Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)

2009-03-10 / 57. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. MÁRCIUS 10. www.ujszo.com RÖVIDEN Újabb éles lőszerek Csáky Pálnak Pozsony. Ismét életveszélyesen megfenyegették Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökét. A párt pozsonyi székházába küldött borítékban három éles lőszer volt, a fe­nyegető levélben pedig Csáky mellett Duray Miklós stratégiai alelnököt is megemlítették. A párt feljelentést tett a rendőrsé­gen. „Eljárást indítottunk veszélyes fenyegetés miatt” - tájé­koztatta a sajtót Tatiana Kurucová, a Pozsonyi Kerületi Rend­őr-főkapitányság szóvivője. Az MKP vezetőit már harmadik alkalommal fenyegetik meg ily módon - tavaly júniusban és novemberben is érkezett hasonló tartalmú küldemény a párt­központba. (lpj, t) Már bevonták a korona legjavát Pozsony. A Szlovák Nemzeti Bank március 6-áig a korona 95 százalékát vonta be. A vizsgált időpontban már csak 8,1 milliárd korona volt a polgároknál és a cégeknél, miközben 2008 végén még több mint 77 milliárd korona. „Március elején még 26 millió bankjegy és 422 millió fémpénz nem került vissza a kibocsátóhoz” -közölte Jana Kováčová, a jegybank szóvivője. (SITA) „Nem tudom magyart beszélni” Nagymegyer. „Nem tudom magyart beszélni” - válaszolta Ivan Gašparovič áUamfő(jelölt) lakossági kérdésre tegnap délután a csallóközi kisvárosban tartott fórumon. A hallgatóságból valaki magyarul szólt az elnökhöz. Gašparovič a továbbiakban - már szlovákul - megjegyezte: „Itt ön Szlovákiában van. Azért is jó len­ne, ha beszélné az államnyelvet, mert akkor most szót tudtunk volna érteni.” Az államfő a pénteken megkezdődött elnökválasz­tási kampány keretében, a helyi önkormányzat meghívásának eleget téve mutatkozott be Nagymegyeren. (kovács) Megint hoppon maradhatnak az ellenzéki partok Csak a „saját” csomagról? ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Várhatóan ma sem tűzi napirendre a kormányoldal az el­lenzék gazdasági válságcsomagjá­nak megvitatását a parlamentben. Az SDKÚ, az MKP és a KDH már több mint egy hete kérte a rendkí­vüli ülés összehívását, amit Pavol Paška (Smer) házelnök péntekre hívott össze, de az ülés elmaradt, mert a koalíciós képviselők nem vettek részt rajta. A házelnök ma délután 5 órára napolta el a rendkí­vüli ülés kezdetét. Időközben a kormányoldal is összehívott egy be nem tervezett parlamenti ülést, az utóbbi időben elfogadott kormány- intézkedések és törvényjavaslatok megtárgyalására. Ez az ülés szintén ma - délután egy órakor - kezdő­dik. Az ellenzék hajlik arra is, hogy a kormány által kezdeményezett tanácskozáson tárgyaljanak javas­lataikról. ,A három párt közösen indítványozza, hogy első napirendi pontként vitassuk meg terve­zeteinket - mondta Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője.-Ha ezt el­fogadják, akkor az általunk kez­deményezett ülés fölöslegessé vá­lik, mert nem az a fontos, hogy mi­kor tárgyaljuk meg a csomagot, ha­nem az, hogy megtárgyaljuk.” A kormányoldal azonban továbbra sem tartja fontosnak, hogy az el­lenzéki javaslatokról tárgyaljon. Milan Urbáni (HZDS) nem akarta elárulni, hogyan szavaz pártja kép­viselőcsoportja, az ellenzéki javas­latokról elmondott véleménye azonban nem hagy sok lehetőséget a találgatásra. „Az ellenzéknek volt elég ideje, hogy az általa felvetett témákat bemutassa - mondta la­punknak Urbáni. - Nem látunk okot arra, hogy ezt egy speciális ülésen tegyék meg.” Pénteken a rendkívüli ülés megnyitásán egye­düli kormánypárti politikusként csak a házelnök, Pavol Paška vett részt. Urbáni szerint nem lehet összeegyeztetni a kormány és az el­lenzékválságcsomagját. , A kabinet gazdaságélénkítő intézkedései nem kombinálhatók az ellenzék ja­vaslataival, nem lehet roncsprémi­umot is adni és az áfát is csökkenteni” - jelentette ki. Az el­lenzék elsősorban a jövedelemadót és a járulékokat szeretné lefaragni. Az elképzeléseket a gazdasági élet főbb szereplői is támogatják, mivel egységesen segítenék valamennyi vállalatot, és nem adnak lehetősé­get a korrupcióra. A kormány eddi­gi intézkedéseivel azonban csak a már bajba jutott vállalatoknak kí­ván segíteni, egy ideig fizetné pél­dául a társadalombiztosítási járu­lékokat azon cégek helyett, melyek az elbocsátások helyett a munkaidő csökkentését választják. Holnap a képviselők megkezdik a kormány legújabb válságintézkedéseinek megvitatását is. Várhatóan közel 3 százalékponttal csökkentik az egyéni vállalkozók járulékterheit, ez a rendelkezés azonban csak de­cember végéig lesz érvényben. A napirendi pontok között szerepel a magánnyugdíjpénztárak által ki­szabható kezelési költség mértéké­nek csökkentése is. (lpj-, t) Tulajdonosváltás a Petit Pressben Pozsony. A cseh Mladá fronta Dnest is kiadó német Media Group Rheinische Post 50 százalékos tulajdonrészt szerzett a lapunkat megjelentető Petit Press Rt.-ben, miután megegyezett a Ver­lagsgruppe Passau GmbH-val. A másik részvényes, az ugyancsak 50 százalékos csomagot ellenőrző Első Szlovák Befektetői Cso­port megőrizte eddigi befolyását. „Természetes lépésnek tartom a tulajdonosváltást, mivel mindkét társaság értékrendje azonos” - jelentette ki Alexej Fulmek, a Petit Press igazgatója. A Media Group Reinische Post 1946-ban alakult, s több mint 3700 alkal­mazottja van. Németországban a a több mint 400 ezres példány­számban megjelenő Reinische Post az általa kiadott legismertebb napilap. A kiadó éves forgalma több mint 500 millió euró (15 milliárd korona). Csehországban a már említett Mladá fronta Dnes mellett a tulajdonában lévő MAFRA adja ki a másik jelentős országos napilapot, a Lidové novinyt is. (lpj-) Rosta Mária producer, a Zikkurat ügynökség igazgatója a két művész ügyéről Vadkertiék: kampánystop Közgyógyszertárak Orvosságok milliárdokért (Képarchívum) Nyitra/Pozsony. Derzsi Györggyel és Vadkerti Im­rével, az ismert Társulat két szlovákiai tagjával kampányolt volna az MKP az európai parlamenti vá­lasztások előtt, de az őket képviselő Zikkurat ügy­nökség ehhez nem adta a beleegyezését. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Peczár Károly pártigazgató el­mondta: nem szerette volna, ha emiatt konfliktus alakulna ki a fia­talemberek és a produkciós iroda között, ezért az MKP visszalépett. „Sajnálom, mert a pártban min­denkinek tetszett az elképzelés, de van más lehetőségünk is, és semmivel sem rosszabb, mint ez” -jegyezte meg Peczár. Megkeres­tük Rosta Mária producert is, aki lapunknak úgy nyilatkozott, hogy Derzsi Györgyről szó sem volt, csak Vadkerti Imréről, és a két művésznek a produkciós irodával kötött szerződése kizárja a politi­kai kampányt. Érvelésünkre, hogy nem pártok közötti küzdelemről és nem hazai parlamenti választá­sokról, hanem a szlovákiai ma­gyarság európai képviseletéről van szó, azt válaszolta, hogy „a politikai kampány a világ minden részén politikai kampány, a ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Közzétette a Nemze­ti Autópálya Rt. (NDS) a SkyToll társasággal az elektronikus út- vámrendszer kiépítésére kötött szerződését. De nem az egészet. Továbbra is titkos maradt a do- kumnetum záradékának Kínálat című fejezete - a győztes, a Sky­Toll kérésére. A megállapodás nyilvánosság­ra hozatalát hosszas huzavona előzte meg, a Polgár és Demok­rácia nevű polgári társulás és az ellenzéki képviselők ugyanis kö­vetelték a közzétételét, a közle­kedési minisztérium százszáza­lékos tulajdonába tartozó NDS viszont ezt elutasította. Azzal érvelt, hogy a dokumentumot csak akkor teheti közzé, ha abba a másik fél, azaz az útvámtender győztese, a SkyToll is beleegye­zik. A múlt héten az ellenzéki képviselőkkel való tárgyalás után a Nemzeti Autópálya Rt. ígéretet tett, hogy nyilvánosság­ra hozza a szerződést, ez tegnap Nem szerepelhetnek művészek Obamáért sem kampá- nyoltak”. Rosta Mária lapunknak cáfolta, hogy az egész Társulat szerződte­téséhez kötötték volna a két szlo­vákiai művész szereplésének en­gedélyezését. Szerinte erről szó sem volt. Nyáron a magyarországi sajtó azért bírálta a produkciós irodát, mert az István, a király egyik sze­replője, Herczeg Flóra a szélső- jobboldali rendezvénynek tartott Magyar Szigeten lépett fel. Rosta Mária akkor a 168 óra című heti­lapnak elmondta, hogy a művésznő egy demokratikus or­szágban olyan eseményen lép fel, délután meg is történt, a világ­hálón az NDS honlapján olvas­ható a terjedelmes, majdnem 400 oldalas szerződés szövege. Az rt. szóvivője, Marcel Jánošík tegnap közölte, megkapták a SkyToll beleegyezését, ezért hozzák nyilvánosságra a doku­mentumot. Peter Wilfling, a Pol­gár és Demokrácia társulás jogá­sza szerint a nyilvánosságra ho­zatal az NDS kötelessége volt, „tehát nem jár érte semmiféle dicséret”. Ugyanakkor hozzátet­te: érdemes megfigyelni a szer­ződésben néhány érdekes részt, amelyek a titoktartásra vonat­koznak. „Az NDS épp a titoktar­tásra vonatkozó záradékkal ér­velt, azzal, hogy e miatt a zára­dék miatt nem teheti közzé a szerződést. Szerinte ugyanis a másik fél beleegyezése nélkül semmi sem hozható nyilvános­ságra. A társaság most is hangsú­lyozza, hogy csak a SkyToll egyetértésével tette közzé a do­kumentumot. Ebben a záradék­ban viszont az szerepel, hogy a amüyent engedélyeznek és ami­lyenhez kedve van. Kérdésünkre, vajon Vadkerti és Derzsi - lévén, hogy mégiscsak ők a szlovákiaiak - nem tudták volna-e felmérni, miben vehetnek részt, Rosta Má­ria azt válaszolta: „Ne akarjon kö- tözködni velem, a Magyar Sziget kulturális rendezvény, nem poli­tikai kampány.” Derzsi György megkeresésünk­re azt mondta, hogy magyaror­szági karrierjét féltve nem vállalta a konfliktust a produceri irodával, a részletekről pedig inkább nem beszélne. Vadkerti Imre egyálta­lán nem kívánt az üggyel kapcso­latban nyüatkozni. (vm) másik fél beleegyezése nem szükséges. Kifejezetten hangsú­lyozza ugyanis, hogy nem minő­sül bizalmas információnak az, aminek közzétételét a törvény előírja. „Márpedig ha közpén­zekkel való gazdálkodásról van szó, s ebben az esetben ez így van, akkor nem szükséges a SkyToll beleegyezése” - nyilat­kozta lapunknak Peter Wilfling. A jogász leszögezte, a Nemze­ti Autópálya Rt. állítása, hogy a szerződés nyilvánosságra hoza­talához szükséges a másik fél egyetértése, félrevezető volt. Az útvámtender körül azért pattant ki a botrány, mert a közlekedési minisztérium a legdrágább ár­ajánlatot tevő pályázót válasz­totta ki. A SkyToll 850 millió eu- rós (mintegy 26,5 milliárd koro­na) tendere nyerte meg a ver­senypályázatot, holott az összes többi résztvevő ennél jóval ol­csóbb árat kínált. Néhány hete már Robert Fico miniszterelnök is felszólította az NDS-t, tegye közzé a szerződést, (sán) Pozsony. Tavaly 32,4 milliárd koronáért (1,1 milliárd euró) vá­sároltak orvosságokat a köz­gyógyszertárak, 13,3 százalékkal többet, mint egy évvel korábban - derül ki az IMS Health kimuta­tásából. Ez az összeg megközelíti a teljes egészségügyi költségvetés egyharmad részét. Az éves bü­dzsé mintegy 100 milliárd koro­na (3,319 milliárd euró). Ez azonban nem jelenti azt, hogy ugyanennyivel nőtt a lakosság gyógyszerfogyasztása is, mivel a patikák által átvett készítmények mennyisége csak 2,3 százalékkal bővült, vagyis évközben nőtt a gyógyszerek ára is. Tavaly 166,2 millió csomag or­vosság fogyott el, ez azonban csak a közgyógyszertárak által forgal­mazott mennyiség, a kórházakban felhasznált készítményeket ebbe nem számították be. Áz éves ada­tokhoz hasonlóan alakultak a tava­lyi 4. negyedévi kiadások is. Összesen 8,4 milliárd koronáért (278,8 millió euró) vásároltak or­vosságokat a nyilvános gyógyszer- tárak; ez mintegy 42 millió dobozt jelent, ami közel 10 százalékkal több, mint az előző év hasonló idő­szakában, illetve 7 százalékkal több, mint 2008 harmadik negye­dévében. (lpj, t) Szociális Biztosító Most már nincs pardon Pozsony. 553,5 millió korona (18,37 mülió euró) bevételhez ju­tott tavaly a Szociális Biztosító a büntetőkamatok elengedése ré­vén. Azáltal, hogy az intézmény 2007 végén ismét úgy döntött, nem kell büntetést fizetniük azoknak az adósoknak, akik leg­később 2008 januárjában befize­tik 2007-es hátralékaikat, a bizto­sító jelentős összeghez jutott, mert sok adós élt az alkalommal. Ez az összeg azonban jóval keve­sebb, mint amennyit a Szociális Biztosító várt. Áz intézmény ugyanis 900 mülió koronára (29,87 mülió euró) számított, ki­indulva a 2005-ös adatokból, amikor is 1,5 müliárd korona (51,45 mülió euró) tartozást fi­zettek be az ügyfelek, az elmaradt büntetőkamat pedig 628, 6 mülió korona (20,87 mülió euró) volt. Az „akciót” a Szociális Biztosító a múlt év végén már nem hirdette meg, mert az új törvényi szabá­lyozás nem teszi lehetővé. Azaz már nincs pardon, s akinek tarto­zásai vannak az intézménnyel szemben, annak az elmaradt járu­lékokon kívül a büntetőkamato­kat is meg keü térítenie, (-sán, s) Útvámtenderügy: nem jár semmiféle dicséret a dokumentum közzétételéért Részben nyilvános titkos szerződés 2010-ben nem a minimálbérből, hanem a tavalyi átlagfizetésből számolják ki a legalacsonyabb díjakat Lefarag a válság a kisvállalkozók járulékaiból ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A jövő év januárjától 141,60 euróra emelkedik a mini­mális egészség- és társadalombiz­tosításijárulék az egyéni váüalko- zók esetében. A múlt szerdai kormánydöntés értelmében a 2010-ben befize­tendő összeget már nem a mini­málbérből, hanem a 2008-as, azaz a két évvel korábbi országos át­lagbér 44,2 százalékából számít­ják ki. A tavalyi átlagjövedelem nagyságát most tette közzé a sta­tisztikai hivatal - a 21 7$2 korona (723,03 euró) 8,1 százalékos év­közi növekedést jelent. A minimá­lis kivetési alap az egyéni váüal­kozók járulékai esetében tehát ennek 44,2 százaléka, vagyis 319,58 euró. Jelenleg a legala­csonyabb kivetési alap még a mi­nimálbér, szám szerint 295,50 eu­ró. A Szociális Biztosítóba befize­tendő társadalombiztosítási járu­lék ennek megfelelően legalább 97,80 euró, az egészségbiztosítási járulék pedig 41,37 euró. Most az egyéni vállalkozók összesen 139,17 eurót fizetnek, viszont 2010-től már 141,6 eurót. A válságkezelő csomag része­ként elfogadott módosítás alapján a kisvállalkozók számára a Szociá­lis Biztosító által kezelt szolidari­tási tartalékalap díjtarifája április­tól a jövő év végéig nem a kivetési alap 4,75 százaléka, hanem csu­pán 2 százaléka lesz. Ez a legala­csonyabb havi társadalombiztosí­tási járulék 8,1 euróval való csök­kenését jelenti. Vagyis ennek a váüalkozói csoportnak már ápri­listól kevesebb nyugdíj- és beteg- biztosítási díjat kell átutalnia a Szociális Biztosítóba, mégpedig 89,70 eurót. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 139,17 euró helyett (egészség- és társadalombiztosí­tás) havonta 131,07 eurót kell be­fizetni 2010 végéig. Ami a szociális biztosítást ületi, a legmagasabb kivetési alap júli­ustól nő, éspedig a jelenlegi 2674,90-ről 2892,12 euróra (a tavalyi átlagbér négyszerese) a nyugdíj- és munkanélküliségi já­rulék esetében, a betegbiztosítási járulék esetében pedig a mostani 1003,09-ről 1084,55 euróra (a 2008-as átlagjövedelem 1,5-szö- röse). (sán, s) Évente újraszámolhatjuk a járu­lékokat (TASR-felvétel)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom