Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

2009-02-21 / 43. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 21. Régió 5 Másképpen vélekednek a téli időjárás okozta viszontagságokról az útkarbantartók és a gépkocsivezetők - utóbbiak sokat bosszankodnak az utak állapota miatt „Télen természetes, hogy hó borítja az utakat” Érsekújvár. Egy hét alatt összesen hatvanegy órán át ült a hóeke volánja mögött az Érsekújvári Regionális Útkezelő és Útkarbantartó Részvénytársaság egyik dolgozója. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A cég vezetésének a hó okozta fennakadások mellett az elörege­dett gépparkkal és az influenza- járvány miatti sofőrhiánnyal is meg kell küzdenie. Idén november 3-án kezdték meg a téli szolgálatot országszer­te, a harminc embert foglalkoztató telefonos ügyelet öt központjában azóta reggel 7-től 15 óráig és 15 órától reggel 7-ig tartanak ügyele­tet. Az utak szórását végző sofőrök három műszakban dolgoznak, rendszerint három sofőr van szol­gálatban, egy rakodógép és egy traktor játja az utakat. „Télen az operációs program lép életbe, amelyben egyebek mellett benne foglaltatik, hogy az első-, másod- és harmadosztályú utakon akkor látunk hozzá a tisztításhoz, szó­ráshoz, ha azokat három centimé­ternél vastagabb hóréteg borítja. A harmadosztályú utakon elég, ha csak az egyik sávot tisztítjuk meg” - tájékoztatott Gál Bálint, a regio­nális útkarbantartó részvénytár­saság igazgatója. Az érsekújvári cég 612 kilométeres szakaszon végzi a munkálatokat, ebből 126 kilométer az első, 176 kilométer a másod- és 310 kilométer a har­madosztályú út. A cégnek Érsek­újvárban, Nagysurányban, Köböl- kúton, Párkányban és Vágsellyén van központja, Nyitra megye ha­táskörébe 2004-ben kerültek át a másod- és harmadosztályú utak. Az első osztályú és a gyorsforgalmi utak az állami útkezelőség fel­ügyelete alatt maradtak, a város területén lévő utak a városok és falvak fennhatósága alá kerültek. „Nyitra megyében öt útkarban­tartó cég működik: Komáromban, Érsekújvárban, Léván, Nyitrán és Nagytapolcsányban. Az első osz­tályú utak karbantartását a Szlo­vák Útkarbantartó Vállalattal kö­tött szerződés alapján végezzük. Összesen tizenhét autónk van az utak szórására, egy járműre 36 ki­lométer hosszú szakasz jut, egy­szeri alkalommal mintegy 10-12 kilométert szórunk le, tehát egy autónak négyszer kell fordulnia. Szerződésünk van a szímői, a ka- mocsai, a nagyölvedi, a nagysurá- nyi, a szőgyéni, a kéméndi, a szál­kái, a jászfalui, a muzslai, a búcsi, és a fajkürti szövetkezettel, vala­mint magánvállalkozókkal, akik szükség esetén a saját gépeikkel végzik el a munkát” - egészítette ki az elmondottakat Gál Bálint igazgató, (száz) Húsz-huszonöt éves kocsik Az érsekújvári géppark járműveinek többsége húsz éve teljesít szol­gálatot az utakon. A17 autó közül e hét elején 8 elromlott. J\ nyolc­ból hatot nagy nehezen meg tudtunk javíttatni, kettő még szervizben van. Az öreg gépek többsége két napi állandó munka után felmondja a szolgálatot. így történt, hogy Vágsellyén tegnap csak egy szóróautó maradt 107 kilométerre” -jegyezte meg Gál Bálint igazgató, (száz) Az érsekújvári gépparkban nehéz körülmények között javítják a gépkocsikat (Csuport István felvétele) Több fiatal családot szeretne a faluba csalogatni az önkormányzat, a lakosok száma ma alig négyszáz Gombamód szaporodnak a bérlakások Bájtén Hamarosan ehhez hasonló bérházak épülnek Bajtán (A szerző felvétele ÚJ SZÓ-HÍR Bajta. A Párkánytól 7 küomé- terre fekvő Bajtán 2002-től szinte folyamatosan épülnek bérlaká­sok, amelyek egyre több párkányit vonzanak a községbe. Struhár Jó­zsef polgármester elmondása sze­rint az sem számít ritkaságnak, hogy fiatal családok térnek vissza Bajtára, és újítják fel szüleik, nagyszüleik régi házát. „Az első bérházat 2002-ben kezdtük építeni. Mivel akkoriban nem volt vezetékes víz a faluban, a képviselő-testület nagyon elle­nezte a dolgot, de mire 2004-ben átadtuk a lakásokat, megoldódott ez a probléma is. Ez a bérház még 50 százalékos állami támogatás­sal épült. A következő - jelenleg épülőfélben levő - bérházzal már nem volt ilyen szerencsénk, a rendezetlen területi jogviszonyok miatt ugyanis elhúzódott az ügy­intézés, így az építkezést csak 2008 novemberében sikerült el­kezdenünk. Az első bérházban 9 lakást alakítottunk ki, a most épü­lő bérházban 11 lakás lesz. Idén februárban egy újabb, 9 lakásos bérházra is beadtuk a kérvényt, amelyre már most több mint 100 százalékos a túljelentkezés. Épp ezért egy negyedik bérház építé­sét is tervezzük. Ezekben a bérla­kásokban a lakbér viszonylag ala­csony, hiszen nem akarunk hasz­not húzni, csak a kölcsönt törleszt- jük a havonta befizetett bérleti díjakból” - tájékoztatta lapunkat Struhár József polgármester. A község első embere elmondta azt is, hogy mivel a falu lakóinak száma jelenleg alig éri el a 400-at, ily módon szeretnék növelni a la­kosok számát. A lakások kiutalá­sánál ezért a többgyermekes csa­ládokat részesítik előnyben, hi­szen Bajtán a 15 évnél fiatalabbak mindössze 70-en vannak, míg a nyugdíjasok száma egyre nő, je­lenleg a falu egyharmada sorolha­tó az idősek korosztályába. „Bárki igényelhet lakást, az egyetlen fel­tétel, hogy állandó lakhelye le­gyen községünkben” - mondta Bajta polgármestere, (guzsu) Egy „normál", egy kiegyenlítő és egy nulladik osztályt nyitnának szeptemberben Ógyallán A programot nem elég az iskolával kezdeni V. KRASZNICA MELITTA Ógyalla. A tavaszi szünidő előtti utolsó napokban tartották a beíratást a város egyetlen magyar tanítási nyelvű oktatási intézmé­nyében, a Feszty Árpád Alapisko­lában. Amint azt Dibusz János igazgatótól megtudtuk, a meg­hirdetett terminusban 36 gyer­meket írattak be szüleik, közülük előreláthatóan nyolc esetben lesz halasztás. A helyi szlovák alapis­kolában ugyancsak 36 a beíratot­tak száma. „Évről-évre gondot okoz számunkra a roma családok hozzáállása, többször fel kell hív­nunk a figyelmüket a kötelezett­ségükre, és bizony általában szep­temberig is elhúzódik ez a folyamat” - mondta az igazgató, aki arra is rámutatott: a 36 gyerek közül 22 egyáltalán nem látogatta az óvodát. A roma gyerekek más hozzáállást igényelnek, mint kor­társaik, sokszor szociális és nyelvi problémákkal is meg kell küzde­niük. „Valószínű, hogy szeptem­berben három osztályt nyitunk, egy »normál« osztályt, egy specia­lizált, ún. kiegyenlítő osztályt és egy nulladik évfolyamot - tájé­koztatott Dibusz János. - Fél év el­teltével a pedagógusok javaslatá­ra, és természetesen akkor, ha a szülő is beleegyezik, pszichológiai vizsgálatot végzünk el a kiegyen­lítő osztályba járó tanulóknál. Az eredmények alapján dől el, hogy az illető nálunk folytatja-e tanul­mányait, vagy átirányítjuk a kise­gítő iskolába.” Idén szintén két el­ső osztályuk van, egy normál és egy specializált - az előbbi 20, az utóbbi 17 diákkal. Dibusz János ugyanakkor örömmel számolt be arról, hogy a magyar óvodát 34 kisgyerek láto­gatja. „Nagyon jó lépés volt az ak­kori városvezetés részéről, hogy az iskola egyik épületszámyában alakított ki helyiségeket az óvo­dának, majd közös igazgatás alá vonta a két intézményt - mondta. - Korábban ugyanis az egyik szlo­vák óvodában működött a magyar osztály, amely fokozatosan zsu­gorodott. 2006-ban, amikor hoz­zánk költöztek, már csak 18 gye­rek járt magyar óvodába, most 34-en vannak.” Az igazgató tájé­koztatása szerűit az óvodásokat is bevonják az iskola életébe, közös programokat szerveznek, együtt tartják ünnepeiket. Mi több, igye­keznek már a bölcsődés korú gye­rekek szüleit megszólítani, azt ta­pasztalják ugyanis, hogy a magyar óvodába járó nebulók 98 százalé­ka később a magyar iskolát vá­lasztja. A magyar gyerekek egy ré­sze ugyanakkor még mindig szlo­vák nevelési és oktatási nyelvű in­tézménybejár. Feszty emlékét ápolják A Feszty Árpád Alapiskolában a hagyományőrzésre és a névadó szellemi örökségének ápolására is nagy hangsúlyt fektetnek. Évente megrendezik a Feszty-hetet, amely során szellemi- és sportvetélkedőket, kiállításokat, kézműves-foglalkozásokat ren­deznek. Tavaly decemberben felavatták az iskola emblémáját, amelyet Darázs Rozália szobrászművész tervezett. Az iskolában Feszty-emlékszobát is berendeztek, amely nyitva áll a más telepü­lésekről Ógyallára érkező diákok előtt is. (vkm) A pályázaton nyert pénzt iskolafelújtásra fordítják 730 ezer euró Köbölkútnak GULYÁS ZSUZSANNA Köbölkút. 730 ezer euró (22 millió korona) támogatást kapott Köbölkút a községben működő alapiskolák rekonstrukciójára. „A tavalyi év volt a legeredménye­sebb, hiszen ekkor nyújtottuk be a pályázatot, és - a párkányi régió­ban a muzslai iskola kivételével - azon kevés magyarlakta település közé tarozunk, amely sikeresen pályázott az iskola felújítására” - nyilatkozta lapunknak Mihalik Gábor, Köbölkút polgármestere. A pályázat kidolgozásával a község a Párkányi Déli Régió Regionális Fejlesztési Ügynökséget bízta meg, ám az eredeti elképzelések­kel ellentétben külön tervezetet kellett benyújtani a faluban működő magyar és a szlovák alap­iskola felújítására is. „A pénzt el­sősorban a fűtésrendszer felújítá­sára akarjuk fordítani, de felújít­juk a tetőszerkezetet, valamint a belső villanyvezetékeket is kicse­réljük, ezen kívül felújítjuk az isko­laépületek külső burkolatát is” - mondta Mihalik, aki szerint opti­mális esetben a munkálatok már a nyáron elkezdődhetnének. „Emel­lett az égjük legsürgetőbb felada­tunk a kanalizációs rendszer kiépí­tése, a tervdokumentáció egy ré­szét már elkészítettük. Egy aktuá­lis miniszteri rendelet alapján pá­lyázhatnánk, de ehhez több tele­pülés összefogására lenne szük­ség, mivel egy közel 3,3 millió eu- rós (100 millió korona) beruhá­zásról van szó. Ezt a falu egyedül nem tudja megpályázni. Ráadásul a pályázati feltételek is nagyon szigorúak, előírják például, hogy a lakosok 80 százalékának rá kell csatlakoznia a hálózatra, amire je­len körülmények között nem látok sok esélyt. Egy közös víztisztító ál­lomás tervdokumentációján is dolgozunk, amelynek létrehozása már több éve szerepel terveink között” - vázolta a elképzeléseket a polgármester. AJÁNLÓ Február 21. (szombat) Komárom - 14.00: Jókai- díj 2009 - díjátadó ünnepség a Duna Menti Múzeum dísz­termében Jókai Mór születé­sének 184. évfordulója alkal­mából. Szervezők: a Jókai Közművelődési és Múzeum egyesület, valamint a buda­pesti Falvak Kultúrájáért Ala­pítvány. (vkm) Somoija -15.00: a mozgás- sérültek somorjai szervezeté­nek éves taggyűlése a művelő­dési központban. (jóm) Felbár-10.00: a felbári kul­turális szövetség és a CSEMA- DOK helyi alapszervezete 5. al­kalommal szervezi meg a ha­gyományos dőrejárást. A me­net a kultúrház elől indul ének­szóval, zenével, (jóm) Február 22. (vasárnap) Ógyalla - 16.00: Mágnás Miska - a koipáromi Theátrum Színház előadása a Konkoly­Thege Miklós Művelődési Köz­pontban. (vkm) Királyrév - 17.00: Szóljon hangosan az ének címmel ze­nés estet tart az Őszirózsa Nó­tacsoport. A 60-as, 70-es évek örökzöld slágerei hangzanak el. (ú) Dunaszerdahely - 9.00: a dunaszerdahelyi sakkcsapat I. ligás mérkőzése a művelődési központban, (jóm) Február 23. (hétfő) Komárom - 19.00: Nagy il­lúzió - a Radosnai Naiv Színház (Radošinské naivné divadlo) előadása a városi művelődési központban, (vkm) Február 23-26. (hétfő-csütörtök) Dunaszerdahely - XVIII. a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny körzeti fordulója a művelődési köz­pontban. (jóm)

Next

/
Oldalképek
Tartalom