Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)
2009-03-23 / 68. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. AAÁRC1US 23. www.ujszo.com Életműdíjat kapott Gál Sándor és Rédei Ferenc Az idei Pulitzer-emlékdíjak MTl-TUDÓSÍTÁS Budapest. Tizenkilencedszer adták át a Pulitzer-emlékdíjakat tegnap Budapesten; életművéért Gál Sándor Szlovákiában élő író, költő, újságíró és Rédei Ferenc fotóriporter vehette át az elismerést. Publicisztikai munkásságáért Szilágyi Ákos költő, esztéta, közírót, televíziós műsorvezetői tevékenységéért Krizsó Szilvia televíziós riporter, szerkesztőt jutalmazták a díjjal. Gál Sándor a szlovákiai magyar irodalom egyik meghatározó egyénisége. 1971-től a Hét riportere, 1992-től a Keleti Napló fő- szerkesztője, 2005-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, az évben elnyerte a Magyar Köztársasági Elnöki Aranyérmet is. A Toka- ji Irótábor Kuratóriumának kezdeteitől tagja, évekig pedig elnöke volt. A díjat öt évtizedes munkásságáért vehette át. Rédei Ferenc fotóriporter szintén életművéért kapott elismerést. 1968 és 1971 között a Képes Sportnál rendszeresen külsőzött, majd a Népszavához került főállásba. Ott 1975-ben felépítette a fotórovatot, és a vezetője lett 1985-ig, amikor elvállalta a Nép- szabadság fotórovatának vezetését. 2006-os nyugdíjba kerülése óta a fotórovat 1963 és 1990 között készült anyagait archiválja. Szilágyi Ákos költő, műfordító, esztéta, közíró publicisztikai Gál Sándor (Somogyi Tibor felvétele) munkásságáért vehette át a Joseph Pulitzer-emlékdíjat. Több folyóirat - Jelenlét, Medvetánc, Új Hölgyfutár - alapító szerkesztője. 2001 óta a Palládium Irodalmi Alapítvány kuratóriumának elnöke. Krizsó Szilvia riporter, szerkesztő televíziós műsorvezetői tevékenységéért kapta a díjat. 2001 óta dolgozik a Magyar Televíziónál. 2002 novemberétől 2009 márciusáig az Este című napi politikai hírműsort vezette. Jelenleg a Szólás szabadsága című heti politikai hírműsort vezeti. 2007-ben az Év Női Közszereplője Díjat, 2009-ben a Szerkesztőségi Szabad Sajtó Díjat vehette át. A főbb szerepekben Kevin Costner és Ben Affleck Készül az első válságfilm MTl-HÍR Los Angeles. Kevin Costner is csatlakozott a korábban leszerződött Ben Affleckhez és Tommy Lee Joneshoz a világgazdasági válság jelenségeit tükröző első hollywoodi produkcióban. A The Company Men független stúdiómunka lesz, amelynek forgatása áprilisban kezdődik Bostonban. Ä forgatókönyvet a Vészhelyzet- és Az elnök emberei-té- véepizódokat jegyző John Wells írta, és ő ül a rendezői székben is - számolt be róla a Variety. Affleck menő vállalati menedzsert alakít Porschéval és hat számjegyű fizetéssel, akit egyszer csak lapátra tesznek. Jóindulatú sógora, Kevin Costner ad neki munkát építőipari cégénél. Jones a vállalkozás társtulajdonosát játssza. Costner és Jones egyébként maguk is rendezésre készülnek. Costner a The One című kaland- filmet szeretné tető alá hozni, amelynek szkriptjét együtt írta Michael Blake-kel, a Farkasokkal táncoló forgatókönyvírójával. (Costner ezért a filmért kapta rendezői Oscar-díját 1991-ben.) Jones pedig éppen finanszírozókat keres Islands in the Steam című filmjéhez, amelynek forgató- könyvét Ernest Hemingway novellája nyomán írta. Will Smith és Rosario Dawson (Képarchívum) MOZIJEGY Hét élet Gabriele Muccino felkavaró történetében valaki úgy akar megszabadulni az őt nyomasztó titoktól, hogy teljesen megváltoztatja hét idegen ember életét. Jól kitervelt minden, csak arra nem számít, hogy beleszeret az egyikbe a hét kiválasztott közül. A Hét élet egy izgalmakkal teli, rendhagyó love story, amely provokatív kérdéseket tesz fel életről és halálról, szerelemről és barátságról, miközben azt kutatja, milyen rejtélyes szálak kötik össze a különböző emberi sorsokat. Seven Pounds / Sedem životov. Amerikai dráma, 2008. Rendező: Gabriele Muccino. Szereplők: Will Smith (Ben Thomas), Rosario Dawson (Emily Posa), Woody Harrelson (Ezra Turner), Barry Pepper (Dan), Michael Ealy (Ben bátyja), Robinne Lee (Sarah Jenson), (port.hu) Birkás István nyugalmat árasztó és állandóságot sugalló alkotásai a Rimaszombati Városi Galériában Emlékek síkból kitörő kollázsai Rimaszombat. Talán nem túlzók, ha azt állítom, az utóbbi évek legizgalmasabb kiállítása nyílt a Rimaszombati Városi Galériában. Birkás István alkotásai egyszerre képek, szobrok és kollázsok. Természetes anyagokkal, főleg fával, homokkal, kővel, fémmel dolgozik, és talált tárgyakat épít be a kompozíciókba, amelyektől ezek egyszerre lesznek személyesek és titokzatosak. JUHÁSZ KATALIN Birkásra kezdetben az absztrakt expresszionizmus hatott, a lendületes gesztusfestészettől jutott el a múltig, ásott le a „gyökerekig”. A gyermekkor, a tradíciók, a vidéki, falusi idill megidézésére törekszik a művészet eszközeivel. Minden kép egy-egy bekeretezett történet, emlék-kollázs, egy ember belső világának apró titkai. A régi, cirádás bútorfragmentum, a kikopott szőnyegdarab, az ajtódeszka, a száraz faág gyakran mjntha csak véletlenül keveredett volna a montázsba, valahogy úgy, ahogy hirtelen bevillan egy kép a múltunkból, eszünkbe jut egy régi gyermekdal néhány sora, vagy a nagymama kendőjének mintázata. Itt azonban a művészi kompozíció, részeként jelennek meg, beilleszkedve a ritmikába. Jelentésük, ha úgy tetszik, funkciójuk lesz, hiszen összekötik a múltat a jelennel. A képek „nem férnek el” a keretben, mintha ki akarnának törni a síkból, a tér felé terjeszkednének. Inkább érzéseket, mint gondolatokat generálnak, és olyanok, mint egy-egykódoltüzenet. Keresgéljük a megfejtést, és magunk is megdöbbenünk, milyen gyorsan megérkezünk saját múltunkba. Birkás István olyan sokat sejtetően „építi” képeit, hogy önkéntelenül is azt keressük, ami összeköti az egyes elemeket. A történelem folyamata és megszakítottsága jelenik meg az egymás mellé helyezett tárgyfragmentumok, fadarabok között. A régi világ pusztulása feletti szomorúság érzése keveredik egyfajta kíváncsisággal, az örök változás szükségszerűségének érzésével, a korok találkozásának izgalmával. A technika tulajdonképpen jelentősen megkönnyíti a befogadó dolgát. Az alkotások ugyanis szinte a szemünkelőttépülnekfel. Egyfajta beavatás ez, műhelytitkok megosztása. Birkás számára mintha az is fontos lenne, hogy a befogadó lássa, hogyan, milyen módon készültek a művek. Önkéntelenül is tudatosítjuk magát az anyagot, és azt vizsgáljuk, mely elemek hogyan kerültek fel a képre. Az összhatás ennek ellenére nem kaotikus, hanem nyugalmat árasztó és állandóságot sugalló. Az összhangot néha megtöri egy-egy indulatosabb, határozottabb vonal, ilyenkor kizuhanunk az idillből, és tudatosítjuk, hogy Rimaszombatban vagyunk, a Fő téri galéria második emeletén, amely teret mintha csak ehhez a kiállításhoz igazították volna. A békebeli parketta, az ajtófélfák színe, a falak árnyalata tökéletesen passzol Birkás István „rejtjeles üzeneteihez”, amelyeket érdemes megfejteni. A kiállítás a Körmendi Galéria és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének jóvoltából került a gömöri kisvárosba, és április 14-ig tekinthető meg. Birkás István alkotásai szinte a szemünk előtt épülnek fel (A szerző felvételei) OTTHONUNK A NYELV írásjelhasználat a hazai magyar nyelvű sajtótermékekben II. MISAD KATALIN Az akadémiai helyesírás vonatkozó szabályai alapján az összetett mondatok tagmondatai között kötelező érvényű az írásjelhasználat. A leggyakoribb s legáltalánosabb tagmondatokat elválasztó írásjel a vessző, de használatos még a pontosvessző, a kettőspont és a gondolatjel is. Megfigyeléseink szerint a szlovákiai magyar nyelvű sajtótermékekben a tagmondatok egymástól való elhatárolására ritkán alkalmazzák a kettőspontot - amely egyben a figyelemfelkeltésnek is fontos eszköze -, helyette a gondolatjelet részesítik előnyben. Ennek fő oka a többségi nyelv analóg mondataiban keresendő: a szlovák összetett mondatban a kettőspont csak az idézetet bevezető idéző tagmondat végén, illetve - mind az egyszerű, mind az összetett mondatok vonatkozásában - magyarázó jellegű mondatrész vagy tagmondat előtt fordul elő. Természetszerű tehát, ha az egyik kétnyelvű regionális lap szlovák mondata - „Na druhý deň to už bolo isté - predstavenie sa odkladá” - a magyar nyelvű fordításban így szerepel: „Másnapra egyértelművé vált- az előadás elmarad”. A tagmondatok közötti standard írásjelhasználattól eltérő példák sorát az idézésre vonatkozó adatok bővítik. A gondok egy részét az idézet és az idéző mondat közötti írásjel, más részét a szövegbe szervesen illeszkedő idézet formai jellemzőinek alkalmazása okozza. A szabályzat szerint az idézetet követő idéző mondat elé gondolatjelet kell tenni, a vizsgált korpuszban azonban - szlovák mintára - helyette gyakran vessző szerepel, pl.: „Az önkormányzat ebben az évben jelentősen növeli a futballcsapat támogatására eddig szánt összeget”, ígérte a polgármester; „Azon leszünk, hogy egyre több elsőst írassanak magyar tanítási nyelvű iskolába”, mondta az iskola igazgatója. A magyar helyesírási standard szerinti írásjelezés azonban - a fentiekkel szemben - így alakul: „Az önkormányzat ebben az évben jelentősen növeli a futballcsapat támogatására eddig szánt összeget” - ígérte a polgár- mester. Abban az esetben, ha az idéző mondat beékelődik az idézetbe, már közbevetésnek számít, tehát gondolatjelek közé kell tenni, a második idézőjel ilyenkor a teljes mondat szövegzáró írásjele után következik. A példaanyagban azonban az idézőjelek elhelyezésének módja alkalmanként eltér a magyarra jellemző szabályszerűségektől, s a többségi nyelv idézési szabályait követi, pl.: „Diákcsapatunk is szerepelt a tornán” - mondta az iskola tornatanára - „mégpedig kitűnő eredménnyel.”; „Úgy tudjuk” - nyilatkozta a szülői tanács elnöke -, „hogy az ominózus tankönyveket az iskola már visszaküldte a minisztériumba”. Az akadémiai helyesírásnak az idézetbe iktatott idéző mondat írásjelezésére vonatkozó szabálya alapján azonban az ilyen esetekben a következőképpen kell eljárnunk: „Diákcsapatunk is szerepelt a tornán - mondta az iskola tornatanára mégpedig kitűnő eredménnyel.” Aszlovákiai magyar írásgyakorlatban meglehetősen nagy a bizonytalanság a nagykötőjel használata körül is. A vizsgált források alapján a kodifikált írásmódtól eltérő alakok leggyakrabban a két vagy több nép, illetve nyelv nevének kapcsolatát, valamint a vala- mettől valameddig viszonyt jelölő szerkezetekben jelennek meg, pl.: „magyar-szlovák vita”, „Pozsony- Dunaszerdahely”, „DAC-Slovan- mérkőzés”, „2008-2009-es tanév” stb. A szavak és szórészek közötti írásjelhasználatra vonatkozó szabálypontok alapján azonban ilyenkor a nagykötőjeles írásmódot kell alkalmaznunk, tehát: magyar-szlovák vita, Pozsony-Du- naszerdahely, DAC-Slovan-mérkő- zés, 2008-2009-es tanév.
