Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
2009-02-23 / 44. szám, hétfő
i 1 ť 2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 23. www.ujszo.com RÖVIDEN Kedden egyeztet az ellenzék Verebély (Vráble). Kedden egyeztet az ellenzék arról, hogy rendkívüli parlamenti ülésszakot kezdeményez a pénzügyi-gazdasági válság kezeléséről - jelentette be szombaton Mikuláš Dzu- rinda, az SDKÜ-DS elnöke. Pártja Központi Tanácsa szombaton Verebélyen ülésezett. Dzurinda elmondta, a részletekről még nem tárgyaltak a KDH-val és az MKP-val, de remélik, összehangolhatok a három párt elképzelései, sőt azt sem zárja ki, hogy a rendkívüli ülésszak összehívásához koalíciós képviselőket is sikerül megnyerni. (TASR) 520 katonát leszerelnek Pozsony. A válság begyűrűzött a hadseregbe is, a „karcsúsítást” már jóváhagyta a vezérkar. Ľubomír Bulik vezérkari főnök szerint a leépítés 520-530 hivatásos katonát és 250 polgári alkalmazottat fog érinteni. Ez nem jelent automatikusan az elbocsátásukat, sok esetben csak átszervezést - mondta Bulik. A NATO- és EU-vezér- léssel bevethető egységeket a leépítés nem érinti. (SITA) A dohánylobbi fúrta meg a törvényt Pozsony. A dohánylobbit sejti a héten elfogadott, a nem dohányzók védelméről szóló enyhébb törvény mögött Viliam Novotný, az SDKÚ parlamenti képviselője. A politikus szerint a vendéglátó-ipari és a dohánylobbi nyomására alakult úgy a törvény, hogy ott, ahol nem szolgálnak fel ételt, továbbra is lehet dohányozni. Az erre irányuló módosító javaslatot Peter Pellegrini (Smer) teijesztette elő. Novotný szerint a Smer erőteljes lobbicsoportok nyomása alatt áll. Pellegrini ezt visszautasítja. Állítása szerint „nem tudja elképzelni, ki lobbizna több ezer kiskocsma vagy kávéház érdekében, hogy azokban lehessen, vagy ne lehessen dohányozni”. Katarína Tóthová (HZDS) szintén úgy gondolja, hogy a törvény megszavazásakor gazdasági érdekek érvényesültek. (TASR) Magyarországon költjük a pénzt Pozsony. Szavazó olvasóink 64 százaléka járt már bevásárolni Magyarországon azóta, hogy a forint jelentősen gyengült az euróhoz képest - derül ki az Új Szó Online tegnap lezárt mini közvélemény-kutatásából. További 14 százalék rövidesen nagybevásárlást tervez Magyarországon. Csak szemléltetésképpen: ha a már megszűnt koronában számolunk, egy koronáért már 10 forintot is kapnánk. A február 10-én indított, nem reprezentatív felmérésbe majdnem ezren kapcsolódtak be. (ú) Szélsőségesek vonultak fel Nyitrán Koszovó ellen tüntettek Az úthibák, kátyúk miatt télen sokszor nehezen lehet áthajtani a vasúti átkelőkön Keresztek az andráskereszt mellett Garamszécs. A körülbelül 2600 szlovákiai vasúti átjáró közül több mint 1200 csak közlekedési táblával van ellátva - se sorompó, se fényjelzés. A garamszé- csi baleset áldozatainak hozzátartozói a közlekedési tárcát vádolják az átjáróhoz vezető út rossz állapota miatt, Ľubomír Vážny közlekedési miniszter azonban már bejelentette, hogy esze ágában sincs lemondani. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Vážny szerint a buszsofőrt terheli a felelősség. A vasút szóvivője, Martina Pavlíková elmondta: az átjáró a vasút szempontjából elégségesen biztosított. A tragédia miatt azonban „a vasút törekedni fog arra, hogy még biztonságosabbá tegye”. Pavlíková szerint a vasúti átjárókon történő baleseteket a sofőrök és a járókelők figyelmetlensége okozzák, s az ilyen balesetek 40-60 százaléka a sorompóval biztosított vasúti átjárókon történik. Az ún. andráskeresztes vasúti átjárókból éppen a Felső- Garam mentén - ahol a tragikus baleset is történt - és a Rima völgyében van sok. A Feled-Tiszolc, Tiszolc- Breznóbánya és a Brez- nóbánya- Poprád vasútvonalakat jórészt másod- és harmadosztályú utak keresztezik. Főképpen a ldstelepüléseket érinti ez a probléma, számos baleset történt ilyen átkelőkön, a garamszécsi- hez mérhető tragédia azonban példádan a szlovákiai vasúti közlekedés történetében. Az előírások szerint ilyen átkelőknél nem okveüenül szükséges fényjelzés vagy sorompó elhelyezése, elég az andráskeresztes jelzőtábla. Az utak minősége azonban télen sokszor nagyon rossz, a felfagyások, úthibák, kátyúk miatt az átjárókon nem ritkán nehezen és nagyon lassan lehet áthajtani. Egy fénysorompó elhelyezése a terepviszonyoktól függően meghaladhatja akár a 30-35 ezer eurót (900 000-1 054 000 korona) is. Robert Kaliňák belügyminiszter szerint a törvény egyértelműen fogalmaz, a sofőrnek meg kell állnia a vasúti átjáró előtt. A vasút szóvivője szerint a po- lomkai átjárónál nincs szükség sorompóra és fényjelzésre, mert a szakasz jól belátható. A helybelieknek más a véleménye. Korábban is történt már itt ilyen baleset. Az átjárótól 500 méterre kedvelt sípálya működik, a szezonban több száz autó is áthalad naponta a síneken és emberéleteket menthetnének meg, ha lenne sorompó, (szász, ú) Se sorompó, se fényjelzés, csak az andráskereszt és egy tábla (Jón Kroslók felvétele) sorsolt a Tipos, átkozódtak a tippelők Gyásznap A kormány még szombat este rendkívüli ülést tartott és tegnapra nemzeti gyászt rendeltek el. A baleset helyszínére is ellátogató kormányfő arra kérte a sajtót, vasárnap ne sugározzanak politikai vitaműsorokat, aminek a tévétársaságok eleget is tettek. A közszolgálati rádió nem sugárzott szórakoztató műsorokat és reklámot sem. A Szlovák Nemzeti Színház a komédiákat levette a színről tájékoztatta lapunkat Zuzana Golianová, a színház szóvivője. Ugyancsak elmaradt a kassai Állami Színház előadása is. A gyásznapon nem nyithatnak ki a sportfogadó irodák, nem lehet Lottót sem feladni. Emiatt tegnap sok tippelő méltatlankodott, különösen azokban a vendéglőkben, kocsmákban, ahol fogadóiroda működik és lottóterminál is van. Azt különösen érthetetlennek tartják, hogy a gyásznap ellenére a Tipos tegnap kisorsolta mind a Kenő-, mind a Lottó-számokat és a mérkőzéseket is lejátszották. Legutóbb 2008. szeptember 9-én rendeltek el nemzeti gyászt, amikor 16 szlovák állampolgár halt meg egy buszbalesetben Horvátországban, előtte pedig a hejcei tragédiát követően, amikor lezuhant a szlovák légierő gépe és 43-an haltak meg. (ú) Egy osztrák újságíró leidiótázta Haidert - az európai emberjogi bíróság végül neki adott igazat Ha per, úgymond, hát legyen per - amikor az alperes és a felperes is politikus Duray Miklóst az SNS citálta bíróság elé. Folyt. köv. (SITA-felvétel) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nyitra: Gyertyás felvonulással tüntettek szombaton a szlovák Megújhodási Mozgalom (Slovenské Hnutie Obrody) tagjai és szimpatizánsai Koszovó függetlensége ellen, Szerbia egysége mellett. A mozgalom a fasiszta szlovák állam, valamint Jozef Tiso tiszteletére tartott megemlékezések, a magyarellenes felhívások, és az MKP betiltásáért kezdeményezett aláírásgyűjtés által vált ismertté. Nyitra megyében mintegy hatszáz tagot számlál a szervezet, és annak ellenére, hogy magát történelemtisztelő, hagyományőrző csoportosulásnak titulálja, rendszeresen részt vesz szélsőséges tüntetéseken. A szombati felvonulást a Koszovó függetlensége kikiáltásának első, és a Szerbia elleni NATO bombázások tizedik évfordulójára időzítették. A „Kosovo - drogovo” és a „Drogdílereknek a rács mögött a helyük, nem az ENSZ-ben” feliratú transzparensekkel menetelő mintegy százfős csoportot rendőrök kísérték végig a korzón, a színház előtti térig, ahol a mozgalom elnöke mondott beszédet. Robert Švec először felolvasta annak a 77 parlamenti képviselőnek a nevét, akik annak idején megszavazták, hogy a NATO-gépek Szlovákia légterén átrepülve bombázhassák Szerbiát. Mint mondta, azért kell ezeket a neveket felidézni, „hogy soha ne felejtsük el, kik hoztak ilyen szégyent Szlovákiára.” Felszóh'totta a mostani szlovák kormányt és különösen a külügyminisztert, hogy soha ne ismerjék el Koszovó függetlenségét, „mert ezt az államot agresszió hozta létre, kormányának terrorista a múltja és bűnözői a jelene”. Részt vett a tüntetésen a Szerb- Szlovák Barátság Egyesület elnöke, Svetozár Miiedé is, aki köszönetét mondott a szolidaritásért. Beszédében azt mondta: bár egyik szeme sír, hogy ilyen kevesen vannak, a másik nevet, hogy legalább ennyien látják és ki is merik mondani az igazságot. A megemlékezés incidens nélkül, egy perces néma csenddel ért véget, (vm) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Politikusok gyakran fordulnak bírósághoz személyiségvédelmi ügyekben, rendszerint egymást vagy a lapokat jelentik fel különféle nyilatkozatok, cikkek miatt. Nem ritkán több ezer eurós kártérítést követelnek, ám a bírósági eljárás gyakran évekig elhúzódik és rendszerint bocsánatkéréssel ér véget. Politológusok és jogászok viszont állítják, a politikusoknak bírniuk kell a kritikát, a közéleti szereplőknél máshol húzódik a határ, mint a hétköznapi embereknél. A fővárosi kerületi és járásbíróságokon jelenleg több olyan személyiségvédelmi perről tárgyalnak, amelyekben az al- és felperes ismert politikus. A Pozsonyi I. Járás- bíróság például március 17-re napolta el Pavol Paška (Smer) ügyét, a házelnök 33 ezer eurós kártérítést és bocsánatkérést követel Ivan Miklós egykori pénzügyminisztertől, aki azt állította, hogy Paška jelöltjei a Transpetrol élén kapcsolatba hozhatók a szervezett bűnözéssel. A 2006 óta húzódó tárgyalást már többször elnapolták, könnyen előfordulhat, hogy jogerős ítélet csak évek múlva lesz. Fasiszta, félfasiszta Tavaly januárban a Pozsonyi III. Járásbíróság úgy döntött, hogy Duray Miklósnak, az MKP alelnö- kének egymillió koronás kártérítést kell fizetnie a Szlovák Nemzeti Párnak (SNS), amiért egy rádióinterjúban fasiszta pártnak nevezte. Az ítélet ellen mindkét fél fellebbezett; Duray meggyőződése szerint nem vétett semmilyen törvény ellen; az SNS kevesli az egymilliót - eredetileg tízmilliót akart. A fel- lebbviteli eljárás időpontját máig nem tűzték ki, Duray Miklóst nem sikerült elérnünk. Jana Benková, az SNS szóvivője lapunknak elmondta: nem akarják befolyásolni a bíróság munkáját, ezért nem is kommentálja azt, hogy máig nem ismert a következő tárgyalás időpontja. Véleménye szerint viszont Duraynak az SNS címére tett kijelentései miatt lényegesen magasabb kártérítést kellene fizetnie. Hasonló ügy akadt a múltban is. Milan Kňažko még a kilencvenes években félfasiszta pártnak nevezte a HZDS-t, aztán kijelentését módosította - a „fél” szót visszavonta. ítélet végül nem született, mert a HZDS visszavonta a bírósági beadványt. Dániel Lipšic, a KDH alelnöke Štefan Harabin igazságügyi minisztert akarja bíróság elé vinni. Harabin tavaly június azt mondta: nem jómaga, hanem Lipšic az, aki kapcsolatban áll a koszovói albán maffiával. A korábbi igazságügyi miniszter 50 centes kártérítést akar a jelenlegitől. Az igazságügyi tárca akkor kíván érdemben foglalkozni az üggyel, ha Lipšic már beadta a keresetet. Többet kell eltűrniük A jogászok abban egyetértenek, hogy a politikusokat s többi állampolgárnál több sérelem éri, de ezek nagy részét szerintük el is kellene tűrniük, s nem a bírósághoz fordulni. Peter Wilfling, a Polgár és Demokrácia Alapítvány jogásza szerint az európai emberjogi bíróság több korábbi határozatából is az derül ki, hogy a szólásszabadság mindennél fontosabb. „Egy politikai vitában nagyon tágas korlátái vannak a szólásszabadságnak. Emlékeztetnék egy osztrák újságíró esetére, aki idiótának nevezte Jörg Haidert, Ausztriában elítélték, viszont az európai emberjogi bíróság úgy döntött, hogy az ítélettel Ausztria sértette meg az újságíró jogaiť’-tette hozzá Wilfling. Hasonlóan vélekedik Miroslav Kusý politológus is, szerinte a politikusok nem egyszer feleslegesen perelik be egymást, csak azért, hogy nyilvánosságot kapjanak, szerepeljenek a hírekben, róluk beszéljenek az emberek. „Ä politikusoknak többet ki kell bírniuk az átlagpolgároknál, de természetesen ennek is vannak határai. Erre nagyon jó példa Ján Slo- ta SNS-elnök, aki gátlások nélkül sérteget bárkit. Ilyen emberek valóban nem tudják, hol van a politikai kultúra határa, s azt sem tudatosítják, hogy a felelősséget is vállalniuk kell kijelentéseikért” - tette hozzá Kusý. (dem) (SITA-felvétel’
