Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)
2009-03-04 / 52. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. MÁRCIUS 4. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ SVENSKA DAGBLADET Raoul Wallenberg szülei harminc évvel ezelőtt öngyilkosok lettek, mert 1945-ben eltűnt fiukról nem tudtak semmit - erősítette meg a The Wall Street Journal amerikai napilap értesülését Wallenberg féltestvére a Svenska Dagbladet svéd napüapnak. Nina Lagergren, Wallenbérg féltestvére elmondta, apja (Raoul nevelőapja), Fredrik von Dardel és anyjuk 1979 februárjában nagy adag altatót vett be. „Nehezen viselték el, hogynem sikerült Raoul nyomára bukkanniuk” - mondta Lagergren. Raul Wallenberg a második világháború idején - a budapesti svéd nagykövetség diplomatájaként - zsidók ezreit mentette meg. 1945. január 17-én Budapestről a szovjet hadsereg debreceni parancsnokságára indult, ott őrizetbe vették, s Moszkvába szállították. Egy börtönorvos feljegyzése szerint 1947. július 17-énhaltmeg Moszkvában, (mti)- Hogy miért raboltam ki a bankot? A válság miatt azonnal tennem kellett valamit. (Peter Gossónyi rajza Kambodzsában nincs elég pénz a vörös khmer népirtást vizsgáló törvényszék bíráinak fizetésére Elapadt a forrás Nincs elég pénz a vörös khme- reknépirtásátvizsgáló, az ENSZ segítségével létrejött törvényszékkambodzsaibí- ráinak márciusi bérének kifizetésére, mert a korábbi adományozó országokat elrettentették a korrupciós ügyekkel kapcsolatos vádaskodások- közölte egy kam- bodzsaibíró. MT1-HÁTTÉR Kong Szrim a törvényszék teljes ülésén jelezte, hogy elapadt a bíróság kambodzsai személyzetének bérére szánt pénz, miközben a testület a múlt hónapban megkezdte öt gyanúsított perét, akit a vörös khmerek 1975-től 1979-ig tartó időszakában emberiesség ellen elkövetett bűntettekkel vádolnak. A bíró kambodzsai és külföldi társai jelenlétében beszélt a gondokról. Hangsúlyozta: „sajnos a bíróság kambodzsai részének -nincs elegendő anyagi forrása ahhoz, hogy ebben a hónapban kifizesse az alkalmazottakat”. Egy megállapodás értelmében a törvényszék kambodzsai és nemzetközi alkalmazottait elkülönített költségvetésekből működtetik az adományozó országok (Japán, Németország, Franciaország, Ausztrália és az Egyesült Államok) befizetéseiből. Tavaly az adományozó országok tartózkodók lettek a bíróság kambodzsai részének folyósítandó összegeket illetően a kambodzsai kormány beavatkozó politikája, illetve a helyi alkalmazottak által az állások megszerzésére és megőrzésére juttatott csúszópénzek miatt. Kong Szrim úgy vélekedett, a kambodzsai kormány és az ENSZ legutóbbi tárgyalásainak nyomán a kérdés hamarosan rendeződhet. Silvia Cartwright új-zélandi bíró jelezte, hogy a külföldi bírák a korrupcióellenes küzdelem jegyében támogatják az ilyen megbeszéléseket. Hozzátette: a pénzügyi gondokat sikerülhet rendezni, amint a nemzetközi közösség is tapasztalja, hogy korrupciómentes környezet alakult ki a perek megtartásához. A népirtással foglalkozó, kambodzsai és nemzetközi bírákból álló törvényszék 2006-ban jött létre, három évvel az után, hogy a Hun Sen - egykori vörös khmer parancsnok - vezette kambodzsai kormány egy évtizedes halogatás után végre megállapodott a világ- szervezettel. Egyes megfigyelők úgy vélik, Hun Sen a kambodzsai bíráknak adott utasítások révén befolyásolja a törvényszék mozgásterét. Sok kambodzsai viszont attól tart, hogy az élemedett korú vádlottak elhunynak, mielőtt a bíróság igazságot szolgáltathatna a népirtásáldozatainak. A Kína által támogatott, szélsőséges maoista vörös khmerek, miután elűzték a vietnami háborút támogató, Amerika-barát Lón Nol- kormányzatot, „forradalmi” ideológia nevében terrorrendszert vezettek be. A lakosság egynegyede esett a népirtás áldozatául, 1,7 millió embert gyilkoltak meg, kiirtották az értelmiséget, elnéptelenítet- ték a városokat, és a lakosság nagy részévelkényszermunkátvégeztet- tek. A Pol Pót vezette diktatúrának a vietnami hadsereg vetett véget 1979. január 7-én. A népirtó vörös khmer rezsim vezetői elleni, ENSZ- égisz alatt folyó per ügyvédei tanúként kívánják megidézni Hun Sen kambodzsai miniszterelnököt, Norodom Szihanuk exkirályt és több más kambodzsai vezetőt. A Cambodia Daily és a Phnom Penh Post című angol nyelvű napilapok szerint a folyamodványt Nu- on Chea védői nyújtották be a nemzetközi bírósághoz. A Pol Pót vezette rezsim ma 82 éves második számú vezetőjét emberiesség elleni bűntettekkel vádolják. A bíróságtól kiszivárogtatott bizalmas dokumerítumok szerint Pol Pót egykori jobbkezének ügyvédei meghallgatnák a perben Chea Símet is, a kambodzsai szenátus elnökét és Heng Samrint, a nemzetgyűlés elnökét is. „Az említett személyeknél feltehetően vannak olyan dokumentumok és információk, amelyek fontosak lehetnek a per szempontjából” - idézte a folyamodványt a Phnom Penh Post. A megidézendók különböző tisztségeket töltöttekbe az 1975 és 1979 közötti vörös khmer uralom idején, de valamennyien szakítottak a szélsőséges maoista mozgalommal annak bukása előtt, és tagadták, hogy részt vettek volna a korszak bármelyik tömeges atrocitásában. Nuon Chea, akit a vörös khmerek főideológusának tartanak, egyike annak az öt egykori vezetőnek, akiket a phnompeni nemzetközi bíróság elé állítanak. Néprajzkutatók szerint a Moldvában élő csángómagyar közösség lélekszáma 250 ezerre tehető A moldvai katolikus püspök azt mondja, nincsenek csángómagyarok MT1-ÖSSZEFOGIALÓ Helyteleníti a jászvásári (Iasi) római katolikus püspök, hogy „idegenek” a magyar nyelvoktatás és misézés fontosságának hangsúlyozásával „viszályt szítanak” a moldvai csángók körében, akiknek többsége szerinte román nemzetiségű - írja a kolozsvári Krónika című napilap. A moldvai egyházi vezető Tőkés László református püspök február közepén neki címzett levelére reagált, amelyben az európai parlamenti képviselő szóvá tette, hogy a Bákó (Bacau) megyei Szitás (Nico- resti) falu plébánosa ellenséges hadjáratot indított a magyar nyelv iskolán kívüli oktatása ellen. Az EP- képviseló arra emlékeztette Petru Gherghelt, hogy Románia maga is ratifikálta a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartáját, melynek értelmében a csángómagyarok nyelvét mind kisebbségi, mind regionális minőségében teljes védelem illeti meg. A napokban eljuttatott válaszlevelében a püspök testvéreinek nevezi a magyarokat, és annak a meggyőződésének ad hangot, hogy mindenkinek jogában áll anyanyelvén dicsérni Istent. „Remélem, egyetért velem abban is, hogy tisz- tehú kell az emberek kinyilvánított akaratát. Az ön állításával ellentétben a jászvásári püspökség keretében nincsenek csángómagyar gyülekezetek, híveink többsége ugyanis román nemzetiségűnek és katolikus vallásának mondta magát a népszámlálások során” - állapítja mega moldvai egyházfő. A Krónika cikkírója hozzáteszi, hogy miközben a 2002-es nép- számlálás adatai alapján Romániában összesen 1266 személy nyilvánította magát csángó, Bákó megyében pedig 4317 személy magyar nemzetiségűnek, néprajzkutatók szerint a Moldvában élő csángómagyar közösség lélekszáma 250 ezerre tehető, közülük azonban már csak 80 ezren beszélnek magyarul. Petru Gherghel szerint Szitáson és a többi moldvai településen senki nem ellenzi a magyar nyelv oktatását az iskolában, törvényes keretek között, „ha az indokolt, és igény mutatkozik rá”. A megyés püspök ezzel egy időben helyteleníti, hogy „idegenek ellenségeskedést és viszályt szítanak” a katolikus hívek között, megpróbálva megzavarni őket nemzetiségükről és nyelvükről alkotott meggyőződésükben. Miközben Tőkés László arra kéri a katolikus püspököt, vegye személyes védelmébe a magyar nyelvtanulásért meghurcolt szitási gyermekeket és családokat, és vegye elejét annak, hogy bármelyik moldvai csángó gyülekezetben hasonló önkényes túlkapások és nacionalista visszaélések történhessenek, Petru Gherghel a régió szegénységének leküzdése érdekében kéri az EP-képviselő támogatását. A jászvásári püspök emellett szó nélkül hagyja Tőkés felajánlását, aki kész személyes találkozóra a csángóügy megoldása érdekében. KOMMENTÁR A titok nyitja CZAJL1K KATALIN Szeretné tudni, milyen feltételekkel költi el az állam az ön és gyerekei adóját minden idők legdrágább közpénzből finanszírozott projektjében? Pechje van. Az illetékes hivatalok ugyanis nem hajlandók nyilvánosságra hozni a szóban forgó szerződést, jóllehet ezzel törvényt sértenek. Pedig az elektronikus útvámrendszer kiépítéséről szóló szerződés körül sok érdekesség akad, ami az átlagpolgár számára is attraktív olvasmánnyá teheti az egyébként száraz jogi dokumentumot. Maga a tény, hogy Szlovákia eddigi történetének legdrágább tenderét a legmagasabb árat felajánló pályázó nyerte, számos kérdést vet fel, amelyekre csak a szerződés nyilvánosságra hozatala adhatja meg a választ. Felelet híján azonban a kérdések gyanúvá alakulnak- a közpénzek elherdálásának gyanújává. Ami egy ekkora volumenű projekt esetében több mint aggályos. A szlovákiai jogrend számol a hasonló esetekkel. A nyilvánosság közügyekről való tájékozódását szolgálja az ún. infótörvény, amelynek értelmében az állami és közpénzekkel gazdálkodó intézmények kötelesek nyilvánosságra hozni minden információt, amely nem kifejezetten titkos. A törvény azonban megszabja azt is, hogy nem számít titkosnak az az információ, amely közpénzekkel való gazdálkodással kapcsolatos. Az infótörvény szelleme tehát egyértelmű: ami nem titkos, az nyilvános. Az állami szervek ezért már kifejlesztettek néhány trükköt, amelyekkel megpróbálják megkerülni az egyébként meglehetősen liberális jogszabályt. Az egyik ilyen húzás, hogy üzleti titokra hivatkoznak. Mivel azonban közpénzekkel kapcsolatos információ nem lehet titkos, a másik kínálkozó lehetőség, hogy a nyilvánosság érdeklődésére méltán igényt tartó pályázatokat nem maguk a minisztériumok, hanem a minisztériumok által létrehozott állami részvénytársaságok írják ki. Hogy mi a különbség, lévén, hogy az utóbbiak is közpénzekkel gazdálkodnak? Annyi, hogy az állami részvénytársaságok jogilag a kereskedelmi törvénykönyv hatálya alá esnek, amely tartalmazza az üzleti titok fogalmát is. Itt tehát elvileg lehetőség nyílik arra, hogy