Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-30 / 24. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 30. www.ujszo.com RÖVIDEN A válság előnyei Pozsony. A gazdasági válság nem csak hátrányokkal jár, egyes területeken pozitív hatásai is lehetnek. Ilyen például a jelzáloghitelek folyósítása, a válság hatására ugyanis a világ szinte valamennyi országában csökken a jegybanki alapkamat, amit bizonyos csúszással a kereskedelmi bankok is követnek. A legnagyobb szlovák kereskedelmi pénzintézet, a Szlovák Takarékpénztár (SLSP) tegnap bejelentette: február 1-től az 1 éves fixációjú jelzáloghitelek kamatát 0,9%-kal mérsékli. A jelzáloghitel alsó határa 5,80% helyett 4,90 lesz, emellett a 35 év alatti jelzáloghitel-felvevőknek 1%-os kamattámogatást nyújt, amit az állam további 2%-kal egészít ki. így a fiatal lakásvásárlók, bizonyos kereseti feltételek teljesítése mellett az SLSP-ben már 1,90 százalékos kamattal is felvehetnek hitelt. Ugyancsak kedvezőbb jelzáloghitellel rukkol elő a Volksbank, s valószínűleg a többi bank is követi, (akt, shz) 105 milliárd korona ömlött a bankokba Pozsony. 2008 utolsó három hónapjában a Szlovák Takarék- pénztárba 30 milliárd koronát (995 millió euró) vittek be a polgárok, ebből 25 milliárdot határidős betéteken kötöttek le - mondta tegnap Stefan Panenka, a takarékpénztár illetékes osztályvezetője. Az euró zökkenőmentes átvétele érdekében történt pénzmozgás csúcspontja 2008. december 29-én volt, amikor 2,5 milliárdot helyeztek el a fiókjaikban - ez egy átlagos hónap teljesítményének felel meg. Panenka közölte: az adatok összegzése szerint 2008 utolsó negyedévében együttesen 105 milliárd koronát (3,485 milliárd euró) helyeztek el a polgárok az ország pénzintézeteiben, (shz) Kezelési költség: tényleg csökken? Pozsony. Robert Fico miniszterelnök tegnap kijelentette: a bankoknak el kell törülniük az aprópénzzel kapcsolatos kezelési költségeket, „ellenkező esetben határozottan fellépünk ellenük”. Igor Vida, a Szlovák Bankszövetség elnöke közölte, hogy egységesen nem mérsékelhetik az aprópénzeket terhelő kezelési költségeket, de szerinte az érintettek biztosan reagálnak. Štefan Frim- mer, a Szlovák Takarékpénztár szóvivője ezzel kapcsolatban megjegyezte: ha nem is egységesen, de érezhető mértékben lefaragják a bankok az ezzel kapcsolatos tarifákat, (s, só) Nálunk a legdrágább a gázolaj Pozsony. Az Európai Unión belül jelenleg nálunk a legdrágább a gázolaj, a múlt héten 17 tagállamban esett az ára, nálunk viszont nem - állítja a natankuj.sk hírportál. A vizsgált időszakban Lengyelországban volt a legolcsóbb a gázolaj, literje 0,79 euróba került, nálunk 1,078 euró. Ami az aktuális benzinárakat illeti, a 27 tagú unióban a 17. helyen állunk. (S, ú) A pártstratégia és az EP-választások a fő téma Májusban MKP-kongresszus ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Május 16-án lesz az MKP következő kongresszusa, várhatóan ezen fogadják el a párt hosszú távú stratégiáját, tájékoztatta lapunkat Csáky Pál pártelnök. „Az alapstratégiai dokumentumot körülbelül 10 hónappal ezelőtt fogadtuk el és a közeljövőben véglegesítjük” -jelentette ki Csáky. A tervezet előbb az Országos Tanács elé kerül, az véglegesítheti is, de a kongresszusra is bízhatja ezt. Folyik a stratégia kiegészítése az egyes szakmai tanácsok anyagaival, tegnap a stratégiai tanács tartott szakmai konferenciát. „Azokkal a nagy sorskérdésekkel foglalkozik, melyek a közösségünk megmaradása, az asszimüáció megakadályozása szempontjából fon- tosak”-mondta Csáky. Nembiztos, hogy az egyes tanácsok által elfogadott dokumentumok az Országos Tanács vagy a kongresszus elé kerülnek, Csáky szerint az sem kizárt, hogy csak az országos elnökségtárgyalja meg őket. Érsekújvárban lesz a párt kongresszusa, és már az EP- választásokhoz kapcsolódik. „Részben a választóink mozgósítását is szolgálj a” -mondta Csáky. (lpj) Véget ért a dunaszerdahelyi rendőrattak kivizsgálása A belügy szerint ők nem hibáztak, a DAC mulasztott ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Pozsony. Minden rendben volt a dunaszerdahelyi rendórattakkal, állítja a belügyminisztérium. Tegnap hozták nyilvánosságra a tavaly novemberi DAC- Slovan meccsen történt rendőri beavatkozásról készült végső jelentés, mely szerűit a szurkolók viselkedése és a helyi szervezési hiányosságok miatt kellett bevetni a kommandósokat. Erik Tomáš belügyi szóvivő tájékoztatása szerint a szurkolók ellen négyféle bűncselekmény kapcsán állapított meg törvényellenes magatartást a rendőrség, a vizsgálat jelenleg is folyik. Tizenegy szurkolói kihágást is megállapítottak, s ezekért bírságot szabtak ki. A belügyi tárca vizsgálata leszögezi, hogy a szervező, a dunaszerdahelyi FK DAC 1904 futballklub nem teljesítette kellő módon a kötelességeit. Az indoklás szerint mindezek tették szükségessé a rendőrségi beavatkozást, s azt a parlament védelmi és belbiztonsági bizottsága, valamint a főügyészség is törvényesnek ismerte el. Közleményében a belügyminisztérium arra is emlékeztet, hogy a parlament szigorította a sportrendezvények szervezésére vonatkozó jogszabályt, például kötelezővé téve, hogy 2009. december elsejétől kamerarendszert és információs biztonsági rendszert működtessenek a ídubok. Egyben a törvény kitütotta a szlovákiai sporteseményekről a magyar zászlót. (ú) Átvállalnák a munkaadó járulékterheinek egy részét; 180 ezer koronát is kaphat az egyéni vállalkozó 300 ezer munkanélküli lesz? Pozsony. Munkahelyek megőrzését és új munkahelyek kialakítását tartja legfontosabb feladatának a kormány, ezeket a célokat a tegnap bejelentett, mintegy 10 milliárd koronás (332 millió euró) válság- csomaggal kívánja elérni. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ „Mindenki tudja, hogy a válság egyszer véget ér, és nehezebb lesz új alkalmazottakat találni, mint a mostaniakat megőrizni - buzdította Robert Fico miniszterelnök a munkahelyek megőrzésére a munkaadókat. - Főleg akkor, ha ehhez a kormány is segítséget nyújt.” A kabinet fontolgatja, hogy átvállalja a járulékteher egy részét azoktól a vállalatoktól, amelyek az elbocsátás helyett inkább csökkentett munkaidőben, alacsonyabb fizetéssel, de ugyanannyi embert alkalmaznak. A támogatás pontos részleteit még nem árulta el Fico. További intézkedésként megkönnyítik a szociális vállalatok létrehozását, elsősorban a községek és a városok számára. Ezt a projektet tavaly próbálták ki, négy vállalatnak 400 millió koronát adtak, de eddig csak néhány száz munka- nélkülit sikerült alkalmazniuk. A kormány segítené a munkahelyteremtést is. Egy új munkahelyért akár 3624 eurót (109 ezer koronát) is kaphatnának a cégek természetesen egy évre -, attól függően, hogy melyik régióban működnek. Ennek feltétele lesz, hogy tavaly rendesen fizették a járulékokat és az adót, és stabil alkalmazotti létszámmal működtek. Segítenék a vállalkozásalapítást a külföldi vendégmunkáról hazatérőknek és azoknak, akik legalább három hónapja munkanélküliek. Ha egyéni vállalkozóként akarnak boldogulni, akkor vagy a startcsomagot kérhetik az államtól, mely régiótól függően akár a 6 ezer eurót (180 ezer korona) is megközelítheti, vagy pedig két évig nem kell járulékot fizetniük. Az elmúlt hetekben Szlovákiában mintegy 1300-an vesztették el állásukat, Viera Tomanová munkaügyi miniszter pedig tegnap megismételte, további 10 ezer munkahely forog komoly veszélyben. Ľuboš Sirota, a mintegy 1000 szlovákiai céggel intenzív kapcsolatot fenntartó Trenkwalder munkaközvetítő igazgatója közölte: 50 ezerrel nőhet az állástalanok száma (2008 januárjában 242,5 ezer munkanélküli volt). Fico jelezte, végső esetben növelhetik az államháztartás hiányát is, aminek nagyságát a 2009-es állami költségvetés a bruttó hazai össztermék (GDP) 2,08%-ában állapította meg. Ján Počiatek pénzügyminiszter ezt a lehetőséget szintén nem vetette el, azzal, hogy a hiány - ismerve a maastrichti kritériumokat - legfeljebb a GDP 3%- áig tolható ki. (lpj, só) Válságkezelők. Balról Počiatek, Tomanová, Fico. (SITA-felvétel) Fico pánikkeltéssel vádolja a sajtót Robert Fico kormányfő tegnapi sajtótájékoztatóján is belerúgott az újságírókba. Ezúttal azzal vádolja a sajtót, hogy pánikot kelt a válság kapcsán. „Érezzük a terjedő bizalmatlanságot, a hisztériát, melyet az is befolyásol, hogy a nyüvánosság nem a leghűbb képet kapja a valós helyzetről - jelentette ki a kormányfő. - A mi számaink sokszor nem egyeznek azokkal, melyek megjelennek a médiában.” Ezzel arra célzott, hogy a legtöbb sajtóorgánum naponta foglalkozik azzal, hogy hány ember veszítette el munkahelyét a krízis miatt. „Tegyenek különbséget, hogy egy vállalat a gazdasági válság miatt bocsátja-e el az embereket, vagy más oka van a leépítésnek” - tanácsolta a miniszterelnök, (lpj) A miniszterelnök-helyettes szerint tudatos asszimiláció folyt - a romák nem így látják Čaplovič: elmagyarosították a romákat ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Dél-Szlovákiában a magyarok asszimilálták a roma kisebbséget - véli Dušan Čaplovič kisebbségi jogokért felelős miniszterelnök-helyettes. A lapunknak nyilatkozó roma szakemberek szerint az asszimiláció a szlovák vidékeken is jelen van, ráadásul ott a kirekesztés még nagyobb problémát okoz a romáknak, mint délen az esetleges asszimüáció. A kormányalelnök úgy véli, tudatos magyarosításról volt szó. „A roma kisebbséget Dél-Szlovákiában asszimilálták a magyarok. Ezt nekem maguk a romák mondták” - nyilatkozta lapunknak a miniszterelnök-helyettes. Kérdésünre, hogy nem természetes-e, ha a magyarlakta vidéken magyarul is tudnak a romák, Čaplovič azt válaszolta: „hát ez aztán nem természetes.” Szerinte a dél-szlovákiai romák csak magyarul tudnak, szlovákul nem, ráadásul anyanyelvűket, a roma nyelvet is elhagyták. „Itt tudatos asszimüációról van szó, ugyanis a romáknak nem volt más választásuk, mint magyar iskolába adni gyerekeiket” -tette hozzá. „Ha szlovák iskolába jártak volna, beszélnék a roma nyelvet” - fejtette ki a kormányal- eínök. Szlovák vidéken a szlovákok asszimilálnak Klára Orgovánová volt roma ügyekért felelős kormánybiztos szerint mivel nincsenek roma nyelvű iskolák, mindenképpen asszimilációnak vannak kitéve, s „választhatnak”, hogy a magyar vagy a szlovák nyelvet veszik át. A szlovák környezetben elszlováko- sodnak. Orgovánová szerint nem tudatos folyamatról van szó, a magyarok nem kényszerítik a romákat arra, hogy magyar iskolába járjanak. „Ha a régióban lenne roma iskola, akkor lenne választási lehetőségük, így csak a szlovák vagy a magyar asszimiláció közül választhatnak” - fejtette ki. „Nem lehet azt mondani, hogy a magyarul beszélő romákat csak a szlovákiai magyar kisebbség asszimilálta” - mondta lapunknak Ravasz József romológus. „Az asszimilációs folyamat nemcsak a dél-szlovákiai romákat érinti, hanem az ország többi régiójában is jelen van” - tette hozzá. Čaplovič ezzel szemben állítja, hogy északabbra nincs ilyen probléma, ott a szlovák nyelv mellett az anyanyelvűket is beszélik és nem asszimilálódtak el romák. Orgovánová és Ravasz szerint az asszimilációnál jóval nagyobb probléma a romák szegregációja, kirekesztése, s ez főként a szlovák környezetben megy végbe. Ez például azt jelenti, hogy az iskolában külön osztályba teszik a roma gyerekeket. „Sokkal károsabb a roma gyerekek szegregálása a szlovák iskolákban, mint a romák esetleges asszimilációja a magyar iskolákban” - tette hozzá Orgovánová. Ravasz szerint Dél-Szlovákiában a romáknak kettős, roma-magyar identitásuk van. „Nem tudják kettéválasztani és ez nem is baj” - fejtette ki. „Az a legszebb, ha az ember több identitástudattal rendelkezik” - véli Ravasz. „Kelet-Szlo- vákiában az identitástudat azoknál a romáknál maradt meg, akik a többségi társadalomtól elzárt ci- gánypérókban laktak“ - tette hozzá. „Ezek a romák megőrizték az identitásukat, viszont a szellemi szintjük annyira alácsökkent, hogy nem is érzékelik, hogy mi az az identitástudat” - mondta Ravasz. Ez csak egy politikai játék Orgovánová szerint ez egy politikai játék, amelynek részeként azt próbálják elhitetni a romákkal, hogy azért romlanak az ő jogaik, mert a magyar kisebbségé javul. „Ha nincs roma iskola, a magyar iskola mellett a másik alternatíva a szlovák, és akkor ez ismét asszimilációt jelent, csak egy másik nemzetbe” - fejtette ki a Roma Intézet vezető munkatársa. „Ennek a témának nincs értelme, ez csak egy politikai kérdés” - tette hozzá. (MSz) Magyarországon már felbukkant a veszélyesebb ausztrál vírus, nálunk még nem azonosították Február elejére jósolják az influenzajárványt ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Szakértők szerint február elején már Szlovákiában is tombolni fog az influenza. Múlt héten 56 ezren fordultak orvoshoz különböző légúti megbetegedésekkel, egy héttel korában 45 ezren. A héten is nőtt a megbetegedések száma, a pontos adatokat ma teszik közzé „Járványról akkor beszélünk, ha a betegek száma két egymást követő héten megduplázódik, Szlovákiában ez február első vagy második hetében következik be” - tájékoztatta lapunkat Lenka Šramková a Közegészségügyi hivatal szóvivője. Szerinte még most is érdemes beoltatni magunkat, de csak ha még nem vagyunk betegek, az oltóanyag 10-14 nap alatt fejti ki hatását. „Akik már magukban hordozzák a vírust, azokon az oltás nem segít.” Az oltóanyag térítésmentesen beszerezhető a gyógyszertárakban. A szakemberek leginkább az időseknek és a krónikus légúti, szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőknek, valamint cukorbetegeknek ajánlják az oltást, s különösen az egészségügyi dolgozóknak. A múlt héten a legtöbb megbetegedést a Nyitrai kerületben jegyezték, a legkevesebbet a Pozsonyiban. Az összes légúti megbetegedés 12,9%-a volt influenzás, az előző héthez képest ez 37,7%-os növekedés. Októbertől három fajta vírus okozott megbetegedést (az A/H3, továbbá az A vírus egyik fajtája, valamint a B vírusfajta egyik típusa, a B/Malaysia/2506/2004-like). „Még nem fejeződött be az A típusú vírus vizsgálata, melyből kiderül, hogy a 2007-ben Ausztráliában először azonosított vírusról van-e szó” - mondta Šramková. Az ausztrál vírus súlyosabb lefolyású és sokkal több megbetegedést okozhat, Magyarországon már felbukkant. Magyarországon és Csehországban már járvány van. Déli szomszédainknál a legtöbb beteg Budapesten és Pest megyében van, számuk már elérte a járványszintet. Hasonló a helyzet Prágában és több cseh városban is. A közegészségügyi hivatal adatai szerint az utóbbi években egyre többen oltatják be magukat. 2006/2007 telén a lakosság 11,1%, egy évvel később 12,7%-a. 2008 elején erre a szezonra 800 ezer oltóanyagot szállítottak Szlovákiába, ez a lakosság 16,6%-nak elég. (jéem)
