Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)
2009-03-18 / 64. szám, szerda
14 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2009. AAÁRCIUS 18. www.ujszo.com A legtöbb támogatást a futballszakosztály kapta Évközben már nem fogadnak el kérvényeket ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Guta. Összesen 101 905 eurót (3 070 000 korona) hagyott jóvá a képviselő-testület az idei költség- vetésben kulturális és egyéb területen tevékenykedő civil szervezetek, egyesületek, kulturális és sportrendezvények, valamint sportklubok támogatására. Az érintetteknek január végéig kellett eljuttatniuk kérvényüket a városi hivatalba, a pénz elosztásáról pedig - a sport- és ifjúsági bizottság ajánlásait figyelembe véve - legutóbbi ülésén döntött a testület. Az év folyamán további kérvényeket már nem fogadnak el. Az összeg több mint kétharmad része, 75 350 euró (2,27 millió korona) a sportklubok működési költségeinek fedezésére szolgál. Hat sportszakosztály osztozik rajta: a futball, a Figyelembe vették a klub nagyságát, eredményességét, az utaztatási költségeket, azt, miként törődnek az utánpótlással. kézilabda, a cselgáncs- és birkózó, a teremkerékpár, a karate, valamint az asztalitenisz szakosztály. „Az elosztásnál figyelembe vettük a klub nagyságát, eredményességét, az utaztatási költségeket, azt, miként törődnek az utánpótlással és a kialakult hagyományokat is” - mondta Gogh Mihály, a testület sport- és ifjúsági bizottságának elnöke. Véleménye szerint a hasonló nagyságú városokhoz képest Gútán gazdag sportélet zajlik, ezt tükrözi a támogatás összege is. Hozzátette: a tavalyihoz képest idén 2323 euróval (70 ezer korona) több pénzt osztottak szét a klubok között a működési költségek fedezésére. Legtöbbet, 34 ezer eurót (1,025 millió korona) a futballszakosztály kapott, majd a kézilabdá- sok (14 771 €/445 000 korona) és a cselgáncsozók (14 107 C/425 000 korona) következnek. A működési költségek fedezésén kívül további ötezer eurót (150 ezer korona) ítélt meg a testület különböző sport- rendezvények, versenyek támogatására, de ebből a pénzből kapott a postagalamb-szövet- ség, a billiárdklub és a nagyszigeti sportklub is. Kulturális és egyéb szervezetek fenntartására, valamint az általuk megvalósított rendezvények támogatására 21 576 euró (650 ezer korona) jut. Legtöbbet, közel kétezer eurót (60 ezer korona) a katolikus templom orgonájának javítására hagytak jóvá a képviselők, a Military múzeum kiállításának finanszírozására pedig 1328 eurót (40 ezer korona) ítéltek meg. Ezer-ezer euróval (30 000 korona) járul hozzá a város a Gútai kis történetek és lakodalmi szokások című könyv kiadásához és a szlovák kultúra baráti társaság fenntartási költségeihez. 830-830 eurót (25 ezer korona) kap az Alma Art társaság működési kiadásai fedezésére, a Csemadok táncházak szervezésére, a kultúrház a Kolárovčanka, valamint a Mlynček csoport felszereléseinek megvásárlására. A Meteorit, a Hanna Hanna fesztivált, valamint a természetvédők által szervezett Népművészeti Nyár elnevezésű rendezvényt ugyancsak 830 euróval (25 ezer korona) támogatja a város. A többi, mintegy 30 kérvényezőnek ennél kisebb összeggel kell megelégednie, (vkm) Egy hét, nyolc sérült (Szőcs Hajnalka illusztrációs felvétele) Halálos baleset nélküli hét a tűzoltóknál Tizenöt alkalommal oltottak tüzet ÚJ SZÓ-HÍR Nagyszombat. Haláleset szerencsére nem történt, de nyolc ember megsérült azokban a balesetekben, amelyeknél a napokban a Nagyszombat megyében működő hivatásos tűzoltók is beavatkoztak. Ivan Peťko, a Nagyszombati Kerületi Tűzoltó- és Mentőtestület szóvivője arról is tájékoztatott, hogy a tűzoltók 15 alkalommal oltottak tüzet, 8 közúti és 6 egyéb műszaki balesetnél segítettek a mentésben. Heten autóbalesetben, egy ember pedig tűzben sérült meg. A kárt 7452 euróra (224 ezer korona) becsülik, ebből 6326 euró (190 ezer korona) összegű kárt a Nagyszombati járásban hét alkalommal pusztító tűz okozott. Ugyanakkor 91 117 euró (2,7 millió korona) értékű vagyont sikerült megmenteni. Sérülések szempontjából a Ga- lántai járás a „listavezető” a nyolc sérült közül hatan a galántai járásban történt 4 autóbalesetben sérültek meg. (gl) „Az nem fordulhat elő, hogy valaki felismerjen egy kosztümöt egy korábbi darabból" Álomvilágba csöppent „Álomvilágba csöppentem, amikor jó tíz évvel ezelőtt bekerültem a Jókai Színház varrodájába - emlékezett vissza Ficzáné Gergely Gizella, a színház főszabásza és varrodavezetője. - Jórészt a véletlennek köszönhetem, az egyik varrónő ugyanis megbetegedett, és megkérdeztek, be tudnék-e segíteni. Nagyon megtetszett ez a munka, így aztán itt ragadtam! ” V. KRASZN1CA MELITTA Giziké 16 éves korától él az anyagok bűvöletében, mindig varrással kereste a kenyerét: volt ruhaszalon-vezető és tanította is a mesterséget. Mostani feladatkörében azonban a szabás-varrás mellett az emberekhez is értenie kell. A színészekkel éppúgy meg kell találnia a közös hangot, mint a tervezőkkel. A ruhatervezők a rendezőkhöz hasonlóan egy-egy bemutatóra szerződnek, így hatnyolc hetenként más-más személlyel kell együttműködnie, alkalmazkodnia annak munkamódszeréhez. „A tervező kész elképzelésekkel, tervekkel, rajzokkal érkezik, az én feladatom pedig az, hogy azok alapján életre keltsem a ruhákat - mondta. - Ez nem mindig egyszerű, főleg ha a próbafolyamat alatt a tervező alig tartózkodik Komáromban. Az alapanyagokat általában együtt választjuk . ki, Pozsonytól Losoncig, Budapesttől Szegedig járjuk a boltokat megfelelő anyagot keresve. A mennyiséget általában én határozom meg a fazon alapján, hiszen pazarolni nem lehet, és természetesen az árakat is figyeljük. A színek összeállítása a tervező feladata, de azt, melyik anyagot lehet a másikkal jól összepárosítani, hogy az ne húzódjon, ne gyúródjon, folyamatos igénybevételnél el ne szakadjon, abban gyakran kikérik a véleményemet.” Kincskeresés a turkálóban Nem titok: rendszeresen látogatják a turkálókat is, kiegészítők, vagy régebbi anyag után kutatva. Főleg a korabeli ruhákra kell nagyon odafigyelni, sokszor kell „öregíteni”, gányolni az anyagot. A mai korban játszódó darabok esetében kész ruhákat vásárolnak, ám egy-két kiegészítővel mindig egyedivé teszik azokat is. A réAz alapanyagok kiválasztásánál a tervezők általában kikérik a véleményemet (Kis Kata felvétele) gebbi előadásokban megjelent jelmezeket bizonyos idő elteltével ismét fel lehet használni, de ki- sebb-nagyobb módosítást azokon is eszközölnek. „Az nem fordulhat elő, hogy valaki felismerjen egy kosztümöt egy korábbi darabból. Általában a statisztéria ruhái azok, amelyek többször felhasználhatók” - szólt Giziké. Vannak előadások, amikor a színésznek villámgyorsan kell átöltöznie, amit a kosztümök varrásánál is figyelembe kell venni. Ilyenkor rejtett tépőzárakat, patentokat alkalmaznak. A kosztümös próbán aztán kiderül, jut-e elég idő az átöltözésre, nem korlátozza-e a ruha a mozgásban a színészt, hol kell még egy kicsit igazítani. „A most bemutatásra kerülő Énekes madár című darabban például szerepel egy kecske. A jelmezt mi készítjük, és bizony a próba során a színész itt hemper- gett, bukfencezett a varrodában a földön, így tesztelte le a ruhát” - mesélte. Van úgy, hogy duplázni kell a jelmezt, olyankor, amikor a színésznek egy előadáson belül egyazon ruha tiszta és piszkos „változatában” is meg kell jelennie a színen. II. József és a foltok Amikor a jelmezvarrás szempontjából legszebb, legemlékezetesebb darabjáról kérdeztük, Giziké szinte azonnal rávágta: a II. József. A ruhákat ugyanis patch- work, azaz foltvarrásos technikával készítették. „Igaz, rabszolga- munka volt, az ollót három hétig szinte le sem tettem a kezemből, míg a 15x25 cm-es foltokat vágtam, de az eredmény mindenkit elbűvölt - emlékezett vissza. - Soha annyi visszajelzést, gratulációt nem kaptam, mint a II. József után.” A ruhatervezők a legritkább esetben hoznak magukkal kész kosztümöket, a jelmezek túlnyomó többsége helyben készül. „Mivel a Jókai Színház varrodájában mindössze ketten dolgozunk, olyan sokkosztümös előadások előtt, mint például a Csárdáskirálynő volt, a varráshoz igénybe vehetünk némi külső segítséget. Ám az egész munkafolyamatot akkor is nekem kell felügyelnem. Minden egyes ruhának pontosan úgy kell kinéznie, ahogyan azt a tervező megálmodta. Semmit nem változtathatok rajta.” A színház tehát a munkát, a pontosan meghatározott feladatok teljesítését jelenti a főszabász számára. De Giziké elárulta: amikor beül a nézőtérre, és felgördül a függöny, akkor ő is külső szemlélővé változik és belefeledkezik az előadásba. Saját ruháit maga varija Ami a saját ruhatárát illeti, megtudtuk: 16 éves korától csak maga készítette ruhákat hord. „Nem bírnám elviselni, ha az utcán szembe jönne velem egy olyan darab, ami rajtam van - mondta nevetve. - Azt hiszem, ezzel minden igazi varrónő így van, aki valóban szereti és nem tehernek, hanem alkotó munkának tekinti mesterségét.” Jövö héten Tanka Andrea terapeutát mutatjuk be. Mesterei mestetéij „A szakmai zsűri volt a garancia arra, hogy ne a komaság vagy a sógorság határozza meg sorrendet" 20. alkalommal rendeztek Muzslán borversenyt GULYÁS ZSUZSANNA Muzsla. A Muzslai Kertbarát Kör és az önkormányzat közös szervezésében idén 20. alkalommal rendezték meg a község borversenyét. Az idei kerek jubileum alkalmából külön díszoklevéllel és emlékéremmel tüntették ki a falu legjobb borászait. „Előszedtük az elmúlt húsz év statisztikáit, ennek alapján döntöttünk a kitüntetés odaítéléséről. Azokat a borászokat, akik az eltelt időszakban többször elnyerték az aranyérmet, Muzsla község érdemes borásza díjjal tüntettük ki. Muzsla község kiváló borásza címmel ismertük el azon borászok szaktudását, akik fődíjat nyertek a versenyen” - mondta Drapák Károly polgármester. A versenyre 39 gazda nevezett be, a bizottság elé 94 minta került. A 24 fajta borból hagyományosan a fehér borok kategóriája bizonyult erősebbnek. Muzslán már több éve használják a nemzetközi versenyeken is alkalmazott 100 pontos értékelési rendszert. „Két bírálóbizottságot állítottunk fel. Az egyik elnöke Miroslav Petrech, a másiké Korpás Árpád volt. Szigorú elbírálás után 13 arany-, 34 ezüst- és 20 bronzérmet osztottunk ki. A szakmai zsűri volt a garancia arra, hogy ne a komaság vagy a sógorság határozza meg sorrendet” - tette hozzá Drapák. Az idei fődíjat Mészáros János kapta, szorosan mögötte Becse József következett. A tapasztalt gazdák mellett az idei bronzérmes egy fiatal borász, Csákvári Viktor lett. A Vinum Ister-Granum Regionis Borlovagrend képviselői (Képarchívum)
