Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-30 / 24. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 30. www.ujszo.com RÖVIDEN Václav Havelt hazaengedték Prága. Jelentősen javult Václav Havel volt cseh államfő egészségi állapota, ezért teg­nap hazaengedték a kórház­ból, ahol 18 napon át kezelték. Az orvosi konzílium döntése szerint azonban még legalább egy vagy két hétig otthon kell pihennie. Havelt január 12-én szállították a motoli kórház­ba. A torkában - azon a he­lyen, ahol az egyik korábbi műtét alkalmával légcsövet vezettek be - hólyag keletke­zett, amely tele volt gennyel. Ezt egy kisebb műtéttel eltá­volították. Később enyhe tü­dőgyulladást is kapott. Az or­vosi konzílium most, utólagos közleményben beismerte: Havel állapota az elmúlt na­pokban is valóban nagyon sú­lyos volt, és élete veszélyben forgott, (-kés) Fogságban egy német hajó Nairobi. Szomáliái kaló­zok tegnap hajnalban hatal­mukba kerítettek egy német tulajdonban lévő tartályhajót azÁdeni-öbölben. Erről előbb egy Nairobiban dolgozó dip­lomata számolt be, és közölte: a vízi jármű fedélzetén 12 Fü- löp-szigeteki és egy indonéz állampolgár tartózkodott. A hajót hét kalóz kerítette ha­talmába. A német tulajdonú hajó, az MV Longchamp ba­hamai zászló alatt közleke­dett. Cseppfolyósított PB-gázt szállított. Egyelőre csak annyit tudni, hogy a kalózok irányítása alatt Szomália part­jai felé tart. A hajó teherbírása 3415tonna. (MTI) Közösen, de nem együtt Tbiliszi. Lemondásra szólí­tották fel Miheil Szaakasvili elnököt az ellenzéki pártok tegnap kiadott közös nyilat­kozatukban. „Szaakasvili és társai katasztrofális helyzetbe hozták az országot” - áll a do­kumentumban, amelyben egy tucat grúz ellenzéki párt együttesen követelte az ál­lamfő távozását, valamint előrehozott elnök- és parla­menti választások kiírását. Szaakasvili lemondását már korábban is követelték ellen­zéki csoportok, de mindeddig egymástól függetlenül, közös fellépés nélkül. Az aláírók hangsúlyozták: az együttes felhívás nem jelenti azt, hogy az ellenzéki erők egy esetleges előrehozott választáson is egységesítenék erőiket, (m) Antall Józsefet méltatták Brüsszel. Antall József rendszerváltásban játszott történelmi szerepét és elköte­lezett európaiságát méltatták tegnap Brüsszelben. Az alka­lom az a konferencia volt, amelyet Magyarország első demokratikusan választott miniszterelnökének emléké­re tartottak az Európai Par­lament róla elnevezett épü- letszámyában. Hans-Gert Pottering, az EP elnöke azt mondta, a néhai magyar kormányfő céljait a szabad­ság kiirthatatlan vágya hatá­rozta meg. (m) Fekete csütörtököt szerveztek Sarkozynek az egyébként csak ritkán egységes szakszervezetek Franciaország megbénult ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Államfővé választása óta tegnap kellett a legnagyobb méretű országos tiltakozással szembenéznie Nicolas Sarkozy­nek. A pénzügyi és gazdasági vál­ság miatti sorozatos létszámleépí­tések és a munkanélküliség emel­kedése elleni általános sztrájkot a vasutasok már szerdán este 8-kor megkezdték, az éjszaka folyamán egyetlen belföldi és nemzetközi vonat sem indult el. Tegnap nap­közben a belföldi vonalakon a vo­natok 30 százaléka járt, de a vidéki városok között egyetlen szuperex- pressz (TGV) sem közlekedett. A London, Brüsszel és a német váro­sok felé induló nemzetközi vona­tokat viszont nem érintette a mun­kabeszüntetés. Délelőtt a Párizst elővárosaival összekötő helyiérdekű vasutaknak (RER) csak a 35 százaléka, viszont a fővároson belül a metrók 75 szá­zaléka, a buszoknak pedig 85 szá­zaléka járt. A párizsi repülőterek is rengeteg járatot töröltek. Az álta­lános sztrájkot a felmérések szerint a