Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-28 / 22. szám, szerda

26 Szülőföldünk - sport ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 28. www.ujszo.com Rendhagyó krónikasorok a nyolcvanéves ragyolci futball történetéből Decembertől Bernáth Ferenc a Szlovák Triatlonszövetség második embere A fatartótól az V. ligáig T A divízióba jutott 1997-es csapat Ragyolci Torna Club. Ezzel a megnevezéssel indult köz­ségünkben a labdarűgócsa- pat. Talán annak volt kö­szönhető az alakulás, hogy ebben az évben, tehát 1928- ban kezdődött el az itteni szénbányában a fejtés. FUTÓ ERNŐ Néhány játékost alkalmaztak is mint irodistát, de mint bányászt és csillést is. A megalakulásnál szorgoskodtak a községbeli Kö­rönéi Béla bácsi, Koronci Feri bá­csi, Bodnár Feri bácsi és még né- hányan. E sorok írójának ezek az egyének mindig bácsik voltak. így tiszteltem meg őket, mert akkor nem volt anyagi támogatás, csak szorgalom és akarat. Máshonnan is jöttek Amikor a bánya megnyílt, né­hány játékos jött Liptóból, Vrútky- ból, a szomszéd községekből: Sy- kora, Holko, Daubner, Bartko, Tóth István... Daubner alacsony, de igen jó kapus volt. Megkedvel­1978-ban már volt lelátó ték és Štincónak becézték. Je­lentős eredményeket még nem ér­tek el, mert a környező városok­ban kedvezőbbek voltak a le­hetőségek. A falvakban még nem voltak labdarúgócsapatok. Ekenyom a pályán A pálya ott volt akkor is, ahol je­lenleg van, csak nagy különbség volt az akkori és a mostani állapo­ta között. Akkor látszott a talajon az eke nyoma, most gyönyörű fü­ves. Akkor keskenyebb és rövi- debb volt, most megfelel a köte­lező méreteknek. Akkor nem volt öltöző, fatartóban a szomszédok­nál vették fel a mezt. De valami el­indult, megmozdult, és a mai na­pig is kedvelik a focit a község egész területén, igaz főleg az idősebbek. Papucs a hálóban Amikor visszacsatoltak ben­nünket az anyaországhoz, leven­tecsapat alakult. Akkor is a na­gyobb településekben ment job­ban a csapatoknak. Nem volt fel­szerelése a fiúknak, saját maguk vettek trikót, tornapapucs volt stoplis cipő helyett, de Szabó Pista irányításával sok mérkőzést meg­nyertek. Volt olyan találkozó is Taijánban, hogy a labda után a papucs is berepült a hálóba. Pedig nekik elsőrendű felszerelésük volt. Lehet, hogy nem volt a foci­hoz szív. Mert az kell. Emlékszem, hogy az itthoni leventemeccsek félidejében Nagy Jenő bácsi dinnyével kedveskedett. De ha belaktál, nehezen mozogtál. Egy év a divízióban A második világháború után új­ra megszervezték a felnőttcsapa­tot. Néhány éven át igen jó ered­mények születtek. Akkor kerületi bajnokságok voltak. Ragyolc a 3. osztályban kezdett, de néhány év elteltével megnyertük az első osz­tályt, és a csapat feljutott a divízi­óba. Az akkori divízió a mostani HL ligának felelt meg. Igaz, csak egy évig tartott ki a csapat, mert ott már nem finomkodtak velünk. Kemény játék volt. Utazás teherautóval A divízió után néhány játékos eltávozott, keresve a jobb jövőt. A vezetésben is nehézségek voltak, mert akkor a csapat létezése attól függött, hogy a nézők mennyit tettek a pénztárba. Nem volt köz­ségi és egyéb támogatás. A játéko­sok többször is hozzájárultak a te­herautó költségeihez, mert azzal utaztak a meccsekre. A kanyarban mindig arra kellett dőlni, amerre a vezénylő mondta. De a labdarú­gás iránti vonzalom akkor sem szűnt meg. Egyesülési kudarcok Ebben az időszakban létrejött egy rövid időre a Csákányházá­val való egyesülés. Nem volt életképes. Ezután az akkori füle- ki bútorgyár védnöksége alatt folytatta működését a csapat. Onnan is voltak játékosok. Eb­ben az üzemben sokan dolgoz­tak Ragyolcról, és a gyár ve­zetőségében is jelen voltak. Ez az egyesülés sem volt teljesen egészséges. Mindig a saját fészek az igazi, nyugodt és otthoni kör­nyezet. A fociban is a saját neve­lés a biztos utánpótlás. Torna a születésnapra Ezután önálló lett újra a község csapata, de már több más egyesület játékosai is csapattagok lettek. Vol­tak köztük és vannak is, akik szere­tik a labdarúgást. Jelenleg az V. li­gában, a középmezőnyben van a ragyolci együttes. A nyolcvanadik évfordulót 2008. július 5-én ünnepelte meg a labdarúgást szerető közönség. A vezetőség négy együttesből ál­ló tornát rendezett. Szécsény, Lapujtő, Fülek és Ragyolc indult. Utána méltó elismerést érdemlő összejövetel volt a kultúrházban, ahol sok-sok oklevél talált gaz­dára. Focistacsaládok Meg kell még említenem, hogy voltak olyan családok, amelyek több játékost adtak a focinak. Is­merik őket: Laci, Béla, Kele, Tóni testvérek, Bandi, Béla, Attila (Öcsi) szintén testvérek, továbbá Koronci, Futó, Fájd, Bodnár, Mol­nár, Gáspár, Jasko, Majoros és Princ voltak a csapat erősségei. Nem lehet megfeledkezni a csa­pat vezetőiről sem. Kezdve a leg­régebbiektől. Néhányukat már megneveztem. Ezután következ­tek: Futó Béla (Kaco), Futó Antal (Dini), Magyar József, Futó Béla (Financ), Bencsik Dezső, s ide tar­tozik: Paulovics István, Jozef Paučo és Ferenc László, a jelenlegi elnök. Mindegyik neve kitörölhe­tetlen a ragyolci foci nyolc évtize­des múltjából. A nyolcvanadik évfordulóra rendezett torna egyik mérkőzése előtt (Képarchívum) az egyik alapítóból Triatlonversenyen... (Képarchívum) Alelnök lett J. MÉSZÁROS KÁROLY Nem volt nagy csinnadratta. A decemberi tisztújító közgyűlés be­választotta a végrehajtó bizott­ságba. Ebben nincs semmi külö­nös, hiszen erre már többször is volt példa. Aztán mikor a testület­ben a lapleosztás kezdődött, kide­rült, hogy ő állhat az elnök utáni lépcsőfokra. Bernáth Ferenc azóta (bő más­fél hónapja) a Szlovák Triatlon­szövetség alelnöke. „1989 óta ala­pítóként vezetőségi tag vagyok jelzi a sportágban betöltött szere­pét az udvardi vállalkozó, s el­mondja, hogyan lett a triatlon ha­zai szövetségének második embe­re. - A választáson a főtitkár mö­gött én kaptam a legtöbb szavaza­tot. Ezért javasoltak alelnöknek, én elvállaltam. Majdnem minden­hez értő régi harcos vagyok, vél­hetően ezért választottak meg.” Ugyanazt teszi a sportágban, mint eddig: irányítja a sporttech­nikai bizottságot. Ezentúl azon­ban készenlétben áll bármilyen területen helyettesíteni az elnököt is. „Különösebb pluszfelelősséget nem vállaltam magamra. Eddig is ott voltam a szűk körű testület­ben, amely a fontosabb döntése­ket hozta” - jegyzi meg szerep- vállalásáról. Nyolcszáz regisztrált tagja van nálunk a triatlonnak, évente leg­alább egy versenyen háromszáz- négyszázán vesznek részt. „Nehéz sportágról van szó, ugyanakkor olimpiai is, s ez emeli a rangját. Pavel Šimko révén pekingi indulónk is volt tavaly” - gazdagítja a képet az újdonsült alelnök. Évente legalább kétszer az ud­vardi duadonra, triadonra te­relődik az ország sportvüágának figyelme. .Április utolsó hétvégé­jén rendezzük a Zsitva-duatíont, június utolsó hétvégéjén pedig a sprint triadont. Ez már hagyo- mányszerűen a két kicsúcsosodása a helyi sporteseményeknek - teszi hozzá Bernáth Ferenc, aki egyben az udvardi triadon első embere. - A legnehezebb feladat általában a triadonverseny megszervezése, de 2008-ban klubelnökként is a szo­kottnál több dolgom akadt. Mert kisebb palotaforradalom történt nálunk. Júliusban kibővítettük a vezetőséget. Azt mondták, hárman vagyunk, és ez kevés, nem tetszett nekik, ezért lettünk többen, de szeptember elejére ugyanannyian maradtunk, ...és a futballpályán mint előtte. Csak a polgármester tartott ki velünk, a többiek meg­kóstolták a levest, és továbbálltak. Előtte annyira ellenem voltak, hogy azt mondogatták: ne csak ne vezessem a klubot, de ne is fociz­zak, mert már öreg vagyok. így fordulhatott elő, hogy az utolsó kilenc őszi bajnoki meccset nem az V. ligás udvardi, hanem az ugyanebben az osztályban sze­replő perbetei csapatban játszot­tam le, közben persze Udvardon sportelnök maradtam. Azóta elvonult ez a hullám. * 1 Idegenek már nincsenek a csa­patban, csak udvardi készül a ta­vaszi idényre” - jutottunk el sporttevékenysége másik kedvenc területére a triadonszövetség alel- nökével, aki idén lesz ötvenéves, s beszélgetésünk után is fociedzés­re sietett. „Hogy meddig folyta­tom? - kérdez vissza. - Nem kí­vánságként kezelem ezt a kérdést. Ameddig az egészségem megen­gedi, ott leszek a pályán.” Udvardon ő a sportegyesület el­nöke. Három - labdarúgó, triat­lon és asztalitenisz - szakosztá­lyuk van. Vannak még sakkozók is a faluban, de ők külön klubban te­vékenykednek. Persze a felnőtt fo­cicsapat a legismertebb: a nyugat­szlovákiai V. liga keleti csoportjá­ban az ötödik helyen telel. Tavasz­tól Bernáth Ferenc újra a sorait erősíti. Taroltak a vidéki utánpótlás-neveldék a csallóközaranyosi teremtornán Ekeli és imelyi tornaelsőség ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Komárom/Csallóközaranyos. Vasárnap a fináléval ért véget a Komáromi Területi Futballszövet- ség diákok és ifik részére rende­zett terembajnoksága, melynek kicsúcsosodásán a selejtező cso­portok két-két első helyezettje körmérkőzéses rendszerben küz­dött az elsőségért. A diákoknál az ekeliek, az ifiknél az imelyiek let­tek az elsők. DIÁKOK: Okoličná na Ostro- ve-Bátorove Kosihy 4:0, g.: Cseh P. 3, Kürti; Sokolce-Nes- vady 2:1, g.: Cseh K. 2, ill. Di- kan; Nesvady-Okoličná na Ostrove 2:5, g.: Simonies 2, ill. Rajkó 2, Kürti 2, Vödrös; Bá- torové Kosihy-Sokolce 1:2, g.: Németh G., ill. Csápai 2; Bá- torové Kosihy-Nesvady 3:2, g.: Kétyi 2, Pintér, ill. Simonies, Di- kacz; Okoličná n/O.-Sokolce 2:2, Rajkó, Cseh P., ill. Csápai 2. Végeredmény: 1. Okoličná n/0. 3 2 1 0 11:4 7 2. Sokolce 3 2 1 0 6:4 7 3. Bát. Kosihy 3 1 0 2 4:8 3 4. Nesvady 3 0 0 3 5:10 0 Díjazottak - legjobb kapus: Kürthy (Nesvady), legjobb játé­kos: Csápai (Sokolce), legjobb góllövő: Cseh P. (Okoličná n/O.) - 4 góllal. IFIK: Imeľ-Nová Stráž 10:0, g.: Csontos 4, Oršolík 3, Gogola 2, Kolínek; Okoličná na Ostro- ve-Kolárovo 1:0, g.: Farkas; Ko- lárovo-Imel 0:1, g.: Pastorek; N. Stráž-Okoličná n/O. 2:4, g.: Ko­vács, Borka, ill. Blaho, Beke, Kato­na, Farkas; Kolárovo-N. Stráž 1:0, g.: Kádek; Imeľ-Okoličná n/O. 3:0, g.: Csontos, Oršolík, Gogola. Végeredmény: l.lmeľ 3 3 0 0 14:0 9 2. Okoličná n/O. 3 2 0 1 5:5 6 3. Kolárovo 3 1 0 2 1:2 3 4. N. Stráž 3 0 0 3 2:15 0 Díjazottak - legjobb kapus: Si­monies (íme!), legjobb játékos: Gogola (Intel), legjobb góllövő: Csontos (Intel) - 5 góllal, (al, ái)

Next

/
Oldalképek
Tartalom