Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

2009-02-19 / 41. szám, csütörtök

J 8 Vélemény-hirdetés ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 19. www.ujszo.com SZEMSZÖG Három, kettő, egy... (SITA-felvétel) OLVASÓI LEVÉL Lenni vagy nem lenni? Visszaszámlálás válsághelyzet­ben. Ez is lehetne ezen írás címe a Szlovák Televízióban uralkodó helyzetről. A közszolgálati tévében a válság jóval huzamosabb ideje tart, mint a honi /világ-, európai/ recesszió. Štefan Nižňanský igaz­gató ez ideig erőnek erejével - ön­magát is becsapva - próbálta simo­gatni a problémákat, közben jelen­tős összegeket kicsikarni az állam­kasszából. Egészen jól ment neki eddig a taktikázgatás, melynek alapja a kilincselés és a könyörgés volt. Az igazgató idei költségveté­sét a tévétanács elvetette, a Fico- kabinet szintén nemet mondott a 2009-re igényelt támogatásra. Az igazgató kénytelen volt előrukkol­ni válságkezelő „intézkedésekkel”. Nem sokat teketóriázott, pedig most (is) szükség lenne okosabb, ésszerű, megfontolt megoldások­ra. Azt fontolgatja a diri, hogy a 3-as csatorna, a sportadó idén csupán két hónapot sugároz, aztán megszűnik. Most már igencsak kö­zeledünk a második hónap végé­hez. Ami annyit jelent, hogy márci­us elsejétől vége, nincs tovább STV 3! Szó, ami szó, nem is nagyon fog hiányozni. Nem a romantikus fil­mek és a krimisorozatok rajongói vélekednek így, hanem a sportot imádók is. Mert a szlovák hármas nekik szinte semmit sem adott. Ezért is jelzi az adó nézettségi mu­tatója a 0,8 százalékot! A televízió illetékesei óriási melléfogást követ­tek el akkor, amikor sportközvetí­tési és -támogatási elképzeléseiket egy külön csatorna létrehozásával szándékozták megvalósítani. A tévé szűkebb vezetése okolható azért, hogy beindulhatott a 3-as adó. Már a rajt előtt egyértelmű volt, hogy két csatorna üzemeltetése is rengeteg pénzt emészt fel. S ez még „csak” a dolog anyagi vetülete. Ugyanis itt a további (és nem mellé­kes) összetevők: a programstruktú­ra, a stábok kiválasztása, összeállí­tása, a tévések szakmai felkészült­sége stb. Vagyis azok az emberek és elemek, akiktől, illetve amelyektől függ a televízió minősége. Sajnos, Nižňanskýék a mennyiségi mutató­kat részesítették előnyben a minő­ségi tényezőkkel szemben. Ezért hozták létre a hármas csatornát. Meg másért is. Tisztában voltak az­zal, hogy az új csatorna üzemelteté­sével további pénzeket tudnak kicsi­karni a büdzséből, s ezekből a téte­lekből még egy ideig lehet tengődni. Céltalanul, de a kurta túlélést meg­alapozva. Nem csoda tehát, hogy a szlovák hármasnak az lesz a sorsa, amit a napokbanjelzett Nižňanský. Nem sok jót mondott a 2-es csa­tornáról sem. Az adó napi sugárzási idejét minden bizonnyal 8 órára le­faragják, s ez idő alatt ontja majd az ismétléseket. Mert azok ingyen van­nak, de a honi tévénézőnek már a könyökén jönnek ki. Mert eredeti, új műsorok készítésére nem futja. Meg - sajnos - a szakembergárdából, a felkészült riporterekből, a gyártás- vezetőkből, a vágókból sem... Nem is beszélve a műsorkoncepcióról! Komolybetegaz STV. Akórmárjó ideje kínozza, a megfelelő gyógyírt azonban nem képesek megtalálni az illetékesek. Talán nem is nagyon ke­resik. Vagy legalábbis nem a megfe­lelő helyen és a hatékony módsze­rekkel. Ápártvonal(ak) ez ideig csak a lanyha túlélést tudják biztosítani az intézménynek, a teljes felépü­lést távolról sem. SuslaBéla Mi lesz veled Pozsony-Óváros? Nem a főváros óvárosi városrészé­ről, hanem „csak” a Csemadok Óvárosi Alapszervezetének rövid történetéről, jelenéről és gondjai­ról lesz itt szó. Mégpedig annak apropóján, hogy országszerte le­zajlottak vagy zajlanak a Csema- dok-alapszervezetek évzáró taggyűlései. Pozsonyban a néhai hat szer­vezetből, a még működő három­ból, már kettőben (Püspökin és Ligetfalun) sikeresen túl vannak rajta. A harmadikban, az óváro­siban most készülnek rá. Noha a Csemadok megalapítására 60 év­vel ezelőtt (1946. március 5.) Pozsonyban került sor, az első alapszervezetek mégis vidéken alakultak meg; pl. elsőként Ér­sekújváron: 1949. március 20-án. A pozsonyi alapszervezetek azok után fokozatosan alakultak: Püs­pökön, Ligetfalun, Oroszváron és az Óvárosban. A belvárosi polgá­rok nem jelentkeztek a Csema- dokba tömegesen, mert a szerve­zők (a CSKP szlovákiai KB veze­tői) már az alapításkor hangsú­lyozták, hogy itt nem nyárspolgá­ri, burzsoá kultúrának a terjesz­téséről lesz szó, hanem a szocia­lista, proletár osztály internacio­ * i nalista kultúrájáról. Még a volt SZEMKE vezetőit is nemkívána­tos személyeknek hirdették. Az alakulandó szervezeteknek a párt segédcsapatainak kell lenni a szocialista gazdaság, a kétéves terv teljesítésének támogatására. Persze, az már más lapra tarto­zik, hogy szerencsére a valóság­ban ellenkezőjére változott a hangsúly - a nemzeti kultúra megtartása irányába. Az óvárosi szervezet szekere eleinte lassan döcögött (az emlí­tett okok miatt is) és csak a het­venes évek közepén kezdett gyorsabb tempóra kapcsolni, fő­leg Duka Zólyomi Árpád, majd Bába Piroska elnöksége alatt. 'A nyolcvanas évek közepén már több mint ezer tagja volt a szer­vezetnek és még az évtized végén - 1989-ben is a 900 tagot nyil­vántartó szervezet keretében te­vékenykedett a barátnő-, barát­ság-, gyermek-, természettudo­mányi és társadalmi klub, éneklő csoport, kézimunkakor és még a JAIK is. Közvetlen emberi kapcso­latokkal ezekben a klubokban ápolták a kultúrát. A nagyobb rendezvényeket a szervezet választmánya, élén az elnökkel szervezete. Ezekből csak mintának említsünk meg párat: Bánfy György előadó- művész estjén a Hajósok házá­nak nagytermében több mint 400-an voltak. Hasonló sikert aratott ugyanott Kohút Magda előadóestje is. A Csemadok-ház nagytermében adott elő László Gyula történész, Balczó András, Magyar Zoltán olimpikon is a fiatalabb (JAIK) és idősebb (Óváros) tagoknak. Á „bársonyos forradalom” után az volt az elképzelés, hogy most, a „szabadság beállta után” még jobban fellendül a Csemadok te­vékenysége. A fordítottja követ­kezett be. Fokozatosan estek szét a klubok. Mára már csak a Brunszvik Teréz nevét viselő ba­rátnő klub működik. Fogyni kez­dett a tagság, talán az eredeti ti­zedére. Ezzel arányosan az elő­adások száma is. Ennek persze több oka van. Az egyik: a tagság elöregedése (halálozás, az érdek­lődés hanyatlása), átlépések a testvérszervezetekbe (Püspöki, Ligetfalu), lakhelyváltozások, ki­költözés a városból és hasonlók. De a legfontosabb negatív hatást okozó (mármint az ÓÁSZ-re) fej­lemény, aminek egyébként csak örülhetünk: a magyar kulturális intézetek számának növekedése és ezáltal a kulturális rendezvé­nyek szaporodása. Ma már van Pozsonyi Casino (heti két komoly előadással), rendszeresen szer­vez előadásokat az MKKI (a Ma­gyar Köztársaság Kulturális Inté­zete), a Szlovákiai Magyar Kultú­ra Múzeuma (kiállítások, beszél­getések érdekes személyekkel), a Liszt Ferenc Klub rendezvényei a Zichy-palotában stb. A műve­lődni kívánó polgár nemegyszer dilemmában van: melyik elő­adásra menjen el, mert három is van egy nap. A bőség zavara leg­nagyobb az év utolsó negyedé­ben: akkor zajlanak a Csemadok kulturális hetei profi és amatőr színészekkel, meghívott és „házi” előadókkal az elmúlt évben már huszonkettedik alkalommal, aminek egyébként szintén csak örülhetünk. Az Óváros Alapszervezete előtt pedig ebben a jubileumi évben ott a kérdés: „lenni vagy nem lenni”. Sikerül-e a Ligetfalu példáját kö­vetve újraéledni, vagy a klubok példájára - elenyészik? Erre kell választ adnia az évzáró taggyűlésen megjelenő - lehető­leg minél több hű, óvárosi tagnak! Cséplő Ferenc __ LAPOZÓ ÚJ MAGYAR SZÓ „Tőkés Lászlóval számos je­lentős kérdésben nem értünk egyet, de hiteles embernek tartjuk, aki egy bizonyos kon­cepciót képvisel a romániai .. magyarságon belül” - mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke annak kapcsán, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Tőkés László EP-képviselővel való hétfői budapesti találkozóján kijelentette, „az Erdélyi Ma­gyar Nemzeti Tanácsnak és személyesen Tőkés Lászlónak köszönhetően kiváló esély van arra, hogy a következő ciklus­ban is hiteles, közbizalmat él­vező emberek képviseljék az erdélyi magyarságot az Euró­pai Parlamentben”. A rovatban közölt írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik. KÁRPÁT-MEDENCEI KITEKINTŐ Szerbia destruktív Destruktív magatartással vá­dolta Szerbiát, s a koszovói szer- bek beilleszkedésének akadá­lyozásáért a belgrádi kormányt tette felelőssé az egy éve függet­lenné vált tartomány elnöke. Fatmir Sejdiu a Frankfurter Allgemeine Zeitung című né­met napilapban megjelent in­terjúban úgy vélte, a Koszovó­ban élő szerbek a belgrádi poli­tika túszai. A koszovói elnök szerint Pristina továbbra is tö­rekszik a szerbek integrálódá­sának előmozdítására, Szerbia azonban minden eszközzel akadályozza ezt. Sejdiu úgy vél­te, Belgrád politikája nem vál­tozott a nacionalista miniszter- elnök, Vojiszlav Kostunica ta­valymájusi leváltása óta. Szavai szerint Borisz Tadics államfő eddig nem bizonyította állító­lagos nyugatbarát elkötelezett­ségét, noha a Nyugat támogatja őt. Milosevicstől kezdve Kostu- nicán át Tadicsig mindegyik szerb kormány tudta, s tudja ma is, hol rejtőzködnek a legkere­settebb háborús bűnösök - állí­totta az elnök, hangsúlyozva, hogy az említett kormányok Koszovóval kapcsolatos politi­kája is megegyező volt. Fatmir Sejdiu hangsúlyozta, hogy a te­rületi integritás a függetlenség elválaszthatatlan része, s ez vo­natkozik a szerbek lakta északi területekre is. Koszovó határait világosan meghatározták, s ezt a nemzetközi közösség is támo­gatta - jelentette ki az elnök, utalva arra, hogy az egy évvel ezelőtt kikiáltott függetlenség óta Koszovói 54 állam ismerte el. Koszovó jövőjével kapcsolat­ban Sejdiu az elhunyt Ibrahim Rugóvá volt koszovói elnök VajdaságMA örökségére utalt, olyan világi ál­lamot elképzelve, amely az Eu­rópai Unióval és az Egyesült Ál­lamokkal a lehető legjobb kap­csolatokat, illetve együttműkö­dést tart fenn. Egy magas rangú német poli­tikus borúlátóan nyilatkozott Koszovó helyzetéről. Hans-Ul- rich Klose, a Bundestag külügyi bizottságának elnökhelyettese azt mondta, hogy az állam nor­mális működéséhez szükséges feltételek még nem jöttek létre, terjed a korrupció és a bűnözés. Utalt arra, hogy Szerbia tovább­ra is elutasítja Koszovó függet­lenségét, s ennek kapcsán úgy vélte, hogy a kialakult konfliktu­sok megoldása csakis európai keretekközöttképzelhető el. Közvetve az Európai Uniót tet­te felelőssé a koszovói problé­mákért Erhard Busek, az unió balkáni stabilitási egyezményé­nek korábbi koordinátora. Az osztrák konzervatív politikus úgy vélte, hogy Koszovó számára az EU nem nyújt megfelelő euró­pai perspektívát, s nem támogat­ja a szükséges mértékben az ot­tani államigazgatás kiépítését. Az unió Balkán-politikájában Koszovónak nagyobb hangsúlyt kell kapnia-jelentette ki. IIA tenisz s Divatot diktál i Él TARTALOM és IORAW: RAVASZ TAMÁS AZ IDft ÍUMSttMtfN Keddtől ________ már az újságárusoknál Ha érdekli... 2 ki nyerte a nappalit és a több mint • 70 értékes díjat... 9 miért van mostanában annyi ember m betegállományban... ^ ki az a fiatal magyar tehetség, aki « már akkor játszott Banderasszal, • amikor még nem is ismerte... J hány zseniális elme halt meg • nincstelenül... J és hogy milyen egyszerű a mutatós • azsúrmintás pulóver elkészítése... + megkésett Bálint-napi levelek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom