Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
2009-02-13 / 36. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 13. Kultúra 9 Beszélgetés Prieger Zsolttal, az Anima Sound System frontemberével ma esti pozsonyi partyjuk apropóján „Kiábrándító a napi politika” A Millenáris Parkban készült festmények egyik kockája (Képarchívum A Nibelung gyűrűje - művészek a Limes Galériában Egész napos akciófestészet ELŐZETES Komárom. Amint már hírt adtunk róla, holnap nagyszabású, egész napos akciót szerveznek - 16 órakor kezdődő megnyitóval - hazai képzőművészek a Limes Galériában. A Rovás és baráti köre Wagner A Nibelung gyűrűje című művére rendez akciófestést - a képek a helyszínen folyamatosan készülnek. Ahogy Szabó Ottó festőművésztől, a rendezvény egyik szervezőjétől megtudtuk, a Rovás először a 2008. augusztus 29. és 31. között, a Budapesti Millenáris Parkban rendezett Art Mozaik - Külhoni Művészeti Fesztivál keretében mutatta be A Nibelung gyűrűje című akcióját. Ahogy a részt vevő művészek megfogalmazták az akcióval kapcsolatban: „Ez egyrészt tisztelgés volt Wagner emléke előtt, másrészt tiltakozás a nacionalizmus, a történelemhamisítás, a tudatos félrevezetésekre és csúsztatásokra épülő nemzeti önzés ellen.” A Rovás művészeti csoport és meghívott vendégei szervezésében és prezentálásában - a Pro arte Danubiensis társasággal együttműködve - a happening második felvonása holnap lesz Komáromban, a Limes Galériában. A szervezők szándéka szerint a zenés szimpóziummal egybekötött akciófestésbe szabadon bekapcsolódhat bárki - egyszerű szemlélődőként, de aktív résztvevőként is. Előadhatja saját verseit, dalait, bemutathatja portfolióját, de az akciófestésben is részt vehet, ha konkrét elképzeléseit előzőleg megbeszéli az alkotókkal. Az eseménnyel egy időben nyílik Kovács Oszkár vetítéssel egybekötött, az alaszkai gleccserek világából megörökített, A gleccserek világa című fotókiállítása. A művészi találkozón részt vevő művészek: Jozef Suchoža szobrászművész, Viktor Oravec szobrászművész, Molnár István dzsesszzenész, Tóth József festőművész, Král Bea építész, Václav Kinga építész, Gyenes Gábor grafikus, Szászi Zoltán költő, Krúzs Judit képzőművész, Ferdics Béla szobrászművész, Rácz Noémi festőművész, valamint Szabó Ottó festőművész, (tb) Több énekesnő is megfordult a zenekarban; jelenleg lánya, Fanni énekel. Fanni nem volt „tervbe véve”, de mivel mindig velünk van, és nagyon tehetséges, ráadásul party- mániás, ezért kínálkozott a lehetőség. Nagyon jó választás volt. Persze, egyelőre csak a koncerteken van velünk, a hangszerekkel és effektekkel kiegészített DJ-szette- ket, mint Pozsonyban, Németh Gergővel ketten csináljuk. Ön emberjogi aktivistaként is ismert. Miért tartja fontosnak, hogy arcát adja egy-egy kampányhoz? Nem kampányokhoz, hanem ügyekhez adom az arcomat vagy még inkább a szavaimat. Politikai pártok támogatásába sosem fognék. Egyébként szörnyen kiábrándítónak tartom a napi politikát; én sokkal inkább a civil társadalomban hiszek. Itteni analógiát vonva: nem hiszem, hogy szlovák vagy magyar pártok szülnék meg a két társadalom közti kooperációt, hanem kizárólag a civilek, a szomszédok, az egy városban élők, a barátok. A párt- és parlamenti politika porhintés kizárólag az ellentétek kreálásában érdekelt. Amikor egy szlovák-magyar balhé van, akár meccsen, akár az utcán, akkor a politikusok álszent módon sajnálkoznak, közben meg csak a balhéból nyerhető szavazatokra játszanak. Az Altimában „főállásban” zenélnek? Ha nem, mivel foglalkoznak még? Nem főállásban, hiszen akkor sokszor fel kellene adnunk a függetlenségünket. Én egy budapesti klub művészeti vezetője vagyok, közben újságot írok, sőt, most éppen egy film rendezésébe vágtam. A hazai hardcore-mozgalomról fog szólni, arról, miképp lehet egy fillért sem keresve kitartani egy eredeti, radikális elképzelés mentén. Ez tiszteletre méltó és követendő álláspont. És sajnos manapság nagyon ritka. Melyik volt a legjobb, illetve a legrosszabb döntés, amit a zenekarral kapcsolatban hozott? Nehéz kérdések, de csak az egyikre tudom a választ: a legjobban egészen biztosan 1996-ban döntöttem, amikor elhatároztam, alapítok egy zenekart, amit úgy hívnak majd: Anima Sound System. Mai koncertjük a Subclubban éppen péntek 13-ára esik. Babonás? Nem, egyikünk sem babonás, inkább nagy szerencsénknek tartjuk, hogy végre Pozsonyban táncoltathatjuk meg az embereket mint Anima DJ-k. Dolgozunk az új számokon, amelyek közül a pozsonyi közönségnek többet is bemutatunk, remix formájában. Mikor mindenki más disszidálna, a hatvanas évek derekán egy kamaszfiú hazatér a hawaii inges, rágós és kóla-mámorban úszó Amerikából, hogy elteijessze a Rock'n'Roll vírusát Budapesten. A fiatal zenész arról' álmodozik, hogy ő lesz a következő Jerry Lee Lewis. Régi barátai azonban nem fogadják vissza, mert a falkavezér immár Röné, a Csókkirály. És ezt még tetézi, hogy szerelme, Vera is új fiúval jár. Mikinek nem marad más választása, mint benevezni a Ki Mit Tud-ra, hogy mindent elsöprő zenéjével visszahódítsa elvesztett szerelmét és barátait. Made in Hungária. Magyar zenés film, 2009. Rendező: Fonyó Gergely. Szereplők: Szabó Kimmel Tamás (Miki), Kiss Tünde (Vera), Fenyő Iván (Röné), Valentin Titánia (Marina), Scherer Péter (Bigali), Dunai Tamás (Miki apja), Vándor Éva (Miki anyja), Hegedűs D. Géza (Miltényi), Kovács Lehel (Csipu), Orosz Ákos (Tripolisz). (port.hu) Miki szerepében Szabó Kimmel Tamás (Fotó: madeinhunagira.hu) Made in Hungária A 90-es évek úttörő elektronikus zenekarának tartott Anima Sound System frontemberének, Prieger Zsoltnak tettünk fel néhány kérdést a ma este esedékes DJ-szett apropóján. A pozsonyi Subclubban zajló akció előtt - amelyen fellép a Puding Pani Elvisovej, az Isobutane, és lesz The Uniques DJ-szett is - múltat idéztünk Priegerrel, aki azt is elárulta, babonás-e. MÉSZÁROS VERONl Az Anima Sound System tavaly év végén koncerttel ünnepelte 15. születésnapját. Hogyan sikerült a zsúr? Fantasztikus volt. Valójában duplán ünnepeltük megalakulásunkat, hiszen egyik nap szülővárosunkban, Szombathelyen, másnap pedig Budapesten adtunk koncertet. Nagy élmény volt, ahogy nagy ajándék az is, hogy egyre több új, érdeklődő arc jön a koncertjeinkre, akik tudják követni a néha elég meredek stílusváltásainkat. Minek volt köszönhető, hogy annak idején felfigyeltek az Animára? Nem tudom. Leginkább a véletlennek tulajdonítom, hiszen bennünket műidig is sokkal jobban izgatott az alkotás, mint a marketing. Jobban belegondolva talán azért, mert annak idején egy erősen rocker-közegbe hoztuk be a dub-reggae-t, az elektronikát és a népzenével való kokettálást. Akkor ez még teljesen új volt; különös érdekességként hatott. Mára divat lett, ám bennünket midig olyan izgat, ami még nem az. Aztán az is fura és motiváló lehetett akkoriban, hogy egy zenekar markáns véleményt fogalmazott meg politikáról, emberi jogokról, az erdélyi kisebbségi zenéről, a zsidó kultúráról, a csodás roma dallamokról az alvó hazai közvélemény számára. A zenekar dalai eleinte az elektrodub és népzene ötvözéséből születtek. Ez koncepció volt, vagyis szándékosan választották az addig Járatlan utat”? Mindig azt csináltuk, ami jólesett. Számunkra nincs járt vagy járatlan út, nincs műfaji korlát, csak alkotás és élvezet. Voltaire szerint minden műfaj jó, csak az unalmas műfaj nem. Az Anima Sound System underground zenekarból vált „nagyszínpados” formációvá - hogyan kezelték az egyre szélesebb körű ismertséggel járó nyomást? Bennünket nem érdekel semmiféle nyomás, sem politikai, sem rendőrségi, sem pedig olyan, ami a közönség felől jönne. Autonóm, szabad és öntörvényű emberek vagyunk, akik szeme előtt egy cél lebeg: mindig, minden körülmény között megtáncoltatni a közönségünket. Sokat dolgoztak együtt a londoni Asian Dub Foundation zenekarral. Hogyan barátkoztak össze? Közös koncertek, fesztiválok, budapesti és londoni fellépések során. Nagyon hasonlóan gondolkodunk a világról, bár ők azért egy meghatározott vonalon haladnak, velünk szemben, akik mindig újat keresünk, s hamar megunjuk a saját dolgainkat. Ezért szeretjük nagyon, ha egy közönség nyitott. És a miénk hál’istennek ilyen. 1996-tól nyugatra is hívják az Animát. Melyik külföldi fellépésükre a legbüszkébb? Az első komolyabb fellépésünk Bécsben volt, nem is Magyarországon. Melyik volt a legnagyobb élmény? Talán Moszkva, Erdély és Spanyolország. De remélem, hogy a legnagyobb élményről a pozsonyi DJ-szettünk után tudok beszámolni, mert nagyon váijuk már Németh Gergő kollégámmal a fellépést, amely során egy őrült, seggrázós bulit adunk elő, rengeteg régi punk-riffel, francia nura- ve-vel, négynegyeddel, csavarással, diszkóval, pozitív őrülettel. Mely előadó, illetve zenekar (Képarchívum) koncertje szerzett élményt önnek a közelmúltban? Nagyon sok nagy élményem van, nagy rajongók vagyunk. Ma is úgy érzem magam sokszor, mint egy nagy gyerek. Legutóbb Alec Empire budapesti fellépése ütött gyomorszájon, előtte egy barcelonai buli az Electric Sixszel, de hatalmas party volt az Evil9 vagy a Rex The Dog elektro-szettje is Budapesten. Rengeteg nagy kedvencem van, a hazaiak közül például a Social Free Face vagy a Chief Rebel Angels. Mondom ezt annak ellenére, hogy ezek aztán igazi, harapós gitárzenék. Van kedvenc Anima-lemeze, dala? Mindig az utolsó, amit elkészítettünk. Most éppen a Switch Me On, amely meg is hallgatható a remixével együtt a myspace-olda- lunkon: www.myspace.com/anim asoundsystem, ahol bele lehet hallgatni a DJ-szettbe is. Kevés olyan daluk van, amelyet ugyanúgy játszanak, amilyen formában anno lemezen rögzítették. Miért van szükség a megújuló hangszerelésre? Hogy ne unatkozzunk és mindig újat tudjunk nyújtani a közönségünknek, hogy ne simuljunk bele ebbe a kizárólag szépen becsomagolt termékeket istenítő popvilágba. A dalokat, a hangszerelést ketten csináljuk Németh Gergővel. Az énekesek „csak” előadják. RÖVIDEN Zsidó kulturális örökség - kiállítás Kassa. Zsidó kulturális örökség Szlovákiában címmel nyílt fotókiállítás tegnap a kassai Állami Tudományos Könyvtárban. Maroš Borský, a kiállítás kurátora elmondta: „A szlovák városok többségében a zsinagógák és a zsidó műemlékek őrzik egyedül azoknak a zsidó közösségeknek az emlékét, amelyek valaha itt éltek. Eredeti funkciójukat a 20. század legszervezettebb bűntette miatt elvesztették. Míg a holokauszt előtt Szlovákia területén több mint 136 ezer zsidó polgár élt, ma már csak mintegy 3000. Napjainkban a hajdani zsinagógák és imaházak egy részében múzeumokat és galériákat rendeztek be. Vannak azonban olyanok is, amelyeket üzletként vagy raktárnak használnak. Más részük omladozik, és csak idő kérdése, mikor pusztulnak el teljesen.” A március 23-ig tartó kiállítás A zsidó kulturális örökség szlovákiai útjai című projekt keretében nyüt. (tasr) Elhunyt Gyulai Gaál János Budapest. Életének 85. évében csütörtökön elhunyt Gyulai Gaál János zeneszerző, karmester, akinek versenyművei, színpadi munkái mellett egyik legismertebb szerzeménye a Nem leszek a játékszered című sláger. Gyulai Gaál János 1924-ben született Budapesten, hegedű és zongora szakot végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. 1959-től 25 éven át a Magyar Rádióban dolgozott, innen ment nyugdíjba. Sikeres zeneszerzői tevékenysége mellett hangszereléssel is foglalkozott, valamint karmesterként is működött. Kovács Kati 1966-ban az ő szerzeményével, a Nem leszek a játékszered című dallal nyerte meg az első Táncdalfesztivált. Gyulai Gaál János életművének legnagyobb szelete a szimfonikus könnyűzene műfajába tartozik, (mti)
