Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

2009-02-05 / 29. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 5. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ KISALFÖLD Cigány önvédelmi gárda létrehozását tervezi a nyugat- dunántúli romák hatéko­nyabb érdekképviseletéért a Gyór-Moson-Sopron Megyei Cigány Érdekvédelmi Szö­vetség vezetője - írta a Kisal­föld. Pádár László elmondta: a Magyar Gárda múlt szom­bati, Ivánban megtartott ren­dezvényének hatására szer­veződnek a Győr, a Vas és a Zala megyei romák. Az elnök hangsúlyozta: a romák is ké­pesek hallatni a hangjukat, ők is össze tudnak fogni. A gárda kizárólag békés eszközökkel hívja fel a figyelmet a romák­ra. Pádár László fel akarja venni a kapcsolatot a vajdák­kal. (mti)- A parlamentben állítólag a meggyőződésem és a lelkiismeretem szerint kell szavaznom. Tehetek én arról, hogy se meggyőződésem, se lelkiismeretem? (Peter Gossónyi rajza) Nem minden rasszizmus, ami elsőre annak látszik, de a valóság sem csak fehér vagy fekete „Cigánybűnözés” Miskolcon Furcsa ügy borzolta a mis­kolciak kedélyeit az elmúlt napokban. A város rendőr- kapitányát előbb leváltotta, majd (egyebek között egy tömegdemonstráció hatá­sára) visszahelyezte poszt­jára az országos rendőrka­pitány - az igazságügyi és rendészeti miniszter nyo­mására. KISS TIBOR NOÉ Pásztor Albert egy tabutéma kap­csán szólalt meg - a romák és a bű­nözés kapcsolatáról nyilatkozott. Egyesek szerint kijelentései rasszis­tának minősíthetők, mások szerint a rendőrkapitány csak „őszintén” ki­mondta, amit a többség gondol és tapasztal Magyarországon. „Azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy az ilyen erőszakos jellegű köz­területi rablások elkövetői cigány emberek. Miskolcon (...) legfel­jebb pénzintézetet vagy benzinku­tat rabol ki magyar, minden más rablás viszont az ő részük” - tudósí­totta Pásztor múlt pénteki sajtótá­jékoztatójáról a Borsod Online. A miskolci rendőrkapitány azért állt a sajtó elé, mert az utóbbi két hónap­ban nyolc utcai támadás történt a városban, amelyek kapcsán össze­sen 11 elkövetőt vettek őrizetbe. Pásztor Albert szavai nem marad­tak visszhangtalanok. Az SZDSZ ré­széről Gusztos Péter ítélte el a „faji alapú megkülönböztetést”, azt tu­dakolva a rendőri vezetőtől, „faji kartotékját magáncélra vagy a rendőrség keretei között vezeti-e”. A romák sem ítélték meg egységesen az esetet. A Roma Rendőrök Orszá­gos Egyesületének elnöke szerint Pásztor kijelentésével már a követ­kező választások utáni helyzetre „készül”, jobbra pozícionálva ma­gát. Nem értett egyet Horváth Fe­renccel Lakatos Attila, a Borsod me­gyei cigányvajda, aki szerint a városi rendőrkapitány csak tényeket kö­zölt. „Olyan emberről beszélünk, aki feltette az életét a rendőri munkára” -vallott Pásztorról Lakatos. A hivatalos reakció sem késett so­káig, Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter már szombat reggel bejelentette Pásztor áthelye­zését a Megyei Rendőrkapitányság­ra. A miniszter nem titkolta, „vérzik a szíve” a döntés miatt, Pásztort ugyanis kiváló rendőrnek tartja. Az adatai legalábbis erről tanúskod­nak: 2000-ben, kinevezése első évé­ben harminc százalékkal csökkent a bűncselekmények száma Miskolcon és környékén, 2008-ban pedig átve­hette a Magyar Köztársasági Érdem­rend Lovagkeresztje kitüntetést. Ezután felgyorsultak az esemé­nyek, Pásztor miatt ugyanis nem­csak Draskovics szíve vérzett, ha­nem szinte mindenkié Borsodban és környékén. Nemcsak a Fidesz- -KDNP miskolci önkormányzati frakciója állt ki Pásztor mellett, ha­nem az MSZP-s polgármester, Káli Sándor is, aki szombaton rendkívü­li sajtótájékoztatót tartott az ügy­ben. Mások szervezkedtek: a rend­őrkapitány melletti szimpátiatün­tetésen két-háromezer ember je­lent meg vasárnap. A miskolci demonstráció alig­hanem az utóbbi évek egyik legab­szurdabb közéleti eseménye volt. A tüntetésen Káli Sándor polgár- mester hallgatta a fideszes Molnár Oszkár beszédét, a tömegben pe­dig árpádsávos és jobbikos zászlók is feltűntek. Pásztor Albert egyéb­ként maga kérte a szimpátiatünte­tés elmaradását - a rendőrkapi­tány ugyanis szombat este már is­mét Miskolc rendőri vezetőjének mondhatta magát, miután a nyi­latkozatát még aznap kivizsgálták, és mivel mindent rendben találtak, visszahelyezték posztjára. Pásztor hivatalosan figyelmeztetésben ré­szesült. Káli Sándor, a város polgár- mestere az eset után Miskolc összetartását emelte ki. Egyúttal közölte, hogy a borsodi megye- székhely készenléti rendőrség felállítását kéri. Emellett roma­felzárkóztató programokhoz kér­te Draskovics Tibor támogatását. Káli tömören összegzett: „a ro­makérdés sorskérdés”, és ebben alighanem az ügy minden szerep­lője egyetértett. Abban azonban továbbra sincs egyetértés, hogy egy rendőri veze­tőnek (vagy bárki másnak) joga van-e a bűnözőket a származásuk alapján megkülönböztetni egy­mástól. Ha ugyanis beszélhetünk „cigánybűnözésről”, vajon nem lenne-e érdemes az „alacsony is­kolai végzettségűek, munkanél­küliek és nagycsaládosok” bűnö­zéséről is beszélnünk? A vonatko­zó kutatások (amint erre Műnk Veronika is hivatkozik az indexen közölt publicisztikájában) szerint ugyanis a hasonlóan hátrányos szociális helyzetben lévő rétegek tagjai között azonos a bűnözők aránya - akár romák, akár nem. Nem minden rasszizmus, ami elsőre annak látszik, de a valóság sem csak fehér vagy fekete. Mint ahogy a bűnöző bőrszíne sem csak a sötét lehet. KÉZ, IRAT Fejlemények MIKLÓSI PÉTER Engem az összefüggésekérdekel- nek. Azok tükrében könnyebben megértem a folytonos félreértések cáfolatainak cáfolatait... Mert például bölcsdöntésnektartom, hogy az illetékesek- amikor lát­ták, hogy januárban mégsemle­het kivitelezni a szilveszterkor ki­iktatott jászlói atomerőmű dacos újraindítását- a nagyobb nemzet- közislamasztikátkerülendő -, megáhították az egész elképze­lést. Nem vonták vissza, nem töröl- tékel, nem tettéksemmissé, még csak azt semmondták,hogy túl­buzgó hepciáskodás volt az egész- csak megállították, mint pionírVí- tya a vonatot. (Később születet­teknek: gyors, de határozottpio- nímyakkendő-lengetéssel!) Úgy­hogy: hamajdelhárulnakaz aka­dályok és a külhoni figyelem lany­hulása révén kedvezőbb lesz a nemzetközikömyezet,egyetlen mozdulattal továbbindulhat az egész kormányzati atomlobbi, s meg sem áll ajózan ész hűlt helyé- ig.Persze,akia kákán is csomót ke­res, az mondhatná ilyenkor, hogy eme megállításnál csak az lett vol­na bölcsebb döntés, ha el sem indít- jákaz egész atomerőmű-vissza­kapcsolásihercehurcát, ám én egyáltalán nem osztom ezt a néze­tet. Részben, mertanehézségek korántsem voltakelőre láthatóak (lényegében ettől nehézségek ők); részbenmertaztavak isláthatja, hogyabibi lényege: azországpoli- tikusaitcsakfolytonosanfélreér- tik. (Akiittmégmindigellentmon- dást lát, tegye le az újságot, vagy hagyjael az országot. Őkugyanis „csak” félreérthetetlenül félrebe­szélnek.) És éppen ennyire helyes- nekmegbölcsnek tartom azt a mi­niszterelnöki döntést is, ahogy a kormányfő megállította az építés­ügyi tárcánál zajló, faliújságtende­reken nyugvó machinációkat. Em- lékeznektalán, még ősszel, infor­mációhiányra hivatkozva, nem váltotta le az illetékes minisztert, hanem aztmondta: karácsonyig váijaaKözbeszerzésiHivatalide- vágó jelentését, utána rögvest dönt. Persze, odavágójelentés az­óta sincs,apán minister azóta is ott lébuskál a bársonyszékben és a zsí­ros dohánnyal járó tendereket leg­följebb nem a dolgozószobája előt­ti faliújságon, hanem az épületud­var eperfáján hirdeti meg! Ezigen, így kell megállítani egy bűzlő fo­lyamatot, hiszen az eredmény fe­nomenális : aki fontos, egyelőre maradahelyén.afelelősöketto- vábbra is keresik, a Közbeszerzési Hivatal-minteleddig-legföljebb önmagátközbeszerzi meg felügye­li, miközbenaszázmilliókatsíboló minisztériumban elbocsátották az egyikportás kutyáját, nohaafej- leményeknekmég koránt sincs vé­ge. (Van a portásnak nagyobb ku- tyájais!) Ésegyetértekarendőrség vadonatúj átfogó forgalommegál­lító akciójával is! Igenis, elég volt a szabálytalankodókból, az ittas ve­zetőkből, akopasz gyorshajtókból; rendet azutakra, jöjjönaZorró-to- leranciaelve.Agyanakvóknak meg, akik azt hiszik, hogy a nagy­halak úgyis megússzákmegint, és a rendőrökszokásszerintazokat csuklózzákmajd, akikindokolat- lanulkirakott20 kilométeres táb­lánál harminccal mernek szágul­dozni, vagy hiányzikegy körte az izzókészletükből, abelügyminisz- ter úr friss esetével válaszolok, aki- nekautójaazújKRESZéletbelépé- • séneklegelső napján 115-tel szá- guldottPozsonyban.Adolognyitja ugyanis pofonegyszerű: nem ő, a fő belügyér, hanem közjogi méltósá- gokat védő hivatal sofőrje vezetett, aki ott és akkor azt tesz - amit más­nak nem szabad. És mert demokrá­ciában élünk, a Hivatal pert indít a miniszterrepisztőVWTouaregét videofelvételen rögzítő riportert foglalkoztató napilap ellen... Egy­szóval csoda, ha azt mondom: a kormányzatnakez a megállítási tendenciájaigenis korszerű, elő­remutató dolog, volna is megannyi ötletem még, kiket és miket kellene megállítani ebben az országban - remélem, soris kerül rájukelőbb vagyutóbb. Ellenkező esetben Szlovákiában sajátosan érvényesül a méltányos­ságelve. Mert míg, például, a hobbi űrutasokdollártízmilliókatfizet- nekazért, hogyeljuthassanaka súlytalanság állapotába- a hazai politikusokugyanezért magas fi­zetésre számíthatnak. KOMMENTÁR Bűn - bocsánat? MALINÁK ISTVÁN Németország rendkívül elégedetlen a korábban német nemzeti hősként ünnepelt pápával, Joseph Ratzingerrel, akinek második nagy baklövése lassan komoly belpolitikai üggyé is válik. Az, hogy kedden este már Angela Merkel is megszólalt, jelzi: baj van. A kancellár asszony nem tartja kielégítőnek a Vatikán és személye­sen XVI. Benedek eddigi magyarázatait a holokauszttagadó püs­pökök rehabilitálásával kapcsolatban, s az eddigieknél világosabb állásfoglalást vár. A lengyel pápa, a néhai II. János Pál által két évtizeddel ezelőtt kiközösített, a Szent X. Pius Testvériséghez tartozó négy tradi­cionalista püspököt XVI. Benedek visszafogadta az anyaszent- egyház kebelébe. Már ez is nemzetközi felháborodást váltott ki, amely csak fokozódott, amikor kiderült, hogy a négy püspök egyike, a brit származású, Argentínában élő Richard William­son közvetlenül a rehabilitálás előtt, egy múlt heti tévéinterjú­ban azt mondta, „a történelmi tények ellentmondanak a gáz­kamrák létezésének”, és hogy a nácik „nem hatmillió zsidót gyilkoltak meg, hanem legfeljebb 200-300 ezret, és egyiküket sem gázkamrában”. Az izraeli Főrabbiátus megszakította kap­csolatait a Vatikánnal, német, olasz, spanyol egyházi méltósá­gok döntésének megváltoztatására, vagyis a rehabilitálás visszavonására kérték a pápát. Hermann Häring teológiapro­fesszor - egy Ratzingerről szóló könyv írója - erre kevés esélyt lát, mondván, az elmúlt harminc évhen nem akadt példa arra, hogy egy pápa beismerte volna hibáját. Más teológusok, vallástörténészek azt elemzik, mennyi esélye van annak, hogy XVI. Benedek lemondjon a pápai trónról. Van­nak, akik azt vetik a konzervatív pápa szemére, hogy csupa konzervatív személyiséggel veszi körül magát, a döntések nem sokoldalú viták alapján születnek, Mások szerint a pápa fő célja az egyház újraegyesítése. Az az érvelés mindenképpen elfogad­hatatlan - és uram bocsá, nagyon primitív hogy a pápa nem tudott Williamson holokauszttagadó nézeteiről. Walter Homol- ka, a potsdami hittudományi akadémia tanára rámutatott: a Vatikánban mindenképpen tudniuk kellett a Pius Testvériség tavaly novemberi nyűt leveléről, amelyben a kiközösített püs­pökök megerősítették nézetüket, hogy a zsidók Krisztus gyilko­sai, és csak úgy nyerhetik el az üdvözülést, ha áttérnek a katoli­kus hitre. Hans Küng neves svájci teológus úgy véli, a katolikus egyháznak Barack Obamához hasonló, a barát-ellenségféle gondolkodást meghaladó, az egyház mély válságával szembenéző vezetőre vol­na szüksége. Szerinte a mindenkiben óriási csalódást keltő XVI. Benedek konzervativizmusában George Bush volt amerikai elnök vonalát követi. A spanyol El País kommentálja szerint a pápa a ka­tolikus szélsőjobb felé közeledik. Tény, XVI. Benedek 2006 őszén, a regensburgi egyetemen Moha­medről mondott beszédével az iszlámot haragította magára, most pedig a másik nagy világvallást fordította szembe a Vatikánnal. És ne higgyük, hogy a dolognak - akarva-akaratlan - nincsenek ak- tuálpolitikai hatásai. A pápa akkor rehabilitálta a holokauszttaga- dókat, amikor Izrael gázai offenzívája miatt a világban, s különö­sen Európában amúgy is érezhetően megnőtt a helyenként erő­szakba is torkolló antiszemitizmus. Senki sem állíthatja, hogy a pápa - aki a múlt héten egyszer már elítélte, megengedhetetlen­nek nevezte a holokauszt tagadását - tudatosan erre a zsidóelle­nes hullámra akart volna rájátszani, de rájátszott. XVI. Benedek nemcsak egyházfő, hanem politikus is, a vatikáni állam feje, s ek­kora hibát egy államfőnek nem szabad elkövetnie. FIGYELŐ Ismét több újságírót öltek meg Idén januárban tíz újságírót öltek meg a világban hivatá­sának gyakorlásával össze­függésben, és ez kétségessé teszi azokat a reményeket, hogy tartós tendenciává válik e statisztikai adat tavaly ta­pasztalt jelentős csökkenése - mondta Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján Aidán White, a Nemzetközi Újság­író-szövetség (IFJ) főtitkára. Az IFJ most közzétett összesítése szerint 2008-ban 109 újságíró veszítette életét munka közben vagy azzal szoros kapcsolatban. Ez jelen­tős mértékű csökkenés az elő­ző esztendőhöz képest, ami­kor még 175 ilyen halálesetet jegyeztek fel. A korábbi évek­ben folyamatosan nőtt a megölt újságírók száma, és 2007 ebben a tekintetben az eddigi fekete rekordnak szá­mít. Annak nyomán azonban, hogy csak idén januárban máris tíz újságíró esett áldo­zatul hivatása gyakorlásának, félő, hogy a tavalyi csökkenés nem bizonyul tartós folya­matnak, és 2009 az egyik leg- gyilkosabb esztendőnek bizo­nyulhat a média számára. A legveszélyesebb térség a sajtó szempontjából 2008-ban - hasonlóan a korábbi évek­hez - Irak volt, ahol 16 újság­író halt meg. Az azt megelőző évben 65 újságírót öltek meg Irakban. A 2008-as statisztika tükrében Irak után Mexikó és India következett a veszélyes­ségi sorrendben. Az IFJ főtitkára ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a legutóbbi gázai övezeti fegyveres konfliktusban Izrael kifejezetten célba vett média­személyzetet és médialétesít­ményeket. Ennek két halálos áldozata volt, valamint jelen­tős anyagi kár keletkezett a támadások nyomán. White szerint Izraelt felelős­ségre kell vonni a nemzetközi jog megsértéséért, és a nem­zetközi közösségnek - beleért­ve az Európai Uniót - hatékony intézkedéseket kell hoznia az- újságírók és a médiaszemély­zet védelme érdekében, (mti)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom