Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

2009-02-05 / 29. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 5. Külföld 9 Az új amerikai elnök jó érzékkel választja ki az adócsalókat - visszaszívja a protekcionista intézkedést? Obama is nagyon elszúrta Tom Daschle (balról jobbra) és Nancy Killefer visszalépett. Timothy Geithner állítólag csak feledékeny volt. (Reuters-felvételek) Moszkvai dirigálás Új katonai tömörülés Moszkva. Egy hadműveleti, gyors mozgatású erő létrehozása mellett döntött a szovjet utódálla­mok egy részét tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB). A döntést tegnap Dmitrij Medvegyev orosz államfő jelentet­te be Moszkvában, a tagállamok ál­lamfőinek szűk körű tanácskozása után. Az Oroszországot, Fehér­oroszországot, Kazahsztánt, Kirgi- zisztánt, Tádzsikisztánt, Örmény- országot és Üzbegisztánt tömörítő szervezet államfői hosszú vita után egységes véleményre jutottak a kol­lektív reagálási erő megteremtésé­nek szükségességéről. Az erről szó­ló dokumentumokat már alá is ír­ták. Iszlám Karimov üzbég elnök ezt azzal a megjegyzéssel tette, hogy Üzbegisztán némüeg eltérő álláspontra helyezkedett. Ami azt jelenti, hogy Üzbegisztán nem kí­ván a létrehozandó erőben állandó jelleggel részt venni, hanem csak ideiglenesen vezényli egységeit egy-egy hadművelethez. Szergej Prihogyko, az orosz el­nök tanácsadója elmondta: ez az erő a tervek szerint állandó harc- készültségben lesz, egységes pa­rancsnokság alatt áll és állandó ál­lomáshelye Oroszország területén lesz. Feladatai közé az esetleges háborús agressziók visszaverése tartozik, továbbá részt vesz a nemzetközi terrorizmus és a szél­sőségesség erőszakos megnyilvá- nulásai elleni harc különleges hadműveleteiben, a határokon át­nyúló szervezett bűnözés elleni fellépésben. (MTI) Washington. Barack Obama hivatalosan még fel sem állt új kormányának három je­löltjéről derült ki valamilyen mértékű adócsalás, közülük ez okból ketten visszaléptek. A harmadikra, Timothy Ge­ithner pénzügyminiszterre rábólintottak a honatyák, el­fogadva azt az „érvet”, hogy csak elfelejtett befizetni 34 ezer dollárt. ÖSSZEFOGLALÓ „Elcsesztem” - mondta Obama a CNN-nek keddi interjújában arra utalva, hogy hibát követett el Tom Daschle egészségügy-miniszteri je­lölése kapcsán. Obama és Daschle szenátor, miután az utóbbiról kide­rült, hogy korábban nem fizetett be több mint 120 ezer dollár adót, kö­zös nyilatkozatban közölte: a sze­nátus egykori demokrata frakció- vezetője visszavonta jelölését. Kedden ugyanis öt vezető ame-, rikai lap követelte, hogy Obama áll­jon el a jelöléstől. A liberális The New York Times szerkesztőségi cikkében úgy foglalt állást: Dasch- le-nek komoly adóhátraléka volt, miközben jelentős jövedelme származott a magánszektorból. Ez alkalmatlanná teszi őt a miniszteri posztra. Obama hétfőn még azt kö­zölte, hogy a múltbeli adófizetési gondok ellenére kitart egészség- ügyminiszter-jelöltje mellett. A több tévécsatornának is nyi­latkozó Obama most azt mondta, vállalja a felelősséget azokért a hi­bákért, amelyeket Daschle adó­problémáinak kezelése kapcsán el­követtek. Az NBC-nek úgy fogal­mazott: hibásnak érzi magát, ami­ért úgy tűnhetett, hogy kettős mér­ce létezik az adófizetés terén, egy a híres emberek, egy pedig az átlag­emberek számára. „Ez hiba volt, el­csesztem (...) vállalom a felelőssé­get ezért a hibáért” - mondta szinte szó szerint több interjújában is. Ugyancsak kedden vált ismere­tessé, hogy szintén adófizetési gondok miatt visszavonta jelölését Nancy Killefer, akit Obama arra szemelt ki, hogy a költségvetési re­formokat felügyelje a szövetségi kormányban. A jelölés kapcsán ró­la is kiderült, hogy a múltban nem fizetett rendesen adót, de részlete­ket nem közöltek. A hatalmas (820 milliárd dollá­ros) gazdaságösztönző csomag kongresszusi elfogadtatásáért küz­dő Obama a CNN-nek kijelentette: „Elnöki működésem sikerének egyetlen mércéje az lesz, ha az em­berek 5 vagy 9 év távlatából vissza­tekintve elmondhatják, hogy rend­be tettem a gazdaságot.” Szerinte riasztó, hogy milyen gyors mérték­ben romlik a gazdaság helyzete. Obama azt is fontosnak tartja, hogy az amerikai kormány gazda­ságösztönző programjából a világ- gazdaság is biztatást merítsen. Ezért a programról szóló törvény szövegében meg fogják változtatni a Buy American (Vásárolj amerika­it) jelszót. (Már az EU illetékesei is bírálták az új amerikai adminiszt­ráció protekcionista eljárását.) „Egyetértek azzal, hogy nem küld­hetünk protekcionista üzenetet,... olyan üzenetet, hogy csak ma­gunkkal törődünk, és nem aggó­dunk a világkereskedelemért is” - nyilatkozta a Fox televíziónak. Odahaza viszont az elnök rossz hírrel szolgál a vezetőknek. A kor­mány arra készül, hogy évi 500 ezer dollárra korlátozza a vezetők java­dalmazását azoknál a cégeknél, amelyek állami támogatást kaptak vagy kapnak ezentúl, árulta el teg­nap egy meg nem nevezett kor­mányzati illetékes. Korlátozni fog- jáka végkielégítéseket is. (MTI, ú) Lenyúlja a segélyeket a Hamász - Abbász csak követelőzött, de lényegében semmit sem ígért Uniós békefenntartókat kért a palesztin elnök ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg/Jeruzsálem/Gáza. A palesztin elnök tegnap felszólí­totta az Európai Uniót, hogy küld­jön békefenntartó csapatokat a pa­lesztin területekre. Mahmúd Ab­bász szerint a nemzetközi közös­ségnek jogi, politikai és erkölcsi fe­lelőssége megfelelő védelmet nyúj­tani a palesztinoknak. Abbász, aki európai körútja kere­tében utazott Strasbourgba, kifej­tette, felelősségre kell vonni Izraelt szörnyű agressziója, a Gázai öve­zetben az iszlamista Hamász ellen végrehajtott háromhetes offenzíva miatt. Az izraeli támadásokat há­borús bűnnek minősítette. Úgy vél­te: a nemzetközi békefenntartók je­lenléte garantálhatná, hogy a tör­téntek ne ismétlődjenek meg. Meg­erősítette ugyanakkor, hogy a zsidó állammal tartós békéről szeretne megállapodni. Az EP-képviselők dpi Livni plakátja (SITA/AP) előtt megismételte: továbbra is azon fáradozik, hogy békét kössön a területet uraló Hamásszal, s moz­galma, a Fatah hajlandó vele kon­szenzusos kormányt alakítani. Abbász anyagi támogatást is kért az uniótól. Beszédével egy időben a Palesztin Hatóság Rámalláhban be­jelentette, hogy 600 millió dollár­ból kell újjáépíteni az izraeli offen- zívában súlyos károkat szenvedett gázai övezeti házakat. Eközben egy ENSZ-szóvivő kö­zölte: a Gázai övezetet uraló Ha­mász jelentős mennyiségű élelmi­szert és takarót foglalt le a világ- szervezet egyik raktárában. Chris­topher Gunnes, az UNRWA segély­ügynökség szóvivője elmondta, hogy a Hamász rendőrsége kedden este berontott az ENSZ raktárába, elkobzott3500 takarót és több mint 400 olyan élelmiszercsomagot, amelyet a a legszegényebb rászoru­lók megsegítésére szántak. Iszmáü Haníjének, a Hamász gá­zai kormányfőjének megölésével fenyegetőzött tegnap egy izraeli kormánytag. Zeév Bőim építés- és lakásügyi miniszter a katonai rádi­óban úgy nyilatkozott, hogy a gázai hadműveletek következő lépésé­nek „a terrorista Haníje likvidálá­sának” kell lennie, mert „ez az egyetlen módszer, hogy véget ves­sünk az Izrael elleni rakétatáma­dásoknak”. Végül egy érdekesség: hat nap múlva lesznek az előrehozott izrae­li parlamenti választások. Cipi Liv­ni külügyminiszter plakátját állan­dóan újra kell ragasztani, mert rendre letépik. A rendőrség már nyomoz az ügyben. Mivel a férfi képviselőjelöltek plakátjai sértet­lenek maradnak, a vandalizmussal az ultraortodox zsidókat gyanúsít­ják, akik szerint egy nő képének nyilvános ábrázolása szigorúan ti­los. (MTI, SITA ú) Guantánamói foglyok Nagylelkű EP-ajánlás Strasbourg. A guantánamói fog­lyok befogadására kérte az Európai Unió tagállamait a Európai Parla­ment a tegnap jóváhagyott állás- foglalásban. Az EP felszólította az USA-t, hogy azokat a foglyokat, akik ellen elegendő bizonyíték áll rendelkezésére, minél előbb állítsa szakértő, független és pártatlan bí­róság elé. Azokat viszont, akik el­len nem indul eljárás, szállítsák vissza hazájukba. Az EP külön kér­te Washingtont, hogy - a nemzet­közi és amerikai alkotmányos jog alapján - biztosítsa a guantánamói foglyok emberi jogait és alapvető szabadságjogait. Az elmúlt hét év során közel 800 fő került Guantá- namóra. Jelenleg 242 foglyot őriz­nek a táborban, közülük 62 számá­ra kellene tartózkodási helyet ta­lálni. A 62-ből tizenhét a kínai ujgur kisebbséghez tartozik, őket Kíná­ban biztosan üldöznék. (m,ú) Cseh birkózás a Lisszaboni Szerződéssel Ismét elnapolták a döntést ^“ntad“ Lezártnak tekinti a Vatikán a holokauszt-ügyet Nem említette a vitát a pápa KOKES JÁNOS Prága. Február 17-re halasz­totta a döntést a Lisszaboni Szer­ződésről a cseh képviselőház teg­nap reggeli ülésén. A 200 tagú tes­tületben 117 képviselő az ismételt halasztás mellett, 73 pedig ellene voksolt, hatan tartózkodtak. A kéthetes halasztást a kor­mányzó ODS javasolta, amely a Lisszaboni Szerződés ügyében nagyon megosztott. Mirek Topo- lánek kormányfő és pártelnök be­ismerte, pártján belül továbbra is nagyon erős az uniós szerződést ellenzők aránya. Az ODS egy ré­sze, hasonlóan az ellenzéki kom­munistákhoz, attól tart, hogy a re­formszerződés megnyirbálja Csehország nemzeti szuverenitá­sát, sőt egyesek szerint lehetősé­get teremt a Beneš-dekrétumok felülvizsgálatára is. Helena Mallotová (ODS) kép­viselőnő ezért több társa nevében egy olyan nyilatkozat elfogadásá­nak ötletét is felvetette, amely ki­zárná, hogy a jövőben meg lehes­sen kérdőjelezni a II. világháború után kialakult jogi és vagyoni vi­szonyokat. Karel Schwarzenberg külügyminiszter azonnal felesle­gesnek minősítette az ilyen nyi­latkozatot, s a javaslatról nem is szavaztak. Nem kapott támoga­tást a kommunistáknak az a javas­lata sem, hogy a Lisszaboni Szer­ződésről folyó vitát szakítsák meg május végéig, s addigra teremtsék meg egy népszavazási törvény el­fogadásának feltételeit. Pontatlan BT-tagok New York. Pontatlanul működik az ENSZ Biztonsági Tanácsa, márpedig a háború­ról és békéről döntő testület soros elnökségét betöltő Ja­pán szerint jobban kell ügyelni a házirendre. A testü­letben helyet foglaló 15 tagál­lam képviselői notórius ké­sők, az ülések rendszeresen 30-45 perces csúszással kez­dődnek. A japánok ezért a ta­nács minden tagállamát meg­lepték egy órával. Az ajándé­kozás nem példa nélküli a vi­lágszervezetben: az elmúlt évben az elnökség átvétele­kor a brit küldöttség esernyő­ket osztogatott. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Vatikánváros. XVI. Benedek nem tért ki tegnapi általános audi­enciáján a holokauszttagadó Ri­chard Williamson püspök kiközösí­tésének feloldása körüli vitára, bár előzőleg a német kancellár egyér­telmű nyilatkozatra szólította fel a katolikus egyházfőt az ügyben. Angela Merkel kedden este hangsú­lyozta, a Vatikánnak egyértelműen állást kell foglalnia amellett, hogy a holokausztot nem lehet tagadni. A pápa tegnap nem reagált a kancel­lárasszony felvetésére. Federico Lombardi vatikáni szó­vivő azt mondta, hogy XVI. Bene­dek „világosabban el sem ítélhette volna” a holokauszttagadást. Em­lékeztetett az egyházfő 2005. au­gusztusi, a kölni zsinagógában, majd a 2006. májusi, az auschwitz- birkenaui koncentrációs táborban mondott szavaira, továbbá az idén január 28-án tartott általános audencián tett kijelentéseire. To­vábbá felhívta a figyelmet XVI. Be­nedeknek a múlt héten kifejezett szolidaritására, amellyel a zsidók iránt viseltet, és idézte őt: „A sóé­nak mindenki számára intő jelnek kell lennie a feledés, a tagadás és (a zsidók kürtására tett kísérlet) mé­reteinek csökkentése ellen.” Egyébként a Vatikán tegnap nyi­latkozatban szögezte le: a holoka- uszttagadásával botrányt kavaró Williamson püspöknek vissza kell vonnia álláspontját, mielőtt telje­sen befogadnák a római katolikus egyházba. (MTI, ú) RÖVIDEN Egyeztetés a tranzitról Moszkva. Oroszország kész megengedni az USA-nak, hogy a területén átjussanak el Afganisztánba nem katonai felszerelések és személyek - közölte tegnap Grigorij Kara- szin. Az orosz külügyminisz­ter-helyettes azt mondta, az amerikai megkeresésre né­hány nappal ezelőtt kedvező választ adtak, és a kérdésről napokon belül megkezdőd­nek a diplomáciai konzultáci­ók. Azt is kijelentette, hogy Moszkva más vonatkozások­ban is rugalmas magatartást szándékozik tanúsítani. Cá­folta, hogy Oroszország a ra- kétapajzs-elemek kelet-euró­pai telepítésére vonatkozó amerikai tervek miatt akadá­lyozná az amerikai katonai tranzitot. (MTI) Kirgiz-amerikai huzavona Brüsszel. A NATO nem használja az afganisztáni műveletek logisztikai hátte­reként a kirgiz manaszi légi- támaszpontot, amelyet az ot­tani vezetés be akar záratni. Ezt tegnap mondta Brüsszel­ben James Appathurai NATO- szóvivő. De beismerte: „Egyes NATO-országok, beleértve az USA-t, használják ugyan lo­gisztikai célokra, de a NATO mint szervezet nem.” Manasz jelenleg az egyetlen amerikai légitámaszpont a volt szovjet közép-ázsiai térségben. Kur- manbek Bakijev kirgiz állam­fő bejelentette, hogy a bázist be kívánják zárni. (MTI) Elengedik a Fainát Mogadishu. A Szomáliái kalózok 3,2 millió dolláros váltságdíjat kaptak tegnap az általuk elfoglalt, harckocsikat szállító Faina ukrán teherha­jóért - közölte az ügylet nyél­be ütésében segédkező egyik helybeli. Andrew Mwangura, a mombasai székhelyű Kelet- Afrikai Tengerész Segély- program képviselője nem erő­sítette meg a hírt. Ä Fainát ta­valy ősszel kerítették hatal­mukba Szomáliái kalózok. Az ügy nem csupán a harckocsik miatt keltette fel a nemzetközi közvélemény figyelmét, ha­nem azért is, mert regionális vita kerekedett abból, hogy mely országnak szánták a fegyverszállítmányt. (MTI) Aggodalmakat kelt a műhold Teherán. Az Omid nevű műhold fellövése nem szolgál katonai célokat - közölte teg­nap az iráni külügyi szóvivő. „Irán első saját gyártású műholdjának Föld körüli pá­lyára állítása tudományos és technológiai jelentőségű” - mondta Haszan Gasgavi. Vi­szont a Fehér Ház, valamint a brit, a francia és a német kül­ügyminisztérium egyaránt- aggodalmának adott hangot az iráni műhold fellövését és Teherán ezzel kapcsolatos szándékait illetően. Ehud Ba­rak izraeli védelmi miniszter felszólította a nemzetközi kö­zösséget, hogy szigorítsa meg a Teheránnal szembeni bün­tetőintézkedéseket. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom