Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)
2009-03-03 / 51. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. MÁRCIUS 3. Tudomány- hirdetés 15 Egy 8-10 millió éve élt óriásmadár páratlan épségű, 40 centiméteres koponyájára bukkantak Dél-Peruban, ahol a száraz klíma sok kövületet megőrzött A csontos fogú madarak rejtélye MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Lima. Egy 8-10 millió éve élt óriási tengeri madár épségben megkövült koponyáját találták meg paleontológusok Peru sivatagos tengerparti sávjában, ahol hajdan rengeteg tengeri üledék rakódott le. A csontos fogúak családjába tartozó pelagomithida, amely kiterjesztett szárnyakkal 6 m-es szélességet is elérhetett, főleg hallal táplálkozott a Csendes-óceánból. Kb. 50 millió évvel ezelőtt jelent meg és mintegy 2,5-3 millió éve halt ki, lehet, hogy a klímaváltozás következtében. A páratlan épségű, 40 cm-es madárkoponyára egy ásatás során bukkantak a tudósok Ocucaje település közelében, a dél-perui Ica régióban, ahol a száraz klíma sok kövületet megőrzött. Korát 8-10 millió évesre becsülik a limai Természettudományi Múzeum kutatói. A Pelagomithidae családból való óriásmadárból csak ritkán kerülnek elő megkövült maradványok, ráadásul a most megtalált koponya jobb állapotban konzerválódott, mint amilyet valaha is találtak. Az ősi repülő monstrumok tanulmányozása nagyon nehéz, mert bár sokfelé élterjedt a földön - Észak-Amerikában, Észak-Afri- kában, sőt még az Antarktiszon i$ megtalálták maradványait -, rendkívül vékony csontjai nemigen voltak alkalmasak a megkö- vülésre. A pelagomithidának fogai voltak a csőre hegyén, ami segíthette ót a zsákmány - síkos halak és tintahalak - elejtésében, de hatalmas szárnyai kevésbé voltak hatékonyak, mint a mai madaraké: vélhetően csak nehezen tudott elrugaszkodni a földtől és valószínűleg egy kiemelkedő pontra volt szüksége a felszálláshoz. Ken Campbell, a Los Angeles-i Természettudományi Múzeum szakértője tudományos szempontból nagy jelentőségűnek nevezte egy ép koponya előkerülését. A múzeumban nem ismernek más, ehhez fogható minőségű leletet. Dán Kepska, az Észak-Karolinai Állami Egyetem tudósa a madárpaleontológia egyik nagy rejtélyének nevezte a csontos fogú madarakat. A tudósok még azt sem tudják, hogy a pelagomithidák a szu- lákkal és a pelikánokkal vagy inkább a kacsákkal állnak-e rokonságban. A tudósok remélik, hogy a legújabb perui lelet segít megérteni, hogy milyen viszonyban állnak egymással a piscói formációban talált más pelagomithidakövületek. A fővárostól, Limától délre fekvő üledék híres az ott talált sok tengeri fosszíliáról, amelyek közül némelyik kora eléri a 14 millió évet is. Fogai voltak a csőre hegyén, ami segíthette a madarat a zsákmány elejtésében (ČTK/ AP-fe Ivétel) Kiküszöbölhető az embrionális őssejtek iránti igény Őssejtek előállításának eddigi legbiztonságosabb módja MTl-ÖSSZEFOGLALÓ London. Az eddigieknél biztonságosabb módszert dolgoztak ki brit és kanadai kutatók arra, hogy közönséges bőrsejtekből sokat tudó őssejteket állítsanak elő, ezzel hamarosan kiküszöbölhetik az embrionális őssejtek iránti igényt - közölte online kiadásában a brit Nature tudományos magazin. Először sikerült a tudósoknak vírusok alkalmazása nélkül átalakítaniuk a felnőtt testi sejteket embrionális őssejtekhez hasonlóan változásképes, pluripotens őssejtekké. A módszer azt is lehetővé teszi, hogy az átalakulási folyamat végén a sejtek újraprogramozását végző beékelődött géneket eltávolítsák. Az őssejtek a test mestersejtjei, amelyekből sokféle funkciójú testi sejt, szövet és szerv alakul ki. Az embrionális őssejtek az igazi „mindentudó” sejtek, mert bármilyen irányban elindulhat az átalakulásuk, orvosi célú alkalmazásukat azonban világszerte etikai vita kíséri. „Amikor már betegségeket tudunk gyógyítani e terület eredményeivel, akkor minden valószínűség szerint azok az országok is alkalmazni kívánják, amelyek most nem engedélyezik a kutatásokat” - mondta el korábban Nagy András, a kanadai csoport vezetője, aki az EU humán embrionális őssejtkutató hálózatának tanácsadójaként a társaság júniusi budapesti konferenciáján vett részt. Az embrionális őssejtek körüli etikai problémák miatt több kutatócsoport próbálkozik évek óta azzal, hogy bőrsejteket bíijon rá gének segítségével: alakuljanak pluripotens őssejtté (iPS). Ehhez korábban szállítóeszközként vírusokat kellett használniuk, melyek genetikai állományukat beépítették abba a sejtbe, amelyet megfertőztek, ami még akkor is rákot okozhat, ha egyébként ártalmatlanított vírust használnak. A most közzétett, gyökeresen új megközelítést az Edinburghi Regeneratív Orvosi Központ és a Torontói Egyetem tudósai Keisuke Raji, illetve Nagy András vezetésével alkalmazták elsőként. A gének szállítására ők nem vírusokat használtak, hanem a DNS mozgékony, rövid szakaszait, az ún. transzpozo- nokat. Ezek az „ugráló géneknek” is nevezett darabok maguk tudnak új helyre beépülni a DNS-szálon belül, és képesek potyautas géneket is magukkal vinni. E tulajdonságukat használták ki a kutatók, hogy bejuttassák a bőrsejtbe azt a négy gént, amelyekről már korábban bebizonyosodott, hogy visszaállítják a sejt belső óráját, vagyis újraprogramozzák azt. Az eljárás végén ráadásul kiiktatható a transzpozon, ezért az így előállított pluripotens őssejt biztonságosan alkalmazható arra, hogy az emberi test bármely sejttípusát, majd szövetét előállíthassák belőle. teremtsünk együtt . jobb helyet magunknak Még a tudósokat is meglepte az eredmény A kávé védhet a szájráktól MTl-HÍR New York. A kávéivás csökkenti a szájüregi- és a torokrák kialakulásának kockázatát, legalábbis a japán lakosok körében - állítja egy nemrégiben megjelent tanulmány. Toni Naganuma, a Tohoku Egyetem munkatársa és csoportja egy 38 000 résztvevőre kiterjesztett, a japán népesség adatait tartalmazó tanulmányt elemzett, amely az egészségügyi állapot mellett az életvitelre, étkezésre vonatkozó információkat is tartalmaz. A 40 és 64 év közötti résztvevők körében a követéses vizsgálat 13 éve alatt 157 esetben alakult ki a száj, a garat vagy a nyelőcső rákja. Azoknak az embereknek, akik naponta legalább egy csésze kávét ittak, fele akkora kockázata volt ezeknek a ráktípusoknak a kialakulására, mint azoknak, akik egyáltalán nem fogyasztottak kávét - írta Naganuma kutatócsoportja az American Journal of Epidemiology című szakfolyóiratban. A kutatók elemzése szerint a kockázat csökkenése még azokra is kiteijedt, akik egyébként az erőteljesebben veszélyeztetett csoportokba, a nagyivók vagy a dohányosok közé tartoztak. Naganuma elmondta: a kutatás során őket is meglepte a kávéfogyasztás ilyen jellegű hatása. „Bár az alkoholfogyasztás és a cigarettázás megszüntetése a jelenleg ismert legjobb módszer e ráktípusok kockázatának csökkentésére, a kávé védótényező lehet mind a kis, mind a nagy kockázatú lakossági csoportokban” - összegezték megállapításaikat a kutatók. Szívügye az a hely, ahol lakik, ahol a barátaival találkozik, és ahol szabadidejét tölti? Van jó ötlete, mit kellene tenni régiójában, hogy ott mindenki jobban érezze magát? Küldje el nekünk tervezetét legkésőbb 2009. április 7-éig. A Konto Orange a helyi fejlesztés támogatására az idén 100 000 eurót [3 012 600 Sk] oszt szét. Az Ön ötletét akár 3000 euróig [90 378 Sk] terjedő összeggel támogatjuk. Az év leginnovatívabb tervezetének készítőjét ráadásul 1500 euró [45 189 Sk] jutalomban részesítjük. Közösen változtatjuk jobbá a dolgokat! Az összegeket a 30,1260 SKK/EUR átváltási árfolyam szerint számítottuk ki, és euróbán áfával tüntettük fel, a szögletes zárójelben pedig szlovák koronában, szintén áfával. Bővebb tájékoztatás www.kontoorange.sk regionyis'kontoorange.sk 0905 313 313, 0918 393 972 esély a régióknak konto orange ■1910108
