Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-24 / 19. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 24. www.ujszo.com RÖVIDEN Lajčák lesz az új külügyminiszter Pozsony. A kormány hivatalosan is megerősítette: Miroslav Lajčák, a nemzetközi közösség boszniai főmegbízottja, karrierdip­lomata lép a távozó Ján Kubiš helyére a külügyi tárca élén. Robert Fi- co kormányfő már Ivan Gašparovič államfő elé terjesztette a javasla­tot,az elnök jóváhagyta. Lajčákothétfônnevezikki. (TASR) Simon már nem pereskedik Medével Pozsony. Simon Zsolt, az MKP parlamenti képviselője vissza­vonta a Mede Vencel ellen becsületsértés miatt tett feljelentését. „Nem kérek bírósági elégtételt Mede Vencel alaptalan vádjai mi­att, a beadványt visszavontam” - mondta lapunknak Simon. - Eb­ben a helyzetben, amikor nagy a megosztottság a párton belül, in­kább az összefogást akarom erősíteni.” Mede a nevesítetlen földek önkormányzati tulajdonba adása miatt támadta Simont, ezt még az előző kormány idején foglalta törvénybe a parlament. Mivel azonban a jogszabály az alkotmánybíróság elé került, mely felfüg­gesztette érvényességét, az önkormányzatok nem kapták meg ezeket a parcellákat, (lpj) Közelegnek a magyarországi felvételik Budapest. Február 16-ig lehet jelentkezni a magyarországi felső- oktatási intézményekbe. Elfogadják az e-jelentkezést is, tehát az in­terneten is lehet jelentkezni. A Felvételizni szeretnék „rovatban” ta­lálható meg az e-felvételi menüpont is. A felvételi tájékoztatási díj alapösszege 9000 forint, ezért három szakra lehet jelentkezni, a töb­bi szak után 2000 forintot kell fizetni, az összeget Szlovákiából is át lehet utalni. Nincs felvételi, hanem az érettségi alapján hozott pon­tok szerint számolják ki a felvételiző pontszámait. Bővebb informá­ciókat a jövő heti Iskola utca mellékletünkben közlünk. (MSz) Čaplovič Budapesten Budapest. Sajnálatos, hogy a szlovák és más magyarországi nem­zeti kisebbségekszámarányukattekintveés identitásukban egyaránt meggyengültek az utóbbi években - jelentette ki Dušan Čaplovič szlovák miniszterelnök-helyettes tegnap Budapesten. Szerinte újbó­li megerősödésükre amagyar kormány erőfeszítésekettesz, csakúgy, mint a szlovák vezetés Szlovákiában, ahol hasonló tendenciák ta­pasztalhatók a magyar kisebbség esetében. (MTI) Bizonyítványt a kiselsősnek is - de honnan? Káoszt okozott Mikolaj hirtelenkedése ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az oktatásügyi minisz­térium december végi döntése ér­telmében az alapiskolák első osztá­lyában is kell félévkor bizonyítvá­nyokat osztani, ezt viszont nem tu­datta időjében az iskolák vezetői­vel. Az igazgatók több helyen a mai napig nem kaptak értesítést a vál­tozásról, az intézmények nagy ré­sze az új bizonyítványokat sem kap­ta még meg, pedig jövő héten már át is kellene adni azokat a tanulók­nak. A parlament oktatási bizottsá­gának tagjai tegnap képviselői el­lenőrzést tartottak az ügy miatt a tárcánál, de csak az államtitkár fo­gadta őket.„Az államtitkár asszony szerint ők nem észleltek semmiféle hiányosságot, egyetlen igazgató, pedagógus vagy szülő sem jelezte, hogy gondok lennének” - mondta a tegnapi képviselői ellenőrzés után Szigeti László (MKP) volt oktatás­ügyi miniszter. A tárca szerint a ka­otikus állapotról az igazgatók te­hetnek, akik nem olvasták el fi­gyelmesen a tavaly tavasszal elfo­gadott közoktatási törvényt. „Én ezt alibizmusnak tartom” - véli Szi­geti. Több, lapunk által is megszólal­tatott igazgatók szerint viszont a félévi bizonyítványosztást érintő újdonság ténye nem szerepel a jog­szabályban. A helyzetet jól illuszt­rálja, hogy az általunk megszólalta­tott iskolavezetők nevük nyilvá­nosságra hozatala nélkül voltak csak hajlandók nyilatkozni az ügy­ben. A változtatást a tárca decem­ber 26-án kiadott módszertani uta­sítása tartalmazza. Információink szerint több iskola meg se kapja időben a bizonyítványokat, viszont az oktatásügyi tárca azt állítja, idő­ben elküldték a nyomtatványokat. „A minisztérium nem akarja beis­merni, hogy hibázott, és megkésve adta ki az utasítást“ - tette hozzá Szigeti. Eddig az alapiskolák első osztá­lyaiban félévkor csak szóban érté­keltek, év végén kaptak bizonyít­ványt akiselsősök. (MSz) A Gazprom elhárítja a felelősséget, a cég szerint Ukrajnától kellene kártérítést kérni Fico konkurenciát akar az SPP-nek Pozsony. Robert Fico szerint például úgy lehet védekezni egy újabb orosz-ukrán gáz­válság ellen, ha Szlovákia konkurenciát teremt a 49%- ban külföldi tulajdonban le­vő Szlovák Gázmüveknek (SPP). Fico a válság követ­kezményeiről tegnap Po­zsonyban az orosz Gazprom gázvállalat vezérigazgató­helyettesével, Alekszandr Medvegyewel tárgyalt. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az SPP-nek Fico szerint egy orosz-ukrán cég is konkurenciát jelenthetne, de csak ha a vállalat­ban az államnak lenne többségi ré­szesedése. „Nem engedjük, hogy Szlovákia vazallusszerepbe kény­szerüljön. Csak olyan projekteket fogunk támogatni, amelyek teljes ellenőrzésünk alatt lesznek” - szö­gezte le Fico. Medvegyev kijelentette: sajnál­ja azokat, akiket érintett a válság, de mindenkinek tudatosítania kellene, hogy nem Moszkvát, ha­nem Kijevet terheli a felelősség a történtekért. „Nem biztos, hogy sikeresek lesznek a Gazprom ellen kezdeményezett kártérítési perek, mivel a gázáramlást Ukrajna korlátozta” - szögezte le a Gaz­prom vezérigazgató-helyettese. Új gáztárolók Fico szerint a kormány jövő szerdai ülésén tárgyal a válság következményeiről és arról, mi­lyen intézkedésekkel lehet csök­kenteni negatív hatásait. A kor­mányfő szerint járható út lenne az is, ha a Gazprom segítségével új gáztárolókat építenének Szlová­kiában. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy nemzetközi szerződé­sekbe legyen rögzítve, hogy ha a gázválság megisméüődik, Szlo­vákia automatikusan más vezeté­keken át kap földgázt. Karel Hitman energetikai szak­értő szerint az új gáztárolók kiépí­tése rendkívül költséges lenne. „Fel kell tennie a kérdést, mi az olcsóbb: a behozatal diverzifiká­ciója vagy gáztárolók építése. A diverzifikációra tett javaslatokat mindig azzal utasították el, hogy nincs rá szükség, az orosz gáz kü­lönben is olcsóbb, mint például a norvég” - tette hozzá Hirman. Ukrán kérdőjelek Bár Ukrajna szerint is érvényes az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom által aláírt gázszerződés, Kijev úgy véli, rövidesen mégis tö­rekedni kell módosítására, mert az kárt okoz az ország gazdaságának. Olekszandr Slapak, az elnöki hiva­tal helyettes vezetője viszont kijevi sajtótájékoztatóján leszögezte, „nem talált a megállapodásban egyetlen pontot sem, amely lehe­tőséget adna annak felmondá­sára.” Közölte azt is, hogy elhalasz­tották az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács péntekre terve­zett ülését, amelynek napirendjén a gázszerzódés vizsgálata szere­pelt volna. Hozzátette: a szerző­désbe foglalt földgázárak túl ma­gasak egy olyan országnak, amelynek komoly gazdasági vál­sággal kell szembesülnie. Kijevnek szerinte európai szakértőkkel való egyeztetés után kellene kidolgoz­nia a dokumentum módosítását. Hasonló véleményen van Viktor Juscsenko ukrán elnök is, aki teg­nap megkérdőjelezte a gázszerző­dést, s kijelentette: a dokumentum módosításra szorul. Fico ezeket a törekvéseket „teljes őrültségnek” nevezte. Már nincs válság A gazdasági minisztérium teg­nap visszavonta a két héttel ezelőtt kihirdetett válságállapotot - jelen­tette be tegnap Ľubomír Jahnátek szakminiszter. Ennek köszönhető­en Szlovákia végleg elvetette azt a lehetőséget, hogy beindítja a Jas- lovské Bohunice-i Vl-es atom­erőmű második blokkját. „Nem fogjuk elindítani a második blok­kot. Az ország gázellátása stabil, a rendszer jól működik, már nincs szükség megszorító intézkedésre” - mondta Jahnátek. Jelenleg na­ponta átlagosan 160 millió köbmé­ter orosz földgáz halad át Szlová­kián, ebből a mennyiségből a Szlo­vák Gázművek (SPP) 19,8 millió köbmétert vesznek át. (dem, s) A jelenlegi államfő meggyőződése, hogy tud segítem Szlovákián idehaza, de legfőképpen külföldön Gašparovič már hivatalosan is indul ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Hosszú hallgatás és látszólagos halogatás után Ivan Gašparovič köztársasági elnök tegnap egy kisebb nyelvbotlással bejelentette, hogy újra megpá­lyázza az „elnök államfői posztját”. Az már tavalytól biztos, hogy a két legerősebb kormány­párt, a Smer és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) őt támogatja. Gašparovič hagyta magát kéretni a választók előtt, ugyanis már ta­valy összegyűjtötte számára a Mi elnökünk petíciós bizottság az in­duláshoz szükséges 15 ezer alá­írás több mint kétszeresét. „Meg­győződésem, hogy van elég erőm és elképzelésem, hogy tudjak se­gíteni Szlovákiának akár itthon, de legfőképpen külföldön” - je­lentette ki tegnap Gašparovič. Ez­zel indokolta, hogy újra jelölteti magát. Pártok felett álló államfő lenne, sőt kijelentette, hogy eddig is sikerült így viselkednie. Öllös László szerint Gašparovič korántsem amiatt halogatta eddig a bejelentését, mert ilyen sokáig gondolkodott, az időhúzással csak a figyelmet akarta magára irányítani. „Készakarva halogatta a bejelentést, hogy téma legyen - jelentette ki a politológus. - Ez is a kampány része, játék és egyfajta manipuláció.” A felmérések szerint Ivan Gašparovič a legesélyesebb jelölt az elnöki posztra, az MVK ügy­Képes volt rá nökség adatai szerint december­ben a szavazók 55 százaléka vok­solt volna rá. Radičová magyarul is kampányol A második helyen Iveta Radičová, az SDKÚ, a KDH és az MKP közös jelöltje áll 32,6 száza­lékkal. Ó csütörtökön tartotta programalkotó konferenciáját. Legfontosabb feladatának azt tartja, hogy rámutasson a társada­lom problémáira. „Én tudok kiabálni” - jelentette ki. Kifogá­solta, hogy az ületékes intézmé­nyek nem reagálnak kellőképpen a lakossági panaszokra, ami csak fokozza az emberek passzivitását, és folyamatosan csökkenti az ál­lami intézményekbe vetett bizal­mat. Radičová már tavaly meg­kezdte kampányát, amely részben (Somogyi Tibor felvétele) kétnyelvű. Első, kétnyelvű plakát­jai már megjelentek az országutak mentén. A köztársasági elnököt várha­tóan csak a második fordulóban fogjuk megválasztani. Az első fordulóban csak akkor születhet­ne végleges eredmény, ha valame­lyik jelölt megszerezné az összes bejegyzett választó 50 százaléká­nak támogatását. Erre elemzők szerint kicsi az esély, (lpj) Ha most készülne a felmérés, sokkal rosszabb eredményeket kapnánk - ma már nagyobb mértékű lenne a borúlátás Szlovákiában is Októberben a fél ország még nem hitte, hogy minket is elér a válság ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia lakossága az Európai Unió többi országához viszonyítva viszonylag optimista az ország gazdasági helyzetét ille­tően, és derűlátóbb a saját helyze­tével kapcsolatban is, egészében véve azonban érezhető, hogy az optimizmus csökken. Ez derül ki az Eurobarometer 2008 októbe­rében készült felméréséből. Eb­ben az esetben nagyon fontos a felmérés időpontja. 2008 októbe­rében ugyanis nálunk még alig le­hetett érezni a gazdasági válság hatásait, ebben az időszakban kezdtek megjelenni az első hírek a várható következményekről, az Eurobarometer szlovákiai jelen­téskészítői szerint ezzel is magya­rázható a szlovák lakosság pozití­vabb látásmódja. Azonban a szlo­vák állampolgárok is egyre kevés­bé lesznek bizakodóak a jövőt ille­tően. „Azt várom, hogy a követke­ző felmérésekben az optimizmus szintje csökken” - szögezte le Andrea Elscheková-Matisová, a Európai Bizottság szlovákiai kép­viseletének vezetője. Az ország gazdasági helyzetével kapcsolat­ban az elkövetkező 12 hónapban a szlovák állampolgárok 40 száza­léka borúlátó, annak romlását várja - ez azonban még mindig jóval kevesebb, mint az uniós át­lag, mely 51 százalék. Az ország gazdasági helyzetének javulását a szlovák lakosság 19 százaléka vár­ja, az uniós átlag 15 százalék. Arra a kérdésre, mire számít saját ház­tartásának helyzetével kapcsolat­ban, a szlovákiai lakosság 48 szá­zaléka azt mondta, nem vár válto­zást. 18 százalék javulást remél, 31 százalék pedig borúlátó. Ezek az arányok nem térnek el túlságo­san az uniós átlagtól. Azonban 2007 tavasza és 2008 ősze között Szlovákiában is csökkent azok száma, akik hittek saját anyagi helyzetük javulásában. Arányuk 30-ról 18 százalékra csökkent másfél év alatt, és 21-ről 31 száza­lékra nőtt azok száma, akik hely­zetük romlására számítanak. Ami a foglalkoztatottságot illeti, csak 33 százalék gondolta októberben, hogy romlani fog a helyzet - az uniós átlag sokkal rosszabb, 53 százalék volt. Az, hogy Szlovákia optimistább, mint az unió, Juraj Karpiš gazdasá­gi elemző szerint minden bi­zonnyal annak tulajdonítható, hogy „Nyugaton a pénzügyi válsá­got hamarabb megérezték, több nyugat-európai bank nehéz hely­zetbe került, a sajtó is hamarabb foglakozott velük, nálunk pedig akkor a bankok egészségesek voltak.” Az Iness gazdaságkutató intézet vezetője is hasonlóan véle­kedik, mint az Eurobarometer szlovákiai jelentésének készítői. „Ha most készülne a felmérés, sok­kal rosszabb eredményeket kap­nánk, sokkal nagyobb mértékű lenne a borúlátás Szlovákiában is”- fejtette ki Karpiš. A lakosság ugyanakkor kifejezetten rossznak ítéli meg azt, ahogy az ország a szegénység problémájához vi­szonyul - 72 százalék vélekedik így, az uniós átlag 67 százalék. A lakáshoz, lakhatáshoz jutás lehe­tőségét - anyagi szempontból - a szlovák lakosság 83 százaléka tartja rossznak, az unióban ez 73 százalék. A szlovákiai lakosság 50 száza­léka úgy véli, jó az együttélés a különböző nemzetiségek, vallási felekezetek között. Az uniós átlag is hasonló, 48 százalék, (sán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom