Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

2009-02-06 / 30. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 6. www.ujszo.com rtWIM Sáros az orosz titkosszolgálat Moszkva. Anna Polit- kovszkaja meggyilkolása előtt nem sokkal a Szövetségi Biz­tonsági Szolgálat (FSZB) ér­deklődött az áldozat címe és adatai iránt. Ez derült ki az ügy vádlottainak tegnapi tár­gyalásán, amelyen két vádlott is visszavonta vallomását az­zal, hogy azt kényszer hatásá­ra tette. A kényszert a titkos- szolgálat alkalmazta velük szemben. Anna Sztavickaja, az áldozat családjának ügy­védje a bíróságon felolvasott egy dokumentumot, amely­ben a Szövetségi Migrációs Szolgálat az FSZB kérésének eleget téve közölte az utóbbi­val Politikovszkaja adatait 2006. szeptember 18-i dá­tummal. Politkovszkaját, a Novaja Gazeta oknyomozó új­ságíróját, aki sokat írt a cse- csenföldi háborúról és az an­nak során elkövetett jogsérté­sekről, 2006. október 7-én lőt­ték le. A most folyó tárgyalás vádlottai között nem szerepel sem a feltételezett gyilkos, aki külföldre menekült, sem a megrendelő, akit még nem neveztek meg. (MTI) Minimális volt a többség Brüsszel. Az Európai Par­lament minimális szavazat- többséggel úgy foglalt tegnap állást, hogy Koszovó függet­lenségét helyes lenne elis­merniük azoknak az uniós tagállamoknak is, amelyek ezt eddig nem tették meg. Az EP az elfogadott dokumentum­ban ugyanakkor méltatja, hogy Belgrad beleegyezett az EU jogi-igazságügyi misszió­jának, az EULEX-nek a koszo­vói jelenlétébe. A független Koszovói eddig 54 állam, köz­tük a 27-ből 22 EU-tagország ismerte el, Ciprus, Görögor­szág, Románia, Spanyolor­szág és Szlovákia nem. Az EP hangsúlyozta, hogy végre kell hajtani a kisebbségvédelmi rendelkezéseket. (MTI) Kína követeli a foglyokat Peking. Kína ellenzi, hogy bármely ország befogadja a guantánamói támaszponton fogva tartott, terrorizmussal vádolt kínai muszlim foglyo­kat. Csiang Jü külügyi szóvi­vő kifejtette, Peking „a Guan- tánamón fogva tartott mind a 17, terrorizmussal vádolt ujgur fogolyra igényt tart, amikor a tábor Barack Oba­ma amerikai elnök utasításá­ra végleg bezárják”. (MTI) Thatcher lánya rasszista? Hamburg. Egy magánbe­szélgetésben tett rasszista ízű megjegyzése miatt nem al­kalmazza többé Carol That­chert, Margaret Thatcher volt brit miniszterelnök lányát a BBC brit közszolgálati műsor­szóró társaság. Carol That­cher a The One Show-ban, az ausztrál nyűt teniszbajnok­ságról készült felvétel után egy versenyzővel kapcsolat­ban a golliwogg (kb. négerba­ba) kifejezést használta. Az érintett visszautasítja a rasz- szizmus vádját. (MTI) Moszkva rendkívül sokat hajlandó fizetni a kirgizeknek csupán azért, hogy bezárják a manaszi amerikai légitámaszpontot Nagyhatalmi erőpróba a „közelkiilföldön” Az ezer amerikai katona mellett spanyolok és franciák is szolgálnak Manaszon. A támaszpont személyzete és a helyi lakosság viszonya fe­szült, több incidens is történt, miután agyonlőttek egy kirgiz állampol­gárt a bázis területén. (SITA/AP-felvétel) Biskek. A kirgiz kormány már jogi lépéseket is tett a mana­szi amerikai támaszpont be­zárására, törvénytervezetet hagyott jóvá a támaszpont­szerződés felmondásáról, amelyet benyújtott a parla­mentnek. OttKurmanbek Bakij ev elnök hívei vannak többségben, így a jogszabály elfogadása nem kétséges. ÖSSZEFOGLALÓ A törvényhozás elhalasztotta a tegnapra tervezett vitát és szava­zást a kormányjavaslatról azzal, hogy előbb a bizottságokban és par­lamenti frakciókban fognak tár­gyalni róla. Egyébként a szerződés értelmében a támaszpontot hat hónappal az után zárják be, hogy valamelyik fél felmondja azt. Az elvi döntést Bakijev elnök je­lentette be kedden Moszkvában, orosz kollégája, Dmitrij Medve­gyev oldalán, kevéssel azután, hogy Oroszország kétmilliárd dol­láros kölcsönt nyújtott Kirgizisz- tánnak. Moszkva azonban, amely régóta szeretné az amerikai bázis bezárását, tagadja, hogy befolyá­solta volna Kirgizisztánt. A biskeki amerikai nagykövetség szerdán még azt közölte: nem kapott sem- müyen értesítést arról, hogy Kirgi­zisztán a manaszi támaszpont be­zárásáról döntött. Manasz, ahol mintegy 1200 ka­tona állomásozik, 2001 vége óta az Afganisztánban háborúzó szövet­ségesek logisztikai támaszpontja. Az amerikai kormány reményét fe­jezte ki, hogy továbbra is használ­hatja a légibázist. Geoff Morrell, a Pentagon szóvivője az USA számá­ra rendkívül fontosnak nevezte a lé­tesítményt. Bakijev elnök hatalomra kerülé­se, vagyis 2005 nyara óta fenyeget­te Amerikát azzal, hogy bezárja a támaszpontot. Eddig a két fél min­dig megállapodott: az USA növelte a Biskeknek nyújtott támogatást és magasabb bérleti díjat fizetett a támaszpontért. Bakijev bejelentése után megfigyelőkúgy vélekedtek: a hivatalos döntés nem jelenti azt, hogy a több mint ezer amerikai, spanyol és francia katona hamaro­san távozik Manaszból, hiszen Ba­rack Obama az amerikai külpoliti­kában prioritást szán Afganisztán­nak, s ez megnöveli a bázis jelentő­ségét. A Kommerszant orosz lap szerint Manasz szerephez jut az orosz-amerikai viszonyban is, érv­ként például a rakétapajzs-elemek kelet-európai telepítéséről, vagy az Ukrajna és Grúzia NATO-csatlako- zásáról folyó tárgyalásokon. Mmt kiszivárgott, szó lehet ar­ról, hogy Almati átvenné vagy ki­egészítené Manasz szerepét. A ka- zahok - akik az amerikaiakkal sok­kal jobb viszonyban vannak, mint a kirgizek - azonban óvatosak, eddig nem kötelezték el magukat na­gyobb szerepvállalás mellett. így Almati egyelőre nem több az ame­rikaiak számára tartalék repülő­térnél. Oroszország számára, amely vissza akarja szerezni a térség, a volt szovjet tagállamok - az orosz politikai nyelvezetben: közelkül- föld - feletti befolyását, nagy siker, ha Manaszt bezárják. Annál is in­kább, mert Moszkvának is van egy támaszpontja Kirgizisztánban (Kant), amely zavartalanul mű­ködhet tovább, (mti, nol, ú) Bírálják a kancellár asszonyt, amiért felhívást intézett XVI. Benedekhez Haragszik a pápa Angela Merkelre ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Immár nemcsak a holo­kauszttagadó Wüliamson püspök kiközösítésének pápai feloldása osztja mega német politikusokat és a katolikus egyház vezetőit. Éles politikai és sajtóvita kerekedett ab­ból, hogy Angela Merkel egyér­telmű állásfoglalásra szólította fel XVI. Benedek pápát. Georg Brunnhuber CDU-képvi- selő - akit a hét elején a Vatikánban a pápa is fogadott - szerint a német pápa erősen neheztel a személyét a Williamson-ügy kapcsán ért né­metországi bírálatok miatt. El­mondta, XVI. Benedekben az a be­nyomás alakult ki, hogy a szunnya­dó németországi katolikusellenes érzelmek most egy csapásra a fel­színre törtek. Szerinte a Vatikánt meglepte a németországi vita, s en­nek kapcsán a kereszténydemokra­ta politikus bírálta nyilatkozatáért Merkel kancellárt, aki egyben a CDU elnöke is. Miközben több német katolikus vezető és - pártállástól függedenül - magas rangú politikusok is teljes támogatásukról biztosították a kancellárnak a zsidóság melletti határozott kiállását, elsősorban ba­jor vallási