Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
2009-02-03 / 27. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 3. www.ujszo.com A fegyvernyugvás ellenére hullanak a rakéták és bombázik a légierő - a Hamász feltételekkel belemenne az egyéves tűzszünetbe Nem lesz újabb offenzíva a Gázai övezetben Egy rafahi fegyvercsempész-alagút javítása (Reuters-felvétel) RÖVIDEN Növekszik a terrorveszély Berlin. A parlamenti választások közeledtével növekszik Németország terrorfenyegetettsége Wolfgang Schäuble belügyminiszter szerint. Schäuble úgy vélte, hogy iszlám terroristák esetleges merényletekkel igyekezhetnek befolyásolni az őszi választások kimenetelét, hasonlóan ahhoz, ahogy ezt 2004-ben Spanyolországban tették. Ugyanezt az álláspontot fogalmazta meg - szintén tegnap - a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) elnöke. Jörg Zierke azt mondta, Németország az elsők között szerepel az iszlám terroristák támadási célpontjainak listáján, s az okot a küszöbönálló választások jelentik. (MTI) Rendőrök az áldozatok Kandahár. Legkevesebb 21 halálos és 20 sebesült áldozata van egy öngyilkos merényletnek, amelyet tegnap hajtottak végre Dél-Af- ganisztánban. A robbantást a tálibok vállalták magára. A rendőregyenruhába öltözött kamikaze célpontja egy rendőrségi kiképzőközpont volt a tartomány székhelyén, Tarinkót városában. A merénylő gyalog jutott be a központba, ahol a testére szerelt robbanószerkezettel gyakorlatozó tartalékos rendőrök között röpítette magát a levegőbe. A detonációban több épület megrongálódott. A sérültek közül kilencet szállítottak kórházba, az első hírek szerint hét rendőr állapota súlyos. Ez volt az utóbbi hónapok egyik legvéresebb merénylete, amelyet a biztonsági erők ellen elkövettek. (MTI) Kadhafi az AU soros elnöke Addisz-Abeba. Moammer el-Kadhafi líbiai vezetőt választották meg tegnap az Afrikai Unió (AU) soros elnökének a szervezet addisz-abebai tanácskozásán. Az AU elnöki tisztségét forgó rendszerben, egy-egy évig töltik be az államfők. Az elnöknek lehetősége van arra, hogy befolyásolja a kontinens politikáját. Kadhafi aranyhímzéses ruhában jelent meg a tegnapi ülésen, és hét feltűnő öltözetű férfi kísérte, akik Afrika hagyományos királyainak mondták magukat. Kadhafi tavaly a királyok királyának kiáltotta ki magát a kontinensen. (MTI) Riadót fújt a WHO Genf. Zimbabwéban csaknem 63 ezerre nőtt a kolerában megbetegedettek száma, közülük 3229-enhaltakmeg- jelentette be az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Ezzel a lehető legsúlyosabb forgatókönyv vált valóra. A kór leginkább a fővárost, Hararét sújtja, de most már vidéken is jelentős. Ráadásul a járvány már átteijedt a Dél-afrikai Köztársaságra is, ahol 8 ezren betegedtek meg, a halottak száma eléri az ötvenet. (m, t) Gáza/Jeruzsálem/Kairó. Palesztin rakétatámadásokra reagálva újabb légicsapásokat hajtott végre az izraeli légierő a Gázai övezet ellen, de a zsidó állam nem akar újabb átfogó hadjáratot indítani. A Hamász a Palesztinái Felszabadítási Szervezet (PFSZ) azonnali átalakítását követeli. ÖSSZEFOGLALÓ Az egyiptomi határ melletti Ra- fah városban végrehajtott tegnap reggeli légitámadás célpontja egy gépkocsi volt, amelyben a Népi Ellenállás Bizottságai nevű palesztin fegyveres csoport tagjai utaztak. A támadásban négy palesztin megsérült. Az izraeli hadsereg azt közölte, hogy olyanokat vett célba, akik előzőleg aknavetőkkel támadták a zsidó állam területét. Ugyancsak tegnap reggel Ciszjordánia déli részén egy palesztin férfi egy parkoló autóból tüzet nyitott izraeli katonákra, akik erre reagálva lelőtték a támadót. Előzőleg, vasárnap este az izraeli légierő a Hamász egyik biztonsági támaszpontját és a Ra- fah melletti, az egyiptomi határ alatt húzódó csempészalagutakat ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Az MSZP és a Fidesz elvben egyetért ugyan abban, hogy kisebb parlamentre lenne szükség, ám a választási rendszer kialakításának gyakorlati kérdéseiben a két nagy párt véleménye alapvetően eltérő. A választási törvény megváltoztatásához kétharmados többség kell, így csak akkor van esély a módosításra, ha a fontosabb kérdé- sekbenakétnagypárt egyetért. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vasárnap ismertette a kisebb parlamentre vonatkozó javaslatát. Eszerint a jelenlegi 386-ról 199-re csökkenne a mandátumok száma. A kormány javaslata alapján 176 képviselőt listán, egy fordulóban, Washington/Hága. Amerika immár abban a helyzetben van, hogy az irakiakra hagyhatja az országuk sorsának alakulásárért viselt felelősséget. Ezt Barack Obama vasárnap este jelentette ki az NBC tv-állomásnak nyilatkozva. Az amerikai elnök úgy vélte: az arab országban megtartott eredményes tartományi választások és az erőszakos cselekmények számának jelentős csökkenése azt mutatja, Irakra már mind szélesebb körű felelősség hárítható át. Megerősítette egyben, hogy idén az USA felgyorsítja Irakban állomásozó csapatainak a kivonását. Obama választási hadjárata idején ígéretet tett arra, hogy az USA 16 hónapon belül kivonja katonáit Irakból, ám növeli Afganisztánban szolgálatot teljesítő haderejének létszámát. Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök tegnap független vizsgálatot rendelt el egy 2003-as kormányzati döntés hátteréről, amely Hollandia támogatásáról biztosította az Irak elleni amerikai-brit inváziót. A szintén Balketámadta. A légitámadást azután hajtották végre, hogy palesztin rakétatámadásokban megsebesült két izraeli katona és egy civil. Ehud Barak izraeli védelmi miniszter pár órával a légicsapások után kijelentette: „Nem tervezünk egy »Öntött Ólom 2« műveletet.” Ezzel a december végén indított, háromhetes gázai offenzíva fedőnevére utalt. „De azt is jeleztük, hogy reagálni fogunk a tűzszünet megyénként választanának meg, 23 képviselői helyet pedig a mandátumot nem eredményező megyei, ún. töredékszavazatok alapján osztanának ki. A Fidesz álláspontját tegnap Navracsics Tibor frakcióvezető ismertette. Pártja a parlament létszámának megfelezése mellett fenntartaná a jelenlegi vegyes - egyéni választókörzeten és listán alapuló - választási rendszert. A Fidesz megfelezné a listán és az egyéni körzetben megszerezhető mandátumok számát, így körülbelül 193 fős parlament jönne létre. Ugyanakkor jónak tartja a kétfordulós rendszert és az ötszázalékos küszöböt. Úgy vélte, hogy ha tárgyalások kezdődnek a választási nende vezette kormány egykori döntésének ügyében elrendelt vizsgálattal a miniszterelnök eredeti álláspontját feladva meghátrált azok előtt, akik az elmúlt napokban a médiában sürgették ezt a tisztázást. A holland sajtó ugyanis olyan értesüléseket közölt, melyek szerint a kormány 2003-ban komolyan mérlegelte, hogy katonailag is csada- kozik az Irak elleni támadáshoz. Egyebek között állítólag azon is gondolkodott, hogy egy fregattot küldatérségbe. Az egész ügy ellentmondásosságát mutatja: nemrégiben napvilágra került információk szerint a hágai kormányzat jogászai körében komoly kételyek merültek fel a Szaddám Húszéin elnök uralmának megdöntését célzó, Irak elleni invázió jogszerűségét ületően. Annak idején Washington és London arra hivatkozva indította meg az Irak elleni támadást, hogy a bagdadi rezsim titkos tömegpusztító fegyverkezési programmal fenyegeti a nemzetközi biztonságot. Az invázió után azonban semmilyen tömegpusztító fegyvert nem talál- tak Irakban. (MTI, ú) ellenére kilőtt rakétákra.” Barak szavai ellentmondanak Cipi Livni vasárnapi nyilatkozatának, amelyben a külügyminiszter azt mondta, szükség esetén Izrael újabb hadjáratot indíthat a Gázai övezet ellen a rakétatámadások megszüntetése érdekében. Néhány Izrael elleni rakéta kilövését az al-Aksza Mártírjainak Brigádjai fegyveres szervezet vállalta magára, amely a Mah- múd Abbász palesztin elnök vezetrendszerről, akkor mindenről lehet egyeztetni, de a vegyes rendszert mindenképpen fenn kell tartani. Navracsics Tibor szerint a kormányfő által javasolt tisztán listás rendszerrel alapvetően megváltozna a politika jellege, a politikusnak ugyanis nem a választóknak, hanem a pártközpontoknak kellene megfelelnie. Elemzők szerint a választási rendszer átalakítására vonatkozó javaslatok a kisebb pártoknak előnyösek, mert nagyobb arányú képviseletet biztosítanak számukra. A Nézőpont Intézet pedig közölte: a javaslatok nem a megegyezés szándékával születtek, mert a polgári ellenzék számára előnytelenek. (MTI, ú) Budapest. Soha nem lesz területi autonómia Székelyföldön, Románia egységes, szuverén nemzetállam - mondta Traian Basescu román államfő tegnap Budapesten, miután magyar partnerével tárgyalt. Sólyom László szerint Magyarország továbbra is lehetségesnek tartja az autonómiát. A sajtóértekezleten Basescu hozzátette: Románia sohasem fogja elismerni a nemzetiségi kollektív jogokat. De elismeri a nemzetiségek képviselőinek egyéni jogait, pl. az anyanyelvi oktatást, a kultúra fejlesztését és a parlamenti képviseletet. Kiemelte: támogatja a politikai autonómiát, tehát a helyi közigazgatás erősítését. „Minden romániai állampolgárnak nagyobb mértékű egyéni autonómiára van szüksége, a helyi közösségeknek több jogot kell adni a helyi ügyekintézésére.” Románia úgy értékeli, hogy kisebbségi politikája megfelel az uniós standardoknak. Sok dolgot kell azonban még tenni a Romániában élő 19 kisebbségért - mondta a román elnök. Sólyom László erre reagálva kiemelte: Magyarország tote Fatah mozgalomhoz kapcsolódik. „Tudjuk, hogy a támadások nagy részét nem a Hamász tagjai, hanem más, kisebb csoportokköve- tik el. Ennek ellenére a Hamászt tartjuk felelősnek” - mondta Barak. A Hamász elvben támogatna egy egyéves tűzszünetet a Gázai övezetben Izraellel, ha Izrael megnyitja a területre vezető átkelőket, és feloldja a blokádot - közölte az isz- lamista szervezet szóvivője. Fauzi Aggódik a NATO Veszélyben az utánpótlás Biskek. Aggodalmának adott hangot a NATO illetékese tegnap egy kirgizisztáni légi támaszpont esetleges bezárása miatt. A bázist Brüsszelben kulcsfontosságúnak tartják az afganisztáni koalíciós erők utánpótlásának biztosításában. Kirgizisztán hivatalos álláspontja ugyan nem egyértelmű, de hírügynökségek szerint komolyan arra készül, hogy bezárja a manaszi bázist, amelyet jelenleg az amerikai hadsereg bérel. „Ha nem tudjuk használni a támaszpontot, nehézségeink lesznek afganisztáni csapataink ellátásával” - jelentette ki biskeki látogatása során Robert Simmons, a NATO-főtitkár különlegesmegbízottja. (MTI) vábbra is támogatja a székelyföldi területi autonómiát, de ezt csak alkotmányos keretek között lehet kivívni. Hozzátette: nem vonja kétségbe, hogy a román nemzetiségi politika megfelel az európai standardoknak, hiszen ezek „minimumstandardok”. A kulturális autonómiát nyilván Románia is elismeri, mert pl. megvan az anyanyelvi oktatáshoz való jog. Ezt azonban Románia egyéni jognak tekinti, bár nyilvánvalóan kollektív jogról van szó: egyedül Barhúm hozzátette, nem zárkóznak el teljesen a másfél éves fegy- vemyugvástól sem, amit korábban a közvetítő Egyiptom javasolt. A Hamász delegációja tegnap érkezett Kairóba, hogy választ adjon az egyiptomi javaslatokra. A Hamász a Palesztinái Felszabadítási Szervezet (PFSZ) azonnali átalakítását akarja. Oszama Ham- dán, a Hamász bejrúti képviselője azzal vádolta Abbász elnököt, hogy megsértett egy 2005-ös megállapodást, amely lehetővé tette volna, hogy az iszlamista mozgalmakat-a Hamászt és az Iszlám Dzsihádot - integrálják a palesztinok történelmi szervezetébe. A megállapodás értelmében bizottságot kellett volna létrehozni Abbász elnökletével, hogy a PFSZ átalakításáról döntsenek, de ő egyszer sem volt hajlandó összehívni ezt a testületet. Abbász előzőleg Kairóban leszögezte: nem lesz semmüyen párbeszéd a palesztinközi megbékélésről azokkal, akik nem ismerik el a PFSZ-t. Ezzel Háled Mesaalnak, a Hamász damaszkuszi száműzetésben élő vezetőjének múlt heti javaslatára utalt, aki olyan új palesztin szervezeti struktúra mellett foglalt állást, amely nemzetközi elismerés mellett „képviseli a palesztin népet belföldön és a diaszpórában”. (MTI, ú) Nem megy Moszkvába Rakoncátlan tádzsikok Dusanbe. Az utolsó pillanatban lemondta tegnapra tervezett moszkvai látogatását Emomalii Rahmon tádzsik államfő. Elemzők úgy vélik, esetleg nyomást kíván gyakorolni Oroszországra, azt sugallva: Moszkva növelje a szegénységben élő szovjet utódállamnak szánt pénzügyi támogatást, különben elveszíthet egy kulcsfontosságú szövetségest Közép-Ázsiában. Rahmon a tél közepén előállt energiaellátási válságot hozta fel indokként, korábban üyen problémák nem tartották vissza őt attól, hogy moszkvai csúcstalálkozókra utazzon. Az bátoríthatta fel, hogy az USA csapaterősítést tervez a szomszédos Afganisztánban. (MTI) nem lehet egy nyelvet beszélni, képviselni. A magyar alkotmány szerint a kisebbségek államalkotó tényezők, Magyarország tehát nem nemzetállam, itt a nemzeti kisebbségek kollektív jogokat élveznek, jogaik a kulturális autonómia minden elemére kiterjednek - tette hozzá. Sólyom megerősítette: támogatja, hogy a kisebbségek parlamenti képviselethez jussanak, ami alanyi jogú képviseletet jelentene, függetlenül a kisebbség létszámától. Sólyom László és Traian Basescu. A látszat néha csal. (SITA/AP-felvétel) Megkezdődött az egyeztetés a magyar választási rendszer átalakításáról Csak elvi az egyetértés a pártok között Balkenende kivizsgáltatja a Balkenende-döntést Javul a helyzet Irakban ÖSSZEFOGLALÓ Magyar-román csúcs: Bukarest nem ismeri el a nemzetiségi kollektív jogokat Kizárt a területi autonómia Székelyföldön MTl-ÖSSZEFOGLALÓ
