Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)
2009-03-24 / 69. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. AAÁRC1US 24. Vélemény És háttér 5 FIGYELŐ Politikai patthelyzet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök váratlan lemondási szándéknyilatkozata politikai zűrzavart okoz a gazdasági válság által amúgy is szorongatott Magyarországon - írta a The Wall Street Journal. Az egykor népszerű, szabadpiaci szemléletű kormányfő támogatottsága hónapok óta csökken, miközben az ország heveny pénzügyi válsággal küzd - írta a vezető amerikai gazdasági napilap Politikai patthelyzet Magyar- országon című cikkében. Az újság szerint az a fő kérdés, mennyire kell a megszorító intézkedéseket erőltetni, hogy az ország pénzügyileg magára találjon. Gyurcsány Ferencnek, aki gazdag üzletemberből vált politikussá, nincs egyértelmű utóda. Elemzők szerint lemondási ajánlata taktikai húzás lehet azért, hogy jobb alternatíva híján saját maga mögött egyesítse széttöredezett pártját - írta a lap. Azt is megjegyezte, hogy a miniszterelnök vasárnap kijelentette, döntése a lemondásról végleges. Ha távozik, Gyurcsány lesz a legnagyobb áldozat a pénzügyi válságban, amely miatt már az izlandi és a lett kormány is megbukott. A kormányfő lemondása világossá teszi, mekkora nyomás nehezedik a leggyengébb országokra. A lépés egyben felfedi az egyre növekvő nézet- különbségeket a magyarországi reformokról, miközben a kormány nem engedhet meg további szociálpolitikai túlköltekezéseket. A kormányfő politikailag két tűz közé került: az egyik oldalról a parlament reformista tagjai gyakorolnak rá nyomást, akik a nyugdíjak és más tételek drasztikusabb csökkentését sürgetik a költségvetés rendbetétele érdekében, a másik oldalon azok a szocialista képviselők állnak, akik nagy mértékben támaszkodnak a nyugdíjasok és az állami alkalmazottak támogatására. A lap megjegyezte: Gyurcsány Ferenc azon javaslata után, hogy a Nyugat segítse ki a bajba jutott kelet-európai gazdaságokat, Magyarország egyedülállónak és gyöngének látszik. (mti)- Hiába van tavasz, drágám, a gazdasági válság miatt ilyen szeretőt nem engedhetsz meg magadnak. (Peter Gossónyi rajza) A Világbank elnöke figyelmeztetett, hogy 2009 „rendkívül veszélyes" év lesz Kelet-Európa miatt nő az aggodalom Berlinben A német kormány növekvő aggodalommal figyeli az egyes kelet-, illetve középeurópai országokban kialakult helyzetet - értesült a Handelsblatt. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A német üzleti körök lapja kormányforrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a szövetségi hírszerzés (BND) a napokban először terjesztett elő bizalmas jelentést a térség egyes országaiban a gazdasági válság következtében bekövetkezett politikai destabilizálódásról. A helyzet súlyosságát alátámasztották a hétvégi magyarországi események, amelyek során Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette távozását - írta a Handelsblatt. A lap értesülése szerint Frank- Walter Steinmeier külügyminiszter már reagált is a BND jelentésére, s azonnali hatállyal egy gazdasági és pénzügyi „válságstábot” hozott létre minisztériumában. A rendkívüli testület feladata az, hogy információkat gyűjtsön azokról az országokról, amelyeket a politikai helyzet destabilizálódása a legjobban fenyeget, s a német politika számára ezzel összefüggésben „megoldási javaslatokat” dolgozzon ki. A fókuszban Kelet-Európa áll - értesült a Handelsblatt, utalva arra, hogy egyes országoknak a gazdasági zavarok mellett immár súlyos politikai nehézségekkel is szembe kell nézniük. Ennek kapcsán az újság emlékeztetett arra, hogy a magyar miniszterelnök most bejelentett lemondása előtt a pénzügyi válság következtében már a lett kormány is lemondásra kényszerült. A Financial Times Deutschland Gyurcsány Ferenc kormányfő lemondásának bejelentésével kapcsolatban szintén arról számolt be, hogy az Európai Bizottság és a Világbank egyre jobban aggódik a térségben kialakult helyzet miatt. A német üzleti, s egyben politikai napilap idézte Joaquin Almunia pénzügyi biztost, aki szerint „még több válsággal és még több pénzügyi segélyigénnyel” kell számolni azon tagállamoktól, amelyek nem tartoznak az euróövezethez. Robert Zoellick, a Vüágbank elnöke a lapban figyelmeztetett arra, hogy 2009 egy „rendkívül veszélyes” év lesz, mégpedig a politikai és a szociális stabilitást veszélyeztető kockázatokkal. Zoellick szerint szervezete számára különös aggodalmat okoz a bankszektor helyzete az új uniós tagállamokban. Közölte, hogy a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank tárgyalásokat folytatott a régióban érdekelt nyugati pénzintézetekkel. E tárgyalások hátterében az a félelem állt, hogy a nyugati anyabankok esetleges tőkekivonása a kelet-európai bankrendszer összeomlásához vezethet. Ez pedig Nyugat- Európa pénzintézeteit is veszélyeztetné. Ugyancsak a Financial Times Deutschland számolt be arról, hogy a térségben kialakult helyzet súlyosságára figyelmeztetett Horst Köhler német államfő is. Köhler - aki korábban a Nemzetközi Valutaalap vezetője volt - négyszemközti beszélgetésen hívta fel Angela Merkel kancellár figyelmét a régióban fenyegető kockázatokra. JEGYZET Csak egy tasak PÉTERFl SZONYA Különböző okokból, legfőképp hiányzó parkolási lehetőség miatt kerülöm a bevásárlást a Pozsony belvárosában található áruházban. Megtehetem, ugyanis ugyanazon üzletlánc lakóhelyemhez közeli „leány” hiper- marketje ugyanazt kínálja, de sokkal kedvezőbb feltételek mellett. A minap viszont intézni valóm akadt a belvárosban, s mivel volt egy kis időm, engedtem a csábításnak, a garantált alacsony árakat hirdető plakátok kíváncsivá tettek. A szemlére a lehető legrosszabb időt választottam, hiszen este öt és hat között a legnagyobb a tumultus. Mégsem zavart, hogy az alagsori élelmiszerrészleg zsúfolt volt, hiszen inkább nézelődni akartam. Persze, azért tettem a kosaramba ezt-azt, főleg fűszert, mert arról gyakran megfeledkezem. Ahogy ez lenni szokott, a pénztárak előtt hosszú sorok kígyóztak. Előttem egy fiatal házaspár várakozott, a nagy bevásárlókocsijukat alaposan megpakolták. Várakozás közben szemügyre vették a kocsi tartalmát, ellenőrizték, megvan- e minden, amit venni akartak. Látva a kosaram aljában lévő fűszerzacskókat felajánlották, előreengednek, amit köszönettel visszautasítottam. Míg sorra kerültek, a hölgy arra kérte párját, hogy a burgonyát, hagymát, zöldséget és narancsot, majd a mélyhűtött halat, fagyit, sajtokat, valamint a péksüteményt, kenyeret és a sok apróságot, illetve a négy ásványvizes palackot külön-külön tasakba tegye. A férfi bólintott, s amikor sorra kerültek, a palackokat nyomban a pénztárosnő által odavetett tasakba helyezte. Mivel nem akarta zavarni a blokkolásban, nem kért további tasakokat, türelmesen várakozott. Miután a feleség kifizette a 45 eurós számlát, s látta, hogy nincs mibe elrakni az árut, nagyon udvariasan tasakokat kért. A pénztárosnő felháborodottan közölte, hogy egyet már adott, mit akar még?! A hölgy még mindig kedvesen mosolyogva rámutatott a nagy kupac árura, mondván, az egyetlen tasak megtelt a négy darab másfél literes ásványvíz-palackkal, valamiben csak el kell vinnie a többit. A pénztárosnő nem tágított. Kioktatta a vásárlókat, hogy hetek óta mindenkinek csak egyetlen tasak jár, nem az ő hibája, hogy az emberek nem tudják. Akinek több tasak kell, fizesse meg, darabja 13 cent. Ezt hallva többen is körülnéztünk, a kedvezményeket kínáló óriásplakátok között kerestük azt, amely arra hívja fel a figyelmünket, hogy ingyen csak egy tasakot, pénzért viszont annyit kapunk, amennyire szükségünk van. Amikor a házaspár kijelentette - valamennyien egyetértettünk velük-, elvből nem hajlandók fizetni a tasakokért, tehát csak az ásványvizeket viszik el, vagyis kérik vissza a pénzüket, a pénztárosnő dühösen közölte, hogy ezt engedély nélkül nem teheti. Míg folyt az eszmecsere eszembe jutott, a kézitáskámban mindig van egy-két műanyag tasak, ezeket felajánlhatom a fiataloknak. És mert az öt zacskó fűszerhez nekem is jár egy tasak, azt is nekik adhatom. A házaspár az adományt köszönettel elfogadta. Távozóban megjegyezték, ezentúl messziről elkerülik a belvárosi áruházat, s a hasonló mosonmagyaróváriban - jóval kedvezőbb áron-vásárolnak. S tasakokban vihetik el az árut. KOMMENTÁR Bagoly mondja verébnek GÁL ZSOLT Robert Fico szlovák kormányfő szerint, ha a „nagyon szélsőséges Fidesz” kerül hatalomra Magyarországon, „annak komoly következményei lehetnek a szlovák-magyar kapcsolatok tekintetében”. Ha Orbán Viktor és a Fidesz szélsőséges, akkor Fico és pártja, a Smer vaj on milyen? Nézzük meg kicsit alaposabban a jelenleg messze legmagasabb preferenciákkal rendelkező magyarországi párt elmúlt években tett lépéseit, és hasonlítsuk ezt össze Fico és kormánya ténykedésével. A gazdaságpolitikai gondolkodástik például sokkolóan hasonlít. Orbán Viktor és pártja ellenezte az egészségügyi intézmények privatizációját, és ez ellen (a magyar kommunistákkal együtt!) aláírásokat gyűjtött. A Fico-kabinet hatalomra kerülése után leállította a még állami kézben lévő egészségügyi intézmények átalakítását és privatizációját. A Fidesz támogatta a magyar egészségügyben bevezetett különböző térítési díjak eltörlése érdekében kiírt (sikeres) népszavazást, a Fico-kormány egyik első lépése volt ezen díjak többségének eltörlése. A Fidesz a több-biztosítós rendszer bevezetését is ellenezte az egészségügyben (megint csak sikerrel), a szlovákkormány pedig a meglévő magánbiztosítókat próbálja tönkretenni a nyereségük szabad felhasználásának megtiltásával. Orbán Viktor ellenezte a folytatódó magyarországi privatizációt, például a budapesti repülőtér vagy a vasúti teherszállítás (MÁV Cargo) értékesítését, ezt a nemzeti vagyon kiárusításának tartja. Szlovákiában Robert Fico még ellenzékből követelte a pozsonyi reptér és a ZSSK Cargo magánosításának leállítását, majd hatalomra kerülése után le is állította a privatizációt. Ezzel a szerencsétlen lépéssel nem csak az államkassza esett el a jelentős bevételektől, hanem jelenleg a szlovákiai adófizetők arra kényszerülnek, hogy százmilliókkal járuljanak hozzá a reptéri beruházásokhoz és a vasút veszteségeinek szanálásához. A gazdasági nacionalizmusban és populizmusban meglévő hasonlóság abban is megmutatkozott, hogy a Fidesz megszavazta a magyar-parlamentben a 13. havi nyugdíj bevezetését, sőt a választási kampányban 14. havi nyugdíjat ígérgetett, a Smer pedig hatalomra jutását követően szintén a 13. havi nyugdíjra emlékeztető (bár annál kisebb összegű) karácsonyi juttatást vezetett be. Való igaz, hogy a Fidesz sosem határolódott el kellő mértékben és egyértelműen a szélsőséges nacionalista magyarországi pártoktól és nem zárt ki például egy lehetséges koalíciós együttműködést a MIÉP-pel, a gyakorlatban azonban ilyen szövetség sohasem köttetett. A Smer ellenben nem volt rest koalícióra lépni a szélsőséges Szlovák Nemzeti Párttal, és ezáltal precedenst teremtett az Európai Unióban. A nyugati országokban is előfordult már, hogy jobboldali pártok léptek koalícióra szélsőjobbos pártokkal (például az osztrák néppárt Jörg Haider szabadságpártjával vagy a Silvio Berlusconi vezette olasz jobboldal az Északi Ligával és Gianfranco Fi- ni volt neofasisztáival), de arra még nem volt példa, hogy egy magát szociáldemokratának valló tömörülés alkotott volna kormánykoalíciót egy szélsőjobboldali párttal. Márpedig Szlovákiában pontosan ez történt 2006-ban, amire az európai szocialisták kénytelenek voltak a Smer tagsági kérelmének átmeneti jegelésé- vel válaszolni. Ha tehát Robert Fico szélsőségesnek tartja a Fideszt, akkor saját pártja, a Smer önnön definíciója szerint még inkább szélsőségesnek számít. Nyüvánvaló az is, hogy a szlovák-magyar kapcsolatokat nem elsősorban a Fidesz hatalomra kerülése rontaná el, hiszen azok már jelenleg is mélyponton vannak. Ennek pedig fő oka a magyarkártyát Szlovákiában folyton előhúzó kormánykoalíció, azon belül főként az SNS szélsőséges és alpári magyarellenessége, de a Smer szalonnacionalizmusa is. TALLÓZÓ LE NOUVEl OBSERVATEUR Magyarország Közép-Európa legbetegebb országa, de a problémákat okozó jelenségek nem új keletűek: az ország harminc éve el van adósodva - írta a francia hetilap. Abaloldali újság úgy véli, a magas költségvetési hiány, a recesszió és a minimális devizatartalék a legfőbb tünetei a magyar gazdaság sebezhetőségének, noha a gazdasági válság kezdetekor a csőd szélére került ország elsőként fordult hitelért a Nemzetközi Valutaalaphoz, az EU-hoz és a Világbankhoz, amivel a katasztrófát el tudta kerülni. A jelenség nem új keletű, nemhiába nevezték Magyarországot a vasfüggöny lebomlása előtt a szovjet tábor legvidámabb barakkjának: az ország harminc éve is a lehetőségei felett élt, a gazdaságot adósságból finanszírozták, a magyaroknak semmiben sem volt hiányuk- emlékeztet a lap. Natacha Tatu szerint a magyarok most sem panaszkodhatnak: az egészségügyi rendszerük ingyenes és Magyarországon dolgozó franciák szerint is kiváló, az ingyenes bölcsődék jól felszereltek, szülési szabadságra menni is megéri. Tehát a magyarok továbbra sem haj - landóak lemondani a gondoskodó államról - hangsúlyozza a lap. Emellett az óriási ipari szerkezet- váltást nagyon költséges elő- nyugdíjazási programok követték. Ennek eredménye, hogy az 57%-os foglalkoztatottsági arány az egyik legalacsonyabb Éurópá- ban. A drága szociális intézkedésekhez azonban az államnak nincs elég bevétele, mert az adócsalás „nemzeti sport” Magyarországon: hiába vonják le a fizetésekből az adót, ha a dolgozók többsége minimálbérre van bejelentve. Ehhez a rendszerhez egy kormány sem mert hozzányúlni, s 2005-2006-ig a magyar gazdaság növekedésével mélyült a költségvetési hiány. A gazdasági válság rávilágított a magyar gazdaság gyengeségeire. Amióta a kereslet visszaesett, a hitelhiány miatt az egész gazdaság lebénult: az aktív lakosság 65%-át foglalkoztató kis- és középvál- lalkozásokkínlódnak. (mti)