elöljárók bírálták Mer- kelt a bajor pápához intézett felhí­vása miatt. így tett a kisebbik kon­zervatívpárt, a CDU testvérpártja, a bajor CSU is. München és Freising katolikus érseke a tegnapi Süd­deutsche Zeitungban értedenségét fejezte ki a pápát ért közvetett kan­cellári bírálat miatt. Reinhard Marx szerint a szentatya semmilyen kö­rülmények között nem kívánja to­lerálni az antiszemitizmust, és szörnyűségesnek nevezte azt, ha valaki ennek ellenkezőjét állítja. Walter Mixa augsburgi püspök még élesebb volt: azt mondta, a kancel­lár politikai és diplomáciai hibát követettel. Tény, a Vatikán szerdán holoka­uszttagadó álláspontjának vissza­vonására szólította fel Williamson püspököt, mondván: csak így tér­het vissza az egyház kebelébe. Ezt több zsidó szervezet is üdvözölte, a Németországi Zsidók Központi Ta­nácsa ugyanakkor csupán az első lépésnek nevezte ezt. Dieter Grau­mann alelnök rádióinteijújában ki­jelentette: aligha tekinthető hite­lesnek, ha a tradicionalista püspök nagyhirtelen visszavonja a holoka- usztot tagadó, mostanáig hangoz­tatott nézeteit. Ezért ők arra szólít­ják fel a Vatikánt, hogy vonja vissza „a zsidóellenes, muzulmánellenes, fanatikus, fundamentalista és fa­siszta” Szent X. Pius Testvériség társaságnak a katolikus egyházba történő visszafogadásával kapcso­latosdöntését. Mindeközben a Vatikán megta­lálta - a Svenska Dagbladet cikke szerint -, hogy ki a felelős a Willi- amson-botrány miatt. Természe­tesen az SVT svéd televízió, amely interjút készített a holokausztta­gadó püspökkel. A Vatikán azt ál­lítja: az interjú egy csapda volt, amelyet tudatosan állítottak XVI. Benedeknek, azért, hogy lejárat­hassák a pápát. Róma szerint a svédek előre tudták, hogy a pápa rehabilitálni akarja a zsidóellenes Piusz Testvériség tagjait, ezért ké­szült az interjú. Az egyházvezetés összeesküvést lát a közlés időzíté­se mögött is. (MTI, ú) Nem köthetett ki a libanoni segélyhajó Gázában - húzza az időt a Hamász Izrael a tengeri blokádon sem enyhít ÖSSZEFOGLALÓ Bejrút/Jeruzsálem. Az izraeli haditengerészet feltartóztatott szerda este egy Libanonból érkező hajót, amely több tonna humanitá­rius segélyt szállított volna a Gázai övezetbe - közölték tegnap a szer­vezők. Két izraeli fregatt még a nemzetközi vizeken megállította a hajót, és visszafordulásra szólította fel, miközben katonai helikopterek köröztek felettük. Tegnap hajnal­ban a hajó újra megkísérelte a pa­lesztin partok megközelítését, ek­kor azonban már lövéseket adtak le rá, majd izraeli katonák megszáll­ták a hajót. A libanoni NTV -nek és az al-Dzsazíra arab televíziónak a hajón tartózkodó munkatársai sze­rint a katonák bántalmazták az uta­sokat. Ehud Barak izraeli védelmi miniszter később a közrádióban be­jelentette, hogy a hajót a dél-izraeli Asdod város kikötőjébe kísérték, mivel megsértette az Izrael által bevezetett tengeri blokádot. A hajó gyógyszert, élelmiszert, ruhát, játékokat, takarókat és vért szállít, amelyeket libanoni és pa­lesztin civil szervezetek ajánlottak fel. Fedélzetén tartózkodik Hilari- on Capucci, Jeruzsálem volt görög­katolikus érseke, aki az 1970-es években hagyta el a várost, miután bebörtönözték Izraelben a PFSZ támogatása miatt. Az ügyben Fuád Szinjóra libanoni kormányfő is közbenjárt. Izraeli katonák otthonában le­lőtték tegnap az Iszlám Dzsihád palesztin szélsőséges szervezet egyik körözött katonai parancsno­kát. A katonák el akarták fogni a 21 éves férfit, aki otthonában, az észak-ciszjordániai Kabatíjában tartózkodott. Aházban fegyvereket és lőszert találtak. A gyanú szerint a férfi a zsidó állam elleni támadá­sokra készült. (MTI,ú) A hajót a dél-izraeli Asdod város kikötőjébe kísérték (TASR/AP-felvétel) Münchenben mindenki az USA-ra fog figyelni A biztonságpolitika Davosa ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Minden szem az Egye­sült Államokra szegeződik a Mün­chenben ma kezdődő nemzetközi biztonságpolitikai konferencián, amelyen mintegy 40 országból ál­lam- és kormányfők, továbbá kül- ügy- és védelmi miniszterek vesz­nek részt. A biztonságpolitika Davosának tartott, immár 45. müncheni fóru­mon a figyelem középpontjában az új amerikai kormányzat által kilá­tásba helyezett irányváltás, a kül- és a biztonságpolitika fő hangsú­lyainak várt megismerése áll, s a washingtoni főszereplő sem akár­ki. Barack Obama ugyanis alelnö- két, Joe Bident küldte el München­be, hogy vázolja a transzatlanti kapcsolatokkal, az USA és Európa partneri viszonyával, a NATO jövő­jével, valamint az összes válságté­mával kapcsolatos amerikai elkép­zeléseket, Afganisztántól kezdve Iránon, Irakon és a Közel-Keleten át egészen a Balkánig és a tervezett európai rakétatelepítésig. Megfigyelők szerint Obama a bemutatkozás fontosságát kívánta aláhúzni azzal is, hogy Biden kísé­retében a bajor fővárosba érkezik James Jones, az elnök nemzetbiz­tonsági főtanácsadója, valamint Richard Holbrooke új afganisztáni főmegbízott. Nem akármilyen az európai résztvevők listája sem, az élen Angela Merkellel és Nicolas Sar- kozyvel. A német kancellár és a francia államfő a fórum előestéjén egy közös felhívásban igyekezett megadni a biztonságpolitikai ta­nácskozás alaphangját, sorra em­lítve a legfontosabb európai prio­ritásokat. Orosz részről pedig Szergej Ivanov első miniszterel­nök-helyettes. adhatja meg sok mindenre a választ. (MTI,ú) POLITIKAI BOTRÁNY Kouchnert besározták Párizs. Bemard Kouchner francia külügyminiszter undorí­tó támadásnak nevezte azokat a vádakat, amelyek egy most meg­jelent könyvben olvashatók a köz- és magánszektorban vég­zett tevékenysége közötti állító­lagos érdekellentétről. Kouch­ner jogi lépéseket is fontolgat ez ügyben. Az óriási visszhangot kiváltó kötet szerzője, Pierre Pé- an azt állítja: az orvos végzett­ségű Kouchner a nemzetközi egészségügyi együttműködéssel foglalkozó Esther közalapítvány elnökeként, 2002 és 2007között - külügyminiszteri kinevezése előtt - jövedelmező tanácsadói tevékenységet is folytatott a szektorban tevékenykedő két magáncégnél, amelyeket bará­tai irányítottak. Az Afrika Steps ésazlmedanevű cégek közel 4,6 millió eurós szerződéseket kö­töttek Gabonnal és Kongóval az egészségügyi reformhoz nyúj­tott tanácsadásért - állítja Péan. A könyv szerint a tartozás egy ré­szét a korruptnak és tekin­télyelvűnek tartott afrikai álla­mok már csak Kouchner 2007. májusi külügyminiszteri kine­Bemard Kouchner (Reuters) vezése után fizették ki, de arról nem szolgál bizonyítékkal, hogy a tárcavezető tett volna bármi­lyen lépést is az ügyben. Azt vi­szont tényként állítja, hogy Kouchner az Imeda elnökét, Eric Danont monacói nagykövetnek nevezte ki, aki ezen minőségé­ben is reklamálta a tartozást Omar Bongo Odimba kongói el­nöknél. Francois Fiiion kor­mányfő tegnap kiállt Kouchner mellett: „Semmi nem igazolja, hogy egyszerű állítások alapján egy ember hírnevébe így belegá­zoljanak.” Kouchner a Nobel- békedíjas Orvosok Határok Nél­kül segélyszervezet egyik alapí­tójaként tíz évig humanitárius missziókban dolgozott. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom