Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
2009-02-03 / 27. szám, kedd
18 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 3. www.ujszo.com Nem mindegy, mit és milyen sorrendben vetünk A speciális mikrogranulált műtrágyát az elvetett maggal egy sorba is ki lehet szórni A vetésforgó előnyei UJ SZO-1SMERTETO A vetésforgónak a talajművelésben és növényvédelemben játszott szerepéről sokat hallunk, ugyanakkor tápanyag-gazdálkodási, környezet- és talajvédelmi előnyeiről aránylag kevés szó esik. A növényi tápanyagok a talajszelvényben nem egyenletesen oszlanak el. Ezt részben a talaj ré- tegezettsége okozza, részben az egyes tápanyagok mozgékonyságának különbözősége. A mérések azt mutatták, hogy a foszfor tápanyag a felső 30 centiméteres rétegben maradt, a kálium és a kalcium is csak pár centimétert mozgott lefelé. Nyilvánvaló, hogy tápanyaggazdálkodási és környezetgazdálkodási szempontból sem mindegy, mit, és milyen sorrendben termelünk egy üyen talajon. A 30 centiméternél mélyebben található nitrogén a sekélyen gyökerező növények számára nem érhető el, és - mivel lefelé mozog - a következő évben esetleg már egy mélyebben gyökerező kultúra számára is elérhetetlen lesz. Ha a növények és a növényi sorrend megválasztásánál a nitrogén tápanyag elhelyezkedését nem vesszük figyelembe, és sekélyen gyökerező növényt termesztünk, ez a nitrogén-mennyiség már nem hasznosul, de szeny- nyezi a környezetet, előbb vagy utóbb a talajvízbe jut. Érdekes megfigyelni, hogy a hektáronként kiadott 150 kg nitrogén, fél méter mélységben duplájára, egy méter mélyen, pedig legalább háromszorosára emelte a korábbi nitrát-nitrogén tartalmat. Ezzel szemben a felszíni réteg nitráttartalma még a provokatívan nagy, 450 kg/ha-os nitrogénadag hatására sem változott számottevően. A szemeskukorica és a süókuko- rica képes az 1 méteres mélységből is nitrogént felvenni, ezzel szemben a csemegekukorica termésére a fél méternél mélyebben található nitrogén már általában nincs hatással. A kukorica nitrogénigénye nagy, termelésekor hektáronként igen nagy mennyiségű szerves anyag képződik. A szemeskukorica esetén a felvett nitrogén jelentős része a szemmel, (a csemegekukorica esetében a szemmel, a csutkával és a csuhéval), süókukorica betakarításakor pedig a növény teljes földfeletti részével, elkerül a tábláról. Szemeskukorica termelésekor, amikor a kukorica szára már teljesen elszáradt, a korábban felvett tápelemek egy része a kukoricaszárból kimosódik. Esős őszön, ha a kukoricát későn takarítják be, a káliumnak akár 30%-a is visszakerül a talajba. Ez olyan jelentős mennyiség, hogy a trágyázási szaktanácsadás során figyelembe lehet venni. Mosódik ki a kalciumból, a cinkből és néhány más' mikroelemből is. A nitrogén ki- mosódásával nem érdemes számolni, mert a nitrogén túlnyomó része a fehérjékben erősen kötött állapotban van. Kukoricatermesztéssel tehát sok nitrogént vonunk ki a talajból, ezért is ajánlatos, hogy kukorica után olyan növényt termeljünk, amelynek aránylag kicsi de nitrogénigénye pl. árpa, zab. Az sem elhanyagolható körülmény, hogy a kukorica - különösen a szemeskukorica - után igen sok szerves anyag, gyökér és szármaradvány, (csuhé és csutka) kerül a talajba, ami megváltoztatja a szén és nitrogén arányát. Régóta ismert jelenség - régiesen „pentozán hatás"-, hogy üyenkor elszaporodnak a növényi maradványokat lebontó mikroszervezetek, elsősorban a cellulózbontó szervezetek. Ezek saját, főleg fehérjékből álló testük felépítésére a talajból vonnak el nitrogént, mert nem képesek a levegő nitrogénjének megkötésére. A kukoricát követő növénynek emiatt kevés nitrogén jut. A mik- roszervezetekbe épülő nitrogén azonban nem veszik el végleg, mert a táplálékul szolgáló növényi maradványok elfogytával ezek az élőlények elpusztulnak, szerves anyagaik lebomlanak, ásványosodnak, végső soron a korábban elvett nitrogén néhány hónap elteltével ismét ammonium és nitrát formájában a növények rendelkezésére áll. De ha a kukorica után nagy nitrogénigényű növényt vetünk pl. cukorrépa, napraforgó, kukorica, takarmányrépa, dohány, az ezt a közbenső, időszakos nitrogénhiányt gyakran megszenvedi. (Tápanyaggazdálkodás) (Illusztrációs felvétel) Startertrágya a magok mellé A startertrágyázás jelentősége a növénytermesztők előtt ismert, elfogadott termesztéstechnoló- giai elem. Elfogadottsága ellenére azonban a kivitelezés módjáról eltérőek a vélemények. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Dr. Sebestyén Endre, magyarországi tápanyaggazdálkodási szakértő, aki nemrégiben Gután tartott ismertető előadást, úgy vélekedett, hogy a startertrágyázás módjáról alkotott eddigi általános nézetet elsősorban a meglévő gépi berendezések műszaki szintje határozta meg, amely - egy mezőgazdasági gépgyártó és forgalmazó vállalat kiadványában leírtakat idézve - az alábbiakban foglalható össze: „A műtrágya kijuttatása helyesen a mag mellé és alá történik. A magok alá 2-3 cm- re elhelyezett műtrágya a kívánatos mérték. A műtrágya és a vetőmag egy sorba történő kijuttatása károsan hatott a csírázásra a gyökérszőrök miatt, ami 8%-os (600 kg/ha) terméscsökkenést eredményezett. A vetőmag és a műtrágya elkülönítése jelenti a hosszú távú biztonságot.” A startertrágyázás elsődleges célja a gyors kelés és az erőteljes gyökémövekedés biztosítása az egyedfejlődés kezdeti szakaszában azáltal, hogy a kezdeti fejlődéshez megfelelő mennyiségű tápanyagot, elsősorban könnyen felvehető foszfort biztosítson a csírázó növénynek. Ha a könnyen felvehető tápanyagokat tartalmazó műtrágya nem a csírázó mag közvetlen környezetében van, a starterhatás nem érvényesül kellőképpen. Ennek érdekében a műtrágyát az elvetett maggal egy sorba kell kiszórni. Ez azonban csak akkor valósítható meg, ha megszüntetjük a csírázáskárosító hatást. Ehhez ismerni kell, hogy mi váltja ki ezt a hatást. A startertrágyák összetételének elemzése alapján a csírakárosító hatással kapcsolatban megállapítható, hogy: ♦ a mag környezetének magas kation-koncentrációja kedvezőtlenül hat a csírázásra. A gyakorlatban használt starter műtrágyák viszont minden esetben tartalmaznak káliumot, zömében kálium- klorid formájában, így biztos a csírázásgátlás, ♦ a karbamid vagy ammónia-tartalmú nitrogéntrágyák használatakor azok bomlása során ammónia szabadul fel. A szabad ammónia a talajban leperzseli a hajszálgyökereket, ami azt eredményezi, hogy legalább két hétig gátolt a növények víz- és tápanyag-felvétele. A jelzett problémák megoldásával a startertrágyák káros hatása kiküszöbölhető, a káros mértékű ammónia felszabadulása megelőzhető: ♦ lassú hatású nitrogénformák, pl. protein-nitrogén, metilén-urea használatával, ♦ nagy szorpciós kapacitású anyagok pl. zeolit beépítésével, ami a hirtelen felszabaduló ammóniát reverzibilisen megköti. A csírázásra káros kation-koncentráció kialakulása a kálium kihagyásával egyszerűen megoldható, mivel a zeolit tartalmaz annyi lassan ható káliumot, ami a csírázó fiatal növény számára elégséges. A zeolit forrásaként alkalmazott riolittufa további jellemzője, hogy igen gazdag ritka nyomelemekben, így a zeolit tartalmú riolittufával érintkező növényi gyökér tömege nagyobb, a gyökérszőrök hosszabbak. A gyökér intenzívebb fejlődése azonban csak akkor figyelhető meg, ha a riolittufa zeolit tartalma meghaladja a 35-40%-ot. Alapvető fontosságú a növények szempontjából az, hogy a riolittufa számos olyan nyomelemet tartalmaz, ami létfontosságú a növények zavartalan fejlődése szempontjából, de az hiányzik a talajból. Magyarországon a Mád környéki riolittufákból készült a zeolit- nak, amelynek gazdag nyomelemtartalma az említett követelményeknek megfelel, nem csak a szorpciós kapacitása érvényesül a startertrágyában, hanem a lehető legjobb mikroelemtrágya is. A leírt megfigyelések felhasználásával olyan startertrágyákat fejlesztettek ki, amelyek a toxicitás veszélye nélkül a vetőmaggal közvetlenül érintkezve is kijuttathatok. Jellemzőjük, hogy magas koncentrációban tartalmaznak vízben oldódó foszfort, a rhizoszféra pH-ját - a foszfor és a mikroelemek felvé- te-lének szempontjából - kedvezően befolyásoló elemi ként, mikro- és mezoelemeket illetve az ammónia reverzibilis megkötését biztosító zeolitot. A mikrogranulált starter trágyák használatának előnyei: (Illusztrációs felvétel) ♦ alacsony hektáronkénti dózis (10-40 kg/ha), ♦ alacsony szállítási és raktározási költség, ♦ egy menetben történhet a trágyázás és a vetés, ♦ csak a termesztett növényt trágyázzuk, a gyomokat nem! A felsorolt kritériumoknak megfelelő startertrágyák a Radistart mikrogranulált műtrágyacsalád tagjai. A készítmények gyakorlatilag minden talajtípuson használhatók, de különösen erőteljes a hatásuk szélsőséges - laza, alacsony szervesanyag-tartalmú, vagy kötött, tömörödött, erősen meszes - talajokon. A tájékoztatón elhangzott, hogy a készítmények kijuttatásának módját a különböző szántóföldi növényekben, kalászos gabonafélékben, kukoricában is vizsgálták, ehhez eddig elsősorban olyan vetőgépeket használtak, amelyek mik- rogranulátum-szóróval is rendelkeznek. Most folynak a tárgyalások a gépgyártókkal a kifejezetten ennek a célnak megfelelő vetőgépek szerkezeti módosításáról vagy új gépek kialakításáról. (sz) A megújuló energiaforrások hatékonyabb kihasználása érdekében workshopot tartanak Komáromban A biogáz alkalmazásának elterjesztéséért ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A megújuló energiaforrások kihasználásával foglalkozó komáromi székhelyű kutató- és kivitelező intézet is részt vesz a Biogass- Accepted elnevezésű nemzetközi projektben, amely a megújuló energiaforrások szélesebb körű elterjedését és hatékonyabb kihasználását gátló nem műszaki eredetű korlátok lebontását tűzte ki célul. Amint azt Mikolai Melindától az intézet munkatársától megtudtuk, az eddigi eredményekről február 9-én Komáromban tartandó workshop keretében számolnak be a téma iránt érdeklődőknek. A nemzetközi pályázat keretében hat uniós tagországból hét szervezet (két osztrák, egy-egy olasz, magyar, spanyol, lengyel és szlovák) részvételével 2007 októberében indított és 2010 márciusáig tartó tervezet fő célja, hogy olyan kommunikációs eszközök kialakítását segítse, amelyek hatékonyan alkalmazhatók a biogáz kihasználásának elterjedése érdekében az adott térségekben a közvélemény megszólítására, a majdani fogyasztók és az üzemeltetők közötti kölcsönös kapcsolattartásra. Ennek keretében alakították ki a hat tagország nyelvén és angolul is működő internetes honlapot, amely a biogáz elterjedésének és a vele kapcsolatos szakmai információknak ad tág teret, és segíti a piaci szegmens kialakítását is. Elkészült és működik a biogáz üzemek működtetői, ill. e témában érintettek számára létrehozott on-line kapcsolat, amely a biogáz különböző hasznosítási módjainak helyi szintű alkalmazhatóságát, valamint elfogadottságát vizsgálja. Ezzel elsősorban a leendő üzemek létrehozóinak, valamint a helybeli érintettek és a hivatalos szervek gördülékenyebb együttműködését próbálja elősegítem. A projekt keretében egy interneten is működő programot alakítanak ki egy-egy elképzelés értékelésére és az adott térségben való alkalmazhatóságára, esedeges válaszokkal a felmerülő problémák kezelésére. A tervezettől azt várják, hogy befejezése után jelentős mértékben hozzájáruljon a megújuló energiaforrások alkalmazásának kedvezőbb megítéléséhez az adott térségekben. (sz)
