Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-29 / 23. szám, csütörtök
ISKOLA UTCA 2009. január 29 Mennyire tudatosítjuk azt, hogy egy-egy osztályzat mögött mi minden rejtőzik? (Somogyi Tibor felvétele) Az osztályzatban jelen van a gyermek egyéni képessége, szorgalma, kitartása, rendszeressége Bizonyítvány sok meglepetéssel? Mit tehet a szülő? A gyermekeknek az iskola kezdeti éveiben sok szülői támogatásra van szükségük. A legnagyobb segítség talán az, ha erősítjük a gyermek önbizalmát, megerősítjük abban, hogy ő többre képes. Tulajdonképpen minden itt dől el. Ha a gyermek bízik magában, és hisz abban hogy sikerül, akkor többnyire valóban így is lesz. Természetesen fontos a realitás, azért említsük meg hibáit is: „képes vágy rá, meg tudod csinálni, csak nem figyelsz oda”. így tudni fogja, hogy mi az, amin változtatnia kell, ugyanakkor nem romlik az önértékelése szavainktól. A bizonyítványra való reagálás esetében is jó, ha ez érvényesül a szülői reakcióban. Vigyázzunk, ne sértsük meg a gyermek önbecsülését, ugyanakkor keressük meg közösen azokat a pontokat, ahol változtatni kell a továbbiakban. Mindig éreztessük gyermekünkkel, hogy megbízunk benne, sokat jelent számunkra iskolai sikere, (o) Ma hozza haza iskolás gyermekünk a félévi bizonyítványát, mely sok örömet, de nemegyszer komoly gondot is okoz. Sőt, néha nem várt meglepetést is jelenthet a két-három elégséges vagy elégtelen osztályzat. MARKÓ EMIL A jó tanuló a bizonyítvány kiosztása után boldogan tér haza. A rossz tanuló azonban félve, búsan kullog hazafelé bizonyítványával. Pedig a bizonyítvány ebben az esetben az iskola segélykérése és figyelmeztetése a család számára, mely tantárgyakban lenne szükség szorgalmas munkára való ösztökélésre, segítségre. Nincs ok a szomorkodásra Tudnunk kell, hogy az osztályzat két tényezőtől függ: a képességtől és a szorgalomtól. A képesség és a szorgalom szerves egészet alkot, kiegészítik egymást. Aki tehetséges, az hamarább megtanulja feladatát, mint az, akinek gyengébbek a képességei. A képesség azonban fejleszthető szorgalomMENTŐÖV Ha van olyan tantárgy, amiben úgy gondoljuk, hogy szülőként nem tudunk segíteni, alkalmazhatunk magántanárt is. Ennek azonban csak akkor van értelme, ha a gyermek is akarja - semmi foganatja azoknak a magánóráknak, ahol a gyermek bámul a semmibe, és nem vehető rá értelmes tevékenységre. A szaktárgyi felkészítés sok esetben meghozza a várt eredményt, (o) mai. Aki nehezen fog fel bizonyos tantárgyakat, mint például matematika, biológia, nyelvtan stb., de időt szán rá, kitartással végül mégis egészen jól elsajátítja az anyagot. Természetesen ennek a fordítottja is igaz; aki nehezebben tanulja a nevezett tantárgyakat, és ezt éppen ezért elhanyagolja, lemarad! Ilyenkor érik aztán a szülőket a bizonyítványosztáskor a kellemetlen meglepetések. Ez azonban nem ok a családi „gyászra”. Nincs ok az aggodalomra akkor sem, ha gyermeke nehezebben tanul. Fontos, hogy a tanuló a hiányosságot fokozott szorgalmával pótolja. A mérleg egyik oldalán a szorgalom, a másikon a képesség szerepel. Ezt a kettőt kell az osztályzatnak egyensúlyba hoznia. Éppen ezért a tanár, a tanító joggal többet követel egy jó képességű tanulótól, míg a másik esetben ugyancsak joggal méltányolja a szorgalmat a gyengébb képességűeknél! A bizonyítvány: figyelmeztetés Az esetlegesen rossz értesítő nem arra figyelmezteti a szülőket, hogyha gyermekük roszszabb osztályzatot hoz haza, akkor jöjjön a nemulass. A végső cél nem az, hogy ezután a gyermekünk jó bizonyítványt kapjon, hanem az, hogy jobban tanuljon, többet tanuljon, értelmi fejlettségéhez mérten sokoldalú ismereteket, szokásokat sajátítson el, és egy életre megalapozódjék a gyermeknek a munkához való jó viszonya. Ha az osztályzatnak nagyobb fontosságot tulajdonítanak a kelleténél, a diák „osztályfüggővé” válik, és ez a magatartásforma rögzül benne. Elvész a tudás, a kompetencia öröme. Hány tanulótól hallottam már, hogy feleléskor leblokkol, úgy érzi, mintha üres lenne a feje, noha rendesen felkészült. A tanulónak csak akkor jutnak eszébe a tanultak, ha már elmúlt a feladathelyzet. Ezzel kapcsolatban hadd idézzem Belkovics Judit pszichológus ide illő gondolatait: „Mennyire tudatosítjuk azt, hogy egy-egy osztályzat mögött mi minden rejtőzik? Mi az, ami érdemjegyben kifejezhető? Az osztályzatban jelen van a gyermek egyéni képessége, szorgalma, kitartása, rendszeressége, kapcsolata a környezetével, melyben ott vagyunk mi felnőttek is, szülők, pedagógusok egyaránt. A jó jegy további tanulásra, belső motiválásra ösztönzi a gyereket.” A jó bizonyítvány éppen ezt hivatott elsősorban tükrözni! Azért szükséges, hogy ott, ahol iskolába járó gyerek van, a bizonyítványosztás nagy családi eseménnyé váljék. Ebből következik, hogy az iskola és a család szoros kapcsolata az eredményes oktató-nevelő munka egyik fontos feltétele. Minden tanulónak eredményes félévet és megnyugtató, jó bizonyítványt kívánunk! A fenyítés csak félelmet okoz A testi fenyítés nem jelent segítséget a gyermek számára, csupán félelmet, szorongást vált ki belőle a szülők, undort és érdektelenséget a tanulás iránt. A dorgálás, a verés nem oldja meg a probléma lényegét. Fontos a helyes diagnózis: miért kapott a gyermek rossz osztályzatot? Rendszerint a hiba forrása az, hogy a tanuló nem érti az átvett anyagot. Igaz, ennek az okát megállapítani nem könnyű. Összefoglalva: a bizonyítvány nem az iskolai „rang” megállapítására szolgál, hanem jobb munkára kötelez! Az iskola egyik - a szülők felé irányuló - jelzőberendezése” ez, amely megbízhatóan jelzi, hol van szüksége a gyermeknek a szülő segítségére, támogatására. (markó) A szlováknyelv-oktatás hatékonyságáról A Pedagógusfórum januári számából LAPAJÁNLÓ A Pedagógusfórum ez évi első számának központi témája a Se- lye János Egyetem ötödik évfordulója. A lapnak nyilatkozik Stredl Terézia, az óvó- és tanítóképző tanszékvezetője, Simon Attila, a tanárképző kar történelem tanszékvezetője, és Győző Andrea óraadó tanár. A végzős komáromi egyetemisták elhelyezkedési esélyeiket latolgatják. A közelmúltban a Pátria rádió Délidőben c. műsorában Miklós Péter az egyetem leköszönő rektorával, Albert Sándorral beszélgetett. Ennek a beszélgetésnek egy-egy részletét közli a szaklap. Az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium színjátszóiról, az ógyallai Feszty Árpád Alapiskola és Óvoda, a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Magyar Tannyelvű Alapiskola, a komáromi ISelye János Gimnázium rendezvényeiről számolnak be a pedagógusok. A Vass Lajos Tanítókórus prágai sikeréről is tudomást szerezhetnek az olvasók. A Tollvonás rovatban A legnehezebb szakma és Reményik Sándor időszerűsége címmel Czajlik Katalin, illetve Szüvássy József újságírók osztják meg gondolataikat az olvasókkal a pedagógustársadalomról. A Történelmi évforduló rovatban Pelle István a kilencven évvel ezelőtti versailles-i békekonferenciát veszi górcső alá. A Pedagógusfórumnak a magyar-szlovák kapcsolatok is a témát képezi: Forgács Miklós az Ipolyságon megrendezett Kézmelengető rendezvényére tekint vissza, Benkő Tímea az érsekújvári magyar és az erdőháti malackai tanulók közt kialakult baráti kapcsolatról számol be. A szlováknyelv-oktatás hatékonyságáról újabb írás olvasható a lapban. A XIV. Nógrádi Pedagógustalálkozóról Tomolya Adrianna, a magyar és történelem szakosok tanári konferenciájáról Szmre- csányi Csaba tudósít. Novák Monika, az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola igazgatónője a Budapesten megszervezett VIII. Országos Neveléstudományi Konferenciáról számol be a lap hasábjain. Pénzes István új rovattal jelentkezik: Irodalmi barangoló címmel. Kacinczy Ferenc szülőföldjére kalauzolja el az olvasókat a szerző. A félévi bizonyítványok körüli bonyodalmakról is olvashatunk a lapban. A lapot a Palóc Társaság esszéíró pályázatának kiértékelése és a Tenczel István, valamint Vass Ottó által bemutatott ipolysági gimnáziumról, illetve a gimnázium mellett működő egykori József Attila irodalmi színpadról szóló vallomás teszi színesebbé, (hábé) Az első három helyezett könyvjutalomban részesült Kiosztották a Cordines-verseny díjait ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Már hagyománnyá vált, hogy a komáromi Selye János Magyar Gimnáziumban megrendezett Comides István Matematika- Fizika Emlékverseny eredmény- hirdetése a magyar kultúra napjához kötődik. Mivel idén erre a napra esett az országos rendezésű matematikai olimpia iskolai fordulója, így egy nappal később, január 23-án, pénteken a verseny névadója özvegyének jelenlétében került sor a díjátadásra. A verseny négy kategóriában zajlott, az első három helyezett könyvjutalomban, a győztesek ezen felül Comides Istvánná díjában részesültek. Az elsősök kategóriájának győztese Kakasi Dávid, a pannonhalmi Bencés Gimnázium diákja, a másodikosoknál Mikó Albert, a lévai Magyar Tannyelvű Egyházi Gimnázium diákja, a harmadikosoknál Grosz Eduard, a budapesti Szent István Gimnázium és Kus- tyán Orsolya, a komáromi Selye János Magyar Gimnázium diákja, a negyedikeseknél Herencsár Albert, a galántai Kodály Zoltán Magyar Gimnázium diákja végzett az első helyen, (kj) Comides Istvánná a díjazottakkal (Kalácskajózseffelvétele)