közvélemény 70-75 százaléka támogatta vagy szimpatizált vele. A lakosság nagy része felkészült a média által csak fekete csütörtök­ként beharangozott országos meg­mozdulásra. A pályaudvarokon vi­szonylag kevés embert lehetett lát­ni, a városokban sokan biciklivel, rollerral, görkorcsolyával indultak el reggel a hideg időjárás ellenére, vagy egyszerűen szabadságot vet­tek ki, és otthon maradtak. A köz­lekedési dolgozók mellett vala­mennyi szektor - a köz- és magán­szférában egyaránt - sztrájkolt: üzemek, bankok tartottak bezárva, a közszolgálati médiumok nem su­gároztak adást. A legelszántabban a reformok ellen külön is tiltakozó oktatási, postai, igazságügyi és egészségügyi dolgozók csatlakoz­tak a sztrájkhoz. A nap folyamán több mint kétszáz településen vol­tak utcai felvonulások, Párizsban délután több tízezer ember de­monstrált. (MTI, ú) Biciklivel, rollerral, görkorcsolyával indultak reggel munkába az emberek (TASR/AP-felvétel) Strasbourgba mennek Lezárták a katyni ügyet Moszkva. Lezártnak minősítette tegnap az orosz legfelső bíróság a lengyel tisztek 1940-ben, Katyn mellett történt lemészárlásának ügyét. Ezzel helybenhagyta a moszkvai területi bíróság tavalyi döntését, elutasítva tíz áldozat hozzátartozóinak fellebbezését. Jogi képviselőjük közölte: ügyfelei a strasbourgi emberi jogi bíróság­hoz fordulhatnak. Értetlenségének adott hangot amiatt, hogy az ítélet gyakorlatilag azt mondja ki: akiket nem azonosítottak, azokat nem lőt­ték agyon. Hangsúlyozta, hogy a felperesek nem a tettesek megbün­tetését követelték, hanem a nyo­mozás újrafelvételét és az áldoza­tok elismerését áldozatként. A több ezer áldozat közül mindössze 22 személyt azonosítottak, de ezek között nincsenek a felperesek hoz­zátartozói, ezért a bíróság szerint nem állapítható meg, hogy a felpe­resek rokonainak halálát bűncse­lekményokozta. (MTI) Az USA határozottabban akar fellépni a kínai árfolyam-manipuláció ellen Elhúzódhat a világválság Davos. Vlagyimir Putyin orosz kormányfő szerda este hiva­talosan is megnyitotta Da- vosban a Világgazdasági Fó­rum idei közgyűlését. Az első napot mindjárt a konfliktu­sok kiéleződése jellemezte: Kína árfolyampolitikája osz­totta meg a résztvevőket. A szakértők egyre valószí­nűbbnek tartják, hogy a vál­ság 2-3 évig is elhúzódhat. ÖSSZEFOGLALÓ Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter vihart kavart Davosban a jüan felértékelését kezdeményező javaslatával. Politi­kusok és közgazdászok egyaránt hevesen kritizálták a távolból üze­nő, frissen kinevezett pénzügymi­nisztert, mondván: „gazdasági ön­gyilkosságra” buzdít azzal, hogy utat engedne a kínai fizetőeszköz erősödésének. A Morgan Stanley bankház ázsiai elnöke, Stephen Roach szakmai panelbeszélgetésen csak annyit jegyzett meg, példátlan eset lenne, ha egy recesszió felé tar­tó ország szabad akaratából erősí­tené valutáját. „Még rágondolni is maga a rettenet” - tette hozzá. A hivatalát három napja elfogla­ló Geithner a múlt héten már meg- pedzette, hogy Barack Obama el­nök szerint Kína manipulálja a jüan árfolyamát. Ezzel arra utalt, hogy az új amerikai vezetés az eddiginél határozottabban lép fel üyen ese­tekben. A törvényhozásból többen is támogatják, hogy az USA gyako­roljon nyomást Kínára az árfo­lyampraktikák megelőzése érde­kében, s büntesse meg azokat a ke­reskedőket, akik irreálisan ala­csony árfolyamon üzletelnek part­nereikkel. Kétségtelen, hogy Kína tavaly júliusban közbelépett, és megakadályozta a dollárhoz képest hirtelen 21 százalékkal dráguló jü­an további erősödését, féltve ex­portra termelő vállalatainak ver­senyképességét. A pekingi keres­kedelmi tárca puszta vádaskodás­nak nevezte, hogy a saját érdekei szerint manipulálná a kurzust. Le­het, a keménykedés visszaüt, hi­szen Kína az USA legnagyobb hite­lezője, állampapírjainak egyik fő vásárlója. Vlagyimir Putyin orosz és Ven Csiapao kínai kormányfő eközben arról tárgyalt, hogyan segíthetnék egymást a válság leküzdésében. Putyin az USA-t hibáztatja a válság kirobbanásáért, mondván: a vírus Amerikában szabadult el, s fertőzte meg a világot. Obama elnök ta­nácsadója, Laura Tyson a bank- rendszer megtisztítását, a bizalom helyreállítását és a hitelezési tevé­kenység normalizálását nevezte a legsürgetőbb feladatnak. Tyson szerint jó ötletnek tűnik a Washing­ton által tervezett „rossz bank” lét­rehozása, ahová mindenki besö­pörheti a szennyesét, és tiszta lap­pal folytathatja tovább. Úgy vélte, most az infláció helyett a defláció az, amelynek elkerülésére kell az erőket koncentrálni. A gazdasági tanácsadó cáfolta, hogy a 825 mil­liárd dolláros amerikai gazdaság­élénkítő program és a 700 milliár­dos bankmentő csomag finanszíro­zására kibocsátandó állampapí­rokkal a magánszféra elől szívnák el a pénzforrásokat. (nol,ú) Menetrend a török-örmény rendezésre Davos. Recep Tayyip Erdogan tegnap este Davosban találkozott Szerzs Szargaszján örmény elnökkel. Előzőleg Ali Babacan török külügyminiszter tárgyalt örmény kollégájával, Edvard Nalbandján- nal. Erdogan azt mondta, ha a tegnapi találkozó után „Örményor­szág nyíltan áll hozzá az alsóbb szintű egyeztetésekhez, akkor már valamiféle menetrend is kialakulhat a kapcsolatok normalizálására”. Szerinte Jerevánnak bizonyos kérdésekben „megértőnek” kell mu­tatkoznia. A két ország feszült viszonyának hátterében az I. világhá­ború idején, az örmények ellen elkövetett népirtás elismerésével kapcsolatos vita áll. Az Oszmán Birodalom idején 1,5 millió örmény vesztette életét a mészárlásokban vagy a deportálások során, (m) A NATO-t aggasztják a moszkvai tervek, és kiáll Grúzia területi egysége mellett Orosz bázisok lesznek Abháziéban MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Abházia arra számít, hogy néhány hónapon belül megál­lapodást ír alá Oroszországgal a Grúziából kiszakadt területen léte­sítendő orosz légi- és haditengeré­szeti támaszpontról. Ezt Szergej Bagaps abház elnök szóvivője mondta el a brit hírügynökségnek. Közben az Interfax egy orosz diplomatát idézett, aki szerint Moszkva esetleg harci repülőgépe­ket állomásoztatna Abháziéban, a majdani haditengerészeti bázis erősítése érdekében. ,A bomborai légikikötő az egyik legfontosabb katonai létesítmény a Fekete-ten­ger partvidékén és a legnagyobb katonai repülőtér a Dél-Kaukázus- ban. A légierő odatelepítése nem igényel komoly befektetést, mert (a reptér) már rendelkezik a szüksé­ges infrastruktúrával”. Az orosz lé­gierő szóvivője nem kommentálta a név nélkül elhangzott nyilatkoza­tot. De a fekete-tengeri orosz hadi­flotta vezérkarának egyik tisztség- viselője hétfőn azt közölte, hogy Oroszország még az idén megkezdi egy haditengerészeti támaszpont építését Ocsamcsira abház város­ban. A tavalyi augusztusi grúz­orosz vülámháború után Moszkva mindkét szakadár, oroszbarát grú- ziai köztársaságot, Abháziát és Dél- Oszétiát is független államnak is­merte el, s döntés született arról, hogy katonai támaszpontokat hoz létre területükön. A NATO már szerdán aggodal­mát hangoztatta az új bázisok mi­att. A moszkvai tervekről szóló hí­rek egy olyan időszakban jutottak el a szövetséghez, amikor a NATO a nyárvégi grúziai katonai konfliktus miatt befagyasztott kapcsolatok felújítására készül Oroszországgal. Jaap de Hoop Scheffer főtitkár a jö­vő héten, a Szergej Ivanov orosz miniszterelnök-helyettessel terve­zett megbeszélésén is szóba hozza az ügyet - közölte James Appathu- rai NÁTO-szóvivő. Hozzátette: a 26 tagállam megerősítette azt az ál­láspontját, hogy kiállnak Grúzia te­rületi egysége mellett. Óimért a ciszjordániai telepesek kivonulásáról Veszélyben a tűzszünet ÖSSZEFOGLALÓ Gáza/Jeruzsálem/Davos. A Gá­zai övezetben az elmúlt negyven- nyolc órában kiújult erőszak ve­szélybe sodorja nem csak az amúgy is nagyon törékeny tűzszünetet, ha­nem a térségben ingázó diplomaták azon erőfeszítéseit is, amelyek a tűzszünet kiszélesítését és tartóssá tételét célozzák. Izraeli harci gépek tegnap reggel bombázták a Gázai övezet déli ré­szét, nem sokkal azt követően, hogy palesztin fegyveresek rakétát lőttek ki izraeli terület ellen. Egy iz­raeli szóvivő megerősítette a légi­csapás hírét, azt állítva, egy fegy­vergyártó műhely volt a célpont. Hán Júniszban egy légicsapásban hat gyerek és három felnőtt sérült meg, és az övezet határa mentén ismét bombáztak csempészalag- utakat is. George Mitchell, Barack Obama amerikai elnök rendkívüli közel- keleti megbízottja tegnap Rámal- láhban Mahmúd Abbász palesztin elnökkel tárgyalt. Az amerikai dip­lomata szerint legalább a teherfor­galom előtt meg kell nyitni - a nyu­gatiak által támogatott Abbász kormányának segítségével - az Iz­rael és a Gázai övezet közötti átjá­rókat, hogy a segélyek és a legális áruk eljussanak az övezetbe. Ehud Óimért izraeli kormányfő szerint 60 ezer ciszjordániai zsidó telepesnek kellene távoznia ottho­nából a palesztinokkal kötendő bé­kemegállapodás keretében. A Je- diót Ahronót cikke szerint a hivata­lából hamarosan távozó Óimért er­ről Mitchellel is beszélt. „A ne­gyedmillió izraeli közül 60 ezernek kellene elhagynia a zsidó telepeket és új lakóhelyet keresnie” - fogal­mazott Óimért, aki először említett konkrét számokat arra vonatkozó­an, hány telepesnek kellene távoz­nia, ha Izrael kivonulna Ciszjordá- niából. Óimért azt is j avasolta, hogy a nagyobb tömböket alkotó telepe­ket Izraelhez kellene csatolni. Cse­rébe a zsidó állam megegyező méretű dél-izraeli területet enged­ne át a jövőbeli palesztin államnak. Óimért támogatta Jeruzsálem megosztását is. Ennek értelmében a kelet-jeruzsálemi arab negyedek palesztin ellenőrzés alá kerülné­nek, a zsidó kerületek pedig Izrael fennhatósága alatt maradnának. A zsidó, keresztény és muszlim szent helyek nemzetközi hatóság irányí­tása alá kerülnének. (MTI, t, ú) POLITIKAI ABSZURD Hágának kémkedett Kartúm. Súlyos, 17 évi bör­tönre és 2500 dollár pénzbünte­tésre ítéltek Szudánban egy fér­fit azon a címen, hogy kémke­dett a szudáni elnök ellen elfo­gatóparancs kiadását fontolgató hágai Nemzetközi Büntetőbíró­ság (ICC) javára. Mohammed asz-Szirri a vád szerint rendőr­ségijegyzőkönyveket és más tit­kos iratokat akart eljuttatni az ICC-nek a nyugat-szudáni Dár- fúrban elkövetett bűntettekkel kapcsolatban. Szirrit júniusban tartóztatták le. Ártatlannak val­lotta magát, azt mondta, vallo­mását erőszakkal csikarták ki. Az ICC rosszallását fejezte ki az eljárás miatt. „Ha valakinek még bizonyítékra lenne szüksége ar­ról, hogy a szudáni vezetés nem fogja kivizsgálni a Dárfúrban el­követett súlyos bűntetteket, és nem vonja felelősségre a tette­seket, akkor most itt van a bizonyíték” - mondta az ügyészi A népirtással vádolt államfő (TASR/AP) hivatal szóvivője. Kartúm nem ismeri el az ICC-t, és azt állítja, túlzóak a dárfúri konfliktus halá­los áldozatairól közzétett ENSZ- adatok. Az ICC tavaly terjesztett be vádindítványt Omar Haszan Ahmed el-Besir szudáni elnök el­len emberiesség elleni bűntettek és népirtás címén. Nemsokára döntenek arról, hogy kiadnak-e nemzetközi elfogatóparancsot Besir elnök ellen. (m,ú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom