogy megosztott helyezések is születtek a zsűri pontozásos módszere nyomán. A tematikát illetően a legjobb harminc film között jó néhány a szlovák-magyar viszonyt állította fókuszba, és voltak alkotások, amelyek a homoszexualitással, a cseh-szlovák nyelvi eltávolodással vagy az eutanáziával foglalkoztak. Számos egyperces a humort sem nélkülözte, ezeket a közönség is zajos tetszésnyilvánítással (azaz hangos nevetéssel) üdvözölte. Az első díjat Miroslav Remo, a pozsonyi filmművészeti egyetem ötödéves hallgatója kapta Ecce homo című alkotásáért, amelyben, mint elmondta, az öregség, az öregek iránti részvétét szerette volna kifejezni, és azt, hogy a társadalom nem képes gondoskodni róluk. Szintén első díjat ítélt a zsűri Borkur Sightorsson izlandi fotográfus-rendezőnek, aki Support című minijátékfilmjében az eutanázia kérdését vizsgálja kicsit könnyedebb felhanggal. A fiatal művész személyesen vette át a díjat Pozsonyban. A második helyen a szlovák Peter Magát végzett Paranoia című egypercesével, a harmadik helyen pedig a cseh Veronika Všelichová és a szlovák Vilo Csino osztozott. Az animációs filmnek járó különdíjat a magyar Patrovics Tamás vehette át, míg a legjobb „hangdizájn” különdíját ugyancsak az Ecce homo kapta. A díjazott, ületve helyezést elért rövidfilmek hamarosan megtekinthetők lesznek az Új Szó honlapján (www.ujszo.com) is. (me) Guy Ritchie Sherlock Holmesa London. Nemcsak gondolatait, ágyát is megosztja dr. Watsonnal Sherlock Holmes, Sir Arthur Conan Doyle legendás nyomozója Guy Ritchie készülő filmjében. A krimitörténetbe pipával a szájában bevonult Holmes szerepét Robert Downey jr., segítőtársáét, dr. War- sonét pedig Jude Law alakítja a brit rendező mozijában. „Két olyan embert játszunk, akik történetesen szobatársak, sokat birkóznak, és egy ágyon osztoznak. Elég durva” - idézte a News of the World brit internetes hírportál Downeyt. „Guy azt akarta, hogy a Watson és Holmes közötti kapcsolatra essen a hangsúly. Mindketten gáládak és bonyolultak” - tette hozzá Law. A filmet gyártó Warner Bros stúdió a minap cáfolta a brit bulvársajtóban felröppent híreket, hogy egyes jelenetek újraforgatására volt szükség. A The Hollywood Reporterben megjelent közlemény szerint a stúdió illetékesei még nem is látták a kész filmet, a leforgatott anyaggal pedig a rendező és a stúdió is elégedett. A Sherlock Holmes című produkció premierjét november 13-ra tűztékki Nagy-Britanniában. (mti) Zsidó kulturális örökség Szlovákiában címmel látható fotókiállítás a kassai Állami Tudományos Könyvtárban. A március 20-ig megtekinthető tárlat A zsidó kulturális örökség szlovákiai útjai című projekt keretében valósult meg. (TASR-felvétel)
