Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

2009-02-12 / 35. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 12. www.ujszo.com RÖVIDEN Politikusok rontják a viszonyt Pozsony. Inkább politikusok, mintsem egyszerű emberek szint­jén érezhető a szlovák-magyar kapcsolatok romlása, a közjogi méltóságoknak ezért jobban meg kellene fontolniuk kijelentései­ket - hangsúlyozta kétnapos szlovákiai látogatásának utolsó ál­lomásán, Komáromban az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa, Knut Vollebaek. Tegnap Tóth Jánossal, a Selye János Egyetem rektorával is tárgyalt. „A komáromi látogatás nagyon hasznos volt. Egy dolognak értelmét látom - a politikusoknak gyakrabban kell hangoztatniuk, hogy ki­jelentéseikkel nemegyszer rontanak a helyzeten. Problémák van­nak, de szerencsére nem áthidalhatatlanok” - emelte ki Vollebaek. Értesüléseink szerint a szlovákiai kisebbségek helyzetét elemző je­lentését csak novemberben hozza nyilvánosságra. Ez sokak sze­rint ugyanolyan ajánlásokat fog tartalmazni, mint amilyeneket 1998-ban az EBESZ akkori kisebbségi főbiztosa, Max van der Stoel fogalmazott meg. (dem) Lelkészek hamisított aláírása Pozsony. Beszüntették honlapjukon a Ferit választom! polgári kezdeményezés képviselői azt a petíciót, amelyet hét római kato­likus pap által a KDH-nak címzett levél támogatására indítottak el. A papok azt követelik a kereszténydemokratáktól, hogy nyilváno­san vonják meg támogatásukat Iveta Radičovától, és inkább František Mikloškót támogassák. Miután kiderült, hogy a petíciót aláírt 400 személy közül néhányan nem tudtak arról, hogy csatla­koztak a kezdeményezéshez, leállították az aláírásgyűjtést. Valaki például Halko József atya, Ján Sokol érsek és Rudolf Balázs püs­pök nevét is hamisította. Az érintettektől a kezdeményezés képvi­selői elnézést kértek, (s) Urbáni: tiltsuk be a cigarettaárusítást Pozsony. Megkezdődött a parlamenti vita a nem dohányzók védelméről szóló törvény módosításáról. A jogszabályról hosszas és indulatos véleménycsere várható - az egyik oldalon a dohány­zó, a másikon a nem dohányzó parlamenti képviselők állnak. Mi­lan Urbáni HZDS-képviselő az első csoportba sorolja magát, ezért tegnapi felszólalásában hevesen bírálta a jogszabályt előteijesztő képviselőket. Tatiana Rosová (SDKÚ) ugyanis kevesli, hogy a nem dohányzók számára kijelölt részt csak fallal kellene elválasztani a vendéglátó-ipari egységekben, ezért azt javasolja, hogy minden­hol, ahol ételt szolgálnak fel, legyen teljes dohánytilalom. Urbáni ezt nevetségesnek tartja, ezért előrukkolt egy ellenjavaslattal, mely teljesen betiltaná a dohánytermékek árusítását az ország­ban. „Komolyan gondolom azt, amiről beszélek. Mint a cigaret­tásdobozra, a szalonnára is írjuk rá, hogy káros az egészségre. Sok itt az olyan képmutató, aki ellenzi a dohányzást, a cigarettaárusí­tásból befolyó adót viszont már nem. Akkor ne kereskedjünk az­zal, amire ráírjuk, hogy öl. Ha betiltanánk az árusítást, Szlovákia példaképe lehetne az összes többi államnak” - mondta Urbáni. A parlamenti vita ma folytatódik, (s) Villongások a KDH-n belül Pozsony. Mária Sabolová, a KDH frakcióvezetője szerint Dániel Lipšicnek a két héttel ezelőtt a képviselő-vásárlásról mondottak miatt le kellene mondania pártalelnöki posztjáról. Sabolová az ügyben levelet írt a párt regionális titkárainak. „A Keresztényde­mokrata Mozgalom sohasem vásárolt képviselőket és nincs miért elnézést kérnie” - mondta Sabolová. Lipšic Sabolovával ellentét­ben nem tartja hibának, hogy az egykori kormánykoalícióhoz kö­tődő képviselő-vásárlási ügyről beszélt. „Úgy gondolom, hogy mo­rális adósságunk van, amelyet törlesztenünk kell” - nyilatkozott az KDH alelnöke. Lipšic hozzátette: nem kívánja nyilvánosan kommentálni pártbeli kollégáinak szavait. Sabolová az említett levélben utalást tett arra, hogy a KDH elnökségének több tagja is úgy véli, Lipšic hibát követett el, amiért le kellene vonnia a megfe­lelő következtetést. Pavol Hrušovský pártelnök nem kívánt nyilat­kozni a történtekről. (MSz-, tasr) Mészáros-eset: a bíró a főügyészség kérelméről Felkínálta mentelmi jogát ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Történelemtanárok Társulása szerint diszkriminatív a tárca eljárása A hatalom raktárában Egy oldalpár a betiltott tankönyvből (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony/Kassa. Mészáros La­jos alkotmánybírói immunitásá­nak megvonását indítványozza a főügyészség egy tavalyi közleke­dési baleset miatt. Mészáros arra kérte kollégáit, hogy engedélyez­zék az eljárás lefolytatását, vagyis vonják meg mentelmi jogát. „Döntésüket nem tudom közvet­lenül befolyásolni, ám nyilváno­san kijelentem, hogy szeretném, ha a tavalyi szerencsétlenség mi­att megfosztanának a mentelmi jogomtól” - áll az alkotmánybíró által kiadott nyilatkozatban. A törvény előtti egyenlőség elvét ugyanis alapvető jelentőségűnek tartja, és ugyanolyan eljárásnak szeretné alávetni magát, mint amilyet az ügyészség lefolytatna bárki ellen, akinek nincs mentel­mi joga. A szlovák alkotmánybíróság történetében ez lenne az első eset, amikor egyik tagjától megvonná a mentességet. Mészáros ugyanis az első alkotmánybíró, aki ellen az ügyészség eljárást indított. A baleset még tavaly húsvétkor történt Turócszentmártonban. „Kedvezőtlen időjárási viszonyok közepette, kocsisorban haladva egy áttekinthetetlen útszakaszon közúti baleset részesévé váltam, amelyet valószínűleg pillanatnyi figyelmetlenségem is okozott - ír­ta le az esetet Mészáros. - A bal­esetet követően azonnal segítsé­get nyújtottam a baleset többi részvevőjének, és a helyszínre ér­kező rendőrökkel teljes mérték­ben együttműködtem, beleértve az alkoholszintmérést is, amely természetesen negatív eredményt hozott.” Az ügyészség tájékozta­tása szerint az alkotmánybíró bal­ra kanyarodás közben okozott közúti balesetet. C-lpj) Pozsony. Azok az iskolák, amelyek a 2007/2008-as tanévben rendeltek az el­sős és másodikos gimnázi­umi történelemtankönyv­ből, még megkaphatták. Ahol azonban a mostani tanévben rendeltek, ott hoppon maradtak. MÓZES SZABOLCS A forgalmazó ügynökség a mi­nisztérium utasítására nem vesz fel rendeléseket a tankönyvekre, amelyekből bőven van még raktá­ron. Az oktatási tárca közölte: már kiírták az új gimnáziumi tan­könyvek megírására vonatkozó pályázatot, és a 2009/2010-es tanévre az iskolák meg is kapják ezeket. Viliam Kratochvíl tankönyvíró egyetemi docens, valamint Si­mon Attila, az említett történe­lemtankönyvek szerzője szerint yiszont ezzel az a baj, hogy a pá­lyázatot csak szlovák tanköny­vek összeállítására írták ki, a magyar iskolákba a fordítások kerülnek. így a pályázaton a már kész, és másfél évvel ezelőtt a minisztérium beleegyezését is elnyerő történelemtankönyv nem vehet részt. A Történelemtanárok Társulá­sa a Dušan Čaplovič miniszter­elnök-helyettesnek írt levelében diszkriminatívnak nevezte, hogy magyar iskolák számára írt tan­könyvre nem írtak ki pályázatot. Čaplovičot lapzártáig nem sike­rült elérnünk. Politikailag elfogadhatatlan Kratochvíl rámutat: a minisz­térium azt akarja, hogy a magyar iskolákban is állami történelmet tanuljanak, olyan tankönyvekből, ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia továbbra is követeli, hogy a magyar par­lament helyezze hatályon kívül azt a rendeletét, mely intézmé­nyesítette a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF), jelentette ki tegnap Pavol Paška (Smer) házelnök a szlovák parlament külügyi bi­zottságának tanácskozása után. A testület a budapesti Országgyűlés külügyi bizottsá­gával tartandó, február 25-ére tervezett ülést készítette elő. A szlovák parlament ősszel hatá­rozatban ítélte el a KMKF intéz­ményesítését, ez tartalmazta azt is, hogy az intézményesítést megvalósító országgyűlési hatá­rozat sérti Szlovákia szuvereni­tását. Ezt az elvárást nem tartja elfogadhatónak Csáky Pál, az MKP elnöke, a külügyi bizottság tagja, s legfeljebb a határozat módosítására lát lehetőséget. „Van két határozata a szlovák és ugyancsak két határozata a ma­amelyek a szlovák tanulók szá­mára készültek. „Politikailag és az ő világlátásuk szempontjából nem tudják elfogadni, hogy a magyar diákok más történelem- könyvből tanuljanak, mint a szlovákok” - mondta az egyetemi oktató. Kratochvíl szerint Ján Mikolaj oktatási miniszternek nyomban szemet szúrt, hogy mi­ért van a magyar tanulóknak más történelemkönyvük, mint a szlo­vákoknak. „Teljesen egyértelműen eluta­sítják, hogy a magyar gimnáziu­mokban olyan könyvekből tanul­janak, amelyet itteni magyarok írtak” - tette hozzá a docens. Si­mon hangsúlyozza: már régebben bebizonyosodott, hogy nem meg­oldás, ha a magyar iskolákban a szlovák történelemtankönyvek fordításából tanítanak. Ha a tárca nem áll el elképzeléseitől, és a szlovák tankönyv magyar fordítá­sát jelenteti meg, Kratochvíl sze­rint a magyar iskolák valószínűleg a magyarországi tankönyvek után nyúlnak. gyár parlamentnek, ezekről együttesen kellene tárgyalni” - mondta lapunknak a pártelnök. A problémás szlovák határoza­tok közé sorolta a már említett, a KMKF intézményesítését elíté­lő dokumentumot, valamint az egy évvel korábbi, a Beneš-dek- rétumokat megerősítő határoza­tot. Az Országgyűlés határozatai közük a KMKF-et intézményesítő határozatot és a szlovák parla­ment határozatára adott magyar választ sorolta a csomagba. Pavol Paška tegnap kijelen­tette, hogy „kicsit idegesen” várja a külügyi bizottságok együttes ülését, tart ugyanis a magyar testület fideszes elnö­kétől, Németh Zsolttól. „A tör­ténelem azt mutatja, hogy a magyar külügyi bizottság veze­tője, Németh Zsolt nagyon ha­tározottan lép fel Magyarország határon túli érdekeinek védelmében” - osztotta meg fé­lelmeit tegnap Paška a bizott­ság ülésén. Attól tart, hogy a szlovák képviselőkre „ítélőszék” Két évig kell várni A Simon-Elek-Kovács szerző­hármas által jegyzett tankönyv volt az egyetlen, magyarul megje­lent történelemtankönyv a gimná­ziumok számára, melyet 1989 után adtak ki. Az új közoktatási törvény alapján csak olyan tan­könyvből lehet tanítani, amelyet Szlovákiában adtak ki, így ha az is­kolák a jogszabály szellemében szeretnének eljárni, vagy ezt, vagy még a kommunizmus idején ki­adott tankönyveket használhat­nák. Ha pedig egyik sincs az isko­lában, még évekig hazai tankönyv nélkül maradhatnak. Az új, szlo­vákból fordított tankönyvcsalád csak két év múlva készül el. A szer­zők szerint irreális egy tankönyvet fél év alatt jól megírni, lefordítani, kiadni és forgalomba hozni. Kra­tochvíl kiemeli: a Simonék által jegyzett tankönyv módszertani szempontból modernebb a szlovák könyveknél is, és teljes mértékben megfelel az iskolai reform szakmai követelményeinek. vár Esztergomban, ahol a közös bizottsági tanácskozás megva­lósul. „Mintha azt várnák tő­lünk, hogy valljuk be bűneinket, és tegyünk javasla­tot a vezeklésre is - mondta a házelnök. - Jóindulatúan mon­dom mindezt, de szerintem így van.” Csáky Pál szerint a házelnök­nek ősszel kellett volna előrelá- tóbbnak lennie, ámikor a KM- KF-et elítélő nyilatkozatot meg­szavazta a pozsonyi törvényho­zás. „Ők geijesztettek a parla­mentben durva magyarellenes hangulatot, a házelnök is elfo­gadhatatlan hangnemben be­szélt az MKP képviselőiről - magyarázta Csáky. - Akkor kel­lett volna felelősségteljesebben viszonyulni a dolgokhoz, nem most rettegni.” A két bizottság együttes ülésétől nem vár áttö­rést. „Nem szabad túl sokat várni ettől a találkozótól, végleges megoldások egyetlen megbe­szélés alkalmával nem szület­hetnek - értékelte az elváráso­kat a bizottsági ülés előtt az MKP elnöke. - Várhatóan csak leltár készül azokról a témák­ról, melyeket a felek problé­másnak tartanak.” Paška a KM­KF mellett még a magyarorszá­gi szlovákok parlamenti képvi­seletét szeretné megvitatni az ülésen. Eduard Kukán korábbi külügyminiszter (SDKÚ) úgy véli, hogy a szlovák félnek nagylelkűen kellene viszonyul­nia a KMKF témájához, (lpj, s) Közvélemény-kutatás Nem szeretjük a vállalkozókat Pozsony. A lakosság nagy része szerint gazdagok, rosszak és szá­mítók a vállalkozók - derül ki a TNS közvélemény-kutató ügy­nökség és a Trend című gazdasági hetilap által készített friss felmé­rés eredményeiből. A megkérdezettek közel 84 százaléka úgy véli, a vállalkozók jobban élnek, mint az átlagpolgár, 87 százalékuk pedig azt mondja, hogy az egyszerű emberek rová­sára gazdagodtak meg. „Úgy tűnik, hogy a polgárok többsége szükséges rossznak tart­ja a vállalkozókat. Értik, hogy ők azok, aki munkahelyeket terem­tenek, az viszont zavaija őket, hogy gazdagok és úgy érzik, a többi ember kárára élnek” - nyi­latkozott a felmérés kapcsán František Múčka, a Trend munka­társa. A megkérdezettek 40,6 száza­léka egyetért azzal az állítással, hogy a vállalkozók rosszabbak, mint a nem vállalkozók, 56 száza­lékuk pedig úgy véli, hogy többet is hazudnak és csalnak, mint a többi állampolgár. Ennek ellenére minden második megkérdezett örülne annak, ha gyermeke ma­gánvállalkozó lenne. „Ráadásul azok kétötöde is ezt szeretné, akik szerint a vállalko­zók rosszabb emberek, mint a többi polgár” - mondta Soňa Fio- rovantiová, az ügynökség pro­jektmenedzsere. „Az emberek többsége azt sze­retnék, ha a vállalkozók tovább vállalkoznának, de az állam a fe­jükre koppintana. Csak a megkér­dezettek elenyésző része érti, hogy a gazdasági növekedés a vál­lalkozások szabadságának a következménye” - tette hozzá Múčka. (-MSz) Eurócent-illetékek Díjmentesség hat hónapig Pozsony. Március elsejétől ke­zelési költség nélkül veszik át a bankok az aprópénzt - a parla­ment tegnap elfogadta a szüksé­gesjogszabályt. Az ingyenes átvé­tel csak arra az esetre vonatkozik, ha az ügyfél számlájára akarja be­fizetni az összeget, ha papírpénzre akarja váltani az aprót, akkor to­vábbra is fizetnie kell. A díjmen­tesség augusztus végéig érvényes. Jozef Burian (Smer) szerint a bankoknak fél évük lesz arra, hogy átértékeljék a kezelési költségek összegét, és elfogadható javaslat­tal álljanak elő, ellenkező esetben meghosszabbítják az ingyenes ap­róátvételi kötelezettséget. Egyes pénzintézetek egy centet kértek minden érme után kezelési költség címén, azaz az egycentes érméket egyáltalán nem érte meg „bevinni”. A bankok elfogadható­nak tartják ezt az ideiglenes meg­oldást. Szerintük a forgalomban lévő aprópénz mennyisége foko­zatosan csökken, így idővel nem jelent már problémát, (-lpj, s) Ingyen kezelés (SITA-felvétel) Zala nem dolgozik, angolul tanul Pozsony. Boris Zala, a parlament külügyi bizottságának elnöke (Smer) nem vett részt a testület tegnapi ülésén sem, már több hó­napja a parlamenti hiányzók közé tartozik. Sajtóinformációk sze­rint angol nyelvtudását tökéletesíti Oxfordban, miközben a képvi­selői fizetését is kapja. „Szerintem ez igazolatlan hiányzásnak számít” - nyilatkozott Csáky Pál, a testület tagja. Nem tartja ki­zártnak, hogy a bizottság foglalkozni kíván Boris Zala illetményé­nek megvonásával. Erről a házelnök dönthet, aki elutasíthatja a képviselő által benyújtott igazolást, (lpj, s) Ismét vitatkozás várható a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról Paška „kicsit ideges” Németh Zsolttól

Next

/
Oldalképek
Tartalom