Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

2009-02-02 / 26. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 2. Gazdaság és fogyasztók 7 A világválság hatása Az Európai Központi Bank lefaragta a kamatot, ez mozgást okoz a hazai piacon Sž Olcsóbb jelzáloghitelek E hónaptól néhány bankban alantivel kedvezőbb feltételekkel jutha­tunk kölcsönhöz, viszont a pénzintézetben pihenő megtakarításunk ke­vésbé jól fog kamatozni (Peter Žákovič felvétele) Genf. A globális gazdasági vál­ság következtében várhatóan drá­maian nőni fog a munkanélküliek, a szegények száma, valamint azo- ké, akik bizonytalan állásban dol­goznak - áll a Nemzetközi Munka­ügyi Szervezet (ILO) éves jelenté­sében. Az új munkaerő-piaci fejle­ményektől és a mentóintézkedések hatékonyságától függően a globális munkanélküliség a 2007-es 18 mil­lióról 2009-ben 30 millióra, vagy akár 50 mülióra is nőhet, ha a hely­zet tovább rosszabbodik - derül ki az ILO2009-es jelentéséből. Utóbbi forgatókönyv esetében akár 200 millió dolgozó szegényedhet el, fő­leg a fejlődő országokban. „Az ILO üzenete realista és nem borúlátó. Globális foglalkoztatási válsággal állunk szemben. A sze­génység csökkenése megállt és a középosztály világszerte gyengül. A politikai és biztonsági következ­mények ijesztőek“ - mondta Juan Somavia, az ILO főigazgatója. Ha a gazdasági kilátások tovább rom­lanak, a globális munkanélküliség 6,5%-ra emelkedhet, így 30 milli­óval nőhet a munkanélküliek szá­ma világszerte. A jelenlegi leg­rosszabb forgatókönyv szerint a globális munkanélküliségi ráta 7,1 százalékra nőhet, ami azt eredmé­nyezi, hogy 50 millióval több munkanélküli lehet világszerte. A dolgozó szegények száma, akik nem keresnek annyit, hogy a napi és fejenkénti 2 dolláros szegény­ségi küszöb fölé emeljék magukat és családjukat, 1,4 milliárdra emelkedhet, ami elérheti a világ foglalkoztatottjainak 45 százalé­kát. (MTI, hv) Pozsony. A bankok fokoza­tosan mérséklik a jelzálog­kölcsönök kamatát, ám ez­zel párhuzamosan a bank­betétek után folyósított kamat is csökken. Mindez a frankfurti Európai Közpon­ti Bank alapkamat-csök­kentésének folyománya. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az euró bevezetése óta a frank­furti Európai Központi Bank (ECB) határozza meg számunkra a követendő kamatpolitikát. Mi­vel az ECB januárban az irányadó alapkamatot 2 százalékra vitte le, ami még tovább csökkenhet 1,5 százalékra, ezért a hazai pénzin­tézetek is módosítják eddigi poli­tikájukat. Konkrétan a Szlovák Takarékpénztár (SLSP), az Álta­lános Hitelbank (VÚB) és a Dexia februártól csökkentette a betétek utáni kamatot. A takarékpénztár­ban lekötött határidős betétek kamata a következőképpen mó­dosul. Február 1-től 0,2-0,5 száza­lékpontos csökkenéssel nézhet­nek szembe a takarékoskodók, a 3 és 12 havi lekötésű betétek eseté­ben például 2 százalékra süllyed a kamat. A Szlovák Takarékpénztár teg­naptól csökkentette az 1 éves lekötésű jelzáloghitelek kamat- terhét, mégpedig 5,80 százalékról 4,90 százalékra. Ezzel párhuza­mosan a hitelkamat felső határa is módosulhat, mégpedig 7,80 szá­zalékról 6,90 százalékra. A 0,9 százalékpontos kamatfaragás érezhető könnyebbséget jelent, hiszen egy 80 ezer eurós, 20 évre felvett jelzáloghitel esetében évi 456 euró (13 737 korona) megta­karítást jelent. Michaela Trojčáková, a takarékpénztár ille­tékes osztályvezetője közölte, idén a jelzáloghitel igénylése te­rén 20 százalékos növekményt várnak, ami merész prognózis, hi­szen az euró átvétele és a világvál­ság miatt az ügyfelek jóval vissza- fogottabbakká váltak. Várható, hogy átmeneti megtorpanást kö­vetően a hazai bankok könnyűé­nek a jelzáloghitelezés terén. A ČSOB például már január derekán enyhített a feltételein: az 1 éves lekötésű hitel kamatterhet 1 szá­zalékponttal vitte lejjebb (a leg­alacsonyabb kamatterhű hitel 4,93 százaléknál kezdődik), a 3 éves fixációnál pedig 0,2 száza­lékponttal. Várhatóan a Volks­bank szintén mérsékli a kamatait. A jelzáloghiteinél jelenleg ennél erőteljesebb csökkenés nem valószínűsíthető, mert ez a piac nem az alapkamat mértékétől, hanem a kötvénypiac kamatától függ­Az SLSP a nem célirányos köl­csönök kamatát is mérsékelte: a legmegbízhatóbb kliensek számá­ra a kamat 7,80 százaléknál kez­dődik, a 35 év alatti ügyfelek fo­gyasztói kölcsöneinek kamatát pedig 1%-kal vitték le. (shz, h) Tavaly ősszel nagyot estek a hazai befektetési alapok A visszaeső kereslet miatt az árak is mérséklődnek Megállt a pénz kiáramlása Akciókkal vár az autópiac ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Szlovák Alapkeze­lők Szövetsége (SASS) 2008 de­cember végén 5,597 milliárd euró vagyont kezelt, az összeg 66 szá­zaléka a nyílt végű befektetési alapokban pihent - nyilatkozta Ivan Znášik, a SASS ügyvezető igazgatója. A 2008 szeptemberé­től erősödő pénzügyi világválság miatt tavaly a Szlovákiában működő befektetési alapok va­gyona 28,9 százalékkal zuhant vissza - a legerőteljesebb pénzki­áramlást októberben és november első felében regisztrálták. Például a nyűt végű alapok 2008 végén már csak 3,74 milliárd eurót ke­zeltek, ami 1,5 milliárddal keve­sebb, mint egy évvel korábban. Főleg a pénzügyi alapok vagyona csappant meg, mivel a bankok, részben az euró átvételére készül­ve, a klasszikus bankbetétek ka­matát vonzóan magasra emelték, miközben a befektetési alapokban pihenő megtakarítások hozama csökkent. A legnagyobb alapkezelő to­vábbra is a Tatra banka (TAM AM) 1,42 milliárd euróval, majd a Szlovák Takarékpénztár követke­zik (AM SLSP) 835 mülió euróval. Ivan Znášik szerint mára a helyzet némileg megnyugodott, az alapok forrásainak megcsappanása meg­állt. Ez részben annak tudható be, hogy akiknek nem volt türelme kivárni a mélypontot, azok már kivették a pénzüket az alapokból, másrészt időközben a bankok kamatpolitikája szintén megvál­tozott, és a 4 százalék körüli lekö­tött bankbetétek kamata mára 2-2,5 százalékra süllyedt, (só) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Prága. A tavalyi felfu­tás után idén várhatóan 10-15 szá­zalékkal csökkenhet az új gépko­csik eladása. A piac pangása miatt a forgalmazók egyre nagyobb kampányokat, akciókat indítanak. „Most, a téli kampány időszakában a vevők 1000-3000 euróval is ol­csóbban hozzájuthatnak az autók­hoz“ - mondta Martina Jirásková, a Nissan márkaforgalmazó sajtófe- lelóse. Emellett a szalonok a ko­rábbinál jobb felszereltséget kí­nálnak a régebbi időszaknak meg­felelő áron. Megfigyelők szerint a vásárlók távolmaradása miatt márciusban vagy áprilisban to­vább folytatódhat az árcsökkenés, de azt lehetetlen megjósolni, meddig érdemes taktikázni. Mivel a világgazdasági válság mélypont­ja 2009 második felében várható, ezért nem, kizárt, az autóárak is ekkor érik el legalsó szintjüket. Csehországban az elmúlt he­tekben látványosan esett a hasz­nált gépkocsik ára. Például az egyik legnagyobb használtautó­forgalmazó, az AAA Auto szerint egy átlagos Škoda Fabia ára a 2008 januári 107 ezer cseh koro­náról mára 75 ezerre mérséklő­dött, a Ford Mondeo 219 ezerről 159 ezerre, egy Renault Laguna pedig 209 ezerről 149 ezer cseh koronára. Michael Broda, az Extra Auto bazár tulajdonosa közölte: „Az utóbbi hónapokban az értéke­sített gépkocsik átlagára 140 ezerről 120 ezer cseh koronára süllyedt.“ Egy bökkenő azért akad: döntően készpénzzel és egyszerre kell kifizetni az össze­get. (Hn, MfD) Szlovákia szenved attól, hogy az autóiparra koncentrált. A megoldást a csúcsszintű szolgáltatások jelentik Kitörési pontot jelent az oktatás és továbbképzés HORBULÁK ZSOLT Pozsony. Az őszelőn még töb­bek számára úgy tűnhetett, hogy Szlovákia immunis lehet a globá­lis visszaeséssel szemben. Ma már teljesen egyértelmű, hogy nem így lesz. A kormány által 4,6 száza­lékra tervezett gazdasági növeke­dés túlbecsült - az új, a realitáso­kat jobban figyelembe vevő mak­roadat közzététele ma várható, az előzetes információk szerint a szám 2,5 és 2,8 százalék között mozog majd. Ezt már maga mi­niszterelnök is elismerte. Mivel a lakossági jövedelmek meghatározó része a bérekből és fizetésekből származnak, érde­mes megnézni, milyen összefüg­gés van a világméretű visszaesés és az itteni munkahelyek között. Szlovákia Közép-Európa Detroit- ja, itt a legnagyobb az egy főre eső személygépkocsi-gyártás. Ez a tény egy évvel ezelőtt a többséget még büszkeséggel töltötte el, ma viszont már hátrányunkká vált. A gépkocsiipar az egyik legcikliku- sabb iparág, összteljesítményére nagyon nagy hatással van az álta­lános gazdasági növekedés. Mivel az ágazat jelentős exportáló, a külső visszaesés fokozottan érez­teti hatását. Bár több más szem­pontból, mint például az alacsony munkaköltségek vagy a jó adó­rendszer, Szlovákia előnyben van a visegrádi szomszédokkal szem­ben, az iparstruktúráját tekintve viszont hátrányt szenved. Csehor­szágban vagy Magyarországon nagyobb hányaddal szerepel a feldolgozás vagy a szolgáltatói ipar. A gyártásban alkalmazottak közül ott is sokakat elbocsátanak, de a szélesebb ágazati eloszlás mégis nagyobb biztonságot jelent. A multinacionális cégek regioná­lis központjainak többsége szin­tén a szomszéd országokban ta­lálható. Mindezeken túl a szolgál­tatások mellett egyre nagyobb szerepet játszik a kutatás-fejlesz­tés kiszervezése is. Ha Szlovákiában ránézünk az elbocsátásokat bejelentő cégekre, ezek alapvetően termelő vállala­tok. Összehasonlítva viszont a szolgáltatásokat végző és azokat exportáló vállalatokkal, mint az IBM, Accenture, Henkel, Dell stb., ezeknél egyáltalán nincsenek le­építések, sőt még most is vesznek fel munkaerőt. Egyébként náluk az alkalmazottakra nagyobb elvá­rások nehezednek. A cégen belüli közvetítő nyelv az angol és szük­ségesek a számítógépes ismere­tek. Talán éppen ezért is van az, hogy ezen vállalatok telephelyei a fővárosba koncentrálódnak. A jövő útja tehát a magasabb hozzáadott-értékek előállítása. Öt évvel ezelőtt Szlovákia még ügye­sen használta ki a jól képzett szakmunkás munkaerőt, a követ­kező években viszont már többre van szükség. Összefoglalva azt le­het mondani, hogy a leghaszno­sabb befektetés az oktatásba, a humán erőforrásokba való befek­tetés. Ez igaz mind állami, mind pedig az egyén szintjén. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK MÓL és INA: magyar irányítás Budapest/Zágráb. Az előze­tes várakozásoknak megfelelő­en aláírták a horvát kormány és a magyar MÓL megállapodását az INA társaságról, melynek értel­mében leválasztják a vesztesé­get okozó gázüzletet az INA-ról és a MÓL az irányítás átvételével konszolidálhatja a céget. A szer­ződés keretében a 47%-os INA- tulajdonrésszel bíró magyar olajcég veszi meg az állami tu­lajdonú Plinarco az Okoliban le­vő gáztározót 514 millió kuné­ért. A MÓL átveszi az irányítást az INA vezető testületéiben, az INA 9 tagú felügyelő bizottságá­ba 5 tagot delegálhat és a cég ügyvezető testületében is ellen­őrző befolyással bír. Az INA hat­tagú igazgatótanácsában három tag fogja képviselni a horvát kormányt és három a MOL-t, és az igazgatótanács elnökét a MÓL jelöli ezentúl. A kiadott közlemény szerint a MÓL támo­gatja az INA-ban megkezdett fej­lesztéseket, azaz elsősorban a si- saki és a rijekai finomító moder­nizálását. (NG, ú) Leszálló ágban a bizalom Pozsony/Brüsszel. Január­ban a gazdaságba vetett biza­lom történelmi mélypontra süllyedt; amióta 1997 januárja óta Szlovákiában mérik, még soha nem süllyedt ilyen ala­csony, 79,1 pontos szintre - je­lentette a statisztikai hivatal. A bizalmi index romlása főleg az iparban és az építőiparban uralkodó rossz hangulatnak köszönhető. Nem jobb a hely­zet az Európai Unióban sem: az összesített mutató 64,9 pontra zuhant, amire 1985 óta nem volt példa - mindez az erősödő világgazdasági válsággal ma­gyarázható. (Č, s) VÍG: lendületben a szlovák lányok Bécs. Az osztrák Vienna In­surance Group (VÍG) biztosító társaságba tartozó szlovák ér­dekeltségek, azaz a Kooperati- va, a Kontinuita, a Kommunális Biztosító és az SLSP Biztosító (ez utóbbit 2008-ban vásárolta meg az Erste Grouptól) 2008-ban együttesen 614,5 mülió euró biztosítási díjat szedtek be, ami 13,8%-kal ha­ladja meg a 2007-es szintet. Ezen belül az életbiztosítás díj­tétele 18,1%-kal emelkedve el­érte a 275 millió eurót. A teljes Közép-Európát, a Baltikumot és a Balkánt lefedő VÍG tavalyi együttes bevétele 8,32 milliárd euróra rúgott, ez 16%-kal több mint 2007-ben. (s, ú) Karcsúsít a J & T pénzügyi csoport Prága. A J & T cseh-szlovák pénzügyi csoport a gépipari és energetikai részlegét eladja a leggazdagabb cseh vállalkozó, a legalább 9 milliárd dolláros va­gyonnal bíró Petr Kellner által birtokolt PPF pénzügyi csoport­nak. Cseh hírforrások szerint a tranzakció értéke 12-13 milli­árd cseh korona. A szlovák üz­letemberek által alapított J & T jelentős érdekeltségekkel bír Csehországban: övé az AC Spar­ta futballklub, a ČKD Blansko gépgyár. A PPF által birtokolt cégek értéke meghaladja a 240 milliárd cseh koronát. (MfD) Csehországnak bejön az EU-tagság Prága. Csehország tavaly 22.8 milliárd koronával több támogatáshoz jutott az európai uniós pénzalapokból, mint amennyit a közös brüsszeli kasszába befizetett, közölték a cseh pénzügyminisztérium. A hivatalos kimutatás 2004-ben 7,3 milliárd korona, 2005-ben 2 milliárd korona, 2006-ban 6,7 miüiárd korona, 2007-ben 15,2 milliárd korona, majd tavaly 22.8 milliárd korona volt az or­szág Brüsszellel szembeni több­lete. Csehország a 2004. május 1-i csatlakozás óta 2008 végéig összesen 146,6 miüiárd cseh ko­ronát fizetett be a közös uniós költségvetésbe, és onnan 200,6 miüiárd koronát kapott, a nettó többlete tehát 54 miüiárd koro­na volt eddig. (MTI) Exxon Mobil: gigászi profit Washington. Az Exxon Mobü amerikai olajipari óriás 45,2 mil­liárd dolláros profitot jelentett a 2008-as évben, megdöntve ezzel az általa feláüított rekordot, an­nak eüenére, hogy nyeresége 33%-ot esett a negyedik negye­dévben. A vüág legnagyobb, tőzsdei váüalat által megtermelt profitja eddig 40,6 milliárd dol­lár volt. Az eredmény nem meg­lepő, tekintve, hogy tavaly júü- usban a 150 dollárt is elérte a nyersolaj ára. Az utolsó negye­dévben viszont 60%-kal csök- kentanyersolajára. (m,ú) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK ■- - s " - v ,.4-, -- - ' Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Anqol font 0,8978 Lenqyel zloty 4,4620 Cseh korona 27,882 Maqyar forint 299,08 Bolqár leva 1,9558 Román lei 4,3090 Japán len 114,98 Svájci frank 1,4871 Kanadai dollár 1,5895 USA-dollár 1,2816 VÉTEL ­ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,33-1,25 28,70-27,02 311,44-284,62 OTP Bank 1,33-1,25 28,63-27,00 305,12-287,67 Postabank 1,33-1,24 —­Szí. Takarékpénztár 1,36-1,26 28,32-26,75 302,84-276,76 Tatra banka 1,32-1,25 28,60-27,15 309,51-285,99 Dexia banka 1,32-1,25 28,61-27,16 306,86-291,30 Általános Hitelbank 1,32-1,25 28,66-27,07 311,44-284,62 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom