Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

2009-02-26 / 47. szám, csütörtök

U II ÍLU L.IIUJ I lUiiimi liiijii iiuu m i un j jiiulll 6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 26. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Egyre több nálunk a bankkártya Pozsony. 2008 végén Szlo­vákiában 5 255 396 bankkártya volt forgalomban (ennek 25,1%-a hitelkártya), ami a Szlovák Bankszövetség (SBA) adatai szerint 366 ezerrel, azaz 7,5%-kal több, mint egy évvel korábban. Az elmúlt évben a bankkártyákkal végrehajtott tranzakciók együttes értéke 386,73 milliárd koronát (12,837 milliárd euró) tett ki, ez 19,7%-kal haladja meg a 2007-es szintet. Bár a plasztik­lapok használatának 60%-a még mindig a pénzautomaták­hoz kötődik, azonban látványo­san nő a POS-terminálok igény­be vétele is - ez a tényleges pénzkímélő fizetések arányá­nak növekedését tükrözi. Az utóbbi kategóriában a tranzak­ciók volumene egy év leforgása alatt 23,4%-kal emelkedett, el­érve a 85,45 milliárd koronát (2,837 milliárd euró). 2008 vé­gén Szlovákiában összesen 2266 pénzkiadó automata (5,2%-os növekmény) és 31 722 POS-terminál (21,1%-os növekmény) volt üzemben, (ú) Jövőre sem nő a magyar gazdaság Budapest A magyar bruttó hazai össztermék (GDP) az idén 3,5 százalékkal, jövőre további 0,5%-kal esik vissza, az infláció 2009-ben 3,7%, jövőre pedig 2,8 százalék lesz - áll a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb jelen­tésében. A jegybank által jelzett új makrogazdasági pálya sze­rint az idén a háztartások fo­gyasztása 5,1%-kal esik vissza, a beruházások pedig 7,1%-kal csökkennek. (MTI) Államosíthatják a Citigroupot New York. Államosíthatják a harmadik legnagyobb amerikai bankot, a Citigroupot, állítólag az Obama-kabinet a Citigroup kezdeményezésére tárgyal ar­ról, hogy a bankcsoportban 40%-os tulajdonrészt szerez. További hasonló lépések várha­tók más nagyobb pénzintézetek átvilágítása után is. „Ez a Citit erősítő lépés nagyon rossz jelet küldhet a piacoknak, azt, hogy a kormány segít, vagy, hogy a kor­mány közbelép. Nagy a félelem attól, hogy ha a kormány álla­mosít, irányítani akarja a Citit, ugyanazt teszi majd a Bank of Americával, és bármely más céggel, amely gondjai miatt a fi­gyelem központjába kerül” - mondta Guillermo Kopp, a To­wer Group igazgatója. (hTV) Ártó elemzések Csehországról Prága. Elhatárolódott a Cseh Nemzeti Bank néhány neves kül­földi gazdasági lap - például a Financial Times és a The Econo­mist- írásaitól, mert szerinte fél­revezető és hamis információkat közöltek az utóbbi időben Cseh­országról. A Financial Times feb­ruár 19-én például azt írta, hogy a külföldi bankok 2008 végén 192 milliárd dollárt kölcsönöz­tek Csehországnak. A hivatalos kimutatások szerint Csehország tartozása a külföldi bankok irá­nyában csak 38 milliárd dollárt tett ki - hívta fel a figyelmet a jegybank. „A piac nagyon érzé­keny. Pontatlan és félrevezető információk közlése válság ide­jén megzavarhatja a befektető­ket” - mutatott rá Zdenék Túrna, a jegybank kormányzója. A Li- dové noviny napüap kommen­tárban utasította vissza a külföl­di lapok bírálatait. Különösen azt kifogásolta, hogy a külföldi média általánosít és egy kosárba teszi az összes közép- és kelet eu­rópai országot, holott azok kö­zött lényeges eltérések vannak. „Higgyék el, nem vagyunk Magyarország” - írja a mérték­adó újság. A külföldi beruházók általában nem tudnak különbsé­get tenni, nem tesznek különb­séget a közép-európai országok között. Kelet-Európa problémái így Csehországot is a szakadékba ránthatják - mutat rá a Mladá fronta Dnes. Elemzők azt sem zárják ki, a befektetők részéről szándékos a dolog. .Amikor na­gyon erős volt a korona, eurót vásároltak érte. Most euróértve- szik meg a koronád’ - jegyezte meg David Navrátil, a Cseh Ta­karékpénztárelemzője. (-kés) Végkielégítést fizet a finn Nokia Helsinki. Végkielégítést fizet a finn Nokia az első ezer alkal­mazottnak, akik önként távoz­nak a cégtől. A legnagyobb mo­biltelefon-gyártó ezzel csökken­teni szeretné azok számát, akik­nek a cég mond fel. Az informá­ció nem pontosította, hogy ez az intézkedés csak a finn üzemekre vonatkozik vagy a komáromi műhelyre is. A Nokia fő gyárá­ban, a finn Saloban 700 millió eurót akar megtakarítani és be­zárja egyik fejlesztóműhelyét is, ezzel 320 főt küld utcára, (szí) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Anqol font 0,8884 Lengyel zloty 4,6515 Cseh korona 28,350 Magyar forint 299,63 Bolgár leva 1,9558 Román lel 4,2823 Japán jen 123,76 Svájci frank 1,4848 Kanadai dollár 1,5947 USA-dollár 1,2795 VÉTEL ­ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,31-1,23 29,22-27,51 314,56-287,46 OTP Bank 1,32-1,24 29,12-27,48 307,90-290,36 Postabank 1,32-1,23 29,33-27,34­Szí. Takarékpénztár 1,32-1,23 29,18-27,56 315,64-288,46 Tatra banka 1,31-1,24 29,12-27,64 312,01-288,29 Dexia banka 1,31-1,25 29,09-27,61 307,42-291,84 Általános Hitelbank 1,31-1,24 29,16-27,55 314,56-287,46 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Szlovákia három autógyára tavaly összesen 570-580 ezer gépkocsit állított elő Jöhet az új Volkswagen? A Zsolna melletti KIA a válságban sem lazít. Az év második felében új modellel rukkol elő, a mostani típust pedig korszerűsíti. (Reuters-felv.) Pozsony. A válság ellenére ta­valy 2007-hez képest nem esett vissza Szlovákia autó­gyártása. A három társaság kapuját összesen 570-580 ezer gépkocsi hagyta el, mi­közben a 2007-es mutató 571 ezer darab volt - jelentette tegnap a gazdasági tárca. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Tavaly a nagyszombati PSA Peu- geot-Citroen és a Zsolna melletti KIA Motors autógyár még növelni tudta termelését, azonban a pozso­nyi Volkswagen már visszaesést szenvedett el - az utóbbi cég nem tette közzé hivatalos adatait, ezért csak becslésekre szorítkozhatunk (ezek szerint a visszaesés elérhette a 20%-ot is). A krízis csak az utolsó negyedévet érintette, ezért összes­ségében tavaly még kedvező képet mutatott a hazai autógyártás. A KIA Motors 2007-hez viszonyítva közel 40%-kal növelte produkcióját, több mint 201 ezer gépkocsit gyár­tott le, a Peugeot-Citroen 5%-os gyarapodást produkált, 2008-as darabszáma pedig 186 400 volt. „A válság ellenére az autógyár 3000 alkalmazottja 2 műszakos ütem­ben dolgozik, napi teljesítménye változatlanul 850 gépkocsi” - mondta Peter Švec, a társaság szó­vivője. A KIA visszaeséssel számol, idei terve 170ezerjárműrőlszól. A Volkswagen eddig nem hozott végleges döntést arról, hogy tény­leg Pozsonyban gyártja-e majd az új családi modelljét - közölte a teg­napi pozsonyi AutoSlovakia 09 elnevezésű szakkonferencián Boh- dan Wojnar, a cég elnökségi tagja. Hozzátette, a főváros komoly eséllyel rendelkezik, ami azért fon­tos, mert mintegy 300 millió eurós beruházásról van szó, ami 760 új munkahelyetteremtene. Szlovákia autógyártásának vo­lumene az elmúlt'időszakban a kö­vetkezőképpen alakult: 2000-ben csupán egy autógyár működött ná­lunk (a pozsonyi VW), az akkori tel­jesítménye 180 800 kocsi volt, 2002-ben a mutató elérte a 225 400-at, a következő ugrás 2006-ban következett be (a Peugeot-Citroen- nek köszönhetően), 295 400-as da­rabszámmal, végül 2007-ben 571 ezernél állt meg a mutató. (s, č, u) Hokim Slovensko Környezetvédő cementet kínál Pozsony. Szlovákia az euró be­vezetésének, továbbá az állami és magánerős PPP-projektek finanszí­rozásának köszönhetően továbbra is beruházásra alkalmas országnak számít - közölte tegnap Roland van Wijnen, a Hokim Slovensko építő­anyag-gyártó cég vezérigazgatója. A Szlovákia vezető cementgyártó­jának (tavaly a rohožníki gyárában 1,5 millió tonna cementet állított elő) számító társaság 2008-ban kö­zel 20%-kal növelte a forgalmát, túllépve a 150 millió eurót, kor­szerűsítette a komáromi telephe­lyét és Nagyfödémesen (Galántai járás) kavicsbányát vásárolt. Aki 2009-re vonatkozóan pontos ter­vekkel tud előrukkolni, az hazudik - mondta Alan Šišinački, a Holcim értékesítési igazgatója, ezzel is je­lezve, a válság az építőiparba is begyűrűzött. 2009 elején vissza­esett az építőanyagok iráni keres­let, de azt nehéz megállapítani, hogy ez a rossz idő vagy a krízis ha­tására történt. A cég új árstratégiát dolgozott ki, ennek lényege: ke­vésbé drágul a környezetbarát ce­mentféleség, mint a portlandi tí­pus. Az utóbbi kategóriában idén 8%-ot meghaladó drágulást üte­meztek be. A cég országosan 29 be­tongyárat működtet, tavalyi pro- dukciója499 ezertonna volt. (só) A kelet-európai és a balti hitelválság Amerikáig érő dominóhatást válthat ki Csőd szélére került az ukrán gazdaság Lendületes a mobilcég Növekszik a Telefonica Pozsony. 2007-hez képest ta­valy 18,7%-kal emelkedett a Tele­fonica 02 Slovakia ügyfeleinek száma. December 31-én 325 ezren használták a harmadik mobilszol­gáltató hálózatát. A cseh anyacég adatai szerint az ügyfelek száma ennél magasabb (455 ezer), ám az 02 csak azokat a klienseket számol­ja, akik az elmúlt három hónapban legalább egy alkalommal fizettek a szolgáltatónak (kimenő hívásért, SMS/MMS-ért). Az 02 forgalma 138 százalékkal emelkedett, elérve a 49,8 millió eurót. A legfiatalabb szolgáltató főleg az őszi kampány során gyűjtötte az ügyfeleket, az utolsó negyedévben az 02 Fér tari­facsomag 48 ezer új ügyfelet ho­zott. Sokan más szolgáltatótól is át­vándoroltak, 25 ezer ügyfél kérte, hogy az 02 hálózatát használhassa a régi telefonszámmal. Az ügyfelek nagy része továbbra is az előfizetett kártyákat részesíted előnyben (226 ezer). Tavaly 99 ezren a havi előfizetés mellett döntöttek, ami 57,2%-os növekedés. (SzabLasz) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/New York. Csőd szélén az ukrán gazdaság: az Ukrán Nemzeti Bank nyolc kereskedelmi banknál fél évre felfüggesztette a lakossági betétek kifizetését. So­kan mégis megkísérelték felvenni betéteiket, de a bankok előterében feltartóztatták őket. Kijev belváro­sában a nyugdíjak és a hérekkifize- tésének elmaradása miatt tüntet­tek. A tiltakozók megpróbálták fel­tartóztatni a forgalmat, de a ro­hamrendőrök feloszlatták őket. Az ukrán valuta, a hrivnya négy hó­nap alatt értéke felét elveszítette. Közben távozott posztjáról a pénzügyminiszter, de Julia Tyi- mosenko miniszterelnök a jegy­bank elnökét is szeretné eltávolí­tani posztjáról. A Standard 8c Poor's nemzetközi hitelminősítő tegnap Ukrajna hi­telbesorolását két szinttel CCC+ szintre csökkentette, mely 7 foko­zattal elmarad a befektetési szint­től - ez már a speklulatív zónát je­lenti. Az ukrán gazdaság a csőd szélére került - írja a Financial Ti­mes pénzügyi lap. Az idei költség- vetés teljesíthetetlen, ami miatt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hi­telének második részletét sem kaphatja meg az ország. Egyes elemzők számításai szerint Ukraj­na gazdasága idén 10%-kal csök­kenhet. Az ukrán export 40%-át az acélipar teszi ki, ami iránt lényege­sen visszaesett a világpiaci keres­let. Nem kis nehézségeket okoz az ágazatnak az orosz gáz árának emelkedése sem. A legnagyobb probléma viszont kétség kívül az, hogy a vezetés sokkal inkább a ha­talmi harccal, és nem a gazdaság megmentésével van elfoglalva. Az ukrán gazdaság pótlólagos finan­szírozására minimum 45 milliárd dollárra van szükség, miközben 2008-ban az ország államadóssá­ga 40 százalékkal nőtt, elérve a 24,598 milliárd dollárt. Oroszor­szág Ukrajnához képest valamivel jobb helyzetben van, ami azt jelen­ti, hogy lehetőséget kapott arra, hogy még inkább megerősítse be­folyását Kijev fölött. Ukrajna a kelet-európai térség „legbetegebb” országa, azonban hallatlanul sebezhetőek az idén akár 10%-kal visszaeső balti orszá­gok is, ahol idén már zavargásokra is sor került. Magyarországot is csak egy tavaly októberben nyújtott gigantikus hitel (25 milliárd dollár) mentette meg az államcsődtől. „Az a lendületes fejlődés, amely Len­gyelországot és Magyarországot, valamint többi egykori szocialista országot Európa legdinamikusabb piacaivá változtatta, az összeomlás küszöbén van. Ez pedig új kockáza­tokat jelent a globális pénzügyi rendszerre nézve, ami az Egyesült Államokra is visszahathat” - írta a New York Times. Kenneth S. Ro­goff, a Harvard Egyetem professzo­ra, a Nemzetközi Valutaalap ko­rábbi vezető közgazdásza dominó- hatást emleget. A professzor rámu­tatott: a nemzetközi hitelpiacok egymáshoz kapcsolódnak, és a lavinaszerűen terjedő kelet-euró­pai és balti hitelválság akár New York állam kötvényeinek beomlá- sához vezethet, (ktk, hTV, m, só) A luxuslakások árszintje terén Monte-Carlo fölényesen vezet, Pozsony pedig régiónk legdrágább városa Egy négyzetméter 5000 dollár ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A legdrágább luxuslakású városok listája 1. Monte-Carlo Monaco 47 578 2. Moszkva Oroszország 20853 3. London Nagy-Britannia 20756 4. Tokió Japán 17 998 5. Hongkong Hongkong 16125 6. New York USA 14898 7. Párizs Franciaország 12 122 8. Szingapúr Szingapúr 9701 • 9. Róma Olaszország 9166 10. Mumbai (Bombay) India 9163 27. Pozsony Szlovákia 5088 34. Prága Csehország 4559 38. Varsó Lengyelország 4301 70. Budapest Magyarország 2868 i Az adatok dollér/négyzetméterben értendők és az árak a legaiább 120 négyzetméter alapterületű luxuslakások szegmensére vonatkoznak (Forrás: Global Property Guide) Washington. A Global Property Guide és a Forbes amerikai maga­zin piackutatásának összesített adatai szerint lakhatás szempont­jából Monte-Carlo a világ legdrá­gább városa, ahol a luxuslakások négyzetméterenkénti ára 47 578 dollár., A magas átlagár fő okaként a helyhiányt és az alacsony adókat nevezhetjük meg” - magyarázta Matthew Montagu-Pollock, az összeállítás társszerzője. A tanul­mány a 120 négyzetméteres luxus­lakások kategóriáját veti egybe a világ különböző nagyvárosaiban. A világlista 2. helyén Moszkva (20 853 dollár/négyzetméter), 3. he­lyén pedig London áll (20 756 dollár/négyzetméter). A lista meg­lepetése, hogy a luxuslakások szegmensében Pozsony a visegrádi régió legdrágább városa: 5088 dol­láros átlagárával a 27. helyen ta­nyázik (talán a szűk kínálat miatt is, hiszen a nemzetközi mércével mérhető Duna-parti elit lakópar­kok, az Eurovea és a Riverpark csak most épülnek), ezzel hét helyet vert Prágára. A szlovák főváros ár­szintje olyan nagyvárosokat is le­körözött, mint a 28. helyen álló Sydney, a 31. Amszterdam, a 36. Majna-Frankfurt, a 42. Toronto, az 51. Zürich vagy az 54. helyen ta­nyázó Brüsszel. Térségünk messze legolcsóbb városa pedig Budapest, mindössze a 70. helyen áll 2868 dolláros átlagával, ezzel nemcsak a Baltikum fővárosai, hanem Ljub­ljana (45. hely) és Zágráb (57. hely) is megelőzi a magyar fővárost. A volt szocialista tömb legdrágább helyszíne - Moszkvát leszámítva - egyébként Montenegró tengerparti része (konkrét város megjelölése nélkül), a 17. helyen áll 6184 dollá­ros átlaggal, majd Szentpétervár következik a 23. helyével (5527 dollár/négyzetméter), Bukarest a 26. (5184dollár), végül a már emlí­tett Pozsonyjön a sorban. Egybeve­tésül: a lista legvégén, 112. helyén tanyázó egyiptomi Kairó árszintje mindössze 574 dollár, (č, Hn, shz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom