Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)
2009-03-13 / 60. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. AAÁRCIUS 13. Kertészkedő 19 Az elmúlt évtizedekben a magasabb és biztonságosabb terméshozamok elérése érdekében a termelők nagyon sok műtrágyát és permetezőszert használtak Biokertészkedéssel az egészségesebb környezetért Egymásra kedvezően hat a sárgarépa és a hagyma, a paradicsom és a káposztafélék, a saláta és a retek, a zeller és a káposztafélék (Fotó: Hocsi) A cikk szerzője már több mint 25 éve termeszti a zöldséget vegyes kultúrás termesztési módszerrel (Fotó: Hocsi) Napjainkban nagyon sok ember foglalkozik a környezetvédelemmel. Sokan tevékenykednek annak érdekében, hogy a természetben megmaradjon, ne károsodjon a változatos növény- és állatvilág, hogy egészségesebb legyen a levegő, tisztábbak a folyóvizeink, ne tartalmazzanak káros anyagokat az elfogyasztott élelmiszerek. KÖTELES GÁBOR Az elmúlt évtizedekben a magasabb és biztonságosabb terméshozamok elérése érdekében a termelők nagyon sok műtrágyát és permetezőszert használtak a növények betegségeitől és a rovarok kártételétől való megvédése érdekében. Ezek az anyagok tulajdonképpen mérgek. Bizonyos szermaradványok visszamaradnak a termékben is. Az eső pedig bizonyos részüket a folyóvizekbe mossa. Talajfertőtlenítés növényekkel A biokertészkedők is törekednek arra, hogy elegendő, jó és szép termékeik legyenek. A folyamatos zöldségtermesztés ugyanazon a területen maga után vonja a talajlakó kártevőknek (pl. fonálférgek, drótférgek, pajorok stb.) az elszaporodását. Ezért kell a talajt fertődení- teni. A kellő ismeretekkel rendelkező biokertészkedő el is végzi a ta- lajfertőüem'tést, csakhogy nem szintetikusan gyártott mérgek kiszórásával, hanem olyan növények megfelelő időben való vetésével, melyek gyökereiben olyan anyagok képződnek, amelyek elpusztítják a talajlakó kártevőket. Ilyen növény pl. a fehér mustár, a mézontófű vagy a retek. Ezek még a talaj szer- vesanyag-tartalmának a javításához is hozzájárulnak. Kedvező és kedvezőtlen kölcsönhatás A tapasztalt biokertészkedők tudják azt, hogy minden növény a gyökereivel a rá jellemző anyagokat termel ésjuttat a talajba. Ezek az anyagok a szomszédos növényekre kedvezően vagy ked- veződenül hatnak. Ezért igyekezni kell az egymásra kölcsönösen kedvezően ható növényeket egymás közelébe ültetni. Ilyen egymásra kedvezően ható növénypár pl. a sárgarépa és a hagyma, a paradicsom és a káposztafélék, a saláta és a retek, a zeller és a káposztafélék, a burgonya és a borsó, a borsó és a káposztafélék stb. Kölcsönösen kedvezőtlenül hat egymásra pl. a bab és a hagyma, a káposzta és a hagyma, a petrezselyem és a fejes saláta, a burgonya és a hagyma stb. A biokertészkedők bizonyára azt is tudják, hogy elsősorban gyermekláncfű, de kisebb mértékben a saláta, spenót és még több növény gyökerem olyan gombafonalak élnek, amelyek képesek elpusztítani néhány növényi betegséget, mint pl. a fuzáriumot. Annak érdekében, hogy a növények kölcsönhatásáról birtokunkban levő ismereteket minél előnyösebben kihasználjuk a biotermesztés sikeressége érdekében, nagyon előnyösnek tartom a Gertrud Franck által is ajánlott „vegyes kultúrás” zöldségtermesztési módszert. Ezen módszer szerint a zöldséget nem ágyásokon, hanem egymástól 0,5-0,7 m távolságban lévő sorokon termesztjük. A sorokat felosztjuk: fősorokra (A), melléksorokra (B), rövid tenyészidejű növények sorára (C). Vegyes kultúrás termesztési módszer Az „A” sorok egymástól 2 m távolságra vannak. Rajtuk magas vagy szétterülő növényeket termelünk, amelyek májustól őszig foglalják el a sorokban a helyet. Ilyen növények pl. a paradicsom, paprika, uborka, tök. A „B” sorok szintén egymástól 2 m távolságra vannak. Ide olyan növényeket ültetünk, melyek alacsonyabb növésűek, és a vegetáció alatt két termés szedhető róluk. Ilyen pl. a burgonya, káposzta, zeller, bokorbab, hagyma dug- hagymáról, cékla, pasztinák, feketegyökér. A „C” sorok egymástól 1 m távolságra vannak. Rajtuk rövid tenyészidejű alacsony növényeket termesztünk, amelyekről a vegetációs időszakban bizonyos esetekben három termés is szedhető. Növényei: korai sárgarépa, petrezselyem, hónapos retek, korai saláta, fejes saláta, nyári saláta, jégsaláta, korai karalábé, dughagy- ma magról. Már több mint 25 éve termesztem a zöldséget a felvázolt rendszerben. Az elmúlt időszakban a sorok keletről nyugat felé a következőképpen voltak: BCACBCAC... Az A sorok magasabb karóval, a B sorok alacsonyabb karóval és a C sorok rövid botokkal való kijelölése után minden sorközre parajt vetettem. Ez nagyon fontos, mert a parajsorok tájékoztatnak a fokozatos vetésnél, ültetésnél. A talajt fokozatosan átszövik a paraj gyökerei, ezzel megakadályozzuk a talajeróziót és a talaj megkérgese- dését is. A felnövekedett paraj (spenót) védelmet és árnyékot nyújt a kis növényeknek. Levelei megóvják a talajt a kiszáradástól, elhárítanak bizonyos kártevőket, a gyökerei által kiválasztott anyagok pedig több betegséget. Az el nem fogyasztott leveleket, amikor már a paraj szárba kezd indulni, éles kapával közvetlenül a talajfelszín alatt kivágjuk és otthagyjuk a sorok között. így az elhaló gyökerek és levelek indító táplálékot nyújtanak mikroorganizmusok számára. A sorokat minden évben a sorköz felébe, tehát 0,25 m-rel nyugatra tolom. így mindig olyan helyen lesznek a sorok, ahol csak a paraj és később a takarás volt. Az elmúlt vegetációs időszakban az egyes sorokon a következőképpen termeltem a növényeket: B sor: burgonya, majd karfiol, bimbóskel, fodroskel. C sor: hónapos retek-saláta, korai karalábé, nyári saláta. A sor: körömvirág (riasztja a fonálférgeket), május elején a feltételezett sorok helye csalánnal takarva. Május közepén a körömvirág le- sarabolva. Karós paradicsom palánták 0,6 m tőtávolságra. A tövek közé karalábé és céklamag ültetve. C sor: borsó, utána káposzta és zeller. Kakukkfű, mint riasztónövény. B sor: burgonya, majd kései káposzta, közte zeller. C sor: kicsit ritkábban hagyma dughagymáról, rávetve kései sárgarépa. A sor: körömvirág, karós paradicsom, közte jégsaláta, majd cékla. C sor: ősszel ültetett dughagy- ma zöldhagymaként elfogyasztva, rávetve korai sárgarépa, annak felszedése után bokros zöldbab. B sor: burgonya, majd káposzta zellerrel, kakukkfű. C sor: borsó, utána káposzta, zeller, kakukkfű. A sor: körömvirág, palántázott paprika, közte bársonyvirág (Ta- gates). C sor: vöröshagyma dughagymáról, rávetve kései sárgarépa. B sor: burgonya, utána kínai kel, közte saláta. C sor: petrezselyem, a felszedett részen fekete retek. A sor: körömvirág, csalántakarás, karós paradicsom, cékla, karalábé. C sor: hagymamag dughagy- mának, együtt vetve kései sárgarépával. B sor: körömvirág, csalántakarás, uborka, hónapos retek. C sor: petrezselyem. A mustár mint talajfertőtlenítő Szeptember elejétől a felszabadult sorrészekre és sorközökre folyamatosan mustármagot vetettem még október végén is. Úgy, hogy az ősz végére az egész terület be volt vetve mustárral. Azért mustárral, mert a gyökerei által kibocsátott anyagok elpusztítják a talajlakó kártevőket (pl. a fonálférgeket, drótférgeket, cserebogárpajort), ezáltal fertőtlenítik a talajt, majd védik az eróziótól, a nap és a szél szárításától. A mustárnövények -7 °C hőmérsékletnél elfagynak, sűrű talajkarót képezve. Tavasszal, amire a talaj felszárad, a növény a gereblye legenyhébb érintésére is szétesik, szerves anyaggal gazdagítva a talajt. Ezért a szerves anyagért szívesen feljönnek a föld felszínére a giliszták. Kiürítik bélcsatornájukat, amely sok, a talaj alsóbb rétegébe került makró- és mikroelemet tartalmaz. Ezáltal jelentősen javul a talaj termőképessége. A szerző a szepsi mezőgazdasági iskola nyugalmazott szaktanára PIACI ÁRSÉTA Pozsony március 11-én Komárom március 11-én Rimaszombat március 11-én Zseiíz március 11-én Losonc március 12-én Szepsi március 11-én ——ii»«——hm—»n miwiw ni11 Kassa március 11-én sárgarépa 0,55 Euro/kg 0,40-0,60 Euro/kg 0,50 Euro/kg 0,35 Euro/kg 0,60 Euro/kg 0,43-0,59 Euro/kg 0,43 Euro/kg petrezselyem 1,30 Euro/kg 1 Euro/kg 1,33 Euro/kg 0,85 Euro/kg 1,16-1,29 Euro/kg 0,99-1,32 Euro/kg 0,70 Euro/kg burgonya 0,40 Euro/kg 0,40-0,45 Euro/kg 0,33 Euro/kg 0,33 Euro/kg 0,33 Euro/kg 0,33 Euro/kg 0,32 Euro/kg tojás 0,13 Euro/db 0,11-0,13 Euro/db 0,11 Euro/db 0,10 Euro/db 0,10-0,12 Euro/db 0,10-0,11 Euro/db 0,11 Euro/db hagyma (fokhagyma) 0,66 (3,34) Eur/kg 0,60 Eur/kg (0,12 Euro/db) 0,66 (3,32) Euro/kg 0,42 (2,50) Euro/kg 0,40-0,50 (3,29) Euro/kg 0,43 (3,28) Euro/kg 0,23-0,40 (3,29) Eur/kg zeller 1,30 Euro/kg 0,92-1 Euro/db 1,33 Euro/kg 0,35 Euro/db 0,83-1,16 Euro/kg 0,99 Euro/kg 0,70-0,86 Euro/kg paprika 3 Euro/kg X 3,70 Euro/kg X 2,82 Euro/kg 2,90 Euro/kg 1,90-2,90 Euro/kg paradicsom 2,80 Euro/kg 0,33 Euro/kg 2,83 Euro/kg HM 2,20 Euro/kg 1,66 Euro/kg 1,46 Euro/kg kelkáposzta 1 Euro/kg 0,63 Euro/kg 0,66 Euro/kg 1 Euro/kg 0,70-0,96 Euro/kg 0,92 Euro/kg 0,79 Euro/kg méz 5-6 Euro/kg 3-4,50 Euro/kg 4,32 Euro/kg 3,65 Euro/kg 3,40-4,70 Euro/kg 3t4 Euro/kgx 5-6,80 Euro/kg alma/körte 0,60-0,80/1,80 Euro/kg 0,40-0,66/x Euro/kg 0,50-0,70/1,99 Euro/kg 0,80/x Euro/kg 0,40-1,16/x Euro/kg 0,50-0,82/2,16 Euro/kg 0,39-0,50/1,30 Euro/kg őrölt piros paprika 11,30 Euro/kg 8,30-9,96 Euro/kg 12,60 Euro/kg 7,10 Euro/kg X X X karfiol/karalábé 1,40 Euro/db/0,80 Euro/kg x/0,67 Euro/kg 1,83/0,83 Euro/db 1/0,25 Euro/db x/0,66 Euro/db 2 Euro/db/0,50 Euro/kg 1,86 E/db/0,40 Euro/kg káposzta 0,40 Euro/kg 0,40 Euro/kg 0,33 Euro/kg X 0,30-0,35 Euro/kg 0,33 Euro/kg 0,23-0,50 Euro/kg savanyú káposzta/dióbél 1-1,10/5,10 Euro/kg 0,83/4,98 Euro/kg 0,83/4,98 Euro/kg 1/3,65 Euro/kg 0,83/x Euro/kg 0,75/3-4 Euro/kg 0,63/5 Euro/kg
