Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
2009-02-03 / 27. szám, kedd
20 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 3. www.ujszo.com Az Európai Bizottság további intézkedéseket javasol a tej ágazat támogatására A vaj és a tejpor intervenciója Az ideális testtömegű ló tűi soványnak mutat A lovaknál is észlelik a civilizációs ártalmakat ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A Missouri Egyetem (Columbia - USA) kutatói szerint feltűnő a hasonlatosság a túlsúlyos ember és a túlsúlyos ló között. Ugyanúgy endokrinológiai problémák (inzulinrezisztencia, diabetes) lépnek fel, valamint szívműködési zavarok és egyéb betegségek fordulnak elő, bár a lovaknál a sávos patairha-gyulladás is előfordulhat. Az emberek és ebek túlsúlyának hátrányait már sokszor elemezték, sok lótartó azonban saját lovát másként ítéli meg. A jól táplált állat szerintük jól néz ki, míg az ideális testtömegű ló túl soványnak mutat. A négylábúak túlsúlyának számos oka lehet, de a legnyilvánvalóbb az, hogy a lovat ugyanúgy etetik, mint más gazdasági haszonállatot, ahol a gyors testtömeg-gyarapítás a cél. A vadon élő lovak télen kevesebb takarmányhoz jutnak, ezért természetes a nyári testtömegépítés, amiből télen le tudnak adni. Az ember azonban egész évben bőséges takarmányt nyújt, amihez sok esetben még a kevés mozgás is társul. A lovakat naponta a teljesítményhatárig kellene mozgatni. Semmiképpen nem elég hetente két alkalommal 20 percig lovagolni. (Állatorvosok lapja) A tej és a tejtermékek 2007- ben és 2008 elején bekövetkezett példátlan mértékű áremelkedését követően mostanra a tejpiaci helyzet teljesen megfordult. EU-1SMERTETŐ Mivel a világpiacon növekedett a kínálat a belső piacon pedig csökkent a kereslet, a tejtermékek piaci ára az intervenciós szint közelébe, sőt az alá esett vissza. Ugyanígy alakul a termelőknek fizetett tejár, amely már jelentősen csökkent, és még további csökkenése várható. A tej és a tejtermékek árainak radikális csökkenését követően az Európai Bizottság újra bevezeti az export-visszatérítést a vaj, a sajt, a teljes és a sovány tejpor esetében, jelentette be nemrégiben Stanislav Becík földművelésügyi miniszter, aki a szakminiszterek brüsszeli tanácskozásán benyújtott szlovák javaslat elfogadása után tájékoztatott a tejpiaci rendtartás egyes elemeinek bevezetéséről. Megtudhattuk, hogy a vaj és a sovány tejpor felvásárlása március 1-jén indul újra (a termelés februártól kezdődően jogosult a felvásárlásra) és augusztus végéig folytatódik. Az első 30 ezer tonna vajat és 109 ezer tonna sovány tejport előre meghatározott áron (intervenciós áron) vásárolják fel. Ez a vajmennyiség várhatóan igen gyorsan kimerül, ezért szükség lesz a piac e korláton felüli támogatására is. A vaj és a sovány tejpor márciusban kezdődő intervenciós felvásárlása kapcsán a bizottság szükség esetén vállalja, hogy rendszeres pályázatok útján az előre meghatározott mennyiségnél többet is vásárol. Novemberben a bizottság 2009. január 1-jei hatállyal újból bevezette a vaj magántárolását - a decemberben termelt vajra vonatkozóan is. Ezzel az intézkedéssel a termék magántárolására a szokásosnál korábban nyílt lehetőség. Az állapotfelmérés során meghatározottaknak megfelelően további mennyiségek fogadhatók, kéthetenkénti pályázatok keretében rögzített áron. Fischer Boel biztos jelezte szervezeti egységei felé, hogy amennyiben elérik a vaj esetében a 30 000 tonnás, a sovány tejpor esetében pedig a 109 000 tonnás korlátot, erről az intézkedésről határozatot terjesztenek az irányítóbizottság elé annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az intervenció felfüggesztése ebben az alacsony árakkal jellemzett időszakban. Itt az idő az export-visszatérítési eszköz újraindítására is. A világpiacon hosszú ideig jellemző magas árak vezettek 2007 júliusától az export-visszatérítések felfüggesztéséhez. Most, hogy a világpiaci árak az uniós intervenciós és piaci árak alatt vannak, exportőreink már nem versenyképesek. Ezt a helyzetet súlyosbítják a pénzügyi, illetve hitelválságból eredően már fennálló, az exportőreinket érintő nehézségek. Az exportvisszatérítések nem csak a vaj és a sovány tejpor esetében, hanem minden, a múltban jogosult tejterméket - főként a teljes tejport és a sajtot - érintően indulnak újra. A vajra és a sovány tejporra vonatkozó visszatérítéseket pályázatok útján határozzák meg, a következő ajánlattételről jövő héten döntenek. A rendszer hatékonyságának javítása érdekében a jelenlegi egy alkalommal szemben havonta kétszer kerül sor pályáztatásra. A korábbi gyakorlatnak megfelelően az export-visszatérítések alkalmazása a WTO-megállapo- dásokban foglalt jogainkkal és kötelezettségeinkkel összhangban történik. A visszatérítések konkrét szintje a kereskedelemtől beérkező ajánlatoktól függ, amelyeket a szokásos objektív kritériumok alapján bírálnak el annak biztosí(lllusztrációs felvétel) tása érdekében, hogy csak a szükséges mértékben kerüljön sor visszatérítésre. Noha ezekkel az intézkedésekkel az Európai Bizottság egyértelműen jelezni kívánja a tejtermelők és a tejipar számára, hogy készen áll a rendelkezésre álló eszközök teljes mértékű kihasználására a piac és a termelők jövedelmének támogatása érdekében, a hazai termelők szerint azonban az intervenció nem oldja meg az éppen időszerű gondjaikat. Nevezetesen azt, hogy a tejgyárak általában 0,22 - 0,27 euró közötti tejárat kínálnak számukra az idei szerződésekben. Természetesen a felhalmozott vaj- és tejporkészletek felszámolásától várható, hogy némileg feloldódhat a feszültség a feldolgozóknál, de a kedvező megoldást alapjában véve mégis csak a fogyasztás jelentős mértékű emelkedése válthatná ki. (Forrás: mpsr, eu-info) (Illusztrációs felvétel) A sántaság az elléstől a következő fogamzásig eltelt időt 10-14 nappal is megnövelheti, vagy a napi tejtermelést több mint 10%-kal csökkentheti A szarvasmarhák végtagjait meg kell védeni a fertőzésektől (Illusztrációs felvétel) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Miközben a szarvasmarha természetes környezetében a legelőn rendszeres mozgással funkciójának megfelelően használja végtagjait, a tejelő tehenek és növendékállatok is napjainkban már leginkább istállózott, mesterségesen zárt körülmények közé kerültek, és a nap jelentős részét betonpadozaton, trágyával túlszennyezett, csúszós felületű, páradús környezetben, mozgásszegény viszonyok között töltik. Az ilyen zárt viszonyok között vagy kötött tartásban elhelyezett nagy termelésű teheneknél a gyakran kialakuló mozgászavar, sántaság több tényező következménye is lehet. Többek között tartástechnológiai, higiéniai, tenyésztési, takarmányozási és csülökápolási hibák is közrejátszanak a betegség kialakulásában. Ha az állományban a szokásosnál több a bicegő tehén, akkor ezt a problémát a körmözés önmagában nem fogja megoldani, bár az állatok körömápolását mindenképpen el kell végezni. A sántaság egyféle stresszor- nak minősül és a gazdának jelentős kárt okoz. így pl. az elléstől a következő fogamzásig eltelt időt 10-14 nappal is megnövelheti, vagy a napi tejtermelést több mint 10%-kal csökkentheti. A kialakuló sántaság egyik gyakran tapasztalt, közvetlen oka lehet az állatok zsúfoltsága. Az egy állatra jutó optimális jászolhossz és itatóhely mellett a kitérési lehetőségeket biztosító, kellően széles közlekedőét és az almozott pihenőhely különösen fontos. Ez utóbbi kedvező mérete 240 cm x 120 cm + a felálláshoz és lefekvéshez szükséges 60 cm. A zsúfoltság miatt a tehenek rendellenes viselkedése jelzi a végtagok túlterhelését is. A napi 8-10 óra fekvés helyett 5-6 óra pihenési idő már elősegítheti az egyes lábvégbetegségek kialakulását. Hasonló módon akkor is, ha a fekve kérődzés rovására túlzottan megnő a tehenek állva kérődzésé- nek az ideje. A pihenőtér betonpadozata, a pihenőboksz almozást igényel. Érdekes módon a homok olyan kedvező lehet, mint a szalma, ugyanakkor a szövetburkolatú matracok vagy gumilapok- esetenként a fűrészpor is - sokszor a csánkizületek sérüléseit és szövődményes fertőzéseit okozhatják. Nagyon fontos különösen a különböző okok miatt sánta tehenek esetében, hogy azokat, ha szükséges, száraz, tiszta férőhelyen elkülönítsük. Újabban a szervestrágya szeparálása után visszamaradt fűrészporszerű anyagot is felhasználják az almozásra (amellyel például a búslaki tangazdaságban kedvező tapasztalatokat szereztek - a szerk. megjegyzése). A különböző technológiájú telepeken a sántaság aránya ma még sajnos meghaladja a 10%-ot, ami azt jelenti, hogy állományszinten kell megtenni ellene a megelőző intézkedéseket. Kötött tartásban általában kevesebb lábvégbetegség- gel találkozunk, mint például a bokszos rendszerben. A tartástechnológiával szorosan összefüggő szempont a „higiéniai viszonyok” problémája. A legfontosabb nehézséget az állattér elszennyeződése okozza, ahol a különböző anaerob patogén baktériumok száma veszélyesen feldúsul. Rendszerint nincs lehetőség az istálló vagy a kapcsolódó állatterek pihentetésére és megfelelő fertőtlenítésére. A telepek jelentős részében a karámok vízelvezetése is megoldadan. Emiatt a tehenek végtagjai túlságosan szennyezettek, melynek következményeként gyakori betegség az ujjak közötti és a digitális bőrgyulladás. Télen pedig megnő a csülkök pártaszélét érő sérülések veszélye. Indokolt - ilyen körülmények között - a lábvégek gyakori fertőtlenítése. A fertőtlenítőtálcát a fejőházakból kivezető közlekedő-folyosóba célszerű beépítem. A tálcának tartós anyagból kell készülnie, és fontos, hogy ne okozzon sérülést a tehenek lábán. Kedvező továbbá, ha legalább 3 méter hosszú, és kb. 15 cm folyadékszintet biztosítunk. Fontos az is, hogy lefolyóval lássuk el, ami tisztítását megkönnyíti. Előnyös, ha a fertőtlenítőtálca előtt, de attól kissé távolabb egy vizes lemosótálcát is beépítünk. Hangsúlyozni kell, hogy a lábfertőtlenítő programot mindig az adott állomány csülökbetegségeinek függvényében és a helyi technológiára építve kell kidolgozni. A lábfürösztés mindig hosszabb ideig tartson, mint egy napig, mert az egy-két alkalommal végzett fertőtlenítés nem elég hatékony. Az általánosan elterjedt és egyébként igen jó fertőtlenítőszerek hatékonyságát gyakran csökkentjük olyan technológiai hiányosságokkal, mint pl. a fertőtlenítőfolyadék szennyezettsége, az előírástól eltérő töménysége, vagy a lábfertőtlenítés elégtelen gyakorisága. Állatorvosok tájékoztatása szerint a lábfürösztés alapvetően a bőrgyulladások megelőzésére, illetve „szintentar- tására” szolgál, (lász) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12,811 08 Bratislava 1
