Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-02 / 1. szám, péntek
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 2. www.ujszo.com RÖVIDEN ____________ A Pozsonyi Casino programjaiból Pozsony. Az új esztendőben is gazdag és változatos programmal várja az érdeklődőket a Pozsonyi Casino a Klarissza (Klariská 7.) utcai székházában. Január 20-án (keddi napon, 18.00-kor)Dr. László Ildikó egyetemi adjunktus tart előadást a holográfiáról; a rákövetkező kedden (január 27-én) Dr. Popély Gyula egyetemi tanár Erős várunk az iskola című könyvének bemutatójára várják a nagyközönséget. Kezdés: 18.00. Bővebb információ a www.pozsonyicasino. szm.skhonlaponkapható. (cs) Tallózás az MKKI kínálatában Pozsony. A Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének januári pozsonyi programjai közül elsőként a Via lucis (A fény útja) című kiállítás megnyitójára kerül sor Január 7-én (szerdán), 18 órakor: magyarországi és szlovákiai képzőművészek alkotásaiból nyílik tárlat. Helyszín: Galéria PF 01, Apácapálya u. 29. Csütörtökön, január 15-én az Aréna Színházban (Bécsi út 10.) tart koncertet a MAO; Matúš Jakabčic és vendégei elsősorban kortárs magyar dzsessz-szer- zeményeket játszanak. Kezdés: 17.00. A Magyar Kultúra Napja alkalmából január21-én (szerdán) ünnepi hangverseny lesz a Szlovák Rádió nagy hangversenytermében; a Liszt- és Bartók-darabok karmestere Nagy Zsolt. Kezdés: 19.00. Végül január 26-án (hétfőn) az Astorka Korzo ’90 Színházban (SZNF tér) mutatják be 19.00-kor Podmaniczky Szilárd Beckettre várva című darabját; rendező: Do- bay Dezső, szereplők: Vallai Péter, Csuja Imre, Csáki Rita, Orosz Róbert, Kassai László. (cs) PENGE Zöld és forradalom Legéndy Jácint kötetét a világhoz való forradalmi viszony és póz szervezi. Ennek a viszonynak a megléte vagy hiánya, elmúlása. Ugyanakkor kérdés, hogy a politikai tartalmak mellett vagy éppen ellenére mennyire sikerül jó verseket létrehoznia a szerzőnek. Legéndy, akár Tarkovszkij Stalkere, kézen fogja olvasóját, s végigvezeti az általa érdekesnek tartott világon. Ez egyrészt környezetének természetes és művi tájait jelenti, másrészt pedig ideológiai bolyongásokat takar. Viszont általában semmit sem hagy a véletlenre, meggyőzni igyekszik, nem beszélgetni. Metaforái megnőnek, sulykolóakká válnak, monológjai a leghatásosabb elemeket igyekeznek kiválasztani, hogy taroljanak. S így közhelyessé válnak: „a harmadik / évezred elején mikor a városok- / ban kamaszlányok metszik át / a csuklójukat és génkezelt árpá- / ért az etióp éhezőknek a múl- / tik számlát küldenek...” (Kezdetben csupán) Hogy milyen ideológiáról van szó, talán nem is annyira fontos, inkább az a mód ahogy ez a versbe kerül. Ilyen beszédmódhoz leginkább a klasszikus avantgárd hevülete társítható. Legelőször Kassák Lajos és az általa életre hívott aktivizmus juthat eszünkbe, másodszor talán az expresszionista költészet ma már túlzónak ható halmozásai. A Hódolat című vers mindkettőre példát szolgáltat: „...adrienn teste kibomlik a / kabátból szép mint a forradalom / jácintvirágok bólogatnak neonkék / reménységgel elmúlt a tél és nek- / tek vadfiúk hódolat a legendáért”. Ez a stílus ma már kissé szokatlan, megkésettnek tűnik. Legéndy Jácint szövegeiben végig jelen van és meghatározóvá válik a természethez való intim viszony. S ez a kötet pozitívumai közé sorolható. Minden ebből a szemszögből láttatódik, a természeten keresztül nyernek értelmet a tárgyak, helyszínek, de még a személyek, illetve a hozzájuk való viszony is. A kert gondozásának leírása, egy szobabelső eltermészetesedése, a park élővilágának megnyilvánulásai mind-mind más értelemmel telítődnek, egyfajta allegóriaként funkcionálnak. A Metamorfózis című önreflexív versben például a vers megírása összefonódik a szoba buja természetté válásával. De említhetném a Fakéreggyűjteményt is, melyben természet és a technikai világ egymásba növéséről van szó. És végül az Üdvösségtant, melyben a társadalom tiszta és őszinte baloldali kritikája a természethez és a hagyományos otthonhoz való lágy viszonnyal ötvöződik: „megnyugtató érzés a sufniban pakolgatni / az idős szerszámokat és a nagymama által / szinte már csutkaszámyivá koptatott sep- / rűket csupán így üdvözölhetek nem ol- / doz fel áruival talmi angyal se a / periódusos rendszer manója a bizmut”. Legéndy Jácint Központi zónája az avantgárd és az underground populáris kultúrát érintő szálaival, illetve a politikumot és a „zöld” életérzést bevonó tematikájával érdekes színfoltj a a kortárs költészetnek, de talán kissé elhamarkodott kötet ahhoz, hogy igazán jelen legyen a mai líráról folyó diskurzusban. Legéndy Jácint: Központi zóna. Balassi, Budapest, 2006. Értékelés: •••••OOOOO 2009. január 3-án tartják a Csermely Kórus és vendégei 11. újévi koncertjét Varázslatos basszusok Kassán, a Művészetek Házában A Csermely és a Csengettyű már évek óta együtt lép fel az újévi koncerten (Képarchívum) Kassa. Január 3-án, azaz holnap tartja újévi koncertjét a Csermely Kórus. KOZSÁR ZSUZSANNA Mivel hagyományosan mindig az év első szombatján rendezik meg ezt a rangos eseményt, a jövő évben a naptárnak köszönhetően a Csermely Kórus és vendégei hangversenye lesz az első nagy zenei esemény Kassán. Az újévi koncertnek ez lesz a tizenegyedik évfolyama. Az opera-, operett- és kórusmuzsika-kedvelő közönség néhány meglepetésben részesülhet. A bevált szoprán-tenor sztárpárosításhoz képest 2009-ben sem szopránénekesnőt, sem tenoristát nem hallhatnak a színpadon. Ehelyett a bariton- és basszushangú férfiak mutatják be művészetüket: Marián Lukáč és Ondrej Mráz Kassáról, valamint Cser Péter, aki Budapesten és Grazban végezte zenei tanulmányait és 1999-től a debreceni Csokonai Színház művésze. A szólisták koncerten elhangzó repertoárja elsősorban vígoperák részleteiből áll, Mozart, Rossini, Donizetti egy-egy dallama csendül majd fel, ám a Kodály muzsikájából is hallhatunk részleteket. A könnyebb műfajok kedvelőit a Csárdáskirálynő egyik dallama örvendeztetheti meg. A művészeket a kassai szimfonikus zenekar kíséri, mely a filharmónia zenészeiből áll össze minden éven erre az ünnepi alkalomra, Karol Kevický karmester vezényletével. A Csermely Kórus természetesen idén is hív vendégkórusokat, a kassai Csengettyű gyermekkórus és karnagyai, Ferencei Andrea és Kekeňák Szilvia mellett a szepsi Vox Co- lumbellae sem először lép színpadra Kassán Bodnár Attila vezetésével. Újdonság a Kassai Tanítók Énekkarának fellépése. Ez a rangos csapat idén volt hatvanéves, gazdag múltjából érdemes megemlíteni ausztriai és olaszországi vendégszerepléseit. Karnagya 2006-tól Ján Hrubovčák. Újév első szombatján 17 órakor kezdődik a tizenegyedik újévi koncert a kassai Művészetek Házában. Az első részben a kórusmuzsika kedvelői találhatnak ízlésüknek megfelelő szórakozásra, orgonán Martin Vernarský kíséri az énekeseket. A második részben színre lép a zenekar is, és varázslatos hangú basszusok idézik meg a Székelyfonó, a Háry János, a Szerelmi bájital, a Figaro házassága vagy a Varázsfuvola világát. A koncert végéről lemarad a már megszokott Traviata-duett, helyette meglepetést várhat a közönség, mely idén is rangos szórakozással töltheti az újév első szombatját. Koncertjegyek elővételben a Kultúra Könyvesboltban és a Dargov áruházban lévő városi információs központban kaphatók, valamint a koncert kezdete előtt egy órával a helyszínen. Móra Ferenc valószínűleg tervezte, hogy bemutatja a fiatal költőt a szegedi közönségnek József Attila szegedi bemutatkozása József Attila 1923-ban tizennyolc éves volt, első verseskötete Szegeden jelent meg egy évvel korábban Szépség koldusa címmel, Juhász Gyula előszavával (Képarchívum) MT1-TUDÓSÍTÁS József Attilát bemutatta volna a szegedi közönségnek Móra Ferenc, de az esemény Lengyel András a szegedi irodalomtörténész szerint valószínűleg elmaradt; a Fekete Házban dolgozó szakember a témáról szóló kutatásait a közelmúltban a Móra Ferenc Múzeumban tartott tudományos konferencián fejtette ki. Lengyel András a költő nővéréhez, Jolánhoz írott 1923. május 14-i leveléből indult ki, amelyben van egy utalás, hogy Móra Ferenc a szegedi Dugonics Társaságban felolvasóestet tart majd róla, valószínűleg még abban a hónapban vagy június elején. A kérdésre, hogy valóban meg- történt-e a bemutatás, már korábban születtek elméletek. Csak az bizonyos, hogy a Dugonics Társaság május 13-i fölolvasóülésén ifjú költőket méltatott a szegedi múzeumigazgató. Ebbe a körbe öt fiatal, Aknai István, An- zelm Károly, Rózsa Imre, Borús Béla, Szabadjai István került. Az is biztos, hogy József Attila lírája nem jutott el akkor hallgatósághoz, a korábbi feltételezések szerint őt egy következő estre oszthatták be, amelyre azonban már nem került sor. A Dugonics Társaság éves munkájáról készült főtitkári beszámolójában később Móra Ferenc részletesen beszámolt az estről, de saját beszédei nem maradtak meg. Mert mint kitűnő előadó-készségű, rutinos megszólalónak - az irodalomtörténész szerint - a felvezető „csevegés” nem okozott gondot, így csak a lejegyzett versek maradtak az utókorra, úgynevezett kutyanyelveken, hosszú keskeny papírlapokon. Lengyel András szerint ezeknek a kutyanyelveknek van egy eddig nem említett érdekességük, méghozzá a számozásuk. Ezek alapján nagyon valószínű, hogy egy hatodik költő versét vagy verseit is tartalmazták, ugyanis azokat láthatóan átszámozták. S ha ez így van, akkor talán József Attila versei voltak azok. A kutatás során nemcsak leveleit, hanem élethelyzetét is vizsgálta a költőnek a történész. Ez alapján előfordulhat, hogy a felolvasóestről hónapokkal korábban, elsősorban szegedi jó barátjától, Kormányos Istvántól hallott az akkor még Makón élő költő. A tervek akkor még május végi, június elejei bemutatásról szóltak, így mikor nővérének a levelet írta, nem tudta, hogy az est már lezajlott. Lengyel András kutatásai szerint a második fölolvasóülésre nincs adat, semmi nem utal rá, hogy ilyet egyáltalán terveztek. A Dugonics Társaság eleve csak egy bemutatkozást szánt a fiataloknak: azt, amit meg is tartottak. Eleve kudarcra ítélt vállalkozás lett volna a május 20-i nagy Juhász Gyula-jubileum közvetlen közelében, napokkal, esetleg egy-két héttel azt követően „ismeretlen” fiatalokkal közönség elé állni. Az irodalomtörténész szerint valószínű, hogy a főtitkár döntésének oka, hogy kihagyta az ifjú költőt a felolvasóest programjából, korábbi öngyilkossági kísérletének híre lehetett, amely Es- persiték útján Mórához is eljuthatott. Ez óvatossá tehette, hisz célszerű-e, aktuális-e bemutatni a labüis és önveszélyes fiatalembert, aki ráadásul jelen sem tud lenni bemutatása alkalmán? - állapította meg Lengyel András tanulmányában, amely januárban, a múzeum gondozásában megjelenő kiadványban lesz olvasható.