állami intézmények egy másik jogszabályra hivatkozva ignoráljákaz infótörvényt. Hogy a két jogi norma közül melyik legyen a mérvadó, az távolról sem csak jogi kérdés. Sőt, egy demokratikus és nyitott társadalomban egyáltalán nem lehet kérdés, hogy a két elv - a nyilvánosság tájékoztatása kontra üzleti titok - közül melynek kell érvényesülnie. A demokratikus társadalmaknak ugyanis egyik legalapvetőbb követelménye, hogy az állami szervek ellenőrizhetők legyenek, amihez elengedhetetlen, hogy a nyüvánosságnak tudomása legyen arról, miként gazdálkodnak a közpénzekkel. Az elektronikus útvám-szerződés nyüvánosságra hozatala ezért egyfajta lakmuszpapírnak tekinthető, amely azt mutatja, merre haladunk: a nyitott társadalom felé vagy az olyan állam irányába, ahol nem a közérdek, hanem az állami szervek és az őket irányító hatalmi csoportok érdekei az irányadók. JEGYZET Kongassunk vészharangot! PUHAJÓZSEF Nehéz akönnyűzene szlovákiai helyzetéről az Eurovíziós Dal- fesztivál válogatójakapcsán rö- videními,hosszanmeg nem érdemes, az összeurópai döntő után hatásosabb lesz. Az egyik szememsír.amásiknevet, vagyis az egyikbömböl, amásikmoso- lyog, így hiába terveztem, hogy a műsorrólfele-fele arányban írok jót és rosszat, kivitelezheteden. Szlovákiasokév után újrajelentkezett a seregszemlére, s olyan csinnadrattával választja ki a résztvevőt, mintegy országsem. A válogató azt sugallja, hogy a könnyűzeneafénykorátéli! Holott haldoklik! Valakinekészhez kellene térítenie a sok ábrándozó tinit! Mert, gondolom, megint ők szavatolják a műsor sikerét. A szülőkpénzénfeltöltöttmobil- jukrólszavazatoktucatjait küldik. Atöbbségszimpátia, sárm alapján választ, lemezboltba nem jár. Ha zenére vágynak, rádiót hallgatnak, letöltenekaz inter- netről-illegális an-, vagy szólnak az iskolatársnak, akipotom pénzért CD-ket másol. Egyre szűkül azokköre.akikmegélnek a zenéből, hobbizenészeink vannak. ASzlovákiaSzuperSztárt keres tehetségkutató tévéműsor javarésztelfelejtettszereplőiis észleltékavisszatéréslehetósé- gét (közülük márcsakkettő-három vanjelen a zenei életben, nekik is rosszul áll aszénájuk), s a ti- nikmegintfelkaroltákőket, de remélem, az énekesek tudják, ez néma népszerűségjele. Abaj az, hogy a szavazóknakesze ágában sincs felkeresni a lemezboltot- sajnos keresni kell, olyan kevés maradt-, megvennia CD-t. Pedig aligkémekértükvalamit, apo- zsonyi olcsó könyvesboltokban lassan fizetnek, csak vigyék. T o- máš Bezdeda CD-i halomban állnak, s az elődöntős győzelme után három nappal megnéztem, mennyifogyottbelőlük. Egysem. Ha a nyugati zenei piacon ismét felkapjákazelóadót, lemezei irántmegnő akereslet. Nálunk nem. Persze, azoknagyok, Szlovákia megkicsi. Aválogató sikerére való tekintettel biztosra vehetjük, hogy mostantól évente megrendezik, s a„SzuperSztá- rok” is évente jelentkeznek, amíg megnem unják, vagyamunkahe- lyük-bank, bevásárlóközpont, Szépségszalon-vezetője meg nem tiltja a szereplésüket, mondván, az alkalmazottne bohóckodjon a tévében. Ők kénytelenek lesznekbeletörődni, mertha a zenéléstválasztanák, felkopnaaz álluk. A vasárnapi döntőben je- leznikellene, óriási a baj, az ünneplés közepette valaki megkon- gathatnáavészharangot! Végülnézzükaműsorpozitívu- mát, miértmosolyog azegyik szemem. Új dalokis születtek, gazdagítva a szlovák repertoárt, néhányból sláger is lehet. Deettől azelőadókpénztárcájanem lesz vastagabb!
