Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)

2009-03-19 / 65. szám, csütörtök

ISKOLA UTCA 2009. március 19., csütörtök 6. évfolyam, 11. szám A szlovákiai magyar oktatási intézményeket a szenei gimnázium és vállalkozói középiskola képviselte Kós Károly Vetélkedő Budapesten A szenei csapat tagjai (balról): Takács Diana, Andrási Kitti, Tyukos Gergely, Takács Krisztina (A szerző felvétele) A hagyományoknak megfe­lelően a Kós Károly erdélyi származású polihisztor ne­vét viselő budapesti szak- középiskola és kollégium ebben az évben is megren­dezte a Kós Károly Napo­kat. A rendezvénysorozat keretén belül vetélkedőre is sor került, melynek té­mája ezúttal a polihisztor magyarországi építészeti munkássága volt. SUSLABÉLA Ugyancsak hagyománnyá vált már az utóbbi években, hogy Szlo­vákiából a Szenczi Molnár Albert Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázi­um és Vállalkozói Szakközépisko­la tanulói vesznek részt a budapes­ti nemzetközi megmérettetésen. Ez a hagyomány az idén sem sza­kadt meg. A március 10-12-én megrende­zett vetélkedőn a Takács Kriszti­na, Takács Diana, Andrási Kitti, Tyukos Gergely összetételű csapat eredményesen szerepelt, s a tízta­gú mezőny középcsoportjában végzett. Fábián Gyula zsűrielnök már magát azt a tényt is nagyra méltatta, hogy a szenciek a hatá­ron túlról rendszeres résztvevői a versenynek. Hangsúlyozta, hogy ezt a hagyományt elsősorban azért szükséges ápolni, hogy Kós Károly életműve és munkássága által is együtt maradjunk meg magyar­ként bármely részében Európá­nak, illetve a világnak. Hrubi Gábor, a kollégium igaz­gatója kiemelte, az ismert erdélyi polihisztor nevét 1989-ben vette fel a kollégium, de a hivatalos szervek 1990. május másodikával engedélyezték ezen a néven a működését. Az igazgató örömét fe­jezte ki annak kapcsán, hogy a ha­táron túlról eljöttek Budapestre Szencről, Kolozsvárról és Székely­udvarhelyről, de elégedettebb hangnemben szólhatna, ha még több lett volna az érdeklődő. Az előző évekhez képest ugyanis va­lamelyest visszaesés állt be a rész­vételt illetően. Korábban csapatok érkeztek például Beregszászról vagy Szat­márnémetiből is, de a magyaror­szági iskolák részéről is kisebb az érdeklődés a vetélkedő iránt. A kollégium igazgatója reméli, hogy ez csupán egy átmeneti állapot, s jövőre már több csapat érkezik Budapestre. Kiss Béla, aki már huzamosabb ideje igazgatóhelyettese a kollégi­umnak, elmondta, Kós Károly munkássága felettébb sokrétű volt, s a nemzetközi vetélkedő szervezői minden évben más-más témakörre próbálnak összpontosí­tani, hogy a diákok ezáltal megis­merkedjenek a polihisztor tevé­kenységének sokszínűségével. A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Lehet, annak a bizonyos tanárnak ilyen a stílusa, s nem az ön fia az egyetlen, akit megalázott az osztály előtt (sxc.hu-felvétel) Kikelt rá a tanár A kamasz fiam, aki szerin­tem nem egy problémás eset, állandóan panaszkodik, hogy „pikkel rá” az egyik tanár az is­kolában. Állandóan felelteti, s ha valamit nem tud, megalázza az osztály előtt. Mit tehetek szülőként ebben az ügyben? Jelige: Konfliktus Először győződjön meg róla, igazat mond-e a fia vagy csak sajnáltatja magát. Ha az ember benne van egy helyzetben, azt mindig másképpen látja, mint az, aki csak kívülről szemléli azt. Lehet, hogy annak a bizonyos tanárnak üyen a stílusa, s nem az ön fia az egyetlen, akit meg­alázott az osztály előtt. Lehet, hogy olyan tantárgyról van szó, amit a fia nem kedvel, s ezért nem helyez rá olyan nagy hang­súlyt, mint a többi tantárgyra, a tanár pedig azt szeretné, hogy ebből a tárgyból is legalább olyan jó legyen, mint a többiből. Természetesen azt a tényt sem lehet teljesen kizárni, hogy pikkel rá a tanár. Ilyen is van, elő szokott fordulni mással is. Ám ez ellen is többféleképpen fel le­het lépni. Vagy úgy, hogy neki­veselkedik a gyerek, s óráról órára alaposan felkészül a tan­anyagból, ne tudja rajtakapni azon, hogy esetleg nem készült. Ha pedig mindent tudni fog, a tanárnak nem lesz módja rá, hogy az osztály előtt megalázza. Ezzel a helyzet meg is oldódna. Ha objektív képet szeretne al­kotni arról, milyen helyzetben is van a fia az osztályban, beszélges­sen el a tanáraival. Kérjen tőlük időpontot, mikor tudnának egy kis időt szánni önre, és sorra min­denkitől tudakolja meg, milyen­nek látják a fiát, mennyire vannak megelégedve a tanulmányi eredményeivel, viselkedésével. Lehet, a pikkelős tanár a fia visel­kedése miatt bánik így vele. Lehet a viselkedésében valami arrogáns vagy kihívó, az ő számára nem tet­sző dolog, s ezt a gyakori felelte- téssel próbálj a levezetni. A legigazabb tükröt a fiáról az osztálytársai tudnák alkotni. Ez a korosztály nagyon őszinte egymással, nem kertelnek, nyíl­tan kimondják azt, amit éreznek, gondolnak, ahogyan ők látják az eseményeket. Van összehasonlí­tási alapjuk is, s ők aztán nem köntörfalaznak. Próbáljon velük kapcsolatba kerülni, szóba ele­gyedni. Ha másképpen nem megy, szervezzen valami kis há­zi összejövetelt a srácoknak, vagy menjenek el egy gyalogtú­rára, vagy bármi más, ami árán a fiatalok közelébe kerülhetne, és kötetlen beszélgetésbe elegyed­hetne velük. Ha ők is azt a képet vázolják fel, hogy tényleg pikkel a fiára a tanár, s ő az egyedüli az osztályban, akivel szemben így viselkedik, akkor ezt megbe­szélhetné a gyerek osztályfőnö­kével. Lehet, az osztályfőnök vállalkozik arra, hogy a kollégá­jával megbeszélje az ügyet, s helyre tudják pofozni a dolgo­kat. Ha ez az út nem járható, ak­kor menjen el az igazgató után, aki megbeszélheti a beosztottjá­val a problémát, jobban utána­nézhet annak, hogyan tanít, gyakrabban ellenőrizhetné az óra menetét abban az osztály­ban. Már az igazgató jelenléte a tanórán sok változást hozhat. Olyankor a diákok is másképpen viselkednek, mint egyébként, és a tanár is jobban kontrollálja sa­ját magát. Lehet, a tanárnak elég lesz egy egyszerű figyelmezte­tés, mert előfordulhat, ő sem tu­datosította azt, hogy hogyan vi­selkedik az ön fiával, és csemeté­je esedeg negatív megkülönböz­tetésben részesül. Mint látja, a paletta elég szé­les ahhoz, hogy legyen miből vá­lasztania. Ön ismeri az iskolát, ahová a fia jár, ismeri a tanáro­kat, akik tanítják, ismeri az osz­tályt és ismeri a fiát. Ezeken az ismereteken keresztül szülje át a lehetőségeket, s utána próbálja meg kiválasztani a legmegfele­lőbbet, amellyel nem sérti meg sem az iskolát, sem a tanárokat, sem az osztályt nem hozza kel- lemeden helyzetbe és nem árt vele a fiának sem. Szeretném még egyszer hangsúlyozni, ta­pintatosan kezelje az ügyet, mert könnyű tüzet dobni a ház­tetőre, de már sokkal nehezebb eloltani azt, méghozzá úgy, hogy semmilyen kár ne kelet­kezzen. Az emberi kapcsolatokat sok minden meghatározza, ha csak egy-két részt hasítunk ki be­lőle, nagyon messze járhatunk az igazságtól. Ön a felnőtt, a bölcs, igyekezzen úgy vezetni a fiát, hogy megerősödve kerüljön ki ebből a helyzetből. Nem a pil­lanatnyi győzelem a fontos, ha­nem a hosszú távú. Ha tanulni tud belőle és levonja a következ­tetéseket, akkor nem volt hiába­való a fáradozása, mert remélhe­ti, a jövőben játszi könnyedség­gel képes lesz megoldani az eh­hez hasonlatos ügyeket. Dr. Hadas Katalin pszichológus A Pedagógusfórum legújabb számából Ki mutat példát a diákoknak? LAPAJÁNLÓ „Vannak köztünk olyan kultú­raszervező mindenesek, akik ta­nítványaiknak példát mutatva ott vannak a város vagy a község szervezte kiállításokon, színházi előadásokon, könyvbemutató­kon? Vannak még köztünk olyan pedagógusok, akik felfedezik a tanítványokban szunnyadó, ki­tömi vágyó tehetséget? Vannak köztünk olyanok, akik az elesett, megcsonkított családok anyagi nehézségeire próbálnak pályázati lehetőségekkel hatni, vagy ha másképp nem, legalább az együttérzésükkel segíteni?” - te­szi fel a Pedagógusfórum legújabb számának előszavában a kérdése­ket Hajtman Béla, a lap főszer­kesztője. Andruskó Imre a XIV. Komá­romi Pedagógiai Napokról számol be, Győző Andrea pedig azt ismer­teti, hogyan tanítsuk meg hatéko­nyabban tanulni az alapiskolás diákokat. A modem pedagógiai módsze­rekről Mészáros Magdolna ír, Stirber Lajos zenepedagógus a Comorra kamarazenekar komá­romi hangversenyéről tudósít. A Tollvonás rovatban B. Kovács István és Balázs Emese osztja meg gondolatait az olvasókkal a taní­tásról. Csicsay Alajos Bodnár Gyulá­val, a Katedra folyóirat főszer­kesztőjével beszélget szakmáról, magánéletről és a lapszerkesztés­ről. Pénzes István Kölcsey Ferenc szülőföldjén járt, Sződemetert mutatja be. Pelle István a Branyiszlói-há- gón való áttörés évfordulójáról emlékezik meg. Pék László, a Szlovákiai Magyar pedagógusok Szövetségének elnöke a kisebbsé­gi nyelvhasználat gyakorlati kér­déseit feszegeti a szaklap hasábja­in. (he) PÁLYÁZÓ Meghatározó olvasmányélményem AJÁNLÓ A Katedra Alapítvány és a Szlo­vákiai Magyar írók Társasága a szlovákiai magyar tanulók olvasá­si szokásainak formálása céljával- ismét pályázatot hirdet a szlová­kiai magyar pedagógusok részére. A pályázat témája: Meghatározó olvasmányélményem - diákjaim­nak. Az olvasásélmény lehet vagy a klasszikus, vagy a kortárs ma­gyar, illetve világirodalomból, de bármilyen más tudományos terü­letről (történelem, fizika, kémia, biológia, filozófia stb.) vett alkotás(ok). Fontos azonban an­nak a ténynek a figyelembevétele, hogy az írások a tanulóknak szól­janak, nekik ajánlják a műve(ke)t. A maximális teijedelem nem lehet több 3 gépelt oldalnál. Egy pályá­zó több könyvismertetést is be- küldhet. A pályázatok elbírálását két zsűri: egy háromtagú, szak­emberekből álló és egy tíztagú diákzsűri végzi. A díjazott pálya­munkák készítői a következő juta­lomban részesülnek: 1. díj: 160 euró készpénz és értékes könyv­csomag, 2. díj: 100 euró készpénz és értékes könyvcsomag, 3. díj: 60 euró készpénz és értékes könyv­csomag. Különdíj: Grendel Lajos Kos- suth-díjas író életműsorozata. A legjobb írásokat leközli a Ka­tedra folyóirat és a Szlovákiai Magyar írók Társaságának hon­lapja. Az ünnepélyes eredmény- hirdetésről és díjosztó ünnepség­ről a későbbiekben tájékoztatunk. Mivel a pályamunkák jeligések, az írásokon fel kell tüntetni a pályá­zójeligéjét, illetve mellékelni kell külön, lezárt borítékban a készítő életkorát, szakját, pontos lakcí­mét és iskoláját, egyéb elérhető­ségeit. A pályamunkát postai kül­deményként, minden oldalán jel­igével ellátva, három nyomtatott példányban és digitális formában (floppy-lemezen, CD-n stb.) is ké­rik benyújtani. A pályázat leadási határideje 2009. április 30., és azt Olvasmányélményem megjelölés­sel a Katedra Alapítvány címére (Kukučínova 459., 92901 Du­najská Streda) kell beküldeni, il­letve leadni, (k) Mindenkinek van kedvenc könyve (Képarchívum

Next

/
Oldalképek
Tartalom