Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)
2009-03-19 / 65. szám, csütörtök
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. AAÁRC1US 19. www.ujszo.com HÖVIPIH Magyarul határon innen és túl Pozsony. Magyarul határon innen és túl címmel új irodalmi társalgót indít a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete. Az új programsorozat keretében a határon túli magyar irodalom neves képviselőivel ismerkedhet meg a pozsonyi közönség. A rendezvény első vendége ma 17 órától Szerbhorváth György vajdasági író, médiaszociológus, kritikus, publicista lesz, aki magabiztosan bánik a rétegnyelvekkel, könnyedén váltogat a stílusok között, és teszi mindezt egy egyéni, rá jellemzően flegma írói attitűddel. A beszélgetést, melynek helyszíne az intézet székháza, Krasztev Péter vezeti, (ú) A Valihora FunkPunk Project a RÉV-ben Komárom. Egy amerikai-szlovák jazzformáció, a Valihora FunkPunk Project ad koncertet ma este a RÉV-ben. A kvartettet az amerikai Jared Jacobs és Mark Kelly, valamint a szlovák (névadó) Martin Valihora és Michal Bugala alkotja. Martin Valihora a fiatal szlovák zenésznemzedék elismert képviselője, stúdiózenészként számos ismert európai muzsikussal dolgozott együtt, az utóbbi években New Yorkban él. (e) Tunézia-nap a Duna Televízióban Március 20-án lesz 53 éve, hogy Tunézia Habib Burghiba vezetésével kivívta függetlenségét. Ez az évforduló adja apropóját a Duna Televízió tematikus napjának, amelynek keretében saját gyártású dokumentum- és ismeretterjesztő filmeket vetítenek. Emellett a magazinműsorokban érdekes embereket, neves művészeket látnak vendégül az adott témával kapcsolatban, bizonyítandó, hogy Tunézia évi hétmillió turistájának nem csupán homokos, pálmafás tengerpartokat, de kulturális élményeket is bőven kínál, (ú) Jelenet a Libikóka című előadásból Komáromba tart Szervét Tibor és Dobó Kata Libikóka két előadásban ELŐZETES William Gibson Libikóka című színművét tekinthetik meg a Stúdió-bérlettel rendelkező nézők vasárnap és hétfőn a Komáromi Jókai Színházban. Egy férfi és egy nő kapcsolatában számtalan váratlan vagy nehezen megfejthető helyzetet produkál az élet. Mindig úgy gondoljuk: ismerünk már minden fordulatot, aztán persze kiderül, hogy mégsem... Valószínűleg így van ez Jerry (Szervét Tibor) és Gittel (Dobó Kata) történetével kapcsolatban is, melyet egy nagyszerű darab és két kitűnő színész hiteles játéka révén ismerhetünk meg. Jerry, a fiatal ügyvéd, elmenekül tehetős feleségétől, aki megcsalta, és annak családjától, akik eddig anyagilag és szakmai előmenetelében is támogatták. Önérzetében sértve és hitét vesztve éli napjait egy másik városban, ahol megismerkedik Gittellel, a sikertelen táncosnővel. Romokban heverő önbizalmuk az egyetlen közös vonásuk - de a két magányos, szere- tetre éhes ember egymásba kapaszkodik, és igyekszik közös jövőt építeni... Ez a történet egyszerre mulatságos és szomorkás - és mindvégig nagyon szórakoztató. A díszletet és jelmezeket tervezte, az előadást rendezte: Verebes István. A Budapesti Pinceszínház produkciója 22-én, vasárnap 19 órakor, 23-án, hétfőn pedig 16 és 19 órai kezdettel látható a Komáromi Jókai Színházban, (szél) Két változatban, kettős szereposztással játssza a daljátékot a budapesti Nemzeti Színház A pusztába menekülő János vitéz 1904 novemberében mutatta be a Király Színház a János vitéz című daljátékot, amely Petőfi Sándor azonos című elbeszélő költeménye alapján született. Azóta se szeri, se száma a darabból készült bemutatóknak. Alföldi Róbert is színre vitte a Nemzeti Színházban igazgatásának első évadjában. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Méghozzá mindjárt kettős szereposztásban. A két változatban csak pár szereplő azonos, így a francia királylányt adó Radnay Csilla vagy a falu csőszeként mutatkozó Újvári Zoltán. Két olyan figura, amelyről nem volt különösebb elképzelése Alföldinek. Különös korban született Ka- csoh Pongrácz, Heltai Jenő és Bakonyi Károly daljátéka. Magyarország még az 1896-os millenniumi ünnepségek lázában égett, s még erősen zajlott az az asszimilációs folyamat, amelynek során Magyarország, s főleg Budapest el- magyarosodott, s elvesztette német jellegét. Népszínművek sokasága született az előző esztendőkben, s Blaha Lujza és mások jóvoltából a magyar nyelv lekörözte az addig, főleg a városi polgárság körében uralkodó németet, így a János vitézben kiemelt szerepet kapó magyar zászló és huszárok különös jelentőséggel bírt a bemutató időpontjában. A János vitéz színrevitelének ötlete Bakonyi Károlyé, aki Heltai Jenőt és Sztojanovits Jenőt hívta segítségül, de ez utóbbi valami oknál fogva kiesett, s a helyét egy matematika-fizika szakos tanár vette át, aki ugyan komponált egy gyerekoperettet, de mégiscsak ismeretlen volt a kor színházi világában. A címszerepre Beöthy Zsolt, a színház vezetője a kor egyik üdvöskéjét, Fedák Sárit kérte fel. Igen, jól olvasták, Fedák Sárit, s a siker kirobbanó volt, s alig fél szezon alatt 200 ezer néző látta. A János vitéz azóta számtalan változatban jelent meg színpaStohl András (Jancsi) és Söptei Andrea (lluska) (Gordon Eszter felvétele) dón és filmen, 1985-ben a Szegedi Nyári Szabadtéri Játékokon Victor Máté rockosította a daljáték zenéjét, s a Koltay Gábor rendezte előadásban Varga Miklós, Katona Klári, Hernádi Judit, Balogh Ferenc, Gregor József és Deák Bili Gyula alakították a főbb szerepeket, de ez a változat nem igazán honosodott meg. Mostanában inkább a szöveg modernizálásával próbálkoznak, ezt tette Parti Nagy Lajos és a Nemzetiben most látható előadás alkotói (Vörös Róbert) is. Alföldi rendezése egy igen furcsa szerelmi sokszög, legalábbis az I. változat mindenképpen, hiszen a némileg már túlkoros Jancsinak (Stohl András) és Iluskának (Söptei Andrea) nemcsak a szegénységgel kell megküzdeniük, hanem a szintén Jancsira ácsingózó Gonosszal (Udvaros Dorottya) és az lluska kegyeiért titokban esengő Bagóval (Szarvas József) is. A három felvonást három igen különböző helyszínen játszatja Alföldi (Díszlet: Daróczi Sándor, jelmez: Gyarmathy Ágnes), amelyek közül még az első felvonás utal leginkább az eredeti daljáték világára. A francia király udvara mintegy cukormázas bonbonnal van terítve, addig a harmadik felvonást Tündérhon helyett egy lepusztult metróaluljáróban játszatja, ahonnan János vitéz Iluskát félretaszítva rohan vissza Bagóhoz a nyáj mellé valahová az Alföldre. Nem igazán optimista befejezés, holott Petőfi János vitéze pont azt a karriertörténetet példázza, hogy bárkiből, még egy apátlan-anyát- lan birkapásztorból is lehet akár francia király is. Alföldi leszámol ezekkel a hamis illúziókkal, bár igazából nem ad választ arra, hogy törvényszerű-e Jancsi sorsának ilyen beteljesedése. Hisz választhatná a jómódú és a sápadt Iluská- hoz képest meglehetősen életrevaló Gonoszt, de ugyanúgy az operettvilágból kilépő francia királylányt, aki szintén mindent megtesz azért, hogy behálózza a törökverő hőst. Helyette, inkább a puszták magányát választja, ahol szabadon fújhatja a furulyáját. Az előadás mindenesetre teljes s igen egységes élményt ad, ahol minden a helyén van (a zenekartól a látványos díszleten és jelmezen át), ahol sokszor igencsak jópofi- zik a korunkba átültetett szöveg, s a színészek is beleadnak anyait- apait. Stohl tényleg átalakul János vitézzé, Szarvas József reménytelenül szerelmes Bagója az előadás legszerethetőbb figurája, Udvaros hozza a megunhatatlan vampot, Bodrogi pedig a maga komédiás múltjából összegyúrt szánnivaló, ugyanakkor a nevetőizmainkat is igénybe vevő teszetosza figuráját. Csak az Iluskát adó Söptei figurája sápatag kissé. Hadd említsem még meg, hogy a második szereposztásban Jancsit Mátyássy Bence, Iluskát Tompos Kátya, a Gonoszt Csorna Judit, a francia királyt Spindler Béla, a strázsamestert pedig Szabó Kimmel Tamás hozza. Jean-Francois Richet rendező Halálos közellenség című filmjével nyitják meg Pozsonyban a filmes mustrát Frankofón Filmek Nemzetközi Fesztiválja ELŐZETES Pozsony. A szlovák főváros filmes életéhez elválaszthatatlanul hozzátartozik a Frankofón Filmek Nemzetközi Fesztiválja (FIFBA 2009), amelyet immár tizenegyedik alkalommal rendeznek meg. A gazdasági válság azonban erre a filmes szemlére is rányomja bélyegét, mivel az idén mindössze négy napra rövidül: március 20. és 23. között tartják a Pólusban lévő Palace Cinemas három vetítőtermében. Ahogy a mustrát megelőző sajtótájékoztatón elhangzott, az anyagiak viszont nem hatnak ki a filmek minőségére; a szervezők ezúttal is igényes válogatással kívánják ellensúlyozni az angol nyelvű filmek áradatát az ún. frankofón országok, illetve a hozzájuk tartozó-kapcsolódó államok filmtermésének egy- egy kiváló darabjával. A tavalyi, jubileumi évfolyam kínálatára hétezer néző volt kíváncsi, ami jelentős sikernek könyvelhető el. Ezért az idén is folytatódik a múlt évben megalapozott hagyomány, mely szerint két fő csoportba sorolják be a mozgóképeket. Az egyikbe a francia filmek kerülnek, a másikba a frankofon terület produkcióiból válogatott alkotások. Ez utóbbiba két kanadai, két svájci újdonság, továbbá egy-egy szerb és román, valamint egy luxemburgi-belga koprodukcióban forgatott alkotást kínálnak. A Frankofónia elnevezésű szekcióban pedig levetítik többek között Juraj Lehotský Vak szerelmek című dokumentumfilmjét, hogy így is kiemeljék a tavalyi cannes-i fesztiválon elért sikerét. A program összeállítói úgy igyekeztek válogatni a tavalyi év terméséből, hogy a kínálatban egyaránt szerepeljenek közönség- és szakmai sikert elért mozgóképek. A fesztivált kétrészes sikerfilmmel nyitják meg: Jean-Francois Richet rendező Halálos közellenség, valamint Halálos közellenség 2. című, életrajzi ihletésű gengsz- tertörténetévei. A megnyitó nyilvános, vagyis nemcsak a meghívottak láthatják, bárki jegyet válthat a vetítésre. És megéri, mert a komor hangulatú mozi döbbenetes képsorokban ábrázolja azt a nyers erőszakot, amely a film hőse, minden idők legnagyobb francia gengsztere, Jacques Mesrine életében jelen volt - akár úgy, hogy ő követte el, akár úgy, hogy ellene irányult. Kitűnő a szereposztás is, Mesrine-t Vincent Cassel kelti életre árnyalt alakítással, de feltűnik a történetben rettegett keresztapaként Gérard Depardieu is. A Halálos közellenség megérdemelten nyerte el a francia filmdíjat, a Cé- sart három kategóriában is. A többi film és ajánlói megtalálhatók a www.fiffba.sk webol- dalon. A szemle nyitófilmje, erős, nyers képi és zenei ritmusával és tempójával adja meg a fesztivál lendületét, amelyet nemcsak további filmek, hanem zenei programok is erősítenek majd. Siegfried, azaz Sig, az ismert rendező és zeneszerző, akiről azt tartják, hogy olyan filmzenét komponál, amellyel a „nézőt az éber álom állapotába képes juttatni”, work- shopot tart Pozsonyban. Továbbá a szemle ideje alatt három koncertet is ad a Free Cinematic Sessions kvartett. Az experimentális kvartett, melynek Siegfried is tagja, a világ számtalan koncerttermében megfordult már. (tébé) Előtérben a Jacques Mesrine-t alakító Vincent Cassel a Halálos közellenségből (Fotó: Continentalfilm)
