Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-07 / 4. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 7. www.ujszo.com MKP: nem védi, hanem rágalmazza a kisebbségeket Čaplovič: jobb a mi kisebbségpolitikánk ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Jobb kisebbségi poli­tikát folytat a jelenlegi kormány, mint az előző - véli Dušan Čaplovič kisebbségekért felelős miniszter­elnök-helyettes. „Pár dolgot újra­gondoltunk, és jobbá tettünk” - mondta. Az előző kormány szerin­te csak a magyar kisebbségre kon­centrált, a jelenlegi ezt a helyzetet korrigálta. A kormány alelnöke azt állítja, az előző kormány alatt csak olyan települések kaphattak tá­mogatást, ahol MKP-s volt a pol­gármester. „Nagyon rosszpolitikát folytattak” - tette hozzá. Állítja, az egyik legnagyobb gond, hogy a magyarok asszimilálták a romá­kat. Čaplovičnak meggyőződése, hogy a magyar kisebbség helyzete nem romlott, ahogy a magyarok és a szlovákok közti kapcsolatok sem. Ezt dél-szlovákiai látogatásaira hi­vatkozva állítja, és azt mondta, a legtöbb karácsonyi üdvözletét magyar polgármesterektől kapta, „mert tudják, hogy az emberekért dolgozom”. A két ország közti viszony Čaplovič szerint még 2002-ben romlott meg, amikor Mikuláš Dzu­rinda elment a Medgyessy Péterrel folytatott tárgyalásról. Meglátása alapján jelenleg azért rossz a vi­szony, mert az MKP már nem kor­mánytényező, és megváltozott a párt vezetése. Leszögezte, már az európai szocialisták is úgy gondol­ják, hogy nincs különbség Ján Slo- ta és Csáky Pál között. Az MKP azzal reagált Čaplovič fejtegetésére, hogy vissza kellene adnia a fizetését. „Čaplovič nem értette meg, hogy az állampolgá­rok azért fizetik, hogy védje a ki­sebbségeket, nem pedig rágal­mazza őket. Mivel nem tesz eleget kötelességeinek, szociálisan érzé­keny emberként vissza kellene utalnia fizetését a költségvetésbe” - áll az MKP állásfoglalásában. Čaplovič erre tegnap azzal vála­szolt, hogy sokkolja az MKP kom­munikációs stratégiája. „Az MKP ortodox képviselői igazán megbé­kélhetnének vele, hogy jelenleg nincsenek kormányon - mondta. - Az MKP sértő megjegyzései nem­csak éles ellentétben vannak a modern európai politikával, ha­nem veszélyes feszültséget szíta­nak a Szlovák Köztársaság állam­polgárai között.” (SITA) A pénzcsere eddig nem okozott érdemi drágulást Euróval csenget a postás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem hozott érdemi árváltozást az élelmiszerpiacon az euró bevezetése -jelentette hétfőn a Szlovák Statisztikai Hivatal. A hivatal az euró bevezetésével összefüggésben augusztus közepe óta kiemelten figyeli a legfonto­sabb termékek árának alakulását. A196 cikkre kiterjedő megfigyelői rendszer június végéig fog működni, azután értékelik a ta­pasztalatokat. Most az év első két napján 73 kiválasztott élelmiszer, illetve üzemanyag árának alakulá­sát ellenőrizték. A december eleji árszinttel egybevetett eredmény: 32 esetben drágulás, 25 esetben árcsökkentés volt, 16 esetben vál­tozatlan maradt az ár. Csökkentek az üzemanyagárak, drágultak az ásványvizek, az alkoholmentes ita­lok és a különféle gyümölcslevek. A kávé, a tea, a kakaó ára lényegé­ben változatlan. A legnagyobb mértékben a Niva penészes sajt drágult: ára koronában kilónként 8,93 eurónak felelt meg az év vé­gén, januártól pedig 9,25 euró. Másrészt legjobban a paprika ára esett, 2,41 euróról 2,14 euróra ki­lónként. Az euróra való átállás a kereskedelemben és a szolgáltatá­sokban általában nem okozott gondokat. A kettős pénzforgalom a kisebb üzletekben - különösen faluhelyeken - lassítja a forgalmat, mert azt új pénzben való számolás mindenkinek nehezebben megy. Sokan, különösen az idősebbek ar­ra is panaszkodnak, hogy sok az érme, és nehezen lehet őket meg­különböztetni. Hogy elkerülje ezeket a bonyodalmakat és az eset­leges hibákat, számos kisebb üzlet két hétre egyszerűen bezárt. Becs­lések szerint jelenleg a kis üzletek mintegy 20 százaléka van zárva. Néhány nagyobb városban a lako­sok arra panaszkodnak, hogy a közlekedési vállalatok megdrágí­tották a tömegközlekedést. A cé­gek többnyire azt állítják, hogy ennek semmi köze az euró beveze­téséhez, és a menetjegyek drágu­lása a kiadások megugrásának kö­vetkezménye. A Szlovák Posta je­lezte, teljesen átállt az euróra. Ju­raj Danielis, a társaság szóvivője közölte: január másodikától már euróbán postázzák a nyugdíjakat, lehetőség szerint kisebb címletek­ben. Az ügyfeleknek a legtöbb gondot az okozta, hogy az utalvá­nyokon euróra kellett átírni a még koronában feltüntetett összege­ket. (s, m, ű) RÖVIDEN Fico Gašparovičot bírálta Pozsony. Robert Fico kormányfő Ivan Gašparovič államfőt bírál­ta amiatt, hogy újratárgyalásra visszaadta a parlamentnek az okta­tási törvénymódosítását. Fico szerint mindenki, az egyszerű embe­rek is felelősek a szlovák-magyar viszony alakulásáért. „Elvárom az elnöktől, hogy ő is tegyen hozzá a jó kapcsolatokhoz” - mondta Fi­co. Emlékeztetett, a szavát adta, hogy a tankönyvekben kétnyel- vűek lesznek a földrajzi megnevezések, a parlament el is fogadta a törvényt, de az elnök megvétózta, s a másodszori megtárgyalásnál elbukhat a parlamentben. A kormányfő azonban ismét hangsúlyoz­ta, hogy ez a kérdés nem fontos, számára és az emberek számára egyáltalán nem fontos, hogy lesz-e ilyen törvény vagy sem. (ú) Počiatek a legjobb pénzügyminiszter Pozsony/London. Ján Počiatek Európa legjobb pénzügyminisz­tere 2008-ban, legalábbis a brit pénzpiaci szaklap, a The Banker szerint. Fő érdeme, hogy nagyban hozzájárult az euró szlovákiai bevezetéséhez, sokat tett a közpénzek konszolidációjáért. Az elis­merést a szerkesztőség értékélése és befolyásos európai bankárok, közgazdászok körében végzett felmérés alapján ítélik oda. (kor, ú) Már a kormányfő is azt állítja, hogy hatalmas válság elé néz Szlovákia Fico lúdbőrözik attól, mi vár idén az országra Fico félni is tud: választási évben ér ide a válság (TASR-felvétel Pozsony. Robert Fico kor­mányfő szerint a kormány sorsa attól függ, tudja-e kezelni a gazdasági válsá­got. Úgy véli, a siker abban rejlik, hogy sikerül-e a kormánynak a nehéz gaz­dasági körülmények között is megtartani a szociális békét és az életszínvonalat. ÖSSZEFOGLALÓ „Lúdbőrös leszek, ha belegon­dolok, mi minden történhet 2009-ben“ - mondta a kormányfő a TA3 televízió vitaműsorában. A miniszterelnök lényegében elő­ször ismerte el, hogy a világgazda­sági válság Szlovákiát is jelentős mértékben érinteni fogja. Fico sze­rint noha Szlovákia jól felkészült a válságra, nem lehetünk optimis­ták. A 2009-es választási év miatt a kormányfőt „nagy kétségek” gyöt­rik. „2009-ben hatalmas válság vár minket, a választásoktól függetle­nül“ - mondta, hozzátéve, hogy az európai parlamenti képviselők és a megyefőnökök száma nem garan­tálja a kormány sikerét. Robert Fico kizártnak tartja, hogy parlamenti képviselő legyen, ha esetlegesen elveszíti a 2010-es parlamenti választásokat. „Én so­ha többé nem ülök ellenzéki képvi­selőként a parlamentbe” - jelen­tette ki. Azok az emberek, akik nyolc évig kormányoztak, nem ál­líthatnak tükröt a jelenlegi kor­mánynak, véli. A kormányfő az el­lenzéket üresnek és kiégettnek ne­vezte. Fico nem tart az infláció fel- gyorsulásától az euróbevezetés miatt, és sokat vár az energia stabil árától. Az árak növekedését a las­suló gazdaság is tompíthatja, hi­szen alacsonyabb lesz a fogyasz­tás, jelentette ki. Ha a helyzet úgy kívánja, a kormány Robert Fico szerint kész megkurtítani a költ­ségvetési kiadásokat. A védelmi minisztériumnál látja a legna­gyobb tartalékokat, ahonnan akár 3-4 milliárd koronát is elvonhat a kormány. „Fenn kell tartanunk az emberek szociális- és életszínvo­nalát“ - szögezte le a kormányfő. A gazdasági válság ellenére Szlovákiának a többi uniós állam­mal összehasonlítva nem rosszak a kilátásai - véli Pavol Kárász, a Szlovák Tudományos Akadémia közgazdásza. 4-5 százalékos gaz­dasági növekedés várható, a mun­kanélküliség pedig ugyan nem fog olyan ütemben csökkenni, mint az utóbbi években, de nem is ölt ve­szélyes méreteket, a legvaló­színűbb, hogy stagnálni fog. A bé­rek az eddiginél ugyancsak lassab­ban nőnek majd. Kárász szerint a munkáltatók és a munkavállalók érdekképviselete között egyezségnek kellene létre­jönnie, hogy a nominálbérek nö­vekedése alatta marad a munkap­roduktivitás növekedésének, ugyanis csak ilyen módon őrizhető meg a versenyképesség és a foglal­koztatottság, fejtette ki a közgaz­dász. (sán,s,t) Már érezzük a krízist Válságos állapot Pozsony. Szlovákia lakosságá­nak 54,6 százaléka fél attól, hogy a gazdasági és pénzügyi válság hatásait Szloválda is megérzi, ennyien vélekednek úgy, hogy a válság már elérte az országot - derül ki az MVK közvélemény-ku­tató ügynökség decemberi felmé­réséből. A megkérdezettek 39 százaléka gondolta úgy, hogy a válság hatásait igazából még nem érezni az országban, de hamaro­sanjelentkeznek Szlovákiában is. Az 1015 résztvevővel készített felmérésből az is kiderül, hogy a gazdasági válság jelenlétét legin­kább a munkanélküliek, a 30-40 év közöttiek érzékelik. Csak 2,6 százalék vélekedik úgy, hogy a vi­lágválság elkerüli Szlovákiát - ebben a csoportban elsősorban diákok, 30 éven aluliak, mene­dzserek, a viszonylag magas fize­téssel rendelkezők, pozsonyi és kassai lakosok, és a HZDS szava­zói vannak. A lakosság 31,5 száza­léka gondolja úgy, hogy a gazda­sági válság csak Ids mértékben fe­nyegeti Szlovákiát - a magas fize­téssel rendelkezők, a vállalkozók, a felsőfokú végzettségűek, és az SNS támogatói vélik ezt. Minden tizenkettedik személy gondolja úgy, hogy a gazdasági válságnak katasztrofális következményei lesznek Szlovákiában, a megkér­dezettek 46,9 százaléka szerint pedig erős hatása lesz. A legború­látóbbak a felmérés alapján a munkanélküliek, az alacsony bérezésűek, a nyugdíjasok és a HZDS választói, (sán, s, t) A szlovák katolikus egyháznak meggyőződése, hogy megfelelően gondoskodik a magyar ajkú hívekről Csáky: szükség van magyar püspökre ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiában szükség lenne egy magyar püspökre is, véli Csáky Pál, a Magyar Koalíció Párt­jának elnöke. „Magyar anyanyel­vű, alkalmas embereket kellene ki­nevezni, hogy a magyar hívek pasz- torációjával foglalkozzanak. Ez meggyőzően mutatná, hogy a kato­likus egyház szlovákiai része gon­dol ezekre az emberekre is” - mondta a pártelnök. Mivel a közel­jövőben három püspök is nyugdíj­ba vonul, elegáns megoldás lenne, ha az egyik helyére magyar püspö­köt neveznének ki, aki a Szlovák Püspöki Kar tagjaként megbízást kapna arra is, hogy más egyház­megyék magyarjainak lelki gondo­zását is koordinálja - véli a politi­kus. Az MKP elnöke szerint a hazai egyházmegyék2008-as újrafelosz­tása helytelen volt, a nacionaliz­mus hatotta át, és ebben a helyzet­ben a püspöki helynökök, a vikári­usok kinevezése sem tekinthető elégséges megoldásnak. „A Kassai, a Rozsnyói és a besztercebányai egyházmegyében úgy-ahogy elfo­gadható megoldás született. De a Nyitrai egyházmegyében nincs megoldás, ahogy a Pozsonyi egy­házmegyében sem.” Csáky Pál nyilatkozata nem ta­lált megértésre az egyháznál. „A szlovákiai katolikus egyház jól gondoskodik magyar híveiről - re­agált a Szlovák Püspökkari Konfe­rencia (KBS) - Csáky úr ismét át­lépte azokat a határokat, amelyek egy politikai párt elnöke számára megengedettek” - mondta a KBS szóvivője. Jozef Kováčik azzal ér­velt, a magyar hívek lelki szükség­leteit szolgálja több, magyarul fo­lyékonyan beszélő püspök is. Csá­ky bírálta az egyházmegyék át­szervezését is, mert hátrányosan érinti a magyar ajkú híveket. Ková­čik szerint ezzel megsérti a Szlo­vákia és Vatikán közti szerződést, mert ezek a kérdések csakis az egyházra tartoznak, (sita, ú) Előbb a reakció? Úgy látszik, kisebb koordinációs probléma adódott a témával fog­lalkozó SITA-hírügynökségnél. Ugyanis az alaphírt, Csáky Pál vé­leményét hétfőn jelentette meg, Ján Slota, az SNS elnöke viszont már egy nappal korábban, vasárnap reagált rá. „Csáky Pál fejecské­jében össze vannak keveredve a dolgok - mondta Slota. - Ha meg­nézzük, milyen a szlovák papok helyzete Magyarországon, csodál­kozni fogunk. Nem választhatjuk el egymástól azt, mi történik a ki­sebbségekkel Magyarországon és Szlovákiában. Azt ajánlom Csá- kynak, foglalkozzon inkább a reciprocitással. Ha nem tudja, mit je­lent ez a szó, majd én elmagyarázom neki” - tette hozzá, (ú) Gašparovič azzal igyekszik lázban tartani választóit, hogy még nem jelentette be hivatalosan az indulását Elkezdődött az elnökválasztási kampány ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Noha a köztársasági- elnök-választás dátuma még nem ismert, egyes jelöltek már meg­kezdték a kampányt. A legtöbb je­löltnek van saját honlapja, és ka­rácsony előtt Zuzana Martináko- vá, a Szabad Fórum jelöltje már fizetett hirdetésben kívánt boldog karácsonyt leendő választóinak. Iveta Radičová, a három ellenzéki párt - KDH, SDKÚ, MKP - jelöltje a napokban kezd fizetett hirdeté­sekkel kampányolni - eddig csak honlapja működött és lakossági találkozókon népszerűsítette ma­gát. Ő november 17-én indította útjára a köztársasági-elnökjelölti honlapját, és ezzel együtt a kam­pányát is. Ivan Gašparovič, a Smer és az SNS jelöltje az államfői funkcióját kihasználva járja az or­szágot, nem hivatalos kampányt folytatva. Honlapja neki is van, igaz, azt a 2004-es elnökválasztás óta nem frissítették. Gašparovič egyébként még mindig nem jelen­tette be hivatalosan, hogy újra in­dul az elnöki posztért. Milan Mel­nik, a HZDS jelöltje egyelőre csak a honlapján kampányol és néhány lakossági fórumon vett részt. A köztársaságielnök-választást szabályozó törvény 13 napot szab a hivatalos kampányra: 15 nappal a választások előtt kezdődik és 2 nappal a választások előtt zárul. Meghatározza a kampányra for­dítható összeget is: a jelöltek leg­feljebb 4 millió koronát (132 ezer €) költhetnek népszerűsítésükre. Szankciót csak a pénzhatár túllé­péséért szabhat ki a belügyminisz­térium: a jelöltnek a tízszeresét kell befizetnie annak az összeg­nek, amennyivel túllépte a 132 ezer eurós határt. A jogszabályt ajelöltek elavult­nak, rossznak tartják, Zuzana Martináková - részben a kampány újrafogalmazása miatt - módosí­tási javaslatot is készített. Iveta Radičová kampánya kezdetén ki­jelentette, nem akatja félrevezet­ni az embereket azzal, hogy par­lamenti képviselőként járja az or­szágot, inkább vállalja, hogy nem teljesen a jogszabállyal összhang­ban jár el. A 13 napos hivatalos kampányt szinte mindegyik jelölt kevésnek tartja, betartása esetén szociológusok szerint senkinek sem lenne esélye legyőzni a jelen­legi államfőt, aki funkciójából ki­folyólag folyamatosan jelen van a médiában. Jogászok azonban úgy vélik, a jelöltek nem sértenek törvényt, ha már most kampányolnak. „Szerintem a kampány csak azok­ra a jelöltekre vonatkozik, akik je­lölését már átvizsgálta és elfogad­ta a parlament elnöke” - jelentet­te ki Jozef Vozár alkotmányjo­gász. Hasonlóan vélekedik egy másik alkotmányjogász, Peter Kresák is. „Hivatalos jelöltek még nincsenek, csak akkor lesznek, ha a házelnök jóváhagyja jelölésü­ket. Most még semmilyen korlá­tozás nem vonatkozik rájuk” - je­lentette ki Kresák. A jelölést leg­később 21 nappal a választások kihirdetése után kötelesek leadni a pártok vagy a jelölőbizottságok, vagyis a jelöltek még több mint három hétig folytathatják a kam­pányt azután, hogy Pavol Paška házelnök kihirdeti a választáso­kat. Ezt legkésőbbi 55 nappal a kitűzött időpont előtt, vagyis leg­később február közepén ki kell hirdetnie, mivel az első fordulót legkésőbb április 16-án meg kell tartani, (lpj, sme)

Next

/
Oldalképek
Tartalom