Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)

2009-03-18 / 64. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. MÁRCIUS 18. www.ujszo.com RÖVIDEN Csak májusban a Speciális Bíróságról Kassa. Az Alkotmánybíróság tegnap nem döntött arról, hogy az alaptörvénybe ütközik-e a Speciális Bíróság és a Speciális Ügyészség működése. A tárgyalást a testület május 20-ára napol­ta el. Az Alkotmánybírósághoz negyvenhat koalíciós képviselő fordult beadvánnyal. Követelik, hogy nyilvánítsák alkotmányel­lenesnek, tehát szüntessék meg a két speciális instanciát, amely a korrupció és a legsúlyosabb bűncselekmények ellen hivatottak fellépni. Elsősorban a HZDS képviselőinek nem tetszik, hogy a Speciális Bíróság tagjai sokkal magasabb fizetést kapnak, mint a többi bíró. Radoslav Procházka alkotmányjogász szerint a Speci­ális Bíróság nem alkotmányellenes, s működése összhangban van az Európai Unió jogrendjével is. (SITA) Nehéz vagy könnyű érettségi tesztek? Nagymegyer/Dunaszerdahely. Megoszlanak a vélemények a tegnapi szlovák írásbeli érettségi vizsgát illetően a tanárok körében. Haluška Viola, a nagymegyeri gimnázium pedagógusa a SITA hírügynökségnek nyilatkozva kifogásolta, hogy a ma­gyar diákok nehezebb feladatokat kaptak, mint a szlovákok, s a teszt túlságosan is az elméleti nyelvtanra irányult. Susla Béla a dunaszerdahelyi Vámbéry Armin Gimnázium érettségijén volt jelen. Ó a tavalyiaknál egy fokkal könnyebbnek ítélte meg a fel­adatsorokat. Zirig Ferenc igazgató szerint sem okozott gondot a tanulóknak a teszt megoldása, (jéem, s) Újra a magyar extrémizmustól mentene minket Fico „Leírtam, hogy spekulálok” ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Robert Fico minisz­terelnök szerint Magyarország mély válságban van, amely termé­keny talaj a szélsőségesek számá­ra. „A komoly gazdasági és társa­dalmi problémákkal küszködő or­szág esetében felmerülhet az a tendencia, hogy a nacionalizmus és a szélsőségek útjára tér” - jelen­tette ki Robert Fico a külügymi­nisztérium által tegnap szervezett konferencián. A kormányfő úgy véli, a magyarok az extrémizmus­sal kívánják elfedni gazdasági és szociális nehézségeiket. „Lehetet­len azonban, hogy valaki ezt úgy próbálja meg eltakarni, hogy a nemzeti kisebbségek védelme te­rén mutatkozó problémákat példa nélküli támadásokkal megpróbál­ja áthárítani a Szlovák Köztársaságra” - húzta alá Fico. Azok a hírek, melyekre Fico teg­nap reagált, csupán médiaspekulá­ciók, nem hivatalos „gyanúsít- gatások”. Az egyik üyen írás az In­dex internetes újságban jelent meg március elején. „Szlovákiának eb­ben a kemény időszakban igenis érdeke, hogy Magyarországot in- stabü, szélsőségekkel, terroriz­mussal sújtott válságövezetnek lás­sa az a tőke, amely Kelet-Európá- ban keres helyet magának. Hiszen ha mi veszítünk, ők jobb eséllyel nyernek” - írta akkori jegyzetében az Index publicistája. „Leírtam, hogy spekulálok, ahogy spekulál az is, aki tényként kezeli, hogy itt ná­cik ölnek vagy hogy nem nácik ölnek” - mondta lapunknak Tóta W. Árpád, az Indexjegyzetírója, aki a Fico által tegnap cáfoltakat két héttel ezelőtt leírta. „Nincs bizonyí­tékom nekem se, egyszerűen ez is egy opció a Magyarországon elter­jedtek mellett- fejtette ki Tóta W. - Mellette annyi szól, hogy a SIS szo­kott nálunk robbantgatni, Mečiar idején meg semmitől se riadtak vissza. Nácik már régen nem terro­rizáltak errefelé, szlovákok igen.” „Magyarországon azért is láthat­nak napvüágot ilyen vélekedések, mert annak megalapozott a gyanú­ja, hogy a Mečiar-kormányzat tit­kosszolgálati eszközökkel próbálta megakadályozni Magyarország euroadanti integrációját” - nyilat­kozott Öllös László politológus. „Egy térségbeli országnak sem érdeke, hogy Magyarország in­stabil legyen, hiszen ezek az ál­lamok olyan mértékben össze vannak fonódva, hogy nincs ér­telme annak, hogy az egyik a má­sik instabilitására játsszon” - hangsúlyozta lapunknak Ondrej- csák Róbert külpolitikai elemző. Ondrejcsák szerint a külföldi be­fektetők régiókban gondolkod­nak, nem konkrét országokban, s ha a térség egy országa instabillá válik, ez a többit is veszélyezteti. A harmadik Mečiar-kormány idején a titkosszolgálat több akciót indított a szomszédos országok geopolitikai céljainak meghiúsítá­sára vagy belpolitikai destabilizá- lására. Az Omega célja az volt, hogy a közép-európai államokban azt a benyomást keltse: az Egyesült Ál­lamok más közép-európai orszá­gok rovására különösen kedvező bánásmódban részesíti Magyaror­szágot. (MSz) A parlament 2007-ben határozatban tiltakozott a megkérdőjelezés ellen Gašparovič: nincsenek Benešnek dekrétumai Pozsony. Ivan Gašparovič köztársasági elnök szerint a Beneš-dekrétumok nem léteznek, de ha léteztek is, akkor helyesek voltak. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Gašparovič ezt a TA3 egyik an- kétjában árulta el, ahol azt a kér­dést tették fel neki, hogy egyetér- tene-e a kitelepített magyarok vagy azok leszármazottainak kár­pótlásával. „A Beneš-dekrétumok gyakorlatilag nem is léteznek - mondta a jelenlegi államfő. - A háború-után létrejött egyfajta ha­talommegosztás, elfogadtak bizo­nyos alapelveket, melyek feladata volt a háború utáni helyzet kezelé­se. Úgy vélem, hogy ezek helyesek voltak.” A Smer és a Szlovák Nem­zeti Párt államfőjelöltje szerint ma már inkább a jövőről kellene be­szélnünk, nem a múltról. Ugyan­akkor a szlovák parlament 2007-ben még határozatban tilta­kozott a háború után hozott ren­delkezések, köztük a Beneš-dekré­tumok megkérdőjelezése ellen. „Elutasítjuk a szlovák és a cseh­szlovák hatóságok által a II. világ­háború után hozott törvények, rendeletek, szerződések és más döntések megkérdőjelezésére és átértékelésére tett kísérleteket” - áll a koalíciós pártok által javasolt és jóváhagyott nyilatkozatban. Beneš szomorkodhat. Gašparovič szerint nem voltak dekrétumai. (ČTK) Ivan Gašparovič legnagyobb ellen­fele, az ellenzéki köztársaságiel- nök-jelölt, Iveta Radičová szerint nem segíti az együttélést, ha fo­lyamatosan azt keressük, hogy me­lyik nép ártott többet a másiknak. „Ilyen módon nem helyezhetjük új alapokra az együttélést” - mondta a jelölt. Lapunknak korábban, 2007 őszén, a Beneš-dekrétumo- kat megerősítő parlamenti határo­zat elfogadása kapcsán úgy nyilat­kozott, hogy egyfajta bocsánatké­rést elképzelhetőnek tart. A hatá­rozat elfogadását hibának tartot­ta, szerinte ez a történészek aszta­lára tartozó kérdés. ,A politiku­soknak csak akkor kellene ezekről beszélniük, ha valamely múltbeli sérelem miatt bocsánatkérésre van szükség - mondta lapunknak Radičová. - AII. világháborút kö­vetően történtek ilyen sérelmek, ezért ebben az esetben a bocsá­natkérés helyénvaló lenne.” A köztársaságielnök-jelöltek közül František Mikloško beszélt arról, hogy elképzelhetőnek tart a de­portált zsidók kárpótlásához ha­sonló megoldást. „Számukra elkü­lönítettünk egy pénzcsomagot, melyet a leszármazottaik kezel­hettek, és felhasználhatták példá­ul az emlékművek gondozására vagy más hasonló célokra” - mondta a konzervatív demokra­ták jelöltje. Ezzel a javaslattal azonban egyedül maradt, mert Zuzana Martináková sem fizetne kártérítést. Opj) A miniszterelnök szerint a neoliberális gazdaságirányítás okozza a problémákat Megint Magyarország Fico kalapjából ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Kormányát dicsérte és az ellenzéket kárhoztatta tegnap Robert Fico miniszterelnök a kül­ügyminisztérium által szervezett gazdasági konferencián. Kijelen­tette, hogy Szlovákia jelenleg azért van ma jobb helyzetben, mint a környező országok, mert a kor­mány a 2006-os választások után határozott gazdaságpolitikai kur­zusváltást hajtott végre. Úgy véli, hogy a szigorúbb állami reguláció és az aktívabb állami gazdaságpoli­tika beváltotta a hozzá fűzött re­ményeket. Peter Goliáš, az INEKO gazdaságkutató intézet elemzője szerint azonban ennek az ellenke­zője igaz: a szlovák gazdaság még ma is a 2006 előtti reformokból él. „Elsősorban a 2006 előtti refor­moknak köszönhető a bérek gyors növekedése, a foglalkoztatottság emelkedése az elmúlt években ­mondta lapunknak az INEKO mun­katársa. - Ennek köszönhető az is, hogy a válság következményei Szlovákiában enyhébbek.” Fico úgy véli, a magyar gazdaságnak az ír és balti gondokhoz hasonló prob­lémáit a neoliberális gazdasági kurzus okozza. „Nem véletlen, hogy ezek az országok sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint Szlovákia” - jelentette ki Fico. Goliáš szerint azonban Budapest bajai korántsem a neoliberális gaz­daságirányítás miatt ilyen súlyo­sak. „Magyarország problémái ab­ból adódnak, hogy az egymást kö­vető kormányok halogatták a szük­séges gazdasági intézkedések be­vezetését, ehelyett inkább népszerű és költséges döntéseket hoztak, melyek összhangban vol­tak a többség elvárásaival, de a gazdaságnak hosszú távon sokat ártottak-véli az elemző. - Az utób­bi évek magyar gazdaságpolitikája a populizmus tekintetében nagyon hasonlít Robert Fico jelenlegi gazdaságpolitikájára.” Ezt igazolja az is, hogy vezető magyarországi közgazdászok a szlovákiai refor­mokhoz hasonlók megvalósítását és az állami költekezés visszafogá­sát javasolják. Fico tegnap figyel­meztette az állami támogatásban részesített külföldi befektetőket is, hogy ne vonuljanak ki Szlovákiá­ból. Kijelentette, hogy ha például a franciák hazamennének, mertapá- rizsikormány ezt támogatná, akkor a szlovák kormány intézkedéseket hozna a többi francia vállalat ellen. „Ha az egyik állam így akar visel­kedni, akkor mi is fellépünk az adott országból származó, Szlová­kiában működő más vállalatokkal szemben” -jelentette ki Fico hozzá­téve, hogy a gazdasági protekcio­nizmus minden fajtája egyenlő az öngyilkossággal az Európai Unió számára, (lpj, s) Holnap hétkor kezdődik a Telefonos felmérés Ivan Gašparovič 50,2 Iveta Radičová 39,1 František Mikloško 4,4 Zuzana Martináková 4,0 Milan Melnik 1,2 Dagmar Bollová 0,9 Milan Sidor 0,2 A 981 megkérdezett 59,7 százaléka kíván az urnákhoz járulni. Közülük 16 százalék még nem tudja, kire adná szavazatát. Forrás: Poliš Slovakia Adatok százalékban kampánycsend a köztársaságielnök-választás előtt - 10 százalék a különbség Gašparovič és Radičová közt Már senkit sem favorizál a katolikus püspöki kar előző két köztársaságielnök-vá­ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Holnap reggel hétkor kezdődik a kampánycsend a szombaton sorra kerülő közvet­len köztársaságielnök-választás előtt. A Poliš Slovakia közvéle­mény-kutató ügynökség tegnap közzétett adatai szerint a két leg­esélyesebb jelölt között már csak mintegy 10 százalékos különbség van; Ivan Gašparovičra a telefo­nos felmérés alapján a megkér­dezettek 50,2 százaléka, Iveta Radičovára pedig 39,1 százaléka voksolna. A Szlovák Püspöki Konferencia tegnap közzétette: a hívők megíté­lésére bízzák, kit választanak, az lasztassal ellentétben így idén nem javasolnak senkit. „Nem akarunk újabb konfliktusokba keveredni” - üzente meg Marián Chovanec, a püspöki kar főtitkára. Emlékezte­tett Rudolf Baláž megyés püspök korábbi, nagy felháborodást okozó prédikációjára, amelyben sokak szerint Adolf Hitlerhez hasonlította Radičovát. Néhány nappal koráb­ban több katolikus pap a konzerva­tív František Mikloško mellé állt. Dušan Dugáček, a Központi Vá­lasztási Bizottság elnöke tegnap még nem tudta megmondani, mi­kor teszik közzé a választások eredményét. „Nagyon örülnék, ha elkerülnénk a problémákat. Sze­retném, ha még a legtöbb gonddal küszködő községben is, ahol a múltban nyolc óra sem volt elég a 620 szavazat összeszámolására, minden zökkenőmentes lenne, így vasárnap esténél korábban is bejelenthetnénk a hivatalos ered­ményeket” - mondta Dugáček. Ha minden jól megy, a végleges eredményeket vasárnap délelőtt 10 órakor ismertetik - a hatályos jogszabály értelmében ezt legké­sőbb a szavazóhelyiségek bezárá­sa után 24 órával kell megtenni. A szavazatszámlálást egyéb­ként tegnap a Szlovák Statisztikai Hivatal 950 alkalmazottja is ki­próbálta, délelőtt fiktív adatokkal „szimulálták” a szombati elnökvá­lasztást. „Ilyenkor próbáljuk ki az adatok összesítését, vagy azt, ho­gyan kell kijavítani a rosszul le­adott jegyzőkönyveket. Ennél a próbánál teljesen mindegy, ki nyer, ugyanis fiktív adatokkal dolgozunk” - jegyezte meg Ľudmila Benkovičová, a hivatal vezetője. A szavazóhelyiségeket szom­baton reggel hét órakor nyitják meg, a leadott voksok összesí­tését közvetlenül a helyiségek bezárása után kezdik meg, este tíz órakor. A hivatal a választá­sokra 1,247 millió eurót (37,5 millió korona) különített el. Az összeg egy részét számítógépek vásárlására költötték, (dem, s) A történészt választották Szarka dékán Komáromban Pozsony. Szarka László törté­nész lesz a következő négy évben a Selye János Egyetem Tanárképző Karának új dékánja. Erről tegnap szavazott a kar akadémiai szenátu­sa. Erdélyi Margit jelenlegi dékán mandátuma a következő hetekben jár le. A tegnapi választáson ő is in­dult. A szlovákiai származású, de évtizedek óta Magyarországon te­vékenykedő történészt az akadé­miai közösség négy tagja jelölte - tudtuk meg Vajda Barnabástól, a szenátus elnökétől. Szarka László 1953-ban született, a pozsonyi Komenský Egyetem Bölcsészettu­dományi Karán végzett. 1986-tól az MTÁ munkatársa, 2001-tól az akadémia etnikai kisebbségkutató intézetének vezetője. A komáromi egyetem tanárképző karán működő történelem tanszék do­cense. (MSz-) .Elnökjelöltek a Jojban Kedélyeskedő támadások Pozsony. „Senki sem tett annyit a szlovák-magyar viszony javításá­ért, mint én” - ismételte meg újra Ivan Gašparovič. Ez alkalommal a Joj televízióban hangzottak el a szavak a négy legtámogatottabb ál­lamfőjelölt tegnapi vitaműsorá­ban. František Mikloško felemle­gette a jelenlegi államfő múltját is. A konzervatív politikus szerint az ország sohasem volt olyan rossz helyzetben, mint a Mečiar-érában. „Ön akkor a kettes számú vezető volt. Hallgatott akkor is és hallgat ma is” - jegyezte meg, s felidézte a Gaulieder-ügyet, iß. Kováč elrablá­sát és a mečiari amnesztiákat. Gašparovič cáfolta, hogy Gaulieder kirúgása mellett szavazott. „Fogad­junk. Ha bebizonyítja, hogy igennel voksoltam, veszek önnek egy parókáť’-viccelôdôttMikloškóval. Zuzana Martináková azért támadta Iveta Radičovát, mert pénzt foga­dott el attól az MKP-tól, amely szin­tén felelős a szlovák-magyar kap­csolatok megromlásáért. A Szabad Fórum elnöke szerint az ellenzéki jelölt túllépte a négymillió koronás kampánykeretet. Radičová ezt visszautasította, (ú) Közvélemény-kutatás Politikusok listája Politikus Február Március Robert Fico 40,0 36,4 Ivan Gašparovič 13,8 12,7 Ján Slota 10,2 10,9 Iveta Radičová 10,6 ....10,4 Robert Kaliňák 11,9 9,1 Vladimír Mečiar 6,4 7,1 Ivan Mikloš 4,7 4,9 Bugár Béla 4,3 4,9 Mikuláš Dzurinda 4,3 4,3 František Mikloško 2,9 4,0 Ján Počiatek 3,5 3,0 Daniel Lipšic 2,5 2,7 Ján Figeľ 0,7 2,6 Csáky Pál 2,5 2,2 Anna Belousovová 1,6 2,0 Pavol Hrušovský 2,6 1,9 Zuzana Martináková 2,4 1,6. Nem bízik senkiben 21,9 22,5 Pártok listája Párt Február Március Smer 46,0 43,7 SDKÚ 12,9 12,5 SNS 11,0 10,6 KDH 9,3 10,6 MKP 8,0 8,5 HZDS 5,9 8,2 Adatok százalékban Forrás: Közvélemény-kutató Intézet

Next

/
Oldalképek
Tartalom