Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-29 / 23. szám, csütörtök

ISKOLA UTCA 2009. január 29 Mennyire tudatosítjuk azt, hogy egy-egy osztályzat mögött mi minden rejtőzik? (Somogyi Tibor felvétele) Az osztályzatban jelen van a gyermek egyéni képessége, szorgalma, kitartása, rendszeressége Bizonyítvány sok meglepetéssel? Mit tehet a szülő? A gyermekeknek az iskola kezdeti éveiben sok szülői támogatásra van szükségük. A legnagyobb segítség talán az, ha erősítjük a gyermek önbizalmát, megerősítjük abban, hogy ő többre képes. Tulajdonképpen minden itt dől el. Ha a gyermek bízik magában, és hisz abban hogy sikerül, akkor többnyire valóban így is lesz. Természetesen fontos a realitás, azért említsük meg hibáit is: „ké­pes vágy rá, meg tudod csinálni, csak nem figyelsz oda”. így tudni fogja, hogy mi az, amin változtatnia kell, ugyanakkor nem romlik az önértékelése szavainktól. A bizonyítványra való reagálás eseté­ben is jó, ha ez érvényesül a szülői reakcióban. Vigyázzunk, ne sértsük meg a gyermek önbecsülését, ugyanakkor keressük meg közösen azokat a pontokat, ahol változtatni kell a továbbiakban. Mindig éreztessük gyermekünkkel, hogy megbízunk benne, sokat jelent számunkra iskolai sikere, (o) Ma hozza haza iskolás gyermekünk a félévi bizo­nyítványát, mely sok örö­met, de nemegyszer ko­moly gondot is okoz. Sőt, néha nem várt meglepetést is jelenthet a két-három elégséges vagy elégtelen osztályzat. MARKÓ EMIL A jó tanuló a bizonyítvány kiosz­tása után boldogan tér haza. A rossz tanuló azonban félve, búsan kullog hazafelé bizonyítványával. Pedig a bizonyítvány ebben az esetben az iskola segélykérése és figyelmeztetése a család számára, mely tantárgyakban lenne szükség szorgalmas munkára való ösztöké­lésre, segítségre. Nincs ok a szomorkodásra Tudnunk kell, hogy az osztály­zat két tényezőtől függ: a képes­ségtől és a szorgalomtól. A képes­ség és a szorgalom szerves egészet alkot, kiegészítik egymást. Aki te­hetséges, az hamarább megtanul­ja feladatát, mint az, akinek gyen­gébbek a képességei. A képesség azonban fejleszthető szorgalom­MENTŐÖV Ha van olyan tantárgy, ami­ben úgy gondoljuk, hogy szü­lőként nem tudunk segíteni, alkalmazhatunk magánta­nárt is. Ennek azonban csak akkor van értelme, ha a gyermek is akarja - semmi foganatja azoknak a magán­óráknak, ahol a gyermek bámul a semmibe, és nem vehető rá értelmes tevékeny­ségre. A szaktárgyi felkészí­tés sok esetben meghozza a várt eredményt, (o) mai. Aki nehezen fog fel bizonyos tantárgyakat, mint például ma­tematika, biológia, nyelvtan stb., de időt szán rá, kitartással végül mégis egészen jól elsajátítja az anyagot. Természetesen ennek a fordítottja is igaz; aki nehezebben tanulja a nevezett tantárgyakat, és ezt éppen ezért elhanyagolja, lemarad! Ilyenkor érik aztán a szülőket a bizonyítványosztáskor a kellemetlen meglepetések. Ez azonban nem ok a családi „gyászra”. Nincs ok az aggoda­lomra akkor sem, ha gyermeke nehezebben tanul. Fontos, hogy a tanuló a hiányosságot fokozott szorgalmával pótolja. A mérleg egyik oldalán a szorgalom, a má­sikon a képesség szerepel. Ezt a kettőt kell az osztályzatnak egyensúlyba hoznia. Éppen ezért a tanár, a tanító joggal többet kö­vetel egy jó képességű tanulótól, míg a másik esetben ugyancsak joggal méltányolja a szorgalmat a gyengébb képességűeknél! A bizonyítvány: figyelmeztetés Az esetlegesen rossz értesítő nem arra figyelmezteti a szülőket, hogyha gyermekük roszszabb osz­tályzatot hoz haza, akkor jöjjön a nemulass. A végső cél nem az, hogy ezután a gyermekünk jó bi­zonyítványt kapjon, hanem az, hogy jobban tanuljon, többet ta­nuljon, értelmi fejlettségéhez mérten sokoldalú ismereteket, szokásokat sajátítson el, és egy életre megalapozódjék a gyer­meknek a munkához való jó vi­szonya. Ha az osztályzatnak na­gyobb fontosságot tulajdonítanak a kelleténél, a diák „osz­tályfüggővé” válik, és ez a maga­tartásforma rögzül benne. Elvész a tudás, a kompetencia öröme. Hány tanulótól hallottam már, hogy feleléskor leblokkol, úgy érzi, mintha üres lenne a feje, noha ren­desen felkészült. A tanulónak csak akkor jutnak eszébe a tanultak, ha már elmúlt a feladathelyzet. Ezzel kapcsolatban hadd idéz­zem Belkovics Judit pszichológus ide illő gondolatait: „Mennyire tudatosítjuk azt, hogy egy-egy osztályzat mögött mi minden rej­tőzik? Mi az, ami érdemjegyben kifejezhető? Az osztályzatban je­len van a gyermek egyéni képes­sége, szorgalma, kitartása, rend­szeressége, kapcsolata a környe­zetével, melyben ott vagyunk mi felnőttek is, szülők, pedagógusok egyaránt. A jó jegy további tanu­lásra, belső motiválásra ösztönzi a gyereket.” A jó bizonyítvány ép­pen ezt hivatott elsősorban tük­rözni! Azért szükséges, hogy ott, ahol iskolába járó gyerek van, a bizonyítványosztás nagy családi eseménnyé váljék. Ebből követke­zik, hogy az iskola és a család szo­ros kapcsolata az eredményes ok­tató-nevelő munka egyik fontos feltétele. Minden tanulónak eredmé­nyes félévet és megnyugtató, jó bizonyítványt kívánunk! A fenyítés csak félelmet okoz A testi fenyítés nem jelent segítséget a gyermek számára, csupán félelmet, szorongást vált ki belőle a szülők, undort és érdektelen­séget a tanulás iránt. A dorgálás, a verés nem oldja meg a problé­ma lényegét. Fontos a helyes diagnózis: miért kapott a gyermek rossz osztályzatot? Rendszerint a hiba forrása az, hogy a tanuló nem érti az átvett anyagot. Igaz, ennek az okát megállapítani nem könnyű. Összefoglalva: a bizonyítvány nem az iskolai „rang” meg­állapítására szolgál, hanem jobb munkára kötelez! Az iskola egyik - a szülők felé irányuló - jelzőberendezése” ez, amely megbízha­tóan jelzi, hol van szüksége a gyermeknek a szülő segítségére, tá­mogatására. (markó) A szlováknyelv-oktatás hatékonyságáról A Pedagógusfórum januári számából LAPAJÁNLÓ A Pedagógusfórum ez évi első számának központi témája a Se- lye János Egyetem ötödik évfor­dulója. A lapnak nyilatkozik Stredl Terézia, az óvó- és tanító­képző tanszékvezetője, Simon At­tila, a tanárképző kar történelem tanszékvezetője, és Győző Andrea óraadó tanár. A végzős komáromi egyetemis­ták elhelyezkedési esélyeiket la­tolgatják. A közelmúltban a Pátria rádió Délidőben c. műsorában Miklós Péter az egyetem leköszö­nő rektorával, Albert Sándorral beszélgetett. Ennek a beszélge­tésnek egy-egy részletét közli a szaklap. Az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium színjátszóiról, az ógyallai Feszty Árpád Alapiskola és Óvoda, a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Magyar Tan­nyelvű Alapiskola, a komáromi ISelye János Gimnázium rendez­vényeiről számolnak be a peda­gógusok. A Vass Lajos Tanítókó­rus prágai sikeréről is tudomást szerezhetnek az olvasók. A Tollvonás rovatban A legne­hezebb szakma és Reményik Sán­dor időszerűsége címmel Czajlik Katalin, illetve Szüvássy József új­ságírók osztják meg gondolatai­kat az olvasókkal a pedagógustár­sadalomról. A Történelmi évfor­duló rovatban Pelle István a ki­lencven évvel ezelőtti versailles-i békekonferenciát veszi górcső alá. A Pedagógusfórumnak a magyar-szlovák kapcsolatok is a témát képezi: Forgács Miklós az Ipolyságon megrendezett Kézme­lengető rendezvényére tekint vissza, Benkő Tímea az érsekújvá­ri magyar és az erdőháti malackai tanulók közt kialakult baráti kap­csolatról számol be. A szlovák­nyelv-oktatás hatékonyságáról újabb írás olvasható a lapban. A XIV. Nógrádi Pedagógusta­lálkozóról Tomolya Adrianna, a magyar és történelem szakosok tanári konferenciájáról Szmre- csányi Csaba tudósít. Novák Monika, az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola igaz­gatónője a Budapesten megszer­vezett VIII. Országos Neveléstu­dományi Konferenciáról számol be a lap hasábjain. Pénzes István új rovattal jelent­kezik: Irodalmi barangoló cím­mel. Kacinczy Ferenc szülőföldjé­re kalauzolja el az olvasókat a szerző. A félévi bizonyítványok körüli bonyodalmakról is olvasha­tunk a lapban. A lapot a Palóc Társaság esszé­író pályázatának kiértékelése és a Tenczel István, valamint Vass Ot­tó által bemutatott ipolysági gim­náziumról, illetve a gimnázium mellett működő egykori József At­tila irodalmi színpadról szóló val­lomás teszi színesebbé, (hábé) Az első három helyezett könyvjutalomban részesült Kiosztották a Cordines-verseny díjait ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Már hagyománnyá vált, hogy a komáromi Selye János Magyar Gimnáziumban megrendezett Comides István Matematika- Fizika Emlékverseny eredmény- hirdetése a magyar kultúra nap­jához kötődik. Mivel idén erre a napra esett az országos rendezésű matematikai olimpia iskolai for­dulója, így egy nappal később, ja­nuár 23-án, pénteken a verseny névadója özvegyének jelenlété­ben került sor a díjátadásra. A verseny négy kategóriában zajlott, az első három helyezett könyvjutalomban, a győztesek ezen felül Comides Istvánná díjá­ban részesültek. Az elsősök kategóriájának győztese Kakasi Dávid, a pannon­halmi Bencés Gimnázium diákja, a másodikosoknál Mikó Albert, a lévai Magyar Tannyelvű Egyházi Gimnázium diákja, a harmadiko­soknál Grosz Eduard, a budapesti Szent István Gimnázium és Kus- tyán Orsolya, a komáromi Selye János Magyar Gimnázium diákja, a negyedikeseknél Herencsár Al­bert, a galántai Kodály Zoltán Magyar Gimnázium diákja vég­zett az első helyen, (kj) Comides Istvánná a díjazottakkal (Kalácskajózseffelvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom