Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-28 / 22. szám, szerda
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 28. www.ujszo.com Kaszás Attila-díj - folyik ajelöltek kivalasztasa Kiemelkedő teljesítményért MTl-HÍR Budapest. Megkezdődött a Kaszás Attila-díj idei nyertesének kiválasztása: a hazai és határon túli magyar színházi társulatok tagjai két fordulóban maguk közül jelölik azt a művészt, aki március 10-én a Nemzeti Színházban, a Hermelin című előadás előtt átveheti az elismerést - közölték a szervezők Budapesten. A két éve, 47 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Kaszás Attila emlékére tavaly alapított díjat Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármester és a Mozaik Művészegyesület. A díj nettó félmillió forinttal jár és azok a színművészek kaphatják meg, akik az átadást megelőző évadban kiemelkedő művészi teljesítményük mellett jelentős közösségépí- tó szerepet vállaltak társulatukon belül. Az első díjazott Szarvas József színművész volt. Vasvári Csaba színművész, a Mozaik Művészegyesület elnökhelyettese a szavazás menetét ismertetve elmondta: ettől az esztendőtől kezdve a nyertes kiválasztása új metódus szerint, két körben zajlik. Az első fordulóban minden magyarországi és határon túli magyar kőszínház, valamint a jelentősebb alternatív társulatok színészei is leadhatják jelölésüket február 11-ig. A második körbe társulatonként egy-egy művész jut tovább, ók maguk közül választják ki az egyetlen nyertest. Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház igazgatója arról számolt be, hogy a Kaszás Attila-díjat idén a Hermelin című előadás előtt adják át, mert az elismerés névadója halála előtt ezt a darabot próbálta, a bemutatót azonban már nem érhette meg. Szarvas József színművész, a díj tavalyi nyertese megjegyezte: az egyén számára furcsa tehertétel a közösségépítés, de fontos feladat, mert az a megtartáshoz, az egymás közötti bizalomhoz elengedhetetlen. Könyvei rendre felkerültek a bestsellerlistákra Elhunyt John Updike MTl-HÍR New York. Tegnap 76 esztendős korában elhunyt John Updike Pulitzer-díjas író, a modem amerikai próza egyik kiemelkedő képviselője, az emberi kapcsolatok, a szex, a válás és egyéb kalandok nagy tudású krónikása. Tüdőrák okozta a halálát - jelentette be Updike kiadója. Félévszázados írói pályafutása során több mint ötven könyve jelent meg, művei rendszeresen felkerültek a bestsellerlistákra. Novellistaként, regényíróként, költőként és esszéistaként is maradandót alkotott. Pulitzer-díj- jal tüntették ki a Nyúl-sorozat két regényéért és kétszer kapta meg az egyik legrangosabb amerikai irodalmi elismerést, a National Book Awards-ot. Sztárnyilatkozatok az Oscar-jelölések után A világ tetején érzem magam MT1-JELENTÉS Beverly Hills. Indiától Ausztráliáig világszerte magasba csaptak az érzelmek hullámai az Oscar-jelölések bejelentése nyomán. „Mindenképpen jelölték volna. Ennek semmi köze a halálához. Remek színészi játékot nyújtott. Mmt alkotó ember most becsapva érzem magam, hiszen soha többé Angelina Jolié az Elcserélt életekben (Fotó: Continentalfilm) nem lesz lehetőségem vele dolgozni” - mondta Ron Howard, A sötét lovag rendezője a Batman- filmben Jokert játszó Ledgerről, akinek véletlen gyógyszertúladagolás okozta halálát. A posztumusz jelölést eddig csupán egyszer, Peter Finch esetében váltotta díjra az akadémia tagsága. A két hónappal korábban szívroham következtében elhunyt színész a Hálózat című filmmel nyerte el az Oscart 1976-ban. A13 jelöléssel az Oscar-nevezé- si listát vezető Benjamin Button különös élete (The Curious Case of Benjamin Button) című film producere, Frank Marshall szerint meglepő volt, hogy A sötét lovag Ledger jelölésén kívül csupán technikai nevezéseket kapott. „A sötét lovag kitűnő box-office szereplése nyilván jó dolog, de talán vissza is ütött” - fogalmazott Marshall. Hozzáfűzte: az emberek hajlamosak azt gondolni, hogy a sikeres filmek nincsenek jól megcsinálva, pedig A sötét lovag kivételesen jól elkészített film. A Clint Eastwood rendezte Elcserélt életek (Changeling) című thrillerért a legjobb színésznő Os- carjára nevezett Angelina Jolié arról beszélt, hogy Eastwooddal dolgozni önmagában is olyan jutalom volt, ami élete végéig kitart. „Az akadémiától kapott jelölés minden képzeletemet felülmúlta. Kivételesen jó év volt ez a színészet szempontjából, és megtiszteltetés, hogy ilyen tehetséges színészek társaságában lehetek, akiknek játéka minden elismerést megérdemel” - fogalmazott Angelina Jolié. A társaság valóban előkelő: a kétszeres Oscar-díjas Meryl Streep a Kétely (Doubt) című drámával kiérdemelte jubileumi 15. jelölését. Kate Winslet hatodik nevezését kapta A felolvasó (The Reader) című filmért, amely a legjobb film és a legjobb rendezés kategóriában is esélyes. „El vagyok ragadtatva Kate-től. Szerintem remek alakítást nyújtott A felolvasóban és A szabadság útjaiban is” - áradozott Stephen Daldry, A felolvasó rendezője, és bizonyosra vette, hogy idén Winsletnek áll a zászló. Az indiai filmipar is boldogan ünnepelte a Slumdog Millionaire - Gettó milliomos című, Mumbai- ban játszódó Danny Boyle-film tízszeresjelölését. , A világ tetején érzem magam” - mondta Rahman, a „szegény fiú megcsinálja a szerencséjét” témájú film zeneszerzője, aki három nevezést (a legjobb filmzenén kívül a legjobb filmdal kategóriában kettőt is) kapott munkájáért. (Fotó: Continentalfilm) Ady Hajdú (Karol) és Roman Luknár (Rudo) Az új szlovák filmre, Miloslav Luther alkotására a bemutató első hétvégéjén 8410-en voltak kíváncsiak Szúnyogtangó erős csípésekkel Prímán, nagy tudással leforgatott alkotás a Szúnyogtangó. Olyan bölcs, a szakmáról mindent tudó, megalapozott filmes ismeretekkel készítette el Miloslav Luther és stábja a napokban bemutatott új szlovák filmet, aminek szellemi birtokában nem is igazán lehet elrontani egy mozgóképes alkotást, amely ez esetben a tragikomédia műfaját képviseli. TALLÓS1 BÉLA A szlovák rendező olyan szakmai jártassággal, valamint életismerettel nyúlt filmje napjainkból merített, ám a közelmúlthoz is kapcsolódó témájához, amellyel csak korrekt munkát lehet a vászonra álmodni és kivitelezni. Miloslav Luther a nagy tudású filmes alkotó abszolút intelligens kreatív hozzájárulásával - visszafogottan és nem moralizálással - olyan mozgóképes produkciót teremtett, amilyet szakma és közönség is elismer. Miloslav Luther oly módon tudja rendezői szemmel felülnézetből szemlélni mindennapjaink létezésformáit, nemkülönben a (szocialista) közelmúlt emberpróbáló mozzanatait, hogy azokat filmes eszközökkel megidézve, profi módon fényképező kamerán keresztül láttatva, valamint remek színészekkel megjelenítve olyan mozit tud produkálni, amely vitathatatlanul valóságszagú, a mi életünk diagnózisa. E múltunkból-jele- nünkből vett élethelyzetek sorozata azonban, amely a Szúnyogtangóban jelen van, minden tökéletessége ellenére, az érzelmi töltésével mintha mégsem tudna teljességgel telibe találni. Vagyis bármilyen mélyre merül is a hősök intim szférájába, és onnan merít - s ezzel a művészileg létrehozott, azaz fiktív intimitással keresi a nézővel is az intimséget -, nem bír olyan sistergéssel kisugározni, hogy a külső szemlélő azon nyomban személyes viszonyba kerüljön a filmmel. Bizonyára akad a nézők soraiban, akinek ez sikerül, ám ez mindenképpen a jól eladott és hatásos humornak köszönhető. Nemkülönben a két főszereplőnek, Karolnak és Rudónak, akikre a film ráépül. Illetve a két figurát megjelenítő két remek színésznek, Ady Hajdúnak és Roman Luknámak, akiknek Miloslav Luther újabb jutalomjátékot teremtett a Szúnyogtangóval. Mindkét férfi a napégette nyári Spanyolországból tart hazafelé, mindketten más céllal. Karol, az egykori emigráns, aki a rendszer elől menekülve hagyta el Csehszlovákiát, azért utazik haza, hogy megtalálja a múltját, s elvártja az elvarratlan szálakat. Ru- dót, aki színész volt egykor idehaza, most szlováknyelv-oktató egy madridi intézményben, Karol menyasszonya (Diana Mórová) bérli fel, hogy vőlegénye nyomába szegődjön, és szemmel tartsa. Karol múltját keresve kiderül, az itt hagyott időből jobb lenne több mindent kitörölni: például az ügynökmúltat. Vagy jobb lenne bizonyos dolgokat más irányba terelni: például az apa-lánya kapcsolatot. Karol annak idején ugyanis megfogant gyermekét is itt hagyta, akiről éveldg, egészen hazaérkezéséig nem tudott. Más a jelen, mint az itt hagyott múlt. Csak egyvalami nem változott a múló idővel: a nő-férfi viszony. Az a „szúnyogtangó”, amiről a film szól, vagyis hogy a férfiak és a nők egymás iránt érzett érzelmeikkel, egymás iránti szándékaikkal, egymásrautaltságukkal egymás vérét szívják. A nyugati pénzes (nek hitt) pasikra hol bolgár konzumlányok ragadnak, hol feltörekvő magánvállalkozó dámák remélnek náluk „nyugati tőkebefektetést”. Olyan nemzetköziek a kapcsolatok, a férfi-női kötelékek is, hogy a szlovák film szlovák valóságról szóló párbeszédeit is feliratozva kell közölni. Az ilyen új közép-európai viszonyok érzékeltetésére egy igen találó helyzettel él a film: a legismertebb szlovák női magazin olvasottságát felmérő ankétot készítő fiatal férfi, aki a járókelőket kérdezgeti, tört szlováksággal teszi fel a kérdéseit, mivel külföldi. De van a filmben orosz, legalábbis orosznak hitt, valójában ruszin feketemunkás, van Kanadáról álmodozó, de az amerikaiakat szidó fiatal világutazó, aki ma ugyanúgy elindul a jobb élet reményében, mint a film hazatérő szlovák hősei. Továbbélnek a cseh-szlovák viszonyok is: a szlovák Karol Szlovákiában élő, szlovákul beszélő lányának Csehországban elő cseh orvosnő az édesanyja, aki nem más, mint Karol itt hagyott felesége, akitől most - hazatérve - válni akar, hogy spanyolhonban nősülhessen. Rudo - Karolt követve - ezeket a viszonyokat igyekszik meglovagolni, s megpróbál profitálni a káoszból, ám igazából csak egy urológiai vizsgálat sikeredik be számára, amelyet zseniálisan „abszolvál”, s ha szokás lenne moziban, mint színházban a nyíltszíni taps, nagyot kasszírozna a jelenettel. Mint ahogy a film maga is kasszíroz, annak ellenére, hogy nincs olyan vezérfonala - bármilyenjói van megcsinálva -, amelyre az ágas-bogas sztorizás az állandóan váltakozó helyszínekről (szlovák, cseh, spanyol) fel lenne fűzve és egységben látszódna. Viszont a sztorizó nagy váltásokkal annyi mindent felmutat múltunkból és főleg jelenünkből, hogy a bemutató első hétvégéjén így is 8410-en voltak rá kíváncsiak. Hazai viszonylatban ez mindenképpen előkelő helyet jelent - csak összehasonlítva, a Muzsikát 4277-en, a Cinka Pannát 4300-an nézték meg a nyitó hétvégén. Az előkelő nézettségi index a Szúnyogtangó esetében azt is igazolja, hogy az intelligens filmnek van még közönsége. Kocsis Ernő festőművész alkotásaiból látható kiállítás a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeumban. A közönség február 2-áig tekintheti még meg a főként a tájból inspirációt merítő művész festményeit. (Somogyi Tibor felvétele)
