Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

2009-02-27 / 48. szám, péntek

2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 27. www.ujszo.com RÖVIDEN Idén nem lesz leépítés a postánál Pozsony. Az ágazati szakszervezet és a Szlovák Posta csúcsve­zetésének képviselői abban állapodtak meg, hogy a társaság idén nem hajt végre tömeges elbocsátást. A mintegy 15 300 főt foglal­koztató, s ezzel az ország második legnagyobb munkaadójának számító posta úgy csoportosítja át tartalékait, hogy ne kelljen le­építéshez folyamodnia. Másrészt a korábban 5 százalékkal számo­ló bérfejlesztési tervet elhalasztjuk - mondta Libor Chrást, a cég vezérigazgatója. Ez jelentős változásnak számít, hiszen a posta eredetileg 500 ember elbocsátását tervezte, (ű) Paška és Szili Párizsban tárgyal Pozsony. Pavol Paška házelnök ma Párizsba utazik, az európai uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciájára. A ház­elnökök az uniós intézmények jövőjéről és a gazdasági és pénz­ügyi válság kezeléséről tanácskoznak. A konferencián tárgyal Szili Katalinnal, a magyar Országgyűlés elnökével, és a remények sze­rint megegyezés születhet a Kárpát-medencei Képviselők Fóru­mának működésével kapcsolatban. (ú) Már ma nőnapot ünnepel a Smer Pozsony. Ma és holnap három városba is nőnapi ünnepségre hivatalosak a Smer vezető politikusai, köztük Robert Fico kor­mányfő - tájékoztatott tegnap közleményben a legerősebb kor­mánypárt. Trencsénben, Csacán és Kiszucaújhelyen lesznek a nő­napi „előrendezvények”. (SITA) Bízik, de alig tud valamit a lakosság EP-választás idén? Na ne! ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Szlovákia lakosságá­nak csupán 46 százaléka tudja, hogy idén európai parlamenti vá­lasztások lesznek - derül ki a TNS közvélemény-kutató ügynökség felméréséből. A megkérdezettek jelentős többsége, több mint 75 százaléka úgy véli, nem eléggé in­formált az Európai Parlament működését illetően, s csak bő 15 százalék véli úgy, hogy megfelelő ismeretekkel rendelkezik az eu­rópai parlamentről. Az adatok azért érdekesek, mert az Eurobarometer tavaly őszi felmérése alapján épp Szlo­vákia az, amelynek állampolgárai leginkább bíznak az Európai Unió intézményeiben - de mint kide­rült, alig tudnak azokról valamit. Az Európai Parlamentben a meg­kérdezettek 70 százaléka bízik, ez magasan az európai bizalom-in­dex felett van, mely csak 51 száza­lék. A szlovák lakosság nagyará­nyú EU- és EP-bizalmához képest a TNS idén februárban készült felmérése alapján meglehetősen kevesen tudják - 46,6 százalék - hogy már idén lesznek az európai parlamenti választások, a meg­kérdezettek egyharmadának erről egyáltalán nincs tudomása, (sán) 0 FELMÉRÉS Tudja, mikor lesznek az EP-választások? Hány EP-képviselője van Szlovákiának? 14-nél nagyobb számot 7,1% fogalma sincs 47,2% tizennégy 8,2% 14-nél kisebb számot mondott 37,5% Forrás: TNS SK Az SNS és a HZDS egyeztetett a magyar tankönyvekben szereplő helynevek ügyében Az SNS kénytelen egy időre elfelejteni a földrajzi nevek ügyét Pozsony. Az SNS letett arról, hogy a következő hetekben megakassza a tankönyv­törvény alkalmazását, vagyis a magyar helynevek használatát. ÚJ SZÓ-HÍR Tegnap a párt alelnöke, Anna Belousovová és Vladimír Mečiar, a HZDS elnöke abban egyezett meg, hogy csak az államfővá­lasztás után adják alkotmánybí­róságra a törvényt. .Addig mindkét párt külön beadványt készít, és nem lehet kizárni, hogy végül egyeztetünk, és együtt nyújtjuk be az alkot­mánybíróságra” - mondta Be­lousovová. Tehát a tegnapi egyeztetésen sem jutottak dű­lőre a legfontosabb kérdésben, azaz hogy a HZDS támogatja-e a nemzetiek beadványát vagy sem. Mečiarék támogatása nél­kül ugyanis az SNS nem tud az alkotmánybírósághoz fordulni, a beadványt legalább 30 képvise­lőnek kell aláírnia. Mivel szinte már most biztos, hogy az állam­főválasztás kétfordulós lesz, ezért valószínű, hogy a magyar földrajzi nevek kérdése csak áp­rilis 4-e után kerül újra terítékre. A törvénymódosítás február eleji parlamenti elfogadása után az SNS még azt állította, hogy napokon belül a kassai taláros testülethez fordul. A dolgot mégis halasztgatták, míg végül ki nem derült, hogy a késés oka a HZDS álláspontjának megvál­toztatásában keresendő. Vladi­mír Mečiar a múlt héten jelen­tette ki, hogy nem támogatják a nemzeti beadványt, mivel az SNS „elveszi a témáikat”. Mečiar egyben azt is jelezte, hogy pártja saját alkotmánybírósági bead­ványt készít. „Az SNS el tudja képzelni, hogy támogassa a HZDS beadványát, ha színvona­lasabb lesz, mint a miénk, mert nekünk fontos az ügy” - áll a Ján Slota vezette párt tegnapi állás- foglalásában. Korábban felvetődött az is, hogy a HZDS hozzáállásának megváltoztatása mögött az MKP-val kötött parlamenti alku állhat: a magyar párt támogatta Mečiaréknak a katonai bírósá­gokkal kapcsolatos törvénymó­dosításait. Ezt lapunknak Beré- nyi József, az MKP elnökhelyet­tese kizárta. (MSz) Eddig tízezer euró gyűlt össze a hozzátartozók megsegítésére nyitott bankszámlán Végső búcsú a buszbaleset 12 áldozatától ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Bán. Több száz ember vett részt tegnap Bánban (Bánovce nad Bebravou) a múlt szombati garamszécsi (Polomka) tragédia tizenkét áldozatának emlékére tartott ökumenikus gyászszertar­táson. A város főtere a kitartó esőzés ellenére is megtelt. A tra­gédia pontos oka továbbra is is­meretlen, egyesek szerint a busz­sofőr, mások szerint a mozdony- vezető a felelős, de akadnak, akik a garamszécsi polgármestert hi­báztatják, amiért nem intézte el, hogy a vasúti átkelőnél fényso­rompót szereljenek fel. A főterén felállított tribün előtt több száz csokrot és koszo­rút helyeztek el, Ivan Gašparovič államfő nevében Milan Čič, az elnöki iroda vezetője vett részt a szertartáson. A szertartáson be­tegség miatt Robert Fico kor­mányfő sem jelent meg. A város polgármestere, továbbá Dušan Caplovič kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes, a ró­mai katolikus, valamint az evan­gélikus egyház képviselője mon­dott beszédet. Stanislav Šiko polgármester köszönetét mon­dott azoknak, akik segítettek az áldozatok hozzátartozóinak. A kitartó eső ellenére is megtelt gyászolókkal Bán főtere Dušan Čaplovič miniszterelnök­helyettes szerint a tragédia az egész országot megrázta, s meg­győződése, hogy mindenki együttérez az áldozatok család­jaival. A buszsofőr, Ján Minarovič a baleset után összeomlott, a tren­cséni kórházban kezelik. A bal­eset körülményeit speciális nyomozócsoport vizsgálja. A tegnapi gyászszertartás szimbo­likus volt, az elhunytakat lakó­helyükön, a környező községek temetőiben helyezték vagy he­lyezik végső nyugalomra. (TASR-felvétel Az egészségügyi minisztéri­um pszichológusai továbbra is segítik a hozzátartozókat, a számukra nyitott bankszámlán eddig 10 000 euró (300 000 korona) gyűlt össze, egyharma- dát Garamszécs önkormányzata adta. (dem, s) A Közbeszerzési Hivatal az érintett minisztérium véleményét tanulmányozza A jövő héten befejeződhet a faliújságos tender kivizsgálása A javaslatok 3-4-szer annyiba kerülnének, mint a kormány intézkedései Négy területet ölel fel az ellenzék válságkezelő csomagja ÚJSZÓ-HÍR Pozsony. Várhatóan még ezen a héten sem zárulnak le az ellenőrzé­sek a régiófejlesztési minisztérium 3,6 milliárd koronás (120 millió euró) pályázata ügyében, melyet egy Szlovák Nemzeti Párthoz szo­rosan kötődő konzorcium nyert meg. A faliújság-tender néven is­mertté vált ügyben - mivel csak egy minisztériumi faliújságon hirdet­ték meg, és csak egy pályázó jelent­kezett - a Közbeszerzési Hivatal (ÚVO) és a Számvevőszék is vizsgá­lódik, az eredményt legkésőbb feb­ruár végére ígérték. A Számvevő- szék már csak az ÚVO ellenőrzésé­nek befejezésére vár. „Szükségünk van az ÚVO vizsgálatának eredmé­nyeire, hogy be tudjuk fejezni saját ellenőrzésünket” - mondta la­punknak Lenka Nosálová, a Szám­vevőszék szóvivője. - Mi a közbe­szerzési eljárás eredményeként megkötött szerződést vizsgáltuk, vagyis ez szorosan kapcsolódik a pályáztatáshoz.” A Közbeszerzési Hivatal még nem tájékoztatta őket arról, mikorra számíthatnak a vizs­gálat eredményére. Fiala Ilona, az ÚVO szóvivője szerint a régiófej­lesztési minisztérium a napokban véleményezte az előzetesen már lezárult ellenőrzést. „A hivatalnak át kell tanulmányoznia az írásban elküldött véleményt, csak ezután zárulhat le az ellenőrzés”-jelentet­te ki Fiala. Szerinte az egész folya­mat legkorábban jövő héten zárul­hat le. Robert Fico miniszterelnök kije­lentette, csak akkor váltja le Marian Janušek (SNS) régiófejlesztési mi­nisztert, ha az ellenőrzések során hibát találnak. A választások előtt azonban még azt mondta, korrup­ció gyanúja esetén is három percen belül meneszti az ügyben érintett minisztert. Vladimír Mečiar, a HZDS elnöke már korábban kije­lentette, ez az ügy akkora korrup­ció, mint Brünn városa. Szerinte az SNS ebből a pályázatból szeretné finanszírozni még a 2014-es vá­lasztási kampányát is, a minisztéri­um és a nyertes pályázó 2015 -ig kö­tött szerződést. Egyes hírek szerint már Ján Slo­ta, az SNS elnöke is beletörődött, hogy a pártja által jelölt régiófej­lesztési miniszternek mennie kell, állítólag már utódját is kiválasztot­ta. A sajtó lehetséges jelöltként Pe­ter Hajašt, a SARIO állami beruhá­zás-fejlesztő ügynökség vezetőjét emlegeti, akit szintén az SNS jelölt a posztjára. Apárt és Hajaš egyelőre hivatalosan cáfolják, hogy valóban létezikilyen ajánlat. (lpj,t) Janušeknek már csak egy hete van a miniszteri székben? (Pavol Funtál felvétele) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az ellenzék arra kéri a kormányt, hogy gyorsított eljárás­ban, kormányjavaslatokként ter­jessze elő a gazdasági válság enyhí­tésére szolgáló javaslatait. Erről ál­lapodtak meg tegnap az SDKÚ, a KDH és az MKP gazdasági szakér­tői, akik a rendkívüli parlamenti ülés programját készítették elő. „Négy területen készítettünk elő alapvető jelentőségű javaslatokat: csökkenteni kellene az adóterhe­ket, csökkenteni és rendet tenni a járulékokkérdésében. Módosításra szorul a munkatörvénykönyv is, hogy ne akadályozza a munkavál­lalást, és meg kellene szüntetni a pazarlást a közszférában” - foglalta össze a javaslatokat Ivan Mikloš, az SDKÚ alelnöke. A parlament rend­kívüli ülésének összehívását várha­tóan hétfőn kezdeményezik, Pavol Paška házelnöknek ezt követően 7 napon belül össze kellene hívnia parlament ülését. Az ellenzék tehát nem a konkrét törvénytervezetek vitáját kezde­ményezi, csak egy határozatot sze­retne elfogadtatni. Ebben a parla­ment javasolná, hogy a melléklet­ben szereplő törvényjavaslatokat a kormány terjessze elő. Összesen 6 törvény módosítását kérik a kor­mánykoalíciótól. Az ellenzéki cso­mag megvalósítása Mikloš szerint 1,2-1,3 milliárd euróba (36-39 mil­liárd korona) kerülne, vagyis 3-4-szer annyiba, mint a kormány által eddig előterjesztett válságin­tézkedések költségei. A szükséges összeg szerintük előteremthető a közpénzek hatékonyabb felhaszná­lásával, vagyis spórolással. Ennek keretében megszüntetnék például a Nemzeti Vagyonalapot, mely évente mintegy 120 millió koronát (4 millió euró) költ el - feleslege­sen. A KDH több minisztérium összevonását is javasolja, ami sze­rinte szintén megtakarításokkal járna. Az MKP az uniós források jobb kihasználását szeretné elérni, ezért a nemzeti fejlesztési keretterv át­dolgozását javasolja. Mikloš azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a vál­ság hatásainak enyhítése érdeké­ben 1 százalékkal emelkedjen az ál­lamháztartás deficitje. Az ellenzéki javaslatokat, elsősorban az adó- és járulékcsökkentésre vonatkozó el­képzeléseket a gazdasági szféra is támogatja. A kormány eddig elvetette az el­lenzék javaslatait, Robert Fico mi­niszterelnök szerint ugyanis nincs lehetőség sem a járulékok, sem az adók csökkentésére. Szóvivőjén keresztül azt üzente az ellenzék­nek, hogy a válság hatásainak csökkentésére tett javaslatokkal a kormány által létrehozott válság­tanács foglalkozik. Az ellenzéki ja­vaslatok azonban eddig mindig megakadtak a kormány képviselő­inek ellenállásán. „A javaslatok többségét már előterjesztettem a tanácsban, de mindegyiket elutasí­tották, többnyire a kormányfő nem értett egyet velük” - mondta Vla­dimír Tvaroška, aki az ellenzéket képviseli a tanácsban, (lpj, s)

Next

/
Oldalképek
Tartalom