Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
2009-02-13 / 36. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 13. Vélemény És háttér 7- Gondolod, hogy ez a tábla azt jelzi, milyen mértékben csökken a foglalkoztatottság a régióban? (Peter Gossányi rajza) A német kormány annak idején tudott Aribert Heim kairói rejtőzködéséről Lehet, hogy rejtegették a mauthauseni mészárost FIGYELŐ Jelöletlen tömegsírok Régészek kutatják a meg- kereszteletlen újszülöttek jelöletlen tömegsírjait Belfastban. A katolikus egyház a keresztelést elengedhetetlen feltételnek tartja ahhoz, hogy az eltávozottak lelke bejusson a mennyországba. Ennélfogva a szertartást a születés után minél hamarabb célszerű megtartani. Évtizedeken keresztül azokat az újszülötteket, akik a keresztelő előtt hunytak el, jogosulatlannak tartották arra, hogy megszentelt földben nyugodjanak. így a kicsiket jeltelen tömegsírba temették. Az érintett családok követelésére némely belfasti katolikus pap az 1980-as években kezdett eltérni ettől a gyakorlattól. A túlnyomó- részt katolikusok lakta Nyu- gat-Belfastban a Milltown- temetóben azonban az évtizedek során több száz megke- reszteletlen újszülöttet és csecsemőt temettek el tömeg- . sírokba a sírkert nyugati szélén. A földdarabot 2001-ben a temető bérbe adta, s ott természetvédelmi területet alakítottak ki. Múlt év októbere óta néhány tucat elhunyt kisbaba szülei rendszeresen tüntetnek a temetőnél. A hozzátartozók azt követelik, hogy a katolikus egyház kérjen bocsánatot, azonosítsa a sírokat és szerezze vissza a bérbe adott területet a temető számára. A családok nyomására kezdődött a régészeti kutatás. A belfasti Queen's Egyetem archeológusainak 0,4 hektáros területet kell megvizsgálniuk. A régészek radarberendezéssel térképezik fel a tömegsírokat, ám nem exhumálják az elhunytakat. Az ulsteri Természetvédelmi Alap, amely 2001-ben 999 évre vette bérbe a katolikus egyháztól a területet, bejelentette, hogy visszaadja a temetőnek mindazokat a parcellákat, ahol sírokat fedeznek fel. (mti) Újságírók veszélyben Kevesebb újságíró esett gyilkosság áldozatául tavaly, mint az előző évben - derült ki egy, az ENSZ székházában közzétett jelentésből, amely arra is figyelmeztetett, hogy a sajtószabadság világszerte továbbra is veszélyben van. Az újságírók védelmével foglalkozó, New York-i székhelyű nonprofit szervezet (Committee to Protect Journalists) adatai azt mutatják, 2008-ban 41 újságíró vesztette életét munkája közben, az előző évben 61. A csökkenés nagy mértékben az iraki biztonsági helyzet javulásának tulajdonítható - mondta Joel Simon, a bizottság elnöke. A tanulmány szerint a bebörtönzött újságírók száma is visszaesett: 2007-ben 127, tavaly 125 embert fosztottak meg szabadságától a sajtóban végzett munkája miatt. Az internetes újság- fiók és a bloggerek e téren különösen nagy veszélyben vannak: 2008-ban minden második bebörtönzött újságírót az interneten közzétett írásai miatt zártak rács mögé. Továbbra is Kínában a legmagasabb a rács mögé került újságírók száma. (mti) A német kormány annak idején tudott arról, hogy az egyik legkeresettebb náci háborús bűnös, a rákbetegségben állítólag 1992 augusztusában elhunyt Aribert Heim az egyiptomi fővárosban rejtőzködött - állította a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A náci háborús bűnösök felkutatásával foglalkozó központ tegnap Berlinben közzétett, a külügyminisztériumhoz intézett levelében hangsúlyozta, hogy információi szerint az egyiptomi hatóságok a kairói német nagy- követségen 1981-ben bemutatták Heim tartózkodási engedélyét. Az intézet vádja szerint a követség fedezte őt, s kapcsolatban állt vele. Az okmányon szerepelt állítólag az egykori háborús bűnös német útlevélszáma és német állampolgársága. Ezen túlmenően a központ tanúk beszámolóira Enyingen nyugalom van - jelentette ki az MTI érdeklődésére annak a mezőföldi kisvárosnak független polgármestere, ahol a veszprémi gyilkosság egyik gyanúsítottja és családja él. A településen lakó romák egy része bosszútól, esetleges támadástól tartva, arra az időre, amíg a nemzetközileg körözött Sztojka Ivánt elfogják, családostól elköltözött, vagy gyermekeit és feleségét költöztette el távolabbi rokonokhoz a helységből - mondta Tóth Dezső. A többség azonban a városban maradt, s a polgármester értesülése szerint mélyen elítéli a történteket, s őszintén sajnálja a szíven szúrt Marian Gozmát és a súlyosan megsebesített kézilabhivatkozva azt állította, a helyi hatóságok a német nagykövetség egyik beosztottját Aribert Heim halálos ágyához hívták, hogy az esetet német részről is hivatalosan regisztrálják. A ZDF német közszolgálati televízió és a The New York Times című amerikai napilap közös kutatásainak eredményeként az elmúlt héten látott napvilágot az információ, amely szerint a „Doktor Halálként” emlegetett Heim 78 éves korában, Kairóban rákbetegségben hunyt el. A „mauthauseni mészáros” orvosként kegyetlen kísérletezései során zsidók ezreit kínozta meg több koncentrációs táborban. A ZDF televíziónak Aribert Heim fia is megerősítette, hogy apja csaknem harminc éven át az egyiptomi fővárosban rejtőzködött. A berlini külügyminisztérium a Simon Wiesenthal Központ legújabb állításának azonnali megvizsgálását ígérte. „Rendkívül komolyan vesszük az ügyet, s minden felmerült kérdésre igyekszünk válaszolni” - fogalmazott a minisztérium szóvivője, hangsúlyozva: a dásokat. Az Enyingen élő 700 roma - a község lakosságának mintegy 10 százaléka - egyébként nehéz sorban él. Sokan munkanélküliek, segélyből, esetleg lomgyűjtésből, csigagyűjtésből tartják el a családjukat. A kisváros és körzete Fejér megye foglalkoztatási szempontból leghátrányosabb helyzetű térsége, ahol mindig magas a munkanélküliek aránya, különösen télen, amikor a Balaton környékén sincs munka. A polgármester szerint mégsincsenek nagyobb bűncselekmények a településen, a vagyon elleni bűn- cselekmények és a közlekedési kihágások a jellemzőek. A körözött Sztojka Ivánt egyébként ismerte a városvezető - a gyilkosság óta szökésben levő férfi abban a közös fenntartáSimon Wiesenthal Központ Németország által rendkívül tisztelt és nagyra becsült intézmény. Heim 1962-ben tűnt el a német hatóságok elől. A hábprú után több náci háborús bűnös keresett menedéket Egyiptomban, s egyes konkrét esetekről a német hatóságok - mindenekelőtt a szövetségi hírszerzés (BND) - is tudtak. A BND az ötvenes és a hatvanas években még több korábbi nácit is foglalkoztatott, akik sajtóértesülések szerint aktívan közreműködtek háborús bűnösök menekülési akcióinak segítésében. A Simon Wiesenthal Központ ebből kiindulva a német kormányt most felszólította arra is, hogy a vizsgálatot ne korlátozza a Heim- ügyben való állítólagos közreműködés felderítésére, hanem más, ugyancsak Egyiptomban menedékre talált náci bűnösök ügyeit is vizsgálja ki. A központ vezetője, Efrájím Zu- roff a múlt héten azt is kétségbe vonta, hogy Heim valóban elhunyt. „Azt tudjuk, hogy Egyiptomban élt, de halálában komolyan kételkedünk” - jelentette ki. sú iskolában tanult, ahol ő volt az igazgató -, de már hosszabb ideje nem látta. Azt, hogy volt-e munkahelye, dolgozott-e valaha, valahol, Tóth Dezső nem tudja, de az köztudott, hogy a família jómódban élt. De ha igazak azok a. feltevések, hogy bűnözésből tartották fenn magukat, azt nem Enyingen tették - fogalmazott a polgármester. Sztojka Ivánt egyébként két éve személyi szabadság megsértése miatt előzetes letartóztatásba helyezték a mezőszilasi Prik- kel házaspár megölése ügyében, de kiderült, hogy ahhoz á bűntényhez nem volt köze. A hírek szerint a férfi családja a történtek után elmenekült a kisvárosból, de a szülei ott maradtak. A polgármester szerint nincsenek nagyobb bűncselekmények a településen Enyingen nyugalom van MTl-ÖSSZEFOGLALÓ KOMMENTÁR Üzenet a szószékről NAGYANDRÁS Néhány, a Kereszténydemokrata Mozgalomhoz közelálló pap az interneten tett közzé egy felhívást, melyben arra szólítja fel a párt vezetőit, hogylvetaRadičováhelyettFrantišekMikloškóttámogassain- kábbapárt, az ő értékrendje közel áll a pártéhoz, választóiéhoz. Ha a KDH kitart Radičová mellett, azegyenlőlesza politikai öngyilkossággal, üzentéka szószékről. A kezdeményezés a kissé naiv „Volím Fera” nevet kapta, de ez csak a kisebbik gond. Kiderült, hogy az aláfrásgyűjtők-vagyvalakimás-rögtönhamisítani is kezdték az aláírásokat. ígykerültfelalistáraJozefHal’ko, a pozsonyi magyar katolikus közösség papja, illetve Rudolf Baláž püspök (tőlük utólag bocsánatot kértek). A történetet egy pillanat alatt el lehetne felejteni, hét pap semmit sem befolyásol, ám aki figyelemmel kísérte a kereszténydemokrata politikusok ténykedését az elmúlt időszakban, érezheti, itt többről van szó. A KDH-s politikusok farizeus módon álltak Iveta Radičová mellé, a párt támogatása csak annyit jelent, hogy nem indítanaksaját ellenjelöltet, s nyilvánosan nem tesznek keresztbe Radičovának.Ám aszívükszerint,hatehetnék,FrantišekMikioškót támogatnák, holott a képviselő talán egy éve otthagyta a pártot, s Vladimír Palkóval megalapította a KDH militánsabb verzióját, a Konzervatív Demokrata Pártot. Nemrég a párt parlamenti képviselőit kérdezte meg egynapilap, melyikjelöltre adjákszavazatukat, s csak Daniel Lipšic, Martin Frone és Július Brocka mondta ki, hogy Iveta Radičová ajelöltje, maga Pavol Hrušovský pártelnök is azzal takarózott, hogy a választás titkos. Köszöni szépen az ilyen támogatást, gondolhatta magában Radičová. Meggyőződésem, hogy a kereszténydemokraták többségében a morális (?) meggyőződés kerekedett felül, nem ajózan ész. Legyen az ország államfője újra a semmilyen Ivan Gašparovič, semmint a liberális Radičová. AKDH politikai fanatizmusa miatt egyre nagyobb esélye van annak, hogy Gašparovič akár az első fordulóban megszerzi a szavaztok több mint felét. Éppenezérta magyaroknak körül kellene nézniük saját házuk táján. Vajon az MKP mindent megtesz azért, hogy a lehető legtöbb magyar szavazó Radičovát támogassa? Nem volna itt az ideje, hogy a párt aktivizálja saját szavazóbázisát? Egy olyan választáson, amelyen minden ^valószínűség szerint alacsony lesz a részvétel, minden magyar szavazatra szükség lesz. Vagy az MKP is csak látszattámogatásra lesz hajlandó, aztán a választás éjszakáján vezetői sajnálkozva megvon- jákvállukat-ennyirevoltunkképesek. Itt az ideje, hogy egyjó ügy érdekében aktivizálódj anak a magyar szavazók. Az ördög és a részletek MAL1NÁK ISTVÁN Világos új amerikai külpolitika még nincs, de az biztos, hogy dolgoznak rajta. Ez a müncheni biztonságpolitikai konferencia legfőbb tapasztalata. Biden alelnöktől mindenki azt várta a múlt hétvégi fórumon, hogy egyértelmű válaszokat ad az utóbbi hónapokban felgyülemlett kérdésekre, de ilyenekkel nem tudott szolgálni. Az ördög mindig a részletekben bújik meg, és Münchenben a részleteket illetően Biden ködösített- ezt még az egyébként hozsannázó orosz meg- figyelőkis így érezték. Legyünkigazságosak, az új amerikai külpolitikai csapatnak kell még egy kis idő. Az egyértelművé vált, hogy az amerikai külpolitikát új hangnem, új stílus fogjajellemezni. Ebből egyelőre-Münchenalapján-az látszik, hogyWashington minden- kihezjó akar lenni: európai szövetségeseihez, Oroszországhoz, Iránhoz. Moszkvához különösen. Aködösítésre a legjobb példa a rakétapajzs ügye. Biden szerint akkor folytatják, ha kiderül róla, hogy technikailag kivitelezhető, ha gazdaságos, és ha tárgyalnak róla szövetségeseikkel meg Moszkvával. De mi van akkor, ha kivitelezhető is, gazdaságos is, az oroszok azonban továbbra is elutasítják, azzal fenyegetőzve, hogy Iszkandereket telepítenek Kalinyingrádba? Egyelőre salamoninak tűnő megoldás körvonalazódik: valószínűlegjegelikarakétapajzs-programot, elhalasztják a csehországi és lengyelországi telepítést. A cseh külügyminiszter már jelezte is: Prága megértéssel fogadná ezt a döntést. Mert az elmúlt három napban is voltak fontos lépések. Obama békejobbot nyújtott az iráni rezsimnek, Teherán válasza pedig az volt, hogykész a „kölcsönös tiszteleten alapuló tárgyalásokra” Washingtonnal. Egy nappal később Hillary Clinton külügyminiszter azt mondta, a rakétapajzs sorsa attól függ, lemond-e Irán az atomprogramjáról. Irán, mivel e programot békés célúnak állítja be, folytatni akarja az urándúsítást. Gyors áttörés tehátnem lesz. Jelenleg úgy tűnik, az amerikai diplomácia bonyolult helyzetbe manőverezte magát: Moszkva- és Irán-függővé tette a rakétapajzsot. Elég nehéz lesz belőle kikeveredni. Moszkva ugyanis folyamatosan teszteli az Obama-kormányzatot, érzékenyoldalvágásokkal próbálgatva, meddig mehet el. Jó pénzért rávette a kirgizeket, mondják fel a létfontosságú manaszi légibázis amerikai bérletét. Pár nappal később - a helyzet megmentőjének szerepében tetszelegve - maga ajánlott az USA-nak utánpótlási-útvonal lehetőséget, s ugyanerre rávette a kazahokat meg az üzbégeket is. A jelzés világos: a Kreml, ha akarná, akár az USA és a NATO afganisztáni hadműveleteit is ellenőrzés alatt tudná tartani. És hogy értsen belőle Obama, világosan és újfent leszögezte: a Kreml nem fogja visszavonni Abházia és Dél- Oszétia függetlenségének elismerését. Moszkva tehát elválja, hogy az USA ismerje el nagyhatalmi státusát és -ami különösen veszélyes- ne szóljon bele az orosz érdekszférának tekintett övezet ügyeibe. Teheránban Obama hétfői tárgyalási készségét úgy értelmezték, hogy Ahmadinezsádelnökrögtönle- győzhetetlen szuperhatalomnak kiáltotta ki Iránt. A nemzetközi helyzet az elkövetkező hetekben-hónapokban - a gazdasági-pénzügyi válság miatt is- csakbonyolultabb lesz. Egyszerű válaszokat ezért az Obama-csapat sem tud majd adni, egyértelműbbeket remélhetően igen. Ezért most még ne is kezdjünk el azon meditálni, hogy a politikában aki mindenkihezjó, az gyakorlatilag senkihez semjó. Elvtelenné válik.
